Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÁMVITEL I. 1. BLOKK. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz Előfeltételek: írás, pénz Cash-flow típusú számbavétel Cash-flow típusú számbavétel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL I. 1. BLOKK. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz Előfeltételek: írás, pénz Cash-flow típusú számbavétel Cash-flow típusú számbavétel."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL I. 1. BLOKK

2 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz Előfeltételek: írás, pénz Cash-flow típusú számbavétel Cash-flow típusú számbavétel Vagyontípusú számbavétel Vagyontípusú számbavétel Eredménytípusú számbavétel Eredménytípusú számbavétel Kettős könyvvitel: vagyon, profit, pénz Kettős könyvvitel: vagyon, profit, pénz Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci

3 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Pacioli (1445? – 1517): „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi (kettős) könyvvitel Pacioli (1445? – 1517): „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi (kettős) könyvvitel Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel” Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel”

4 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK J. Gottlieb: mérleg (1546) J. Gottlieb: mérleg (1546) Ipari forradalom Ipari forradalom Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása Külső finanszírozás megjelenése Külső finanszírozás megjelenése Materiális számlaelméletek (XIX. század 2. felétől) Materiális számlaelméletek (XIX. század 2. felétől) E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (1927) E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (1927) Mérlegelméletek (XX. század) Mérlegelméletek (XX. század)

5 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése - kontinentális típusú (állami, jogszabály) - angolszász típusú (szakmai, szokvány) Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése - US General Accepted Accounting Principles (1934 – 1973 – …) - International Accounting Standards (1973) → - International Financial Reporting - International Financial Reporting Standards (2001) Standards (2001)

6 JELEN ÉS A JÖVŐ? Globális vállalatok Globális vállalatok Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP) Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP) EU-ban: IAS/IFRS elfogadása EU-ban: IAS/IFRS elfogadása Tudásalapú vállalatok Tudásalapú vállalatok Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága? Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága?

7 PÉNZ Működés: VAGYON EREDMÉNY ÁLLAM TULAJDONOS HITELEZŐK SZÁLLÍTÓK VEVŐK Erőforrások -Eszközök -Szolgáltatások -Munkaerő -információ Teljesítmények Befektetés (tőke) Hozam (osztalék) Hitel Tőke + hozam (kamat) Adók

8 SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SZIR) FOGALMA eljárások, módszerek, technikák, szabályok, szokványok együttese, amely eljárások, módszerek, technikák, szabályok, szokványok együttese, amely alkalmas a vagyon megragadására, kimutatására alkalmas a vagyon megragadására, kimutatására alkalmas a vagyonban bekövetkezett változások megragadására, feldolgozására, alkalmas a vagyonban bekövetkezett változások megragadására, feldolgozására, megbízható és valós információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó érdekhordozói körének megbízható és valós információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó érdekhordozói körének

9 VAGYON rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége. „…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak, értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak” (Baricz-Róth [2002]). „…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak, értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak” (Baricz-Róth [2002]). „az erőforrások minden olyan formája, amely a társadalmi-gazdasági alakulat értékítélete alapján tényszerű szükséglet kielégítést teljesít a gazdasági alkalmazási rendszerek (vállalatok) felületén, az vagyonként határozódhat meg” (Malasics [2002]). „az erőforrások minden olyan formája, amely a társadalmi-gazdasági alakulat értékítélete alapján tényszerű szükséglet kielégítést teljesít a gazdasági alkalmazási rendszerek (vállalatok) felületén, az vagyonként határozódhat meg” (Malasics [2002]).

10 VAGYONVÁLTOZÁSOK = gazdasági események A működési folyamat egyes jelenségei A működési folyamat egyes jelenségei az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek pénzértékben kifejezhetők és pénzértékben kifejezhetők és hitelt érdemlő módon igazolhatóak hitelt érdemlő módon igazolhatóak

11 INFORMÁCIÓK KVALITATÍV INFORMÁCIÓK SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK KVANTITATÍV INFORMÁCIÓK NEM SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK PÉNZÜGYI SZÁMVITEL VEZETŐI SZÁMVITEL

12 GAZDÁLKODÓ A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság szereplői tájékoztatást igényelnek A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság szereplői tájékoztatást igényelnek Vállalkozások Vállalkozások Államháztartás szervezetei Államháztartás szervezetei MNB MNB Egyéb szervezetek Egyéb szervezetek

13 ÉRDEKHORDOZÓI KÖR Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése során kapcsolatban kerülnek Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése során kapcsolatban kerülnek koalíciós elmélet Külső Belső Külső Belső MenedzserekMunkavállalókigazgatóság Tulajdonosok, befektetők, Hitelezők, hatóságok (állam) közvélemény PÉNZÜGYI SZÁMVITEL Pénzügyi információk szolgáltatása, standardizált kimutatásokon keresztül a külső érdekhordozók részére VEZETŐI SZÁMVITEL Pénzügyi és nem pénzügyi információk szolgáltatása nem standardizált kimutatásokon keresztül a belső érdekhordozók részére

14 Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel HATÓKÖR Teljes gazdálkodó Egy részterület TAGOLTSÁG Jelentős mértékben aggregált Részletezett ORIENTÁCIÓ Elszámolás orientált: rögzít, nyilvántart, tudomásul vesz Döntésorientált: tervez, előre jelez, befolyásol, javasol JELLEG Reproduktív, követő Kreatív, preventív CÉL Beszámolás tényadatok alapján Döntések megalapozása IDŐTÁV Visszatekintő: múlt Előretekintő: jövő INFORMÁCIÓ Csak pénzügyi Pénzügyi és működési/naturális SZABÁLYOZÁS Kötelező, kötött (külső) Kötetlen (belső) évi C. törvény a számvitelről

15 BIZONYLATI REND A SZIR FELÉPÍTÉSE, A SZÁMVITELI TRANSZFORMÁCIÓ MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK, JELENSÉGEK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK) KÖNYVVEZETÉS BESZÁMOLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL KÖNYVVIZSGÁLAT MEGFIGYEL, FELJEGYEZ FELDOLGOZ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT INFORMÁL

16 BIZONYLATOK Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készült, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától): Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készült, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától): Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában) megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában) Fajtái, tartalma: lásd Könyvviteltan jegyzet (3.1. fejezet) és a számviteli politika témakörnél Fajtái, tartalma: lásd Könyvviteltan jegyzet (3.1. fejezet) és a számviteli politika témakörnél

17 KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően, áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket. módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően, áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket. Más szavakkal: olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően – lezárják. Más szavakkal: olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően – lezárják. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum FORMÁI FORMÁI egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (naturál szemlélet). kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (naturál szemlélet).

18 Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Részletesen lásd a számviteli politika témakörnél Részletesen lásd a számviteli politika témakörnél

19 Számviteli transzformáció: leképezés, amelynek tárgya a vagyon és annak változásai Számviteli transzformáció: leképezés, amelynek tárgya a vagyon és annak változásai Statikus Dinamikus Statikus Dinamikus MÉRLEG KÖNYVVEZETÉS

20 A MÉRLEG Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely Előírt struktúrában Előírt struktúrában Összevontan és pénzértékben Összevontan és pénzértékben Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan Kettős vetületben (eszköz és forrás) Kettős vetületben (eszköz és forrás) Jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. Jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. Hitelesítő okmánya: leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és értékben is) és a könyvvitel Hitelesítő okmánya: leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és értékben is) és a könyvvitel

21 TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN

22 MÉRLEGKÉPESSÉG azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján eldöntjük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül: azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján eldöntjük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül: ESZKÖZFORRÁS A vagyon megjelenési formájaA vagyon finanszírozási formája AKTIVÁLÁSI ÉS PASSZÍVÁLÁSI KRITÉRIUMOK

23 MÉRLEGKÉPESSÉGI KRITÉRIUM Általános megfogalmazás (ismérvek) Általános megfogalmazás (ismérvek) Nincs tételes felsorolás (nem standardizált) Nincs tételes felsorolás (nem standardizált) Gazdálkodói mozgástér nagy Gazdálkodói mozgástér nagy Angolszász szabályozás Angolszász szabályozás Tételes felsorolás Tételes felsorolás Vagyon elemei a tételes felsorolás eredményeképpen definiálódnak: mindenki számára egységesen Vagyon elemei a tételes felsorolás eredményeképpen definiálódnak: mindenki számára egységesen Minimális gazdálkodói mozgástér Minimális gazdálkodói mozgástér Kontinentális szabályozás Kontinentális szabályozás Magyarországon a számviteli törvény keretében Magyarországon a számviteli törvény keretében

24 ESZKÖZ Általános meghatározás (ismérvek) Általános meghatározás (ismérvek) múltbeli események eredményeként keletkező, a vállalkozás által ellenőrzött erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni múltbeli események eredményeként keletkező, a vállalkozás által ellenőrzött erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni hány periódusban? Befektetett eszközökForgóeszközök

25 FORRÁS elemei KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány Jegyzett tőke Jegyzett tőke Tartalékok Tartalékok Hány periódus múlva? HOSSZÚ LEJÁRATÚ RÖVID LEJÁRATÚ

26 EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK FORGÓESZKÖZÖK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK TÁRSASÁGI ADÓ OSZTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY NYE- RE- SÉG

27 EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE FORGÓESZKÖZÖK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK VESZTESÉG RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – MSZE

28 ÉRTÉKTAN Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ ÉRTÉKELÉSI ELVEK realizációs elvidőérték elvehozadékérték elve bekerülési (múltbeli) érték napi (aktualizált) érték jövőbeni (terv) érték ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK

29 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +/–ÉRTÉKKORREKCIÓK

30 TAGOLÁSTAN Vagyonrészek elhelyezése alapján Kétoldalas mérleg (kontinentális forma) Kétoldalas mérleg (kontinentális forma) ESZKÖZÖK FORRÁSOK E 1 F 1 E 2 F 2.. E i Fj.. E n F m n m n m ∑ E i ∑ F j i=1 j=1 i=1 j=1 egyező mérleg főösszeg egyező mérleg főösszeg

31 Egyoldalas mérleg (angolszász forma) E 1 E 2. E i. E n - F m - F m-1 - F m-1. - F j. - F 1

32 TAGOLÁSTAN Milyen sorrendben? újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid) újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid) likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamat) Befektetett eszközök → Forgóeszközök Befektetett eszközök → Forgóeszközök Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek

33 TAGOLÁSTAN Horizontális tagolás: értékoszlopok száma legalább bázis és tárgyidőszak legalább bázis és tárgyidőszak Magyar szabályozás: bázis + tárgy + korábbi évek helyesbítései

34 TAGOLÁSTAN Vertikális (mélységi) tagolás mérlegfőcsoport (nagybetű) mérlegfőcsoport (nagybetű) mérlegcsoport (római szám) mérlegcsoport (római szám) mérlegtétel (arab szám) mérlegtétel (arab szám) Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött, tételek módosíthatók

35 TAGOLÁSTAN Eredmény bemutatása Eredmény bemutatása Jellege szerint Jellege szerint Előjeltől függően Előjeltől függően Nyereség: forrásoldalon Nyereség: forrásoldalon veszteség eszközoldalon veszteség eszközoldalon Előjeltől függetlenül Előjeltől függetlenül Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel) Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel) Felosztás szintje szerint: Felosztás szintje szerint: Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény) Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény) Részleges felosztás után (adózott eredmény) Részleges felosztás után (adózott eredmény) Teljes felosztás után (osztalék levonása után) Teljes felosztás után (osztalék levonása után)

36 TAGOLÁSTAN Eredmény bemutatása a gyakorlatban Eredmény bemutatása a gyakorlatban Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Részleges vagy teljes felosztás után Részleges vagy teljes felosztás után Magyar szabályozás Magyar szabályozás Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Teljes felosztás után Teljes felosztás után

37 A jelenleg érvényes (magyar) mérleg áttekintése ESZKÖZÖK Mérleg, FORRÁSOK A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek I. Készletek II. Követelések II. Követelések III. Értékpapírok III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ELHATÁROLÁSOK D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem … II. Jegyzett, de be nem … III. Tőketartalék III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

38 A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D. EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) = FORGÓTŐKE G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+/-F) = MŰKÖDŐTŐKE

39 H. EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. CÉLTARTALÉKOK J. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VEGYÜK ÉSZRE!  MÉRLEG FŐÖSSZEG = A+B+C vagy D+E+H+I+J  G = H+I+J

40 A vagyonváltozások megragadása → KÖNYVVITEL Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra) az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra) az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek hitelt érdemlően igazolható hitelt érdemlően igazolható értékben (forintban) kifejezhető értékben (forintban) kifejezhető Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján

41 0. Kiinduló (nyitó) helyzet Alapítottunk egy kft-t egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek Alapítottunk egy kft-t egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát Eszközök M 0, Források Jegyzett tőke Pénzeszközök ∑ Eszközök1.000 ∑ Források 1.000

42 1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel. Hatása a mérlegre: Hatása a mérlegre: Eszközök M 1, ……. Források Jegyzett tőke Áruk(0+100) 100 Pénzeszközök ( ) 900 ∑ Eszközök ∑ Források eszközforgás Általános képlete: E 0 + X – X = F 0 ahol X az adott gazdasági esemény forintban kifejezett értéke

43 2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel. Hatása a mérlegre: Hatása a mérlegre: Eszközök M 2, ……. Források Épületek 500Jegyzett tőke Áruk 100 Pénzeszközök 900 Szállítók 500 ∑ Eszközök ∑ Források Tőkebevonás Általános képlete: E 1 + X = F 1 + X

44 3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből. Hatása a mérlegre: Hatása a mérlegre: Eszközök M 3, ……. Források Épületek 500Jegyzett tőke Áruk 100Hitelek 500 Pénzeszközök 900 Szállítók ( ) 0 ∑ Eszközök ∑ Források Forráskörforgás Általános képlete: E 2 = F 2 + X – X

45 4. esemény: bankhitel visszafizetése. Hatása a mérlegre: Hatása a mérlegre: Eszközök M 4, ……. Források Épületek 500Jegyzett tőke Áruk 100Hitelek ( ) 0 Pénzeszközök ( ) 400 ∑ Eszközök ∑ Források Tőkekivonás Általános képlete: E 3 – X = F 3 – X

46 ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RENDSZEREZÉSE Vagyon (mérleg főösszege) nem változik Vagyon (mérleg főösszege) nem változik Eszközforgás Eszközforgás Forráskörforgás Forráskörforgás Vagyon (mérleg főösszege) változik Vagyon (mérleg főösszege) változik Tőkebevonás Tőkebevonás Tőkekivonás Tőkekivonás

47 5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a vevő készpénzben fizet. Hatása a mérlegre: Hatása a mérlegre: Eszközök M 5, ……. Források Épületek 500Jegyzett tőke Áruk (100-60)40 Pénzeszközök (400+80) 480 ∑ Eszközök ∑ Források Összetett gazdasági esemény = alapvető gazdasági események összege Eredmény

48 EREDMÉNYKÉPZŐDÉS MODELLEZÉSE NETTÓ MÓDSZER NETTÓ MÓDSZER (E4 - X + X) + Y= F4 + Y ahol X az eszközforgást jelenti (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 20) BRUTTÓ MÓDSZER BRUTTÓ MÓDSZER (E4 - X) + Y = (F4 – X) + Y ahol X a tőkekivonást jeleni (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 80)

49 A kettős könyvelés alapjai Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze. a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze. olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük

50 A főkönyvi számla modellezése Tartozik szám, megnevezés Követel Hivatkozás Összeg Hivatkozás Összeg

51 KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK T oldalra való könyvelés: Terhelés T oldalra való könyvelés: Terhelés K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) T oldalra könyvelt tételek összege T oldalra könyvelt tételek összege Tartozik forgalom (TF) Tartozik forgalom (TF) K oldalra könyvelt tételek összege K oldalra könyvelt tételek összege Követel forgalom (KF) Követel forgalom (KF) A TF és KF különbségeEgyenleg A TF és KF különbségeEgyenleg Ha TF > KFTartozik egyenleg (TE) Ha TF > KFTartozik egyenleg (TE) Ha TF < KFKövetel egyenleg (KE ) Ha TF < KFKövetel egyenleg (KE )

52 EGYENLEG időpontja szerint nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én) mutatkozó egyenleg záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én) mutatkozó egyenleg

53 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK I. A ZE és NYE különbsége A ZE és NYE különbsége Állományváltozás (ÁV) Állományváltozás (ÁV) A nyitó egyenleggel számolt forgalom A nyitó egyenleggel számolt forgalom Halmozott forgalom (főösszegnek is nevezik) Halmozott forgalom (főösszegnek is nevezik) A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) Időszaki (nettó) forgalom Időszaki (nettó) forgalom

54 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK II. A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás A nyitás elvi lényege A nyitás elvi lényege Számla 1 (nyitó)mérleg tételei … Számla n Adott mérlegtételhez több főkönyvi számla is kapcsolódhat.

55 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK III. A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat A zárás elvi lényege A zárás elvi lényege Számla 1 …(záró)mérleg tételei Számla n Adott számla csak 1 mérlegtételhez kapcsolódhat.

56 A KÖNYVELÉS AXIÓMÁI A SZÁMLÁK TAGOLÁSI RENDSZERE ALAKI SZEMPONTBÓL Milyen szabály szerint? TARTALMI SZEMPONTBÓL Milyen vagyonrészhez kapcsolódik? AKTÍVPASSZÍV ESZKÖZFORRÁS T K + – T K – +

57 AZ ESZKÖZSZÁMLÁK a mérleg eszközoldalának részletezése a mérleg eszközoldalának részletezése Aktív számlák Aktív számlák általában T egyenlegük van általában T egyenlegük van T ESZKÖZSZÁMLA K NYE Időszaki növekedések (Nettó TF) Időszaki csökkenések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF

58 ESZKÖZSZÁMLA PÉLDA T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K NYE Növekedések Csökkenések TF KF ZE

59 A FORRÁSSZÁMLÁK a mérleg forrásoldalának részletezése a mérleg forrásoldalának részletezése Passzív számlák Passzív számlák általában K egyenlegük van általában K egyenlegük van T FORRÁSSZÁMLA K NYE Időszaki csökkenések (Nettó TF) Időszaki növekedések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF

60 FORRÁSSZÁMLA PÉLDA T SZÁLLÍTÓK K NYE Csökkenések Növekedések TF KF ZE

61 A KÖNYVELÉS SZABÁLYAI Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák

62 E NYITÓMÉRLEG F PÉNZESZKÖZ 1000 JEGYZETT TŐKE 1000 ÖSSZESEN 1000 T PÉNZ K T Jegyzett tőke K Ny Ny 1000 T ÁRUK K T ÉPÜLETEK K T SZÁLLÍTÓK K T HITELEK K T EREDMÉNY K 5b. 60 5a. 80 E ZÁRÓMÉRLEG F ÉPÜLETEK 500 JEGYZETT TŐKE 1000 ÁRUK 40 EREDMÉNY 20 PÉNZESZKÖZ 480 ÖSSZESEN 1020 Z. 480 Z. 500 Z. 40 Z Z. 20

63 A KETTŐS KÖNYVELÉS ALAPSZABÁLYA minden gazdasági eseményt (legalább) két számlán, mégpedig az egyiknek a T oldalán, a másiknak a K oldalán, ugyanazzal az összeggel kell könyvelni.


Letölteni ppt "SZÁMVITEL I. 1. BLOKK. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz Előfeltételek: írás, pénz Cash-flow típusú számbavétel Cash-flow típusú számbavétel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések