Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Műszeres analitika Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Szakmai gyakorlat/műszeres analitika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Műszeres analitika Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Szakmai gyakorlat/műszeres analitika."— Előadás másolata:

1 Műszeres analitika Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Szakmai gyakorlat/műszeres analitika tantárgyból Kromatográfia

2 Kromatográfia – tartalom 0Története 1Fogalma 2Fajtái 3Alapfogalmai 4Származtatott mennyiségek 5Minőségi és mennyiségi értékelés 6A kromatográfok felépítése 7Gázkromatográfia 8Folyadék-kromatográfia

3 A kromatográfia története A papiros-kromatográfiát Runge német vegyész alapozta meg, aki színes oldatokat cseppentett szűrőpapír közepére, melynek eredményeként koncentrikus formájú alakzatokat és színeket kapott (1855). Mihail Szemjonovics Cvet levélkivonatokkal dolgozott, adszorbensként többek közt kalcium- karbonátot használt. Az átengedett zöld oldat rózsaszínűvé vált, vagyis már csak a karotint tartalmazta, a többi az oszlopon maradt. Az oszlopon különböző színű gyűrűk kialakulását is megfigyelte, melyek különböző anyagok jelenlétét mutatták. Ha több oldószert engedett át az oszlopon, akkor a gyűrűk elváltak, esetleg újabbak keletkeztek, s fokozatosan szélesedve mentek lefelé. Ezzel a módszerrel az addig feltételezett két zöld pigmentet elválasztotta (klorofill a és b). Cvet első kromatográfiás szűrője Móricz M. Ágnes: Egy botanikus színlátása – Biokémia XXX. évf. 1. szám március

4 A kromatográfia története A Cvet által használt többoszlopos kromatográfiás szűrő prototípusa, melyben egyszerre 5 oszlopot is használhatott, s pumpa segítségével kis nyomást is tudott létrehozni a rendszerben, ezzel meggyorsítva az elválasztást, s előre vetítve a HPLC (nagy hatékonyságú folyadék-kromatográfia) és OPLC (túlnyomásos réteg-kromatográfia) technikák lehetőségét. Izoláláshoz a kis üvegcsövekből (3–4 cm hosszú, 2–3 mm belső átmérőjű) fabottal óvatosan kinyomta a színes sávokat tartalmazó adszorbenst, s szikével való feldarabolás után megfelelő oldószerrel leoldotta az elválasztott anyagokat a korongokról. Móricz M. Ágnes: Egy botanikus színlátása – Biokémia XXX. évf. 1. szám március

5 A kromatográfia magyar vonatkozásai 1934 körül a Pécsi Tudományegyetemen Zechmeister László és Cholnoky László számos növényből kinyert festéket választottak el oszlopon. Zechmeister és Cholnoky nevéhez fűződik az első kromatográfiás tankönyv megírása: Zechmeister L., Cholnoky L. (1937) Die chromatogra- phische Absorptionsmethode. (Wien, 1937, 1938; London, 1943, 1948), mely a kromatográfia gyors fejlődésének volt az alapja. Ettől számítható a kromatográfia széles körű elterjedése, virágzása, s az azt alkalmazó szerves és biokémia gyors fejlődése, mely az utóbbi néhány évtizedben különösen felgyorsult. Móricz M. Ágnes: Egy botanikus színlátása – Biokémia XXX. évf. 1. szám március

6 A kromatográfia fogalma Többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve, melyek szorpciós – deszorpciós folyamatokon alapulnak. Közös elem: az elválasztandó komponensek az egymással érintkező két fázis között oszlanak meg, ezek közül  az egyik áll,  a másik pedig meghatározott irányba halad. Álló fázis (kolonna, oszlop, réteg) Mozgó fázis (eluens)

7 A kromatográfiás módszerek felosztása A szorpciós folyamat szerint :adszorpciós abszorpciós (megoszlásos) ioncsere gél 2. A fázisok halmazállapota szerint Álló fázis Mozgó fázis SzilárdFolyadék Gáz Gáz – szilárd kromato- gráfia v. adszorpciós gázkromatográfia Gáz – folyadék kromato- gráfia v. abszorpciós gázkromatográfia Folyadék Adszorpciós folyadék- kromatográfia, ioncserés kromatográfia, gélkromatográfia Megoszlásos folyadék- kromatográfia

8 Adszorpció és abszorpció Megoszlás a fázisok belsejében Megoszlás a fázisok érintkezési felületén

9 A kromatográfiás módszerek felosztása Technikai elrendezés szerint oszlop-kromatográfia síkkromatográfia papiros-kromatográfia vékonyréteg kromatográfia 4. Detektálás módja szerint hagyományos színes anyag „előhívás” (vegyszer) UV-fény műszeres

10 A kromatográfia folyamatai A mozgófázisba pillanatszerűen bejuttatott minta összetevői az álló és a mozgó fázis között megoszlanak, az álló fázison eltérő mértékben kötődnek. Az álló fázishoz nagyobb affinitású minta-összetevők több időt töltenek el az álló fázisban, lemaradnak, míg a kisebb affinitásúak gyorsabban érik el az oszlop végét. A sokszoros szorpció – deszorpció, a több fokozatúság kis megoszlás-különbségű minta komponensek elválását is lehetővé teszi.

11 A kromatogram (elú- ciós függvény): diagram, amin a detektorjel van az idő függvényében. Jelölések: x tengelyen: idő (elúciós idő) y tengelyen: a detektorjel intenzitása t R : retenciós idő (komponensenként eltérő – minőségi információ) t M : holtidő (az eluens megjelenésének ideje) h: csúcsmagasság h 1/2 : csúcsmagasság fele w: csúcsszélesség w 1/2 : csúcsszélesség a csúcsmagasság felénél tMtM Kromatográfiás alapfogalmak

12 Kromatográfiás származtatott mennyiségek V R : retenciós térfogat (az adott komponensnek a kolonnán történő átviteléhez szükséges eluens térfogata) V R = v. t R (v: az eluens térfogatárama) V M : holttérfogat (= v. t M ) A retenciós idő nagyon sok tényező függvénye (pl. eluens áramlás), ezek egy része számítással kiküszöbölhető. t R ’ = t R - t M : redukált retenciós idő, mértékegység k’: retenciós tényező: az adott komponens állófázisban (n S ) és mozgófázisban (n M ) levő anyagmennyiségének aránya, illetve a komponens két fázisban eltöltött idejének hányadosa: Ez már független az elúció sebességétől.

13 A gázkromatográf elvi felépítése

14

15

16

17 A folyadék-kromatográf elvi felépítése Eluens tároló Eluens továbbító (pumpa) Minta adagoló Oszlop (kolonna) Detektor Jel feldolg. termosztált rész

18 Izokratikus és gradiens elúció

19

20

21 Az injektor Az injektorba bejut- tatott anyag pillanat- szerűen elpárolog és egészében vagy részben az oszlopra kerül. Az injektort ennek megfelelően a legkevésbé illé- kony összetevő for- ráspontja fölé kell fűteni. Az injektor hőkapacitása nagy, hogy a párologtatás ne hűtse le.

22 Kapilláris kolonna

23 Mintahurok (főként HPLC-hez) minta hurok oszlop pumpa hulladék

24 Detektorok GC-hez: általános: gázsűrűség-mérleg, hővezetési (TCD) minden szerves anyaghoz: lángionizációs (FID) sok szerves anyaghoz: fotoionizációs (PID) halogéntartalmú anyagokhoz: elektron-befogásos (ECD) P és S vegyületekhez: lángfotometriás (FPD) N és P vegyületekhez: termoion detektor (NPD) HPLC-hez: általános: refraktometriás (RI) szerves vegyületekhez: UV – VIS – IR fotometriás, illetve diódasor detektor fluoreszcenciás detektor ionokhoz: elektromos vezetési

25 A hővezetési detektor elve

26 Lángionizációs detektor (FID) A hidrogén – levegő láng- ban a szerves anyagokból láncreakciók során külön- böző termékek keletkez- nek: C x H y → … → HC· HC· + O 2 → HCO· + ·O· HCO· → + HCO + e – + HCO + H 2 O → CO + H 3 O + A töltött részecskéktől a láng vezetővé válik, a vezetés mértéke a szerves anyag mennyiségétől függ.

27 Detektorok GC-hez: általános: gázsűrűség-mérleg, hővezetési (TCD) minden szerves anyaghoz: lángionizációs (FID) sok szerves anyaghoz: fotoionizációs (PID) halogéntartalmú anyagokhoz: elektron-befogásos (ECD) P és S vegyületekhez: lángfotometriás (FPD) N és P vegyületekhez: termoion detektor (NPD) HPLC-hez: általános: refraktometriás (RI) szerves vegyületekhez: UV – VIS – IR fotometriás, illetve diódasor detektor fluoreszcenciás detektor ionokhoz: elektromos vezetési

28 UV-VIS detektorok (H- és a Z-cella)

29 A vezetőképességi detektor működési elve


Letölteni ppt "Műszeres analitika Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Szakmai gyakorlat/műszeres analitika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések