Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Allergia és Asztma. Allergia Az allergiát napjainkban úgy emlegetik, mint korunk egyik hírhedt népbetegségét. Ennek ellenére nem új keletű, sőt híres.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Allergia és Asztma. Allergia Az allergiát napjainkban úgy emlegetik, mint korunk egyik hírhedt népbetegségét. Ennek ellenére nem új keletű, sőt híres."— Előadás másolata:

1 Allergia és Asztma

2 Allergia Az allergiát napjainkban úgy emlegetik, mint korunk egyik hírhedt népbetegségét. Ennek ellenére nem új keletű, sőt híres történelmi alakok is szenvedtek ebben a betegségben.

3 Mi is az allergia? Ehhez tudnunk kell, hogy az ember egy külső hatásra háromféle reakciót mutathat, ami a gyulladás mértékétől függ. Normergia: amikor egy külső hatás teljesen normális reakciót vált ki az emberből. Ilyen, amikor az egészséges ember szervezetébe kórokozó kerül, ami miatt ellenanyagot termel. Ezt használják ki az oltásoknál is, hiszen régebben a legyengített kórokozót adták be, amely ellen az egészséges ember ellenanyagot termel, és védetté válik a betegséggel szemben anélkül, hogy bármilyen nagyobb betegségen esett volna át. A mostani oltások már nem magát a kórokozót, csak annak fehérjéjét tartalmazzák, melyet egy baktériummal készíttetnek el.

4 Anergia: amikor a szervezet nem reagál a külső hatásra, vagyis nem termel ellenanyagot a bejutott kórokozó ellen. Hiperergia:amikor a beteg túlzott ellenhatást mutat a külső hatásra,ilyenkor már nem a kórokozó hanem az ellenhatás a betegség okozója. A köznyelvben ezt hívjuk allergiának. De igazából az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek normális helyzetben semmi választ nem váltanak ki. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atka,penészspórák,élelmiszerek,gyógyszerek,ve gyszerek,nehézfémek stb.

5 Az allergiások száma egyre inkább nő: tízévenként megkétszereződik a betegek száma. Magyarország lakosságának 10 százalékát érinti. Ennek két oka van. Azon gyerekek, akiknek egyik szülője allergiás, 30 százaléka, akiknek mindkettő, azok 50 százaléka és akiknek egyik sem, azoknak csak 13 százaléka allergiás. Az egyik az öröklöttség, mert aki a természetes szelekció miatt belehaltak volna a betegségbe, azokat ma kezelni tudjuk, így elérik a szaporodóképes kort, és semmi akadálya sincs, hogy a hátrányos tulajdonságokat továbbörökítsék.

6 . A súlyosabb probléma azonban a másik tényező, hogy a környezetünkben egyre több a mesterséges anyag. Ilyenek a tartósító-édesítőszerek, színezőanyagok és a légszennyeződés is, melyekre az emberek bizonyos része érzékeny.

7 Egyik tényezőről kicsit bővebben A stressz: A stressz egy külső behatás által kiváltott védekező folyamat. Az első fázisa az adrenalin felszabadulása, amelynek érszűkítő hatása van ami az allergia értágulása ellen dolgozik. A második szakaszban a mellékvesekéreg hormonjai mobilizálódnak, amelyek hatékonyak az allergiás gyulladás ellen. Ezek az alapanyagai az allergiás hatások csökkentésére gyártott gyógyszereknek. Ezért a koplalás például hasznos, ha az ember allergiás, mert az éhezés stresszt vált ki az emberből. Azonban a hosszú távú stressz allergiát válthat ki, azért mert a szervezet teljesen kimerül.

8 Allergia fajtái: 1)Allergiás nátha (allergiás rhinitis): Legfontosabb tünetei az orrfolyás (vízszerű, csillapíthatatlan), orrdugulás, orr-torok- szemviszketés, tüsszögés. A tünetek a kiváltó allergéntől függően szezonálisan, vagy egész évben fennállhatnak. a leggyakrabban szénanátha a kiváltó ok

9 2) Allergiás asztma: A hörgők időszakos szűkületével jár, melyet a beteg rohamszerű légszomjként, nehézlégzésként, fulladásként, sípoló légzésként él meg. A beteg úgy érzi, hogy a levegő beszorul a mellkasába, és azt csak erőlködve tudja kifújni. A tünetek erős szívdobogást, nyugtalanságot válthatnak ki. Enyhébb esetben az asztma tünete lehet a köhögés, mellkasi szorító érzés. A tünetek terhelésre, vagy éjszaka jelentkezhetnek. A tünetek - a szénanáthához hasonlóan a kiváltó allergéntől függően szezonálisan, vagy egész évben fennállhatnak Gyakran szénanáthával, ételallergiával is együtt jár. 3) Allergiás kötőhártyagyulladás: A szem viszketésével, könnyezésével, a kötőhártya pirosságával, gyulladásával jár. Leggyakrabban szénanátha kísérőjelensége.

10 4) Csalánkiütés (urticaria): Apró, piros a bőrfelszínből ki nem emelkedő viszkető kiütések, leggyakrabban ételallergia, gyógyszerallergia, kontakt allergének (pl. vegyszerek) okozzák, de inhalatív allergének (pl. virágpor) is kiválthatják. Igen gyakori allergiás jelenség. Ritkábban krónikus (tartós, gyakran kiújuló) formában is előfordul, ilyenkor alapos orvosi vizsgálat, hosszabb megfigyelés lehet szükséges a kiváltó okok azonosítására.

11 5) Ekcéma (atópiás dermatitis): Nem fertőző bőrgyulladás, mely száraz, hámló, vörös viszkető bőrrel, esetleg nedvezéssel jár. Lefolyására a gyakori kiújulás, fellángolás jellemző, melyet enyhébb, esetleg tünetmentes időszakok követnek. Jellemzően csecsemőkorban (3-6 hónapos) indul heveny formában, főleg az arcon és a hajas fejbőrön. Csecsemőkorban elsősorban ételallergia áll a háttérben, később pollen- és háziporatka allergia is okozhatja.

12 6) Gyógyszerallergia: Tünetei az ételallergiához hasonlóak. Súlyos esetben anafilaxiás sokk is előfordulhat. A kiváltó gyógyszer azonosítása után annak szedését megismételni nem szabad. (Az anafixia az allergia legsúlyosabb tünet együttese, életveszélyes klinikai állapotot jelent. Lényege, hogy az allergiás egyén szervezetébe jutó allergén hatására nagy mennyiségben szabadulnak fel gyulladáskeltő kémiai anyagok a sejtekből és a szövetekből. Ezek az anyagok, a hisztamin és az úgynevezett biogén aminok olyan súlyos keringési és légzési zavart okoznak, amely eszméletvesztéshez, sürgős orvosi ellátás hiányában halálhoz vezet.)

13 7) Ételallergia: Az élet folyamán bármikor kialakulhat. Lehet múló, de fennállhat tartósan éveken keresztül, vagy akár az egész életen át. A tünetek leggyakrabban csalánkiütés, viszketés, ajak- és szemhéjduzzanat, hasmenés, puffadás, de asztma, és ekcéma is kialakulhat. Alapos anamnézis felvétel, és szigorú diétás előírások szükségesek. 8) Rovarcsípés allergia (méh-, darázscsípés-allergia): a rovarcsípést követően annak enyhébb esetekben a csípés helye erősen megduzzad, súlyosabb esetben a duzzanat akár napokig is eltarthat, és az egész végtagra, az arcra is kiterjedhet. Máskor a csípést követően rosszullét, hányinger, hányás, általános viszketés, asztmás fulladás, súlyos esetben ájulás, gégeduzzanat, szívritmuszavar, sőt halál is bekövetkezhet (anafilaxiás sokk).

14 Az allergia vizsgálatnak több típusa is van az egyik a bőrpróba úgy gondolom ezen már mindannyian átestünk ezért nem részletezem :), van amikor a véredet tesztelik erre azért van szükség mert néha a bőrpróba nem pontos és az ételallergiát nem lehet kimutatni a bőrön. Az allergiás asztma diagnózisáról majd az asztmáról szóló részben teszünk említést Az allergiát lehet gyógyszerekkel kezelni és alternatív gyógymódok is vannak rá.

15 Asztma Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket. Az asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte. Az utóbbi időkig előfordulási gyakorisága növekedett, az elmúlt években stagnálni látszik. Elsősorban a fejlett nyugati országokban gyakori, az egyes országok között nagy különbségek észlelhetőek, 0,5%-tól 10%-ig. Az előfordulási gyakoriság valószínűleg összefügg a nyugati életvitellel. Hazai vizsgálatokban a gyermekkori asztma prevalenciája 2,2% volt. Az asztma pontos okát még mindig nem ismerjük. Örökletes hajlamnak biztosan van szerepe. Ismerünk már számos "asztma gént".

16 A légutak (hörgők) nyálkahártyájának krónikus gyulladása a legfontosabb elváltozás. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévő fehérvérsejtek (elsősorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. Ezek közül a hisztamin, és az interleukinok a legismertebbek. A tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszú távon, amit az orvosi nyelv remodellingnek nevez. E folyamat során az asztmára jellegzetes időleges(reverzíbilis) hörgőszűkület fokozatosan tartós, maradandó szűkületté alakul. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett valószínűleg oka a légutak kóros túlérzékenységének (hyperreaktivitás) is. Ez azt jelenti, hogy a hörgők különböző hatásokra (például: allergének, hideg levegő, cigarettafüst, vírus) gyors beszűküléssel reagálnak.

17 Asztmás roham, rosszullét alkalmával a kislégutak beszűkülnek. A szűkületet a légutakat (hörgőket) bélelő nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgők falában lévő simaizmok összehúzódása okozza. A légutak szűkülete elsősorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor nő a mellkasban a nyomás és a beszűkült kislégutak jóval előbb elzáródnak. E miatt a tüdőben több levegő marad a kilégzés végén a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a széndioxid leadás csökkenését is okozva.

18 Tünetei : A sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorító érzés és légzési nehézség (fulladás), szapora légzés, a mellkas felfújt állapota (hyperinflatio), a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás), súlyos roham esetén elkékülés (cyanosis) és légzési elégtelenség, mely néha akár halálhoz is vezethet. A tünetek jelentkezhetnek rövid (percekig vagy órákig tartó) légzészavar vagy roham formájában például fizikai terhelés, allergiás reakció után. Máskor légúti fertőzéstől kiváltva akár napokig is eltarthatnak. Súlyos asztmásoknál a tünetek folyamatosan jelen maradhatnak éveken át.

19 Megkülönböztetünk allergiás és nem allergiás asztmát. az allergiás asztmáról már volt szó.(lásd. 5. dia) A nem allergiás asztmában: nincs kimutatható immunreakció, a rohamok kialakulását a hörgők izomzatának túlérzékenyésge, illetve a nyálkahártya közvetlen irritációja váltja ki. A hörgőket beidegző úgynevezett bolygóideg (latinul vagus Nerve) közvetíti a hörgőizomzat összehúzódását fokozó távoli idegi hatások nagyrészt.

20 Az asztma gyógyszerei Sajnos nincs olyan gyógyszer, ami az asztmás beteget képes lenne "meggyógyítani". Az asztma olyan krónikus betegség, melynek kezelése során célunk a tünetek kifejlődésének megelőzése, és a kialakult tünetek enyhítése, oldása. Ennek megfelelően az asztma kezelésében használt gyógyszerek a tünetek megelőzését, az asztmás gyulladás "féken tartását", a már kialakult tünetek visszaszorítását, enyhítését szolgálják.

21 Alapelvként kell leszögezni, hogy bármilyen gyógykezelésen (de asztmában különösen) csak az orvos tudtával, beleegyezésével vagy javaslatára szabad változtatni. Ha a beteg úgy gondolja, hogy valamelyik gyógyszer az ő számára már felesleges vagy az adagja csökkenthető, ezt beszélje meg a kezelőorvosával, de semmi esetre se változtasson az adagoláson önállóan. Ugyanúgy, ha úgy gondolja, hogy valamelyik gyógyszer az ő számára káros mellékhatást okoz, ezt is haladéktalanul közölje az orvossal és az ő tanácsa szerint járjon el.

22 Ma a mellékvesekéreg-hormon-tartalmú készítmények az asztma leghatásosabb gyógyszerei. Ezek a gyógyszerek - az úgynevezett szteroidok (legismertebb a Prednisolon, a Metypred) - valóban képesek az asztmás tünetek "kontrollálására„,de tartós alkalmazás esetén nem kívánatos mellékhatásai vannak. Ezért ma már csak alacsony adagban illetve csak súlyos asztmás roham esetén szokták alkalmazni

23 Forgalomban vannak azonban a belélegeztető formában alkalmazható szteroid készítmények (Aldecin, Pulmicort). Előnyei: 1.közvetlen a légútba jut,kisebb adaggal is nagyobb, erősebb hatást lehet elérni. 2.legnagyobb részük a hatás kifejtése után a hörgőnyálkahártyán lebomlik és így nem jut a vérkeringésbe. Viszont alkalmazásukat a tünetmentesség alatt is folytatni kell. Ritkán és csak helyi mellékhatásai jelentkezhetnek: rekedtség, a száj- és a garatűr-nyálkahártya gombás fertőzése. Ez utóbbi megelőzésére minden belégzés után alapos szájöblítés javasolt. Allergiás asztmában ugyancsak tünetmegelőzésre használhatók a kromoglikát-készítmények (Intal, Taleum). Ezeket is belélegezve alkalmazzák, ugyancsak rendszeresen. Terhelésre jelentkező asztmában a terhelést megelőzően belélegzett kromoglikát alkalmas lehet az asztmás tünetek megelőzésére.

24 Asztmában jelentkező hörgőgörcs oldására legjobban a szelektív szimpatikusidegrendszer-izgató, hörgőtágító készítmények váltak be. Ezeket is belégzéses formában alkalmazzák. (Berotec, Salbutamol stb.). Azt, hogy a gyógyszerek közül melyiket, mikor, milyen kombinációban, milyen adagolásban célszerű alkalmazni, a kezelőorvos tudja eldönteni a beteg ismeretében, esetleg szakorvosi konzílium (asztma-ambulancia) eredményének alapján.

25 Az asztmás beteg fizioterápiás kezelése Az asztmás beteg állapotának karbantartásához hozzátartozik egyes fizioterápiás eljárások alkalmazása. Ezek megtanításában, begyakorlásában, illetve magának a kezelésnek a végrehajtásában a gyógytornásznak fontos szerep jut.

26 Az asztmás beteg önmegfigyelése Az asztmás beteg kezelése során az az egyik célkitűzés, hogy a légzés teljesítőképessége minél inkább megközelítse az egészséges emberét. Egy viszonylag egyszerű eszközzel folyamatosan figyelemmel lehet kísérni a légzés állapotát. Ez a csúcsáramlásmérő, angol nevén peak flow meter (pík fló méter). A tünetek megjelenését, rosszabbodását meg szokta előzni a kilégzési áramlás értékének a romlása. Ha a beteg azt tapasztalja, hogy két egymás utáni napon ismételten a szokásos értékeinél rosszabb eredményt olvas le a készülékről, indokolt felkeresnie kezelőorvosát.

27 Mit tegyen az asztmás beteg rosszullét esetén? 1. Ha úgy érzi, hogy asztmás rohama kezdődik, üljön le, lazítsa el magát, szívjon be egy vagy két adagot a hörgőtágító sprayből. Lélegezzen nyugodtan, ritmusosan, nem kapkodva a levegőt. Ha néhány percen belül nem lesz jobban, esetleg megismételheti a hörgőtágító alkalmazását, de ennél többször ne használja, mert a túladagolás nem javít, hanem ront a helyzeten.

28 2. Ha fél-egy óra elteltével nem múlik a fulladásos rosszullét (esetleg még rosszabbodik is), forduljon orvosához (hívja fel vagy menjen el a rendelésre). Az orvos gyorsan ható gyógyszerek alkalmazásával, érbe adott (intravénás) injekciókkal rendszerint el tudja érni az asztmás roham oldását. 3. A legsúlyosabb asztmás roham is úgyszólván mindig eredményesen kezelhető, ha a beteg időben kórházba - tüdő- vagy intenzív osztályra - kerül. Ilyenkor többféle gyógyszert, eljárást szoktak alkalmazni és ebben az állapotban a nagy szteroid adagok is szükségesek.

29 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Allergia és Asztma. Allergia Az allergiát napjainkban úgy emlegetik, mint korunk egyik hírhedt népbetegségét. Ennek ellenére nem új keletű, sőt híres."

Hasonló előadás


Google Hirdetések