Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KHV szükségességének eldöntése Magyar Emőke Dr. Tombácz Endre ÖKO Rt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KHV szükségességének eldöntése Magyar Emőke Dr. Tombácz Endre ÖKO Rt."— Előadás másolata:

1 A KHV szükségességének eldöntése Magyar Emőke Dr. Tombácz Endre ÖKO Rt.

2 Az 5. melléklet elemzése 3. Már itt fel kell hívjuk a figyelmet, hogy egy-egy szempont külön- külön történő mérlegelése természetesen nem jár megfelelő eredménnyel. A felsorolt szempontokat mindig együtt, egymással összefüggésben kell vizsgálni, és a mérlegelésnél az összefüggéseket is figyelembe kell venni 2. Beszélünk az egyes pontoknál a 4. melléklet tartalmi követelményeinek teljesítéséről, de ne felejtsük el az előzetes vizsgálat nem EKT. 1. A döntéshez nem elég a beadott dokumentum szükség van a hatósági szakmai tudás és bizonyos helyismeret alkalmazására. Néhány megjegyzés bevezetőül

3 A tevékenység jellemzői a) terület igénybevételének nagysága, beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is A nagy terület felhasz-nálása önmagában is jelentős hatótényező lehet. Pl. elpusztul az azon található élővilág, nem folytatható rajta a korábban ott folyó tevékenység. Kritikus kérdések: Természetszerű - Kultúr Természetszerű – Beépített Kultúr – Beépített Magas beépítettségi szint Jelentős használat változás vagy korlátozás korlátozás Jelentős tereprendezés Példa: Árvízi tározók b) más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagysága Az erőforrás igénybevétel a legtöbb esetben befolyásolja a forrás környezeti elem állapotát és a hatás jellemzően tovagyűrűzik a rendszerek irányába Az építés vagy a működtetés során használnak-e természeti erőforrásokat - földet, vizet, egyéb anyagokat, energiát - különösen nem megújuló forrásból származókat vagy csak korlátozottan rendelkezésre állókat? Példa: Bányászat

4 A tevékenység jellemzői c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága Vannak olyan tevékenységek, melynek hatótényezői csak egy adott méret fölött járnak jelentősnek mondható hatással. Kritikus kérdések: Tapasztalatok alapján eldönthető -e a méret-jelentős hatás dilemma? Szokásosnál nagyobb méret Példa: Faültetvény telepítése 30 ha-tól d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége A nagy mennyiségű és a főleg a nehezen kezelhető hulladékok még megfelelő ártalmatlanítás mellett is jelentős hatásokkal járhatnak pl. helyfoglalás, szállítás Kritikus kérdések: Megoldott-e az ártalmatlanítás valamilyen meglévő, engedélyezett rendszeren? A folyamatok végén csak lerakással vagy égetéssel ártalmatlanítható hulladék nagyságrendje. Példa: Ráckevei Dunaág kotrás

5 A tevékenység jellemzői e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége A kibocsátások nagysága, veszélyessége, időtartama a legtöbb esetben egyértelműen meghatározza a feltételezhető hatások jelentőségét Kritikus kérdések: Az intenzitás-időtartam viszony alapján meghatározható-e a változás jelentősége? Van-e hatásviselő? A szabályok betartása feltételezhető-e? Példa: csőfektető gép zaja f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára Meghatározható a tevékenységeknek illetve létesítményeknek egy olyan köre, amelynél a baleseti kockázatok jelentik, a környezetre való veszélyesség legfon-tosabb meghatározóját. Kritikus kérdések: Fennáll olyan balesetek kockázata (kivéve a természeti csapásokat) az építés vagy a működés során, amelyek az emberi egészségre vagy a környezetre káros hatással lehetnek? Példa: atomerőmű A 82/501/EEC-Seveso Direktíva kategóriái szerint három ok-okozati összefüggésben lévő fázis lehet egy baleset előidézője (mely természetesen nem biztos, hogy realizálódik): tervszerű működés zavaratervszerű működés zavara jelentős emisszió, tűz vagy robbanás bekövetkezésejelentős emisszió, tűz vagy robbanás bekövetkezése mérgező, gyúlékony, vagy robbanásveszélyes anyagok következtében súlyos veszély kialakulása.mérgező, gyúlékony, vagy robbanásveszélyes anyagok következtében súlyos veszély kialakulása. Súlyos balesetnél mindhárom fázis érvényesülhet.

6 A tevékenység jellemzői g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában Vannak olyan beruházások, melyek jelentős térség fejlődést (fejlesztést) indíthatnak el. (Elsősorban közlekedési infra) Ennek hatásai messze meg- haladhatják a vizsgált létesítményét. Kritikus kérdések: Számítani lehet-e kapcsolódó területfejlesztési folyamatok elindulására? Vannak-e a tevékenységnek illetve annak céljának kötelező kényszer kapcsolatai más fejlesztések tekintetében? Példa: autópálya-bevásárlóközpont

7 A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen a)a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre; Egy-egy beruházás vagy tevékenység típus nem mindig egyeztethető össze más, főleg környezetigényes terület- használatokkal. Az eredmény ezek elsorvadása. Kritikus kérdések: A jelenlegi és potenciális táj- és területhasználatok kiemelkedő érzékenységűek-e a vizsgált tevékenységre? Valamilyen védettségű területek érintettsége. Az érékek megvédhetősége Példa: Kecskemét bevásárlóközpont-Debreceni lakópark b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége; A természeti erőforrások szűkössége vonatkozhat mind a környezeti elemekre, mind a rendszerekre, ezek egyes alkotóelemeire, vagy bizonyos tulajdonságaira. Ezek érintett-sége esetében a meglévő vagy potenciális használatok sérül-hetnek. A megújuló képesség romlása egyrészt erőforrás csökkentő hatású, másrészt környezetminőség rontó. Kritikus kérdések: Érintettség esetében a szűkösség hiánnyá válhat-e? Az erőforrás fontossága. Az erőforrást hordozó környezeti elem vagy rendszer értékessége. Az érintett környezeti érték meglévő terhelése. Példa: Balatoni vízpótlás

8 A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását) A kérdéskör a hatásokkal szembeni tűrőképességet jelent, ami elősegítheti egyes tevékenységek befogadását egy adott környezeti közegbe. Azok a változások, amelyek ezt meghaladják már környezet terhelőnek számítanak. A jogszabály kiemel olyan területeket, amelyek ebből a szempontból érzékenynek tekinthetők egy vagy több hatótényező tekintetében. Kritikus kérdések: A változások által érintett környezeti elemek, rendszerek megkívánt állapota fenntartható-e. Irreverzibilitás léte A hatás értékelhetősége valamilyen fontos hatásviselő szempontjából. Példa: Árvízi tározók leürítése

9 A várható környezeti hatások jellemzői, különösen a)területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága; Valamilyen nem kívánatos hatás nagy hatásterülete, a sok hatás-viselő adott esetben önmagában is jelentősé, és gyakran nehezen kezelhetővé teszi a hatásokat. A viszonylag kis területű Magyarországon, nem lehetne nagy területet érintő projektet úgy elhelyezni, hogy az ne találkozzon valamilyen a hatásokra érzékeny területtel. Kritikus kérdések: Mi tekinthető kiterjedt hatásterületnek az érintett terület jellemzői alapján? A feltételezett hatások fontossága és kezelhetősége. Példa: árvízi tározók b) országhatáron történő átterjedésük lehetősége Az országhatáron átterjedő jelentős hatás az Espoo-i egyezmény miatt eleve hatásvizsgálatra kötelezett. Tehát itt a gyanú is elegendő a hatásvizsgálat előírására. Kritikus kérdések: A tevékenység feltételezett hatásterülete érinti-e az országhatárt? Lehet-e egyértelműen tisztázni a hatás jelentőségét és az átterjedés tényét? Példa: Paksi atomerőmű melegvíz

10 A várható környezeti hatások jellemzői, különösen c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára); A bonyolultság részben a nagyobb bizonytalanságok léte, részben a jellemzően nehezebb kezelhetőség miatt növelheti egy hatás jelentőségét. A több hatásviselő érintettsége gyakran az intenzitásra is utal. A szinergia is bizonytalanság növelő. Kritikus kérdések: Ha vannak ilyen hatások milyen bizonytalansággal kell számolnunk, illetve adott informáltság mellett lehet-e megnyugtató döntést hozni? Példa: Balatoni vízpótlás vízminőség d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz; A háttérhatások léte alapvetően meghatározhatja egy hatás jelentőségét egy adott területen, annál is inkább mert ezektől mentes területek már nemigen vannak. Ez akár egy önmagában kevésbé jelentős kibocsátást is jelentős hatásúvá tehet. Kritikus kérdések: Mennyire vannak tűréshatáron az érintett állapotjellemzők? Várható-e további romlás a térségben más okokra visszavezethetően? Példa: Expo szennyvíz, Köki fejlesztés

11 A várható környezeti hatások jellemzői, különösen e) nagyságuk, erősségük; Ez egyértelmű, de egy hatás erőssége gyakran gyakran a hatásviselő gyengeségétől vagy érzékenységétől függ. Kritikus kérdések: A hatás-hatásviselő viszony értékelése Példa: Kecskemét Malom bevásárlóközpont, Nagymennyiségű vízkivétel f) bekövetkezésük valószínűsége; Egy adott hatás hatás bekövet- kezésének nagyon alacsony valószínűsége lehetetlenné teszi annak értékelését. Fordítva viszont a nagy valószínűségű bekövetkezéstől még nem lesz egy hatás jelentős. Lehet a bizonytalanság is döntésképző. Kritikus kérdések: Milyen hatások értelmezhetők elfogadható valószínűséggel? Ami a fontos, mennyire bizonytalan bekövetkezésű nemcsak a hatások, a hatótényezők szintjén is? Példa: Árvízi tájgazdálkodás

12 A várható környezeti hatások jellemzői, különösen g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordítható-ságuk (figyelembe véve az elkerülésükre, csökkentésükre tehető intézkedéseket); A tartós, gyakori vagy irreverzibilis, nem kívánatos hatások eme tulajdonságok miatt is könnyebben minősíthetők jelentősnek, ugyanakkor ez nem elégséges kritérium a jelentőség tekintetében. Kritikus kérdések: Tartósság esetén az állapotváltozások nagyságrendje indokolja-e vizsgálatot? Példa: Árvízi tározó elöntései h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke. Azok a hatások, amelyek az ember vagy a környezeti rendszerek szempontjából már minősíthetők nagyobb valószínűséggel lehetnek jelentősek. Kritikus kérdések: Az embernél az elviselhetőnél rosszabb besorolású hatások léte. A rendszereknél (a települési környezetet is ideértve) a nem kívánatos hatás létének a rendszer szintjén való megjelenése elég indok-e? Példa: Nyárigátak bontása

13 Néhány megjegyzés zárásul 1. Az eddig használt minősítési kategóriák alapján semleges és elviselhető hatás nem lehet jelentős, a zavaró-terhelő típusú minősítések döntési helyzetet jelenthetnek, ettől rosszabb minősítések jelentős hatást takarhatnak. Feltétel, hogy a hatásviselőnek értéke legyen. 2. A bizonytalanságok léte növelheti a KHV végzés iránti igényt. 3. A kétséges jelentőségű hatások tekintetében a hatótényező szabályozottsága, illetve a további engedélyezések során történő befolyásolhatósága csökkentheti a KHV végzés iránti igényt.

14 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A KHV szükségességének eldöntése Magyar Emőke Dr. Tombácz Endre ÖKO Rt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések