Gyene Gyöngyvér, osztályvezető, Értékelési Divízió

Az előadások a következő témára: "Gyene Gyöngyvér, osztályvezető, Értékelési Divízió"— Előadás másolata:

1 Gyene Gyöngyvér, osztályvezető, Értékelési Divízió
4. NEMZETKÖZI ÉRTÉKELÉSI KONFERENCIA Ex-ante értékelés – felkészülés az EU as programozási időszakára. Budapest, szeptember 26-27 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATAI Gyene Gyöngyvér, osztályvezető, Értékelési Divízió Koordinációs Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Dr. Tombácz Endre, ÖKO Zrt A SKV-k projekvezetője

2 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Az értékelő a tervezéshez képest fordított logikát követ

3 Az SKV megnehezíti a tervezést
Az SKV partnerségre kötelezően biztosítandó 2x30 nap jelentősen megnöveli a terhelést a már úgyis nagy időnyomás alatt dolgozó tervezőkön A partnerség újabb szempontokat hoz a már amúgy is komplex és konfliktusokkal terhelt tervezői egyeztetésekbe Az SKV a közös javak védelmében olyan követelményeket támaszt, amelyek nem köthetők semmiféle közvetlen gazdasági előnyhöz

4 Az SKV megkönnyíti a fejlesztést
Az SKV partnerségre kötelezően biztosítandó 2x30 nap lehetővé teszi a program alaposabb átgondolását, a vélemények beépülését A partnerség újabb szempontokat hoz a tervezői egyeztetésekbe, amelyek közelíthetik a programot a célcsoport igényeihez, növelik a program támogatottságát, megalapozottságát Az SKV a közös javak védelmében figyelmeztet a potenciálisan pazarló, fontos társadalmi célok szempontjából romboló fejlesztésekre

5 Az SKV jelzi a kockázatokat és megoldásokat javasol
Az SKV eszköz arra, hogy azonosítani és még időben kezelni lehessen a fejlesztések nem szándékolt környezeti hatásait az egyik cél érdekében megvalósuló fejlesztés ne menjen más, ugyancsak fontos környezeti vagy fenntarthatósági cél rovására a megvalósuló program a gazdasági, társadalmi és környezeti célok elvárt metszetét hozza létre

6 SKV tanulságai

7 2007 -13 SKV tanulságok: Partnerség
A partnereket bevonták a folyamatba, de nem a tervezés kezdetétől A partnerek nem a környezeti jelentés, hanem az OP-k tartalmát szeretnék befolyásolni Vélemények érkeztek írásban és fórumok keretében is A partner elsősorban szempontgazda és információforrás, de nem vesz részt a döntésben A partnerek hangsúlyozzák az SKV javaslatok nyomon követésének szükségességét

8 SKV megállapítások A környezet-minőség egészségügyi következményei nem jelennek meg kellő súllyal az operatív programokban A környezeti megfontolások háttérbe szorulnak a növekedés és a foglalkoztatás szempontjaival szemben Az abszorpciós nyomás is a környezeti szempontok figyelmen kívül hagyását eredményezheti A környezeti, fenntarthatósági követelményeket a projektek kiválasztásában kell érvényesíteni

9 2007- 13 SKV tanulságok: Környezeti teljesítmény
Hogyan teljesültek a időszakra készült SKV ajánlásai? („EX-POST SKV”) Értékelés a időszak fejlesztéseinek várható környezeti hatásairól a fejlesztési tartalom és helyszín ismeretében. Ehhez: több tagállam tapasztalatainak áttekintése környezetvédelmi bírságolás ténye, KHV-k, megvalósíthatósági tanulmányok tartalmának elemzése területi környezetvédelmi hatóságoknál interjúk készítése

10 2007- 13 SKV tanulságok: Környezeti teljesítmény – néhány példa
Nem sikerült kompenzálni a közúthálózat fejlesztése miatt fellépő környezeti problémákat A közlekedésbiztonsági fejlesztések nagyon sikeresek A szennyvíztisztítók ronthatják a felszíni vizek minőségét A fenntarthatósági célkitűzések felé nincs elmozdulás – a környezeti követelmények nem épülnek be jól a fejlesztési projektekbe A városok közötti egyenlőtlenségeket nem sikerült csökkenteni: a nagyobb települések kapják a források többségét

11 2007- 13 tanulságok: Indikátorok
A környezet-, és természetvédelmi állapotjelző adatok beszerzése sokszor ütközik nehézségekbe Az SKV által javasolt indikátorokat adatgyűjtési, mérési és aggregálási problémák miatt anno elvetették. Pl. közlekedésre javasolt indikátorok: Forgalomnövekedés miatt növekvő levegőszennyező anyagok számított mennyisége Az elkerülő utakkal kiszolgált lakosság számának változása A környezeti nyomás (zaj, levegőszennyezés, balesetek) csökkenése az elkerülő utakkal kiszolgált településeken

12 2007-13 SKV útravaló SKV már a tervezés kezdetétől
Partnerség a tervezésben és a monitoringban SKV indikátorok szükségessége Nem elég a környezeti hatásvizsgálat

13 2014-2020 programok stratégiai környezeti vizsgálata

14 SKV - fő cél Az SKV fő célja környezeti és fenntarthatósági szempontból értékelni az Operatív Programok egészét, prioritástengelyeit, szükség esetén lebontva a célok, intézkedések szintjére, azért hogy az ezek eredményeként létrejövő fejlesztési projektrendszert kedvező irányba befolyásolni tudja.

15 SKV elvek A hazai és az európai uniós programok, stratégiák alapján, a tervezőkkel együttműködve közös fenntarthatósági követelményrendszer kialakítása Az „óvatossági elv” alkalmazása minden fejlesztésre, amelynek várhatóan káros környezeti hatásai lesznek Az SKV részeként a programcélok finomításának támogatása a tervezés során, és a tervezés konstrukció-, vagy projekt szintű nyomon követése a nettó társadalmi haszon maximalizálása érdekében Az OP-k várható együttes hatásainak felmérése és bemutatása szektoronként (tervezői konzultációk keretében) és földrajzi egységenként (partnerség)

16 SKV folyamat Előkészítési – tervezési fázis (tematika és munkaterv egyeztetése, tervezőkkel való együttműködés) SKV tanulmánykészítés ( az OP-ok egy már társadalmi egyeztetésre kész anyaga alapján) Közérthető összefoglaló elkészítése Környezeti jelentés partnersége (véleményezés, partnerségi fórumok, tervezői egyeztetések) Végső véleményezett környezeti jelentés elkészítése, SKV indikátorok meghatározása s Utógondozás Még csak itt tartunk

17 SKV partnerség

18 2014-2020 SKV vizsgálati szempontjai az egyes operatív programokra

19 2014-20 SKV - KEHOP környezeti, fenntarthatósági kérdések
MENNYIRE JAVULHAT A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA? Valóban ezek a legfontosabb környezeti problémák, jók-e célok? Elegendőek-e források a célok teljesítéséhez? A környezet állapota a ráfordításokkal arányosan javulhat-e? A fenntarthatóság és fejlesztések viszonya milyen? Miközben javítani akarunk valamit, nem rontunk-e másokat?

20 2014-20 SKV – IKOP környezeti, fenntarthatósági kérdések
CSÖKKENNEK-E A NEM KÍVÁNATOS HATÁSOK? A közlekedési rendszer struktúrájának változása csökkenti-e a nem kívánatos hatásokat, a jelentős terheléseket és a területi egyenlőtlenségeket? A tervezett közlekedési programok eredményeként létrejövő változások a fenntarthatóság irányába mozdítják-e el a jelenlegi kedvezőtlen állapotot? Elegendők-e források a környezeti szempontból kedvező célok teljesítéséhez?

21 2014-20 SKV - GINOP környezeti, fenntarthatósági kérdések
AZ OP EREDMÉNYEZHET-E POZITÍV ELMOZDULÁST A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS IRÁNYÁBA? Vannak-e környezetvédelmi tartalmak? Lehetnek-e a környezetkímélők a GINOP fejlesztések és eredményeik? Felmerül-e ez a szempont? Csökkenhetnek-e a termelői káros kibocsátások, a csővégi megoldások kényszerei? A tervezett fejlesztések megfelelnek-e a fenntarthatóság követelményeinek? Pl. hogyan alakul az energia-felhasználás és ez követhető-e?

22 2014-20 SKV - TOP és VEKOP környezeti, fenntarthatósági kérdések
AZ OP FENNTARTHATÓBB TERÜLETI STRUKTÚRÁKAT EREDMÉNYEZ-E? A településeink a fejlesztések hatására élhetőbbekké válnak-e a települések? A települések fenntarthatóan fejlődnek-e? Milyen intézkedések segítik a káros területi és társadalmi különbségek mérséklését?

23 2014-20 SKV – EFOP környezeti, fenntarthatósági kérdések
CSÖKKENTHETŐK-E A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA FOLYAMATOSAN NÖVEKVŐ TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK? Vannak-e környezetvédelmi tartalmak, és lehetnek-e környezeti eredmények? Várhatunk-e lényegi előrelépést a a társadalmi kohézió erősítésében, a szegénység kezelésében?

24 SKV „utógondozás” Az SKV indikátorok beillesztése a kiválasztási, monitoring és partnerségi rendszerbe A programok környezeti teljesítményének időközi és ex-post értékelése az SKV indikátorok alapján

25 2014-2020 SKV Javasolt kiválasztási szempontok
a biodiverzitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat ne csökkentse, a káros társadalmi és területi egyenlőtlenségeket ne növelje, segítse elő a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősödéséhez

26 2014-2020 Lehetséges SKV indikátorok
A Murphy-féle indikátor tétel Tombácz kiterjesztése: „A könnyen előállítható indikátorok érdektelenek” Minden OP-ban legyen kötelező kimutatni pl: Energiafelhasználás változása Szállítási igény változása Biodiverzitásra - ökoszisztéma szolgáltatásokra - természeti értékekre gyakorolt hatás, Vizek igénybevételére gyakorolt hatás Területhasználat/zöldmezős területfoglalás mértéke Közösségek alkalmazkodóképességének változása

27 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
További információk: