Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÁMVITEL I. 1. sillabusz (A kettős könyvvitel alapjai)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL I. 1. sillabusz (A kettős könyvvitel alapjai)"— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL I. 1. sillabusz (A kettős könyvvitel alapjai)

2 2© Deák István TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz Előfeltételek: írás, pénz Cash-flow típusú számbavétel Cash-flow típusú számbavétel Bevételek és kiadások időrendi feljegyzése Bevételek és kiadások időrendi feljegyzése Vagyontípusú számbavétel Vagyontípusú számbavétel Javak leltárszerű feljegyzése Javak leltárszerű feljegyzése Eredménytípusú számbavétel Eredménytípusú számbavétel Vagyonváltozások okainak feltárása, kockázatvállalás Vagyonváltozások okainak feltárása, kockázatvállalás Kettős könyvvitel: vagyon, profit, pénz együttes elszámolása Kettős könyvvitel: vagyon, profit, pénz együttes elszámolása Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci

3 3© Deák István TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Pacioli (1445? – 1517): „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi (kettős) könyvvitel Pacioli (1445? – 1517): „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi (kettős) könyvvitel Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel” Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel”

4 4© Deák István TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK J. Gottlieb: mérleg (1546) J. Gottlieb: mérleg (1546) Ipari forradalom Ipari forradalom Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása Külső finanszírozás megjelenése Külső finanszírozás megjelenése Materiális számlaelméletek (XIX. század 2. felétől) Materiális számlaelméletek (XIX. század 2. felétől) E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (1927) E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (1927) Mérlegelméletek (XX. század) Mérlegelméletek (XX. század)

5 5 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése - kontinentális típusú (állami, jogszabály) - angolszász típusú (szakmai, szokvány) Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése - US General Accepted Accounting Principles (1934 – 1973 – ) Általánosan elfogadott számviteli elvek az USA-ban - International Accounting Standards (1973) → - International Financial Reporting - International Financial Reporting Standards ( ) Standards ( ) Nemzetközi Számviteli Standardok, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Nemzetközi Számviteli Standardok, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

6 6© Deák István JELEN ÉS A JÖVŐ? Globális vállalatok Globális vállalatok Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP) Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP) EU-ban: IAS/IFRS elfogadása (és 2005-től kötelező alkalmazása a konszolidált beszámolók szintjén) EU-ban: IAS/IFRS elfogadása (és 2005-től kötelező alkalmazása a konszolidált beszámolók szintjén) Tudásalapú vállalatok Tudásalapú vállalatok Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága? Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága?

7 7 PÉNZ Működés: VAGYON EREDMÉNY ÁLLAM TULAJDONOS HITELEZŐK SZÁLLÍTÓK VEVŐK Erőforrások -Eszközök -Szolgáltatások -Munkaerő -információ Teljesítmények Befektetés (tőke) Hozam (osztalék) Hitel Tőke + hozam (kamat) Adók pénzkiadások pénzbevételek

8 8© Deák István SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SZIR) FOGALMA eljárások, módszerek, technikák, szabályok, szokványok (és szakemberek) együttese, amely eljárások, módszerek, technikák, szabályok, szokványok (és szakemberek) együttese, amely alkalmas a vagyon megragadására, kimutatására alkalmas a vagyon megragadására, kimutatására alkalmas a vagyonban bekövetkezett változások megragadására, feldolgozására, alkalmas a vagyonban bekövetkezett változások megragadására, feldolgozására, megbízható és valós információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó érdekhordozói körének megbízható és valós információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó érdekhordozói körének

9 9© Deák István VAGYON rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. „…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak, értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak” (Baricz-Róth [2003]). „…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak, értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak” (Baricz-Róth [2003]). „az erőforrások minden olyan formája, amely a társadalmi-gazdasági alakulat értékítélete alapján tényszerű szükséglet kielégítést teljesít a gazdasági alkalmazási rendszerek (vállalatok) felületén, az vagyonként határozódhat meg” (Malasics [2002]). „az erőforrások minden olyan formája, amely a társadalmi-gazdasági alakulat értékítélete alapján tényszerű szükséglet kielégítést teljesít a gazdasági alkalmazási rendszerek (vállalatok) felületén, az vagyonként határozódhat meg” (Malasics [2002]).

10 10© Deák István VAGYONVÁLTOZÁSOK = gazdasági események A működési folyamat egyes jelenségei A működési folyamat egyes jelenségei az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek pénzértékben kifejezhetők és pénzértékben kifejezhetők és hitelt érdemlő módon igazolhatóak hitelt érdemlő módon igazolhatóak

11 11© Deák István INFORMÁCIÓK KVALITATÍV INFORMÁCIÓK SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK KVANTITATÍV INFORMÁCIÓK NEM SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK PÉNZÜGYI SZÁMVITEL VEZETŐI SZÁMVITEL

12 12© Deák István GAZDÁLKODÓ A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság szereplői tájékoztatást igényelnek A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság szereplői tájékoztatást igényelnek Vállalkozások Vállalkozások Államháztartás szervezetei Államháztartás szervezetei MNB MNB Egyéb szervezetek Egyéb szervezetek

13 13© Deák István ÉRDEKHORDOZÓI KÖR Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése során kapcsolatban kerülnek Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése során kapcsolatban kerülnek koalíciós elmélet Külső Belső Külső Belső MenedzserekMunkavállalókigazgatóság Tulajdonosok, befektetők, Hitelezők, hatóságok (állam) közvélemény PÉNZÜGYI SZÁMVITEL Pénzügyi információk szolgáltatása, standardizált kimutatásokon keresztül a külső érdekhordozók részére VEZETŐI SZÁMVITEL Pénzügyi és nem pénzügyi információk szolgáltatása nem standardizált kimutatásokon keresztül a belső érdekhordozók részére

14 14 Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel HATÓKÖR Teljes gazdálkodó Egy részterület TAGOLTSÁG Jelentős mértékben aggregált Részletezett ORIENTÁCIÓ Elszámolás orientált: rögzít, nyilvántart, tudomásul vesz Döntésorientált: tervez, előre jelez, befolyásol, javasol JELLEG Reproduktív, követő Kreatív, preventív CÉL Beszámolás tényadatok alapján Döntések megalapozása IDŐTÁV Visszatekintő: múlt Előretekintő: jövő INFORMÁCIÓ Csak pénzügyi Pénzügyi és működési/naturális SZABÁLYOZÁS Kötelező, kötött (külső) Kötetlen (belső) évi C. törvény a számvitelről

15 15© Deák István BIZONYLATI REND A SZIR FELÉPÍTÉSE, A SZÁMVITELI TRANSZFORMÁCIÓ MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK, JELENSÉGEK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK) KÖNYVVEZETÉS BESZÁMOLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL KÖNYVVIZSGÁLAT MEGFIGYEL, FELJEGYEZ FELDOLGOZ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT INFORMÁL

16 16© Deák István BIZONYLATOK Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készült, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától): Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készült, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától): Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában) megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában) Fajtái, tartalma: lásd Könyvviteltan jegyzet (3.1. fejezet) és a számviteli politika témakörnél Fajtái, tartalma: lásd Könyvviteltan jegyzet (3.1. fejezet) és a számviteli politika témakörnél

17 17 KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően, áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket. módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően, áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket. Más szavakkal: olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően – lezárják. Más szavakkal: olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően – lezárják. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum FORMÁI FORMÁI egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (naturál szemlélet). kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (naturál szemlélet).

18 18© Deák István Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Ezeket részletesen lásd a számviteli politika témakörnél Ezeket részletesen lásd a számviteli politika témakörnél

19 19© Deák István Számviteli transzformáció: leképezés, amelynek tárgya a vagyon és annak változásai Számviteli transzformáció: leképezés, amelynek tárgya a vagyon és annak változásai Statikus Dinamikus Statikus Dinamikus MÉRLEG KÖNYVVEZETÉS

20 20© Deák István A MÉRLEG Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely Előírt struktúrában Előírt struktúrában Összevontan és pénzértékben Összevontan és pénzértékben Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan Kettős vetületben (eszköz és forrás) Kettős vetületben (eszköz és forrás) Jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. Jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. Hitelesítő okmánya: leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és értékben is) és a könyvvitel Hitelesítő okmánya: leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és értékben is) és a könyvvitel

21 21© Deák István TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG (azonosítás) MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG (azonosítás) MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN (mérés) MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN (mérés) MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN (bemutatás) MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN (bemutatás)

22 22© Deák István MÉRLEGKÉPESSÉG azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján eldöntjük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül: azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján eldöntjük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül: ESZKÖZFORRÁS A vagyon megjelenési formájaA vagyon finanszírozási formája AKTIVÁLÁSI ÉS PASSZÍVÁLÁSI KRITÉRIUMOK

23 23© Deák István MÉRLEGKÉPESSÉGI KRITÉRIUM Általános megfogalmazás (ismérvek) Általános megfogalmazás (ismérvek) Nincs tételes felsorolás (nem standardizált) Nincs tételes felsorolás (nem standardizált) Gazdálkodói mozgástér nagy Gazdálkodói mozgástér nagy Angolszász szabályozás Angolszász szabályozás Tételes felsorolás Tételes felsorolás Vagyon elemei a tételes felsorolás eredményeképpen definiálódnak: mindenki számára egységesen Vagyon elemei a tételes felsorolás eredményeképpen definiálódnak: mindenki számára egységesen Minimális gazdálkodói mozgástér Minimális gazdálkodói mozgástér Kontinentális szabályozás Kontinentális szabályozás Magyarországon a számviteli törvény keretében Magyarországon a számviteli törvény keretében

24 24© Deák István ESZKÖZ Általános meghatározás (ismérvek) Általános meghatározás (ismérvek) múltbeli események eredményeként keletkező, a vállalkozás által ellenőrzött erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni múltbeli események eredményeként keletkező, a vállalkozás által ellenőrzött erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni hány periódusban? Befektetett eszközökForgóeszközök

25 25© Deák István FORRÁSOK elemei KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány; tagolása (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány; tagolása Jegyzett tőke Jegyzett tőke Tartalékok Tartalékok Hány periódus múlva? HOSSZÚ LEJÁRATÚ RÖVID LEJÁRATÚ

26 26© Deák István EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK FORGÓESZKÖZÖK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK TÁRSASÁGI ADÓ OSZTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY NYE- RE- SÉG

27 27© Deák István EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE FORGÓESZKÖZÖK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK VESZTESÉG RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – MSZE

28 28© Deák István ÉRTÉKTAN Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ ÉRTÉKELÉSI ELVEK realizációs elvidőérték elvehozadékérték elve bekerülési (múltbeli) érték napi (aktualizált) érték jövőbeni (terv) érték ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK érvényesítése

29 29© Deák István KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = aktualizált bekerülési érték BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +/–ÉRTÉKKORREKCIÓK Részleteket lásd a félév végén

30 30© Deák István TAGOLÁSTAN (1) Vagyonrészek elhelyezése alapján Kétoldalas mérleg (kontinentális forma) Kétoldalas mérleg (kontinentális forma) ESZKÖZÖK FORRÁSOK E 1 F 1 E 2 F 2.. E i Fj.. E n F m n m n m ∑ E i ∑ F j i=1 j=1 i=1 j=1 (egyező) mérleg főösszeg (egyező) mérleg főösszeg

31 31© Deák István Egyoldalas mérleg (angolszász forma) E 1 E 2. E i. E n - F m - F m-1 - F m-1. - F j. - F 1 Végösszege elvileg 0, de vö. saját tőke általános definíciójával!

32 32© Deák István TAGOLÁSTAN (2) Milyen sorrendben? újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid) újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid) likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamat) Befektetett eszközök → Forgóeszközök Befektetett eszközök → Forgóeszközök Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek

33 33© Deák István TAGOLÁSTAN (3) Horizontális (szélességi) tagolás: értékoszlopok száma legalább bázis és tárgyidőszak legalább bázis és tárgyidőszak Magyar szabályozás: bázis + tárgy + korábbi évek helyesbítései

34 34© Deák István TAGOLÁSTAN (4) Vertikális (mélységi) tagolás mérlegfőcsoport (nagybetű) mérlegfőcsoport (nagybetű) mérlegcsoport (római szám) mérlegcsoport (római szám) mérlegtétel (arab szám) mérlegtétel (arab szám) Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött, tételek módosíthatók

35 35© Deák István TAGOLÁSTAN (5) Eredmény bemutatása Eredmény bemutatása Jellege szerint Jellege szerint Előjeltől függően Előjeltől függően Nyereség: forrásoldalon Nyereség: forrásoldalon veszteség eszközoldalon veszteség eszközoldalon Előjeltől függetlenül Előjeltől függetlenül Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel) Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel) Felosztás szintje szerint: Felosztás szintje szerint: Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény) Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény) Részleges felosztás után (adózott eredmény) Részleges felosztás után (adózott eredmény) Teljes felosztás után (osztalék levonása után) Teljes felosztás után (osztalék levonása után)

36 36© Deák István VESZTESÉG BEMUTATÁSA Eszközoldalon Eszközoldalon Forrásoldalon Forrásoldalon Tárgyi eszköz Készletek Pénzeszköz Eredmény Jegyzett tőke Kötelezettségek Eszközök összesen Források összesen Tárgyi eszköz Készletek Pénzeszköz Jegyzett tőke Kötelezettségek Eredmény Eszközök összesen Források összesen 9.000

37 37© Deák István TAGOLÁSTAN (6) Eredmény bemutatása a gyakorlatban Eredmény bemutatása a gyakorlatban Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Részleges vagy teljes felosztás után Részleges vagy teljes felosztás után Magyar szabályozás Magyar szabályozás Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Teljes felosztás után Teljes felosztás után

38 38 A jelenleg érvényes (magyar) mérleg áttekintése ESZKÖZÖK Mérleg, FORRÁSOK A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek I. Készletek II. Követelések II. Követelések III. Értékpapírok III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ELHATÁROLÁSOK D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem … II. Jegyzett, de be nem … III. Tőketartalék III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

39 39© Deák István A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D. EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) = FORGÓTŐKE G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+/-F) = MŰKÖDŐTŐKE

40 40© Deák István H. EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. CÉLTARTALÉKOK J. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VEGYÜK ÉSZRE!  MÉRLEG FŐÖSSZEG = A+B+C vagy D+E+H+I+J  G = H+I+J

41 41© Deák István A vagyonváltozások megragadása → KÖNYVVITEL Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra) az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra) az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek hitelt érdemlően igazolhatók hitelt érdemlően igazolhatók értékben (forintban) kifejezhetők értékben (forintban) kifejezhetők Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján

42 42© Deák István Kiinduló (nyitó) helyzet Alapítottunk egy kft-t egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek Alapítottunk egy kft-t egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát Eszközök M 0, Források Jegyzett tőke Pénzeszközök ∑ Eszközök1.000 ∑ Források Bizonylata: társasági szerződés

43 43© Deák István esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel. Hatása a mérlegre (bizonylata: készpénzfizetési számla) Hatása a mérlegre (bizonylata: készpénzfizetési számla) Eszközök M 1, ……. Források Jegyzett tőke Áruk(0+100) 100 Pénzeszközök ( ) 900 ∑ Eszközök ∑ Források eszközforgás Általános képlete: E 0 + X – X = F 0 ahol X az adott gazdasági esemény forintban kifejezett értéke

44 44© Deák István esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel. Hatása a mérlegre (bizonylata: számla) Hatása a mérlegre (bizonylata: számla) Eszközök M 2, ……. Források Épületek 500Jegyzett tőke Áruk 100 Pénzeszközök 900 Szállítók 500 ∑ Eszközök ∑ Források Tőkebevonás Általános képlete: E 1 + X = F 1 + X

45 45© Deák István esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből. Hatása a mérlegre (bizonylata: bankszámla-kivonat) Hatása a mérlegre (bizonylata: bankszámla-kivonat) Eszközök M 3, ……. Források Épületek 500Jegyzett tőke Áruk 100Hitelek 500 Pénzeszközök 900 Szállítók ( ) 0 ∑ Eszközök ∑ Források Forráskörforgás Általános képlete: E 2 = F 2 + X – X

46 46© Deák István esemény: bankhitel visszafizetése. Hatása a mérlegre (bizonylata: bankszámla-kivonat) Hatása a mérlegre (bizonylata: bankszámla-kivonat) Eszközök M 4, ……. Források Épületek 500Jegyzett tőke Áruk 100Hitelek ( ) 0 Pénzeszközök ( ) 400 ∑ Eszközök ∑ Források Tőkekivonás Általános képlete: E 3 – X = F 3 – X

47 47© Deák István ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RENDSZEREZÉSE Vagyon (mérleg főösszege) nem változik Vagyon (mérleg főösszege) nem változik Eszközforgás Eszközforgás Forráskörforgás Forráskörforgás Vagyon (mérleg főösszege) változik Vagyon (mérleg főösszege) változik Tőkebevonás Tőkebevonás Tőkekivonás Tőkekivonás

48 48 5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a vevő készpénzben fizet. Hatása a mérlegre (bizonylata a számla) Hatása a mérlegre (bizonylata a számla) Eszközök M 5, ……. Források Épületek 500Jegyzett tőke Áruk (100-60)40 Pénzeszközök (400+80) 480 ∑ Eszközök ∑ Források Összetett gazdasági esemény = alapvető gazdasági események sorozata Eredmény

49 49© Deák István EREDMÉNYKÉPZŐDÉS MODELLEZÉSE NETTÓ MÓDSZER NETTÓ MÓDSZER (E4 - X + X) + Y= F4 + Y ahol X az eszközforgást jelenti (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 20) BRUTTÓ MÓDSZER BRUTTÓ MÓDSZER (E4 - X) + Y = (F4 – X) + Y ahol X a tőkekivonást jeleni (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 80)

50 50© Deák István A kettős könyvelés alapjai Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze. a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze. olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük

51 51© Deák István A főkönyvi számla modellezése: a főkönyvi számlavázlat Tartozik szám, megnevezés Követel Hivatkozás Összeg Hivatkozás Összeg

52 52© Deák István KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK T oldalra való könyvelés: Terhelés T oldalra való könyvelés: Terhelés K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) T oldalra könyvelt tételek összege T oldalra könyvelt tételek összege Tartozik forgalom (TF) Tartozik forgalom (TF) K oldalra könyvelt tételek összege K oldalra könyvelt tételek összege Követel forgalom (KF) Követel forgalom (KF) A TF és KF különbsége:Egyenleg A TF és KF különbsége:Egyenleg

53 53© Deák István EGYENLEG fajtái Egyenleg jellege szerint Egyenleg jellege szerint Tartozik egyenleg (TE)Ha TF > KF Tartozik egyenleg (TE)Ha TF > KF Követel egyenleg (KE ) Ha TF < KF Követel egyenleg (KE ) Ha TF < KF Egyenleg időpontja szerint Egyenleg időpontja szerint nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én) mutatkozó egyenleg záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én) mutatkozó egyenleg

54 54© Deák István TOVÁBBI ALAPFOGALMAK I. Halmozott forgalom Halmozott forgalom A nyitó egyenleggel számolt forgalom A nyitó egyenleggel számolt forgalom Időszaki (nettó) forgalom Időszaki (nettó) forgalom A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) Állományváltozás (ÁV) Állományváltozás (ÁV) Időponti adatokból: ZE – NYE Időponti adatokból: ZE – NYE Időszaki adatokból: Időszaki forgalmak különbsége Időszaki adatokból: Időszaki forgalmak különbsége ÁV = ZE – NYE ÁV = ZE – NYE ZE = NYE + Növ. – Csökk. ZE = NYE + Növ. – Csökk. ÁV = (NYE + Növ. – Csökk) – NYE, ÁV = (NYE + Növ. – Csökk) – NYE, tehát ÁV = Növ. – Csökk. tehát ÁV = Növ. – Csökk.

55 55© Deák István TOVÁBBI ALAPFOGALMAK II. A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás A nyitás elvi lényege A nyitás elvi lényege Számla 1 (nyitó)mérleg tételei … Számla n Adott mérlegtételhez több főkönyvi számla is kapcsolódhat.

56 56© Deák István TOVÁBBI ALAPFOGALMAK III. A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat A zárás elvi lényege A zárás elvi lényege Számla 1 …(záró)mérleg tételei Számla n Adott számla csak 1 mérlegtételhez kapcsolódhat.

57 57© Deák István A KÖNYVELÉS AXIÓMÁI A SZÁMLÁK TAGOLÁSI RENDSZERE ALAKI SZEMPONTBÓL Milyen szabály szerint? TARTALMI SZEMPONTBÓL Milyen vagyonrészhez kapcsolódik? AKTÍVPASSZÍV ESZKÖZFORRÁS T K + – T K – +

58 58© Deák István AZ ESZKÖZSZÁMLÁK a mérleg eszközoldalának részletezése a mérleg eszközoldalának részletezése Aktív számlák Aktív számlák általában T egyenlegük van általában T egyenlegük van T ESZKÖZSZÁMLA K NYE Időszaki növekedések (Nettó TF) Időszaki csökkenések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF

59 59© Deák István ESZKÖZSZÁMLA PÉLDA T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K NYE Növekedések Csökkenések TF KF ZE

60 60© Deák István A FORRÁSSZÁMLÁK a mérleg forrásoldalának részletezése a mérleg forrásoldalának részletezése Passzív számlák Passzív számlák általában K egyenlegük van általában K egyenlegük van T FORRÁSSZÁMLA K NYE Időszaki csökkenések (Nettó TF) Időszaki növekedések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF

61 61© Deák István FORRÁSSZÁMLA PÉLDA T SZÁLLÍTÓK K NYE Csökkenések Növekedések TF KF ZE

62 62© Deák István A KÖNYVELÉS SZABÁLYAI Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák

63 63© Deák István E NYITÓMÉRLEG F PÉNZESZKÖZ 1000 JEGYZETT TŐKE 1000 ÖSSZESEN 1000 T PÉNZ K T Jegyzett tőke K Ny Ny 1000 T ÁRUK K T ÉPÜLETEK K T SZÁLLÍTÓK K T HITELEK K T EREDMÉNY K 5b. 60 5a. 80 E ZÁRÓMÉRLEG F ÉPÜLETEK 500 JEGYZETT TŐKE 1000 ÁRUK 40 EREDMÉNY 20 PÉNZESZKÖZ 480 ÖSSZESEN 1020 Z. 480 Z. 500 Z. 40 Z Z. 20

64 64© Deák István A KETTŐS KÖNYVELÉS ALAPSZABÁLYA minden gazdasági eseményt (legalább) két számlán, mégpedig az egyiknek a T oldalán, a másiknak a K oldalán, ugyanazzal az összeggel kell könyvelni.

65 65© Deák István KÖNYVELÉSI HIBÁK JAVÍTÁSA Sztornózás: hibásan elkönyvelt könyvelési tétel semlegesítése, azaz ellenkező előjellel való lekönyvelése (pozitív és negatív stornózás) Sztornózás: hibásan elkönyvelt könyvelési tétel semlegesítése, azaz ellenkező előjellel való lekönyvelése (pozitív és negatív stornózás) Sztornó tétel: a hibásan megszerkesztett könyvelési tételben szereplő főkönyvi számlák ellenkező oldallal való szembeállítása Sztornó tétel: a hibásan megszerkesztett könyvelési tételben szereplő főkönyvi számlák ellenkező oldallal való szembeállítása Formai megoldásai Formai megoldásai Pozitív sztornózás Pozitív sztornózás Negatív sztornózás Negatív sztornózás

66 66© Deák István POZITÍV SZTORNÓZÁS X vagyonrész Y vagyonrész X vagyonrész Y vagyonrész H i 100 St i 100 St i 100 H i 100 H i 100 St i 100 St i 100 H i 100 J i 100 J i 100 J i 100 J i 100 Következmény: forgalmak indokolatlan halmozódása TF = 100 KF = 200 TF = 200 KF = 100

67 67© Deák István NEGATÍV SZTORNÓZÁS X vagyonrész Y vagyonrész X vagyonrész Y vagyonrész H i 100 H i 100 H i 100 H i 100 St i St i St i St i J i 100 J i 100 J i 100 J i 100 Következmény: forgalmak nem halmozódnak TF = 0 KF = 100 TF = 100 KF = 0

68 68© Deák István A KÖNYVELÉS FORMÁI I. a gazdasági események logikája alapján SZÁMLASOROS (főkönyvi) könyvelés: SZÁMLASOROS (főkönyvi) könyvelés: gazdasági események vagyonrészenkénti könyvelése gazdasági események vagyonrészenkénti könyvelése eszköze a főkönyvi számla eszköze a főkönyvi számla IDŐSOROS könyvelés: gazdasági események időrendi sorrendben való könyvelése IDŐSOROS könyvelés: gazdasági események időrendi sorrendben való könyvelése eszköze a napló (alapkönyv): tartalma tkp. ugyanaz, mint a főkönyvi számla tartalma, csak más logikai sorrendben eszköze a napló (alapkönyv): tartalma tkp. ugyanaz, mint a főkönyvi számla tartalma, csak más logikai sorrendben egynaplós és többnaplós szisztéma egynaplós és többnaplós szisztéma használata: használata: először a naplóban majd a főkönyvben (ma már nem használatos) először a naplóban majd a főkönyvben (ma már nem használatos) párhuzamosan párhuzamosan

69 69© Deák István A KÖNYVELÉS FORMÁI II. az adatok részletezettsége alapján SZINTETIKUS könyvelés: bizonyos szempontból összevont, csak értékbeni elszámolás SZINTETIKUS könyvelés: bizonyos szempontból összevont, csak értékbeni elszámolás ANALITIKUS könyvelés: részletes, tételes, mennyiségi és/vagy értékbeni elszámolás ANALITIKUS könyvelés: részletes, tételes, mennyiségi és/vagy értékbeni elszámolás Megjelenési formái: Megjelenési formái: csak értékben (pl. vevő-szállító folyószámlák) csak értékben (pl. vevő-szállító folyószámlák) csak mennyiségben (pl. készlet) csak mennyiségben (pl. készlet) mennyiségben és értékben is (pl. tárgyi eszköz, készlet) mennyiségben és értékben is (pl. tárgyi eszköz, készlet)

70 70© Deák István ANALITIKA JELLEMZŐI nem minden vagyonrészhez kapcsolódik nem minden vagyonrészhez kapcsolódik nem a kettős feljegyzés elvére épül nem a kettős feljegyzés elvére épül nem érvényesül az Eszköz = Forrás, ehelyett nem érvényesül az Eszköz = Forrás, ehelyett Analitika = Szintetika (adott vagyonrész tekintetében) Analitika = Szintetika (adott vagyonrész tekintetében) közvetlen (automatikus) közvetlen (automatikus) közvetett (értékelés szükséges) közvetett (értékelés szükséges) A szintetika hitelességét az analitika biztosítja A szintetika hitelességét az analitika biztosítja Az analitika hitelességét a leltár biztosítja Az analitika hitelességét a leltár biztosítja

71 71© Deák István Leltár: a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes (jegyzékszerű) kimutatása (mennyiségben és értékben is) Leltár: a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes (jegyzékszerű) kimutatása (mennyiségben és értékben is) Leltározás: az a tevékenység, amelynek során tételes számbavételre, felmérésre kerül a gazdálkodó vagyona Leltározás: az a tevékenység, amelynek során tételes számbavételre, felmérésre kerül a gazdálkodó vagyona Leltározás formái: Leltározás formái: tételes, mennyiségi felvétel tételes, mennyiségi felvétel egyeztetés (mennyiségben nem kifejezhető vagyonrészek esetében) egyeztetés (mennyiségben nem kifejezhető vagyonrészek esetében) Leltárkülönbözet: a leltár szerinti és a könyv szerinti (analitika) adat különbsége, amely lehet Leltárkülönbözet: a leltár szerinti és a könyv szerinti (analitika) adat különbsége, amely lehet leltárhiány (leltár szerinti < könyv szerinti) leltárhiány (leltár szerinti < könyv szerinti) leltártöbblet (leltár szerinti > könyv szerinti) leltártöbblet (leltár szerinti > könyv szerinti)

72 72© Deák István ANALITIKA ÉS SZINTETIKA KAPCSOLATA csak szintetika (nincs elkülönült analitika) csak szintetika (nincs elkülönült analitika) analitika és szintetika párhuzamosan analitika és szintetika párhuzamosan Vevő, szállító folyószámlák, tárgyi eszköz Vevő, szállító folyószámlák, tárgyi eszköz először az analitikában, majd a szintetikában először az analitikában, majd a szintetikában kapcsolat eszköze: feladás kapcsolat eszköze: feladás csak analitika (időszak közben a szintetikát nem vezetjük) csak analitika (időszak közben a szintetikát nem vezetjük)

73 73© Deák István GAZDASÁGIESEMÉNYEKGAZDASÁGIESEMÉNYEK SZINTETIKA ANALITIKA SZINTETIKA ANALITIKA BESZÁMOLÓBESZÁMOLÓ ELSŐDLEGES BIZONYLATOK MÁSODLAGOS BIZONYLATOK

74 74© Deák István A KETTŐS KÖNYVVITEL SZÁMLARENDSZERÉNEK BŐVÍTÉSE (I.) TECHNIKAI SZÁMLA: TECHNIKAI SZÁMLA: adott gazdasági esemény könyveléséhez használt, a könyvelési tétel áttekinthetőségét biztosító segédszámla, amelyet sem tartalmi, sem alaki szempontból nem rendszerezünk. adott gazdasági esemény könyveléséhez használt, a könyvelési tétel áttekinthetőségét biztosító segédszámla, amelyet sem tartalmi, sem alaki szempontból nem rendszerezünk. Lásd (egyelőre) a Nyitó- és Zárómérleg számlát Lásd (egyelőre) a Nyitó- és Zárómérleg számlát HELYESBÍTŐ SZÁMLA: HELYESBÍTŐ SZÁMLA: valamely AKTÍV vagy PASSZÍV számlához kapcsolódó számla, amely az adott számla egyenlegét növeli, vagy csökkenti. valamely AKTÍV vagy PASSZÍV számlához kapcsolódó számla, amely az adott számla egyenlegét növeli, vagy csökkenti. A helyesbítő számlák mind tartalmi, mind alaki szempontból rendszerezhetőek. A helyesbítő számlák mind tartalmi, mind alaki szempontból rendszerezhetőek. A számlákra gyakorolt hatásuk alapján: A számlákra gyakorolt hatásuk alapján: kiegészítő számla kiegészítő számla ellentétesen helyesbítő (kontra) számla ellentétesen helyesbítő (kontra) számla

75 75© Deák István HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK ALAKISÁGA AKTÍV SZÁMLA KONTRA PASSZÍV SZÁMLA AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA KONTRAAKTÍV SZÁMLA PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA PASSZÍV SZÁMLA – – – – – –

76 76© Deák István HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK ÉRTELMEZÉSE ESZKÖZSZÁMLA KONTRAAKTÍV SZÁMLA PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA FORRÁS SZÁMLA KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = 600 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = 1400

77 77© Deák István PÉLDA TÁRGYI ESZKÖZ TÁRGYI ESZKÖZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NETTÓ ÉRTÉK) = 600 BEKERÜLÉSI ÉRTÉK BRUTTÓ ÉRTÉK

78 78© Deák István ÖSSZESÍTŐ-ELLENŐRZŐ KIMUTATÁSOK Számviteli időszakonként legalább egyszer (a zárlat keretében) összeállított olyan kimutatások, amelyek Számviteli időszakonként legalább egyszer (a zárlat keretében) összeállított olyan kimutatások, amelyek alkalmasak az alkalmazott főkönyvi számlák (beszámoló összeállításához szükséges) rendszerezésére, alkalmasak az alkalmazott főkönyvi számlák (beszámoló összeállításához szükséges) rendszerezésére, alkalmasak a könyvelési munka (egyes) számszaki összefüggéseinek ellenőrzésére. alkalmasak a könyvelési munka (egyes) számszaki összefüggéseinek ellenőrzésére.

79 79© Deák István ALAPUL SZOLGÁLÓ ÖSSZEFÜGGÉS E 0 = F 0 ∑ T NYE = ∑ K NYE T F(i) = K F(i) ∑ T F(i) = ∑ K F(i) ∑ T ZE = ∑ K ZE E 1 = F 1

80 80© Deák István FAJTÁI főkönyvi kivonat: főkönyvi kivonat: forgalmi kimutatás forgalmi kimutatás záró kimutatás záró kimutatás

81 81© Deák István FŐKÖNYVI KIVONAT 2x2 értékrovatos kimutatás, amelyben 2x2 értékrovatos kimutatás, amelyben felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák bemutatva a főkönyvi számlák halmozott forgalmait és halmozott forgalmait és (záró)egyenlegét. (záró)egyenlegét. Általában ezt használják Általában ezt használják

82 82© Deák István FŐKÖNYVI KIVONAT Számla megnevezése (halmozott) FORGALOM(záró) EGYENLEG TKTK Számla i Számla j ÖSSZESENXXYY ESZKÖZ SZÁMLA FORRÁS SZÁMLA NYE Időszaki TF Halmozott TF Időszaki KF ZE NYE Időszaki TF Időszaki KF ZE Halmozott KF

83 83© Deák István FORGALMI KIMUTATÁS 3x2 értékrovatos kimutatás, amelyben 3x2 értékrovatos kimutatás, amelyben felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák bemutatva a főkönyvi számlák nyitó egyenlegét, nyitó egyenlegét, időszaki forgalmait és időszaki forgalmait és (záró)egyenlegét. (záró)egyenlegét.

84 84© Deák István FORGALMI KIMUTATÁS Számla megnevezése NYITÓ EGYENLEG IDŐSZAKI FORGALOM ZÁRÓ EGYENLEG TKTK Számla i Számla j ÖSSZESENAABBYY ESZKÖZ SZÁMLA FORRÁS SZÁMLA NYE Időszaki TF Időszaki KF ZE NYE Időszaki TF Időszaki KFZE

85 85© Deák István ZÁRÓ KIMUTATÁS 4x2 értékrovatos kimutatás, amelyben 4x2 értékrovatos kimutatás, amelyben felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, felsorolásra kerül az időszakban használt összes főkönyvi számla, bemutatva a főkönyvi számlák bemutatva a főkönyvi számlák halmozott forgalmait és halmozott forgalmait és (záró)egyenlegét, valamint (záró)egyenlegét, valamint az egyenlegek mérlegben, illetve eredmény-kimutatásban való elhelyezkedését. az egyenlegek mérlegben, illetve eredmény-kimutatásban való elhelyezkedését.

86 86© Deák István ZÁRÓ KIMUTATÁS Számlák megnevezése FORGALOMEGYENLEGMÉRLEGEREDMÉNYKIMUTATÁS TartozikKövetelTartozikKövetelEszközForrásRáfordításBevétel ÖsszesenXXYYEFRB Ahol E – F = B – R FŐKÖNYVI KIVONAT

87 87© Deák István KÖNYVVITELI MUNKA FOLYAMATA NYITÓMÉRLEG NYITÁS ÉVKÖZI (FOLYAMATOS) KÖNYVELÉS ZÁRLAT Kiegészítő, helyesbítő, összesítő, ellenőrző munkák Összesítő-ellenőrző kimutatások ZÁRÁS ZÁRÓMÉRLEG SZINTETIKUS ANALITIKUS IDŐSOROS SZÁMLASOROS

88 88© Deák István SZÁMVITELI IDŐSZAKOK …ZÁRÁS NYITÁS KÖNYVELÉS ZÁRÁS NYITÁS … FORDULÓNAP 1 FORDULÓNAP 2 MÉRLEG 1 MÉRLEG 2 ÜZLETI ÉV Az üzleti éveket a mérleg, a mérlegeket a könyvelés kapcsolja össze


Letölteni ppt "SZÁMVITEL I. 1. sillabusz (A kettős könyvvitel alapjai)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések