Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az emésztőrendszer zavarai okozta kozmetikai hibák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az emésztőrendszer zavarai okozta kozmetikai hibák."— Előadás másolata:

1 Az emésztőrendszer zavarai okozta kozmetikai hibák

2

3

4

5 Emésztő nedv neve Termelődési helye Emésztőenzim neve Enzim bontó hatásapH nyálnyálmirigyekPtialin (nyálamiláz) Keményítő→dextrin6,6-7,2 Gyomor- nedv gyomorfalpepszinpolipeptid→oligopeptid1-2 epemáj-Lipidek emulgeálása8 hasnyálhasnyálmirigyTripszin,kimotripszin,karboxipeptidáz polipeptid→oligo-,tri-,dipeptid8 lipázTriglicerid-monoglicerid+zsírsav8 amilázKeményitő→maltóz8 nukleotidázNukleinsav→cukor+foszforsav+ szerves bázis 8 bélnedvVékonybél falaerepszinOligopeptid→aminosav8 lipázTriglicerid-monoglicerid+zsírsav8 AmilázMaltóz-→glükóz8 nukleotidázNukleinsav→cukor+foszforsav+ szerves bázis 8

6 Ha az emésztőrendszer normális működését külső vagy belső okok megzavarják, a normálistól eltérő működés a bőrön rövid idő múlva tükröződik. A kozmetikai hibák okai: Külső tényezőkBelső tényezőkÖröklött tényezők Tápláléktöbblet Táplálékhiány Fűszeres ételek Élvezeti cikkek: alkohol, kávé, tea Emésztőrendszer valamely szakaszának rendellenes működése Emésztőnedvek fokozott vagy csökkent termelődése Vastagbél hurutos megbetegedése Székrekedés Vegetatív idegrendszeri zavar túlérzékenység Rendellenességek kialakulására való hajlam

7 Az emésztőrendszeri megbetegedések csoportosítása eredetük szerint: A.Tápanyag túladagolásból vagy tápanyaghiányból származó kozmetikai zavarok  Fehérjék túladagolása vagy hiánya  Szénhidrátok túladagolása  Zsírok túladagolása  NaCl túladagolás  Élvezeti cikkek túladagolása  Vitaminok túladagolása vagy hiánya

8 B.Működési zavarból származó kozmetikai hibák  Táplálékfelvétel zavarai  Hurutos megbetegedések, fekélyek, savhiány, savtúltengés, székrekedés  Máj- és epebetegségek  A szervezet egyes tápanyagokkal szembeni túlérzékenysége okozta tünetek

9 A fehérjék túladagolása vagy hiánya A fehérjék élettani jelentősége:  az élő anyag szerkezetalkotói (kollagén, elasztin, retikulin, aktin, miozin)  enzimek, az anyagcsere-folyamatok katalizátorai (pl. amiláz)  immunanyagok  hormonok alkotói (pl. növekedési hormon)  szállítómolekulák (pl. hemoglobin)

10 Eredetük szerint lehetnek:  Növényi eredetűek  Állati eredetűek A fehérjék 20 féle aminosavból épülnek fel, ezek amfoter (savként és bázisként is viselkedő) molekulák. Az emberi szervezet számára esszenciális aminosavakat tartalmazó fehérjék, állati eredetűek, kivétel a burgonya és a szójaliszt fehérjéi. Fehérjeforrások: tej, tejtermék, tojás, hús, sajt, stb. Felnőtt ember napi teljes értékű fehérjeszükséglete 1g/kg. Nagyobb a fehérjeszükséglet gyermekeknél, serdülőkorúaknál, kismamáknál, betegség után.

11 Túlzott fehérjebevitel (nukleinsav!) következtében kellemetlen, fájdalmas betegség a köszvény alakul ki. A köszvényt a húgysav kikristályosodó nátriumsója okozza. Honnan származik a testfolyadékokban megjelenő húgysav? A fehérjékből, főképp a nukleinsavakat (a ribo- és a dezoxiribonukleinsavat) alkotó purinbázisok (az adenin és a guanin) bomlásakor keletkezik, s rendesen deciliterenként 3–7 milligrammos töménységben fordul elő a vérben. Minthogy a fölöslegben képződő húgysav kiürül a testből, bajt nem okoz. Ha ellenben a vér és a többi testfolyadék húgysavszintje valamilyen ok miatt deciliterenként 7 milligramm fölé nő, a folyadék erre az anyagra nézve túltelítetté válik, s megjelennek benne a tű alakú nátrium-urát-kristályok.

12 Minthogy régen jobbára a jómódban élők (a húsféleségeket és belsőségeket, valamint a szeszes italokat bőségesen fogyasztó emberek) betegedtek meg köszvényben, e betegséget arthritis divitumnak, azaz a gazdagok ízületi gyulladásának is nevezték. A köszvény főképp a férfiak betegsége, de a változás korán túl levő nőket is fenyegeti. Az idült szakaszban a húgysavas csomó (a tofusz) megjelenése jellemző, 1mm-től akár több cm nagyságú lehet, sárgásfehér színű, kemény tapintatú csomók, amelyek a felettük lévő bőrt elvékonyítva és áttörve krétaszerű anyagot ürítenek. Idült köszvényre elsősorban azok számíthatnak, akik heveny betegségüket elhanyagolják (kezelés nélkül az esetek csaknem fele elég hamar idültté válik), ugyanis szakszerű kezeléssel a betegség nemcsak kordában tartható, hanem az enyhén károsodott ízület szerkezete is többé-kevésbé helyreállítható. Eltűnhetnek a húgysavas csomók, s javulhat az ízület működése.

13

14

15 Jó hatású, ha a köszvényre hajlamos vagy a már tünetes ember sok (legalább napi három liter) enyhén lúgos folyadékot iszik (ez ugyanis akadályozza a húgysav kicsapódását), s lehetőleg kerüli azokat az ételeket és italokat, amelyek purinbázisokban gazdagok. Ilyenek a húskivonatok, a máj, a velő, a vese, bizonyos halféleségek (szardínia és szardella), a káposzta, a karfiol, a spárga, a paraj, a kakaó, a tea és a feketekávé. Ugyanakkor bőségesen fogyaszthatnak tejet, tejtermékeket, tojást és gyümölcsöket. Fehérjehiány fáradékonyságot okoz, csökken a szervezet ellenálló képessége. A bőr rugalmatlanná válik, romlik a kifelé (autogén sterilizáció) és befelé (esophylaxia) irányuló védekezése.

16 Szénhidrátok túladagolása A szénhidrátok a szervezet anyagcsere folyamatainak normális végbemeneteléhez, izommunkához nélkülözhetetlen energiaforrások. Csoportosítás: Funkciós csoport szerint:  Aldózok  Ketózok Szénatomok száma szerint:  Trióz  Tetróz  Pentóz  Hexóz  Heptóz

17 Alapegységek száma szerint:  Monoszacharidok  Diszacharidok  Oligoszacharidok  Poliszacharidok Felnőtt ember napi szénhidrátszükséglete 500 g. Ennél kisebb mennyiségre van szükségük az ülőmunkát végzőknek, nagyobb mennyiségre a pubertáskorúaknak, sportolóknak és fizikai munkát végzőknek. Szénhidrátforrások: kristálycukor, méz, rizs, búzaliszt, csokoládé, burgonya, növényi rost.

18 A fölösleges szénhidrátok a szervezetben zsírokká alakulnak, elhízás következik be. Kialakulhat:  Érelmeszesedés  Szeborrhoea  Acne Ha a szükségesnél kevesebb szénhidrátot juttatunk a szervezetbe és azt elegendő fehérje és zsírellátás kíséri, ezek a köztes anyagcserén keresztül képesek szénhidrátokká alakulni.

19 Zsírok túladagolása A szervezet legfontosabb energiaszolgáltató tartaléktápanyagai a zsírok. Csoportosítás: Egyszerű lipidek  Neutrális (semleges) zsírok – trigliceridek Összetett lipidek  Foszfatidok  Szteroidok  Karotinoidok Felnőtt ember napi zsírigénye kb. 50 – 60 g, 40 év felett max. 40 g. Lipidforrás: disznózsír, csontvelő, vaj, olajos magvak, sajt, tojássárgája, vaj, margarin, stb. Túladagolása során a bőralja zsírsejtjeiben felhalmozódva, zsírlebenyekké alakulnak, elhízást, az érfalakra rakódva érelmeszesedést, szeborreát, acnét okoznak. F-vitamin hiányban (linolsav, linolénsav, arachidonsav) növekedés visszamaradás, hajhullás, bőr alatti ödéma, alipikus, érzékeny bőrök kialakulása jellemző.

20 NaCl túladagolás A szervezet ozmotikus viszonyainak beállítását, a víz megkötését biztosítja. A szervezet napi NaCl szükséglete 6 g. Túladagolása:  Gátolja a felesleges víz eltávozását a szervezetből  Vérnyomás – emelkedés  Ödéma  Hajhullás  Szeborrea  Acne A Na - sók mellett a K- és Ca – sók, vízben oldódó vitaminok bevitelét is biztosítani kell.

21 Élvezeti cikkek túladagolása Hatásai:  fokozzák az idegrendszer izgalmi állapotát  gyorsítják a szívműködést  értágító hatásúak Túladagolás:  Szeborrea  Acne  Rosacea  Gyomor -és bélbetegségek  Magas vérnyomás  Keringési zavarok Vitaminok túladagolása vagy hiánya (I. félévi jegyzet)

22 Működési zavarokból származó emésztőszervi rendellenességek Táplálékfelvétel zavarai 1.Anorexia Étvágytalanságot jelent, az anorexiások azonban nem vesztik el az étvágyukat, hanem mivel félnek a súlygyarapodástól, igyekeznek az éhségüket tagadni, leplezni. Jellemzői:  Alacsony testsúly. A minimális, normális testsúlynál legalább 15%-kal kevesebb.  Nőknél rendszeresen elmarad a menstruáció vagy rendszertelenné válik. Előfordul, hogy a fiatal lányoknál nem alakul ki menstruáció.  A soványság ellenére erős félelem van a súlygyarapodástól vagy az elhízástól.  A saját test súlyának vagy alakjának észlelése zavart szenved.

23

24  Alacsony testsúly mellett testsúlyukat vagy megfelelőnek, vagy pedig túl nagynak tartják.  Az alacsony súly eléréséhez különböző módszereket alkalmaznak: koplalás, nagyon intenzív testmozgás, önhánytatás, hashajtók, vízhajtók szedése, különböző étvágycsökkentő tabletták, szerek szedése stb. 2. Bulimia  A bulimia nervosára a visszatérő falási rohamok jellemzők (hetente legalább 2 alkalommal).  A falási roham alatt nagy mennyiségű étel elfogyasztása történik meg viszonylag (a mennyiséghez képest) rövid idő alatt - olyan mennyiség, amennyi biztosan nagyobb, mint amit a legtöbb ember megenne hasonló időtartam alatt és körülmények között.  A falási roham alatt a bulimiás személy a kontrollvesztés állapotát éli meg, pld. nem tudja abbahagyni az evést, vagy nem tudja kontrollálni mit és mennyit eszik.

25  A súlygyarapodás megakadályozása érdekében visszatérően (hetente legalább kétszer) különböző módszerek alkalmaz: önhánytatás, hashajtózás, vízhajtás, beöntés vagy más módszerekkel való visszaélés, koplalás, vagy túlzott testgyakorlás.  Az önértékelést túlzottan befolyásolja a test alakja és súlya, a súly, alak, az evés-nemevés kérdései a bulimiásokat állandóan foglalkoztatják.  A bulimiások általában normál súllyal rendelkeznek, így külső szemlélő számára nem feltűnő a viselkedésük, bár nem ritka a súlyingadozás.  A falási rohamokat koplalási periódusok váltják.  A falási rohamok után gyakran megjelenik a bűntudat.  A bulimiások szégyellik állapotukat, rossz szokásnak gondolják és igyekeznek ezt eltitkolni a környezetük előtt. Előfordul, hogy a legközelebbi hozzátartozójuk sem tud betegségükről.

26

27 Hurutos megbetegedések, fekélyek, savhiány, savtúltengés, székrekedés okozta zavarok A tápanyagok lebontása, felszívódása zavart szenved. A lebontás tökéletlenné válik, kevesebb anyag szívódik fel, mint amennyi a szöveteknek a normális működéshez szükséges. Hurutos megbetegedés  gyulladás vagy gyomorrontás váltja ki  a bőr sápadt, fakó, petyhüdt  acne keltkezhet Savhiány, savtúltengés  sápadt, fakó bőr  acne Fekély  sápadt, fakó bőr  acne  Pigmentfoltok Székrekedés  bomlástermékek egy része felszívódik  gyulladásra hajlamos bőr, szeborrea, acne, rozacea alakulhat ki  korai bőröregedés jellemző

28 Máj- és epebetegségek zavarai  sápadt, sárgás színű, csökkent tónusú bőr  pigmentzavar az arcon és homlokon  sárgaság, májfolt alakulhat ki Vastagbél működési zavara Vastagbélből szívódnak fel a szervezetbe a víz és az ásványi anyagok. Hurutos megbetegedésekor hasmenés alakul ki, így a szervetlen anyagok nem szívódnak fel kellő mennyiségben, ami mélyrétegi vízhiány kialakulását eredményezi. A szervezet egyes tápanyagokkal szembeni túlérzékenysége okozta bőrtünetek (allergia) Fehérjedús tápanyagok, illóolajokat tartalmazó gyümölcsök okozhatnak leggyakrabban bőrtüneteket:  Urticaria  Prurigo Többnyire allergiás eredetű idült bőrelváltozás, mely erősen viszkető göbcsék képében jelentkezik.

29

30

31


Letölteni ppt "Az emésztőrendszer zavarai okozta kozmetikai hibák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések