Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Allergia Asztma. Tartalom Allergia oka tünetei kezelése Asztma oka tünetei kezelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Allergia Asztma. Tartalom Allergia oka tünetei kezelése Asztma oka tünetei kezelése."— Előadás másolata:

1 Allergia Asztma

2 Tartalom Allergia oka tünetei kezelése Asztma oka tünetei kezelése

3 Mi is az allergia? Az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem vált ki a szervezet. Az allergia az első típusa a túlérzékenységi reakciónak mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az IgE molekulához, mely előidézi a masztociták és bazofilek degranulációját. Az így felszabadult anyagok (citokinek,interleukinek, hisztamin,prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a szövetekben.

4 Milyen jellegű betegségeket okoz az allergia? Az allergia leggyakrabban a légutak, nyálkahártyák megbetegedéseit okozza (pl. szénanátha), vagy bőrelváltozásokkal (pl. csalánkiütés, ekcéma), illetve a gyomor-bélrendszer tüneteivel jár (pl. hasmenés, puffadás).

5 Az allergiás betegségek fajtái Allergiás nátha (=allergiás rhinitis) (=szénanátha): Legfontosabb tünetei az orrfolyás (vízszerű, csillapíthatatlan), orrdugulás, orr-torok- szemviszketés, tüsszögés. A tünetek a kiváltó allergéntől függően szezonálisan, vagy egész évben fennállhatnak. Allergiás asztma: A hörgők időszakos szűkületével jár, melyet a beteg rohamszerű légszomjként, nehézlégzésként, fulladásként, sípoló légzésként él meg. A tünetek erős szívdobogást, nyugtalanságot válthatnak ki. Enyhébb esetben az asztma tünete lehet a köhögés, mellkasi szorító érzés. A tünetek terhelésre, vagy éjszaka jelentkezhetnek.

6 Allergiás kötőhártyagyulladás: A szem viszketésével, könnyezésével, a kötőhártya pirosságával, gyulladásával jár. Leggyakrabban szénanátha kísérőjelensége. Csalánkiütés (urticaria): Apró, piros a bőrfelszínből ki nem emelkedő viszkető kiütések, leggyakrabban ételallergia, gyógyszerallergia, kontakt allergének (pl. vegyszerek) okozzák, de inhalatív allergének (pl. virágpor) is kiválthatják. Igen gyakori allergiás jelenség. Ekcéma (=atópiás dermatitis): Nem fertőző bőrgyulladás, mely száraz, hámló, vörös viszkető bőrrel, esetleg nedvezéssel jár. Lefolyására a gyakori kiújulás, fellángolás jellemző, melyet enyhébb, esetleg tünetmentes időszakok követnek. Jellemzően csecsemőkorban (3-6 hónapos) indul heveny formában, főleg az arcon és a hajas fejbőrön. Csecsemőkorban elsősorban ételallergia áll a háttérben, később pollen- és háziporatka allergia is okozhatja.

7 Ételallergia: Az élet folyamán bármikor kialakulhat. Lehet múló, de fennállhat tartósan éveken keresztül, vagy akár az egész életen át. A tünetek leggyakrabban csalánkiütés, viszketés, ajak- és szemhéjduzzanat, hasmenés, puffadás, de asztma, és ekcéma is kialakulhat. Alapos anamnézis felvétel, és szigorú diétás előírások szükségesek. Gyógyszerallergia: Tünetei az ételallergiához hasonlóak. Súlyos esetben anafilaxiás sokk is előfordulhat. A kiváltó gyógyszer azonosítása után annak szedését megismételni nem szabad. anafilaxiás sokk Rovarcsípés allergia (méh-, darázscsípés-allergia): a rovarcsípést követően annak enyhébb esetekben a csípés helye erősen megduzzad, súlyosabb esetben a duzzanat akár napokig is eltarthat, és az egész végtagra, az arcra is kiterjedhet. Máskor a csípést követően rosszullét, hányinger, hányás, általános viszketés, asztmás fulladás, súlyos esetben ájulás, gégeduzzanat, szívritmuszavar, sőt halál is bekövetkezhet (anafilaxiás sokk).

8 Mi okozza az allergiát? Az allergia ún. multifaktoriális betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában, lefolyásában, a tünetek időszakos kiújulásában vagy megszűnésében több tényező játszik közre.

9 Melyek a leggyakoribb allergének? Inhalatív allergének: környezetünkből belélegezve az orrüregben és a tüdőben váltanak ki allergiás reakciót. Egész évben jelen vannak a levegőben a háziporatka penészgombák, állati szőrök, madártoll, foglalkozási anyagok (pl. liszt) Az év különböző - hosszabb-rövidebb időszakában -, azaz szezonálisan fordulnak elő a bizonyos fák, füvek gyomok virágpora (pollen). A leggyakoribb pollenallergének a következők: a parlagfű, mogyoró, nyírfa, rozs, feketeüröm, pázsitfűfélék, stb. A parlagfű

10 Kontakt allergének: a bőrrel érintkezve váltanak ki allergiás reakciót, leggyakrabban csalánkiütést, ekcémát. Ilyen allergének lehetnek a különböző vegyszerek, illatszerek, fémek (nikkel, króm), gumi, stb. Bár nem sorolható közvetlenül a kontakt allergénekhez, de a bőrbe jutva okoznak allergiás reakciót a különböző rovarok, mérgező növények csípése során bejutó allergének. Táplálék allergének: leggyakrabban az ételekben levő fehérjék (tej, tojás, szója), illetve gyümölcsök, gomba, stb. válthatnak ki különböző allergiás tüneteket: csalánkiütést, gyomor-bélrendszeri tüneteket, sőt asztmás tüneteket is okozhatnak. Az ételekben levő adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek is ide sorolhatók. Szintén a gyomor-bélrendszeren keresztül vezethetnek allergiás reakcióhoz a különböző gyógyszerek (bizonyos antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, egyéb gyógyszerek, pl. penicillin-, szulfonamidszármazékok, stb.).

11 Környezeti tényezők, fizikai hatások is vezethetnek allergiás reakció kialakulásához. Ilyenek pl. a fizikai terhelés (főleg asztma esetében), időjárási tényezők, frontok, meleg- vagy hidegallergia, a napallergia. Nem allergének, tehát nem váltanak ki közvetlenül allergiás reakciót, de az allergiás tünetek megjelenésében, vagy súlyosbodásában fontos tényezők lehetnek különböző környezeti ártalmak légszennyeződés,cigaretta füst és testi-lelki állapotok (stressz, erős érzelmek, indulatok, fertőzés, betegség, hormonális és anyagcsere változások).

12 Vizsgálata Két típust különböztetünk meg: provokációs tesztek vérvizsgálatok. A provokációs tesztek során kis mennyiségű allergénnel vagy allergén- kivonattal hozzák kontaktusba a szervezetet, általában a bőrt.Érzékeny egyéneknél meghatározott időn belül helyi reakció jelentkezik. A vérből általában az össz IgE mennyiségét szokták kimutatni. Ez azonban nem mindig megbízható, mert más betegségekben (parazitás fertőzésekben és bizonyos hematológiaibetegségekben) is megnőhet az IgE szintje. Ezért pontosabb, ha az allergén-specifikus IgE-t mérjük, tehát azokat az IgE molekulákat, melyek az allergénnel kapcsolatba lépnek.parazitáshematológiai

13 Kezelése Az allergia kezelésében nagy szerepet játszik a megelőzés, ami az allergének kerülését jelenti. Sikeres kezelés az allergiára még nem létezik, de bizonyos esetekben célra vezetett a hiposzenszitivitásos immunterápia. Ilyenkor a betegnek egyre nagyobb mennyiségű allergént adnak. A kezelés során az immunrendszer tűrőképessége fokozatosan alkalmazkodik az allergénhez. Ha már kialakult az allergiás reakció, számos anti allergiás gyógyszer áll rendelkezésre, melyek a különböző kémiai mediátorok blokkolása révén hatnak. Ilyenek az antihisztaminikumok, masztocita degranulációt gátló gyógyszerek, hidrokortizon,kortizon.

14 Asztma

15 Olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket.

16 Kezdődő asztmás rohamra utaló jelek,tünetek: A PEF (csúcsáramlás) érték csökkenése Köhögés, köhécselés Légszomj Mellkasi szorítás Sípoló légzés Szaporább légzés Torokszárazság vagy torokfájás Orrfolyás, könnyezés vagy szemszárazság Fáradtság, rossz közérzet Nyugtalan alvás, hajnali felébredés Éjszakai köhögés Egyéb: egyedi tünetek felismerése, betegek saját tapasztalatai alapján

17 Az asztmás rosszullét központi, legsúlyosabb tünete a légszomj. A légutak beszűkülése miatt a légzés - elsősorban a kilégzés - nehezítetté válik, emiatt a légzés felszínessé válik, a tüdő egyes részeibe kevesebb levegő jut. A kiváltó inger hatására a nyálkahártya megduzzad,a váladék termelés fokozódik a hörgő falának imai görcsösen összehúzódnak. A váladék felszaporodása köhögést eredményez A gázcsere nehezítettsége légszomjat,fulladásérzetet okoz.

18 Mi okozza az asztmát? Örökletes tényezők (allergiás hajlam, hörgők veleszületett túlérzékenysége) szerepére utal, hogy egyes családokban gyakrabban fordul elő a megbetegedés, és egypetéjű ikerpárok esetében, ha az egyik iker allergiás, az esetek 50%-ában az ikerpárnak is van Környezeti hatások: vírusfertőzések,légszennyeződés,dohányzás, (a passzív dohányfüstnek is!), foglalkozási ártalmak. Az allergiás eredetű asztmában a tünetek megjelenésében elsődleges szerepe van a hörgők idült gyulladásának. Bizonyos légutakba kerülő idegen anyagok arra érzékeny emberekben már kis mennyiségben is aktiválják az immunsejteket ( ezeket az anyagokat nevezzük allergénnek ), különböző kémiai anyagok szabadulnak fel (hisztamin), melyek az immunsejtek felszaporodását, a hörgőnyálkahártya duzzanatát, krónikus gyulladás tüneteit okozzák.

19 Nem allergiás asztmában nincs kimutatható immunreakció, a rohamok kialakulását a hörgők izomzatának túlérzékenysége, a nyálkahártya közvetlen irritációja váltja ki. Kiváltó ingerek lehetnek: Gázok és gőzök:dohányfüst,szmog, dezodorok,hajlakk,tisztítószerek,.stb. Vírusfertőzések:nátha,influenza Időjárási tényezők:hideg levegő, front hatások Testi megerőltetés:futás,fizikai munka. Sírás, erős nevetés Pszichés tényezők:stressz,kimerültség

20 A leggyakoribb allergének: pollenek : fűfélék, fák, bokrok, gyomok vagy dísznövények virágpora állati eredetű anyagok : szőrök, tollak, szárított állateledelek, háziporatka és annak ürüléke foglalkozási allergének : liszt, fűrészpor, paprikapor, festékek, higítók, stb gyógyszerek : egyes lázcsillapítók, antibiotikumok élelmiszerek :tej, tojás, egyes gyümölcsök, tengeri halfélék, stb.

21 Kezelése A szteroid készítmények Hörgőtágító gyógyszerek Nyákoldó, köptető Gyulladás gátló gyógyszerek Megelőző szereket tartósan, tünetmentes állapotban is rendszeresen kell szedni. Az esetek egy részében a megelőző szerek önmagukban is tünetmentességet eredményeznek. A várhatóan panaszokkal terhelt időszakban kell alkalmazni őket, kezdődő rosszullét esetén kiegészítendőek tüneti szerekkel. Tüneti szereknek nevezzük az éppen fennálló panaszok enyhítésére alkalmazott gyógyszereket. A gondozott betegnek tisztában kell lenni ezen szereinek adagjával, alkalmazási feltételeivel, módjaival, az esetleges mellékhatásokkal, azok jelentőségével.

22 Kiegészítő kezelési lehetőségek Relaxáció Jóga Gyógytorna Barlangterápia Klímaterápia Sóbarlang-terápia

23 Köszönjük a figyelmet


Letölteni ppt "Allergia Asztma. Tartalom Allergia oka tünetei kezelése Asztma oka tünetei kezelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések