Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÉRKÉPSZERKESZTÉS- TERVEZÉS 11. előadás Faragó Imre Névrajz IV.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÉRKÉPSZERKESZTÉS- TERVEZÉS 11. előadás Faragó Imre Névrajz IV."— Előadás másolata:

1 TÉRKÉPSZERKESZTÉS- TERVEZÉS 11. előadás Faragó Imre Névrajz IV.

2 A MAGYARRAL SZOMSZÉDOS, LATIN ÍRÁSRENDSZERT HASZNÁLÓ NEMZETEK NYELVI ÉS HELYESÍRÁSI SAJÁTSÁGAI

3 A SZLOVÁK NYELV, A SZLOVÁK FÖLDRAJZI NEVEK Az összes latin betűvel író szomszédos nép közül a szlovák nyelv tartalmazza a legtöbb, a magyartól eltérő írásjelet. A szlovák ábécé mellékjeles írásjelei: A szlovák nyelvben a főnevek (személyek, élőlények, tárgyak, fogalmak nevei) természetes nemük és hangvégződésük alapján hím- nő- és semleges neműek lehetnek. A hímnemű nevek leggyakrabban mássalhangzókra végződnek. A nőnemű nevek általában mindig a-ra, illetve lágy mássalhangzókra végződnek. A semleges nemet csaknem kivétel nélkül az -o, -e, -ie végződés jelzi. A személyek és tárgyak tulajdonságait mutató melléknevek a három nemet különböző, de nemenként állandó végződéssel fejezik ki. E szerint: a hímnemű főnevekre vonatkozó melléknevek: -ý, -y, - í, -i-re, a nőneműekre: -á, -a, -ia-ra, a semlegesneműekre: -é, -e, - ie-re végződnek. A földrajzi nevekben sok esetben előljárós esetben álló főnevek vannak. Az előljárós eset mindig előljárószóval fordul elő. Á á Ä ä Č č Ď ď É é Í í Ľ ľ Ĺ Í Ň ň Ó ó Ô ô Ŕ ŕ Š š Ť ť Ú ú Ý ý Ž ž

4 Településnevek Egytagú településnevek: a) Minden olyan településnév egy szóból áll, amely nem jelzős vagy határozós szerkezetű. Nitra, Topoľčany, Poprad, Kežmarok, Košice, Budapešť, Viďeň b) Az -ovo, -ovce végződésű településnevek: Olyan egybeírt településnevek amelyek legnagyobb részben személynévi eredetűek. E nevek mesterséges névadás eredményei. Az -ovo, ill. -ovce toldalék jelentése: ‘helý, ‘falva’. Štúrovo (Ľudoviť Štúr nevéből) Gabčíkovo (Jozef Gabčík nevéből) Hurbanovo (Jozef Miloslav Hurban nevéből) Mojmírovce (Mojmír szláv fejedelem nevéből) A szlovák nyelvben is általános érvényű szabály, hogy a földrajzi neveket nagy kezdőbetűvel írjuk.

5 Kéttagú településnevek: a) Minden olyan településnév két tagból áll, amely elöljárószó nélküli jelzős vagy határozós szerkezetű. Példák a konkrét magyar jelentéssel: Dunajská Streda (= ‘Dunai Szerda’), Dolný Kubín (= ‘Alsó Kubín’), Banská Bystrica (= ‘Bányász Beszterce’), Liptovský Mikuláš (= ‘Liptói Miklós’), Rimavská Sobota (= ’Rimai Szombať), Nižná Slana (= ’Alsó Sajó’) Békéšska Čaba (=’Békési Csaba’) b) Kéttagú, kötőjellel kapcsolt településnevek: Abban az esetben jön létre ez a névtípus, ha két egytagú névből álló települést közigazgatásilag összevonnak és az új helység neve a régiek összekapcsolásából képződik. Nedožery-Brezany (=Nádasér-Brezány)

6 Háromtagú településnevek: a) Háromtagúak az olyan jelzős, illetve határozós nevek, amelyek szerkezetében elöljárószó található. A v, a na, pri és pod elöljárószók fordulnak elő a helynevekben. Példák a konkrét magyar jelentéssel: Štvrtok na Ostrove (=’Csütörtök a Szigeten’) Nové Mesto nad Váhom (=’Új Hely a Vág felett’) Most pri Bratislave (=’Híd Pozsony mellett’) Mýto pod Ďumbierom (=’Vám a Gyömbér alatt’) b) Háromtagúak azok a nevek, amelyek melléknévi előtagúak és további melléknévi előtaggal bővülnek. Példák a konkrét magyar jelentéssel: Špišská Nova Ves (=’Szepesi Új Falu’), Chminianska Nova Ves (=’Szinyei Új Falu’), Krásnohorská Dlhá Lúka (=’Krasznahorkai Hosszú Rét’),

7 A szlovákiai településnevek helyesírását és névhasználatát fokozott figyelemmel kell végrehajtani, mivel az ország területén több hullámban jelentős mértékű helyesírási és névírási változtatás zajlott. Az első Csehszlovák köztársaság (1918) magalakulásával az addigi magyarországi Felvidék csehszlovák igazgatás alá került. A településnevek a Felvidék, vagyis Szlovákia területén, szlovák alakjukban lettek hivatalos névvé. Ez ekkor a szlovák lakosságú területeken a magyar törzskönyvezéssel háttérbe szorított szlovák formák előlépését jelentette. A magyar nyelvterületen, Szlovákia déli, váltakozó, km széles sávjában a települések nagy részének nem volt szlovák alakja, ezek a húszas években születtek meg, többnyire spontán módon, a magyar név szlovák helyesírású változatával, illetve a melléknévi előtagok szlovákra fordításával. A névváltozatokból néhány példa: Nagymegyer – Veľký Meďer (veľký = nagy) Párkány – Parkan Ógyalla – Stara Ďala (stara = öreg) Tornalja – Tornaľa A vegyes lakosságú területeken és a nagyobb városok esetében a településeknek általában két névalakja van, az államfordulattal természetesen a szlovák vált hivatalossá. Ezek közül csak Pozsony szlovák neve került ideológiai szempontból megváltoztatásra, hiszen az addigi Prešporok alak helyett a hajdan itt állt szláv erőd (Wratislavaburgum) nevéből a város új szlovák neve Bratislava lett.

8 A településnevek tekintetében új névtípus jelent meg a húszas években Csehszlovákiában: a telepesfalvak nevei. A magyar etnikai területen 68 új község alakult, amelyek külterületi lakott helyek önálló településsé fejlesztésével és cseh, illetve szlovák lakosság betelepítésével lettek önállóak. E falvak néhánya személynévből kapta szlovák nevét, ilyen pl. Milan Hodža nevéből alkotott Hodžovo. Ez a személynévből képzett településnév a második világháborút megelőző két évtizedben még ritka volt, de azóta a szlovák településnevek egyik fő típusát alkotja. Csehszlovákiában 1945 és 1948 között zajlott le az első országos szempontokat is figyelembe vevő helységnévreform. E reform során egyik elsődleges szempont volt Szlovákia helységnévanyagának megtisztítása az idegen eredetű (magyar és német) településnevektől, illetve az előtagjában népnevet tartalmazó nevektől. Ez a változás mintegy 720 település nevét érintette, Szlovákia helységeinek majdnem egyharmadát. A változtatások mintegy fele a magyar lakosságú helységek nevében következett be, főképp itt jelentek meg nagy számban a személynévből létrehozott nevek. A településnevek reformjának végeredménye ma is él Szlovákiában. Az es csehszlovákiai rendszerváltás után néhány település visszakapta 1948 előtti nevét (pl. a „csehszlovákistának” tekinthető Juraj Palkovičról elnevezett Szap és Pavel Josef Šafárikról elnevezett Tornalja), de főleg a szlovák nemzet nagyjairól elkeresztelt helységek névváltoztatását, sok helyütt a lakosság akarata ellenére sem engedélyezték.

9 Néhány példa a személynévből képzett településnevek sorából Čeklis (Cseklész) »» Bernolákovo (Anton Bernolák költő) Beš (Bős) »» Gabčíkovo (Jozef Gabčík II. világháborús ellenálló) Zsemlékes »» Hodžovo (Milan Hodža agrárpolitikus) Stará Ďala (Ógyalla) »» Hurbanovo (Vladimír Hurban ( ), a cseh–szlovák egységet ellenző szlovák politikus) Guta (Gúta) »» Kolárovo (Ján Kollár költő) [a településnévben egy l-el írva!] Meďer Slovensky (Tótmegyer) »» Palárikovo (Ján Palárik katolikus pap) Sap (Szap) »» Palkovičovo (Juraj Palkovič történész-irodalmár) Veľký Diosek (Magyardiószeg) »» Sládkovičovo (Andrej Sládkovič történész) Salgov (Salgó) »» Svätoplukovo (Svätopluk, Szvatopluk morva fejedelem) Tornaľa (Tornalja) »» Šafárikovo (Pavel Josef Šafárik csehszlovák irányzatú irodalmár) Parkan (Párkány) »» Štúrovo (Ľudovit Štúr irodalmár) Pered (Pered) »» Tešedikovo (Šamuel Tešedik, Tessedik Sámuel mezőgazdász)

10 A többi földrajzinév-típus A szlovák földrajzi nevekről általánosságban elmondható, hogy a magyartól eltérően a név tulajdonnévi és köznévi része nem kötőjellel, hanem különírtan kapcsolódik egymáshoz. Ez a településnevek már említett egy kis csoportját leszámítva minden földrajzi név esetében általánosan érvényes szabály, tehát mind a víznevek, a határnevek, a jellemző földrajzi pontok nevei, a tájnevek esetében általános érvényű. A fontosabb helyesírási szabályok: 1) A szlovák nyelvben az intézményneveknek csak az első tagja íródik nagy kezdőbetűvel. 2) A földrajzi köznév sok esetben a név első tagjaként szerepel, de ez esetben sem írjuk nagy kezdőbetűvel. Ilyenek a közlekedési elemek állomásainak, megállóhelyeinek nevei. 3) Amikor a földrajzi név jelzői előtaggal bővül, a magyarhoz hasonlóan e tagot is nagy kezdőbetűvel írjuk. pl. Veľka Javorová veža (=Nagy-Jávoros-torony) stb. 4) A tól–ig kiterjedést mutató nevek esetében a tól–ig tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz, de a kapcsolat második (-ig) része kis kezdőbetűvel íródik. pl. Slovensko–moravské Karpaty (=Szlovák–Morva-Kárpátok).

11 5) A közterületek neveinek, főképpen az utcanevek használatának jellegzetes szokása, szabálya, hogy a földrajzi köznevet nem használják, illetve nem írják ki. Ez azt jelenti, hogy a név tulajdonnévi tagjának birtokos alakját használják a utca megjelölésére. pl. Jokaiého = Jókai utca, Gemerska = Gömöri utca. 6) Szlovákiai jelenlegi közigazgatási beosztása alapján a járások (okres) és a körzetek (kraj) mindegyike településnevekből képzett igazgatási név. Mindkét közigazgatási egység a székhelytelepülés nevét viseli. A nevek írásmódja a mindkét esetben hímnemű földrajzi köznév (okres, kraj) következtében adódik. A kraj, a név utótagjaként befolyásolja a tulajdonnévi tag településnevének írásmódját. Például: Žilina (Zsolna) – Žilinský kraj (Zsolnai körzet) Košice (Kassa) – Košický kraj (Kassai körzet) A több tagból álló településnevek melléknévvé válásakor egytagúvá válnak: Banská Bystrica (Besztercebánya) – Banskobystrický kraj (Besztercebányai körzet) Az okres földrajzi köznév a név előtagjaként szerepel, így az nem változtat a településnév írásmódján. Például: Humenné (Homonna) – okres Humenné (Homonnai járás) Komárno (Révkomárom) – okres Komárno (Révkomáromi járás) Banská Bystrica (Besztercebánya) – okres Banská Bystrica (Besztercebányai járás)

12 A HORVÁT és a SZLOVÉN NYELV, A HORVÁT és a SZLOVÉN FÖLDRAJZI NEVEK A horvát és a szlovén nyelv magyartól eltérő írásjelei: A horvát és a szlovén nyelvben a főnevek (személyek, élőlények, tárgyak, fogalmak nevei) természetes nemük és hangvégződésük alapján hím-, nő- és semleges neműek lehetnek. A hímnemű nevek leggyakrabban mássalhangzókra végződnek. A nőnemű nevek általában a-ra végződnek. A semleges nemet legtöbbszőr az -o, -e, végződés jelzi. A személyek és tárgyak tulajdonságait mutató melléknevek a három nemet különböző, de nemenként állandó végződéssel fejezik ki. E szerint: a hímnemű főnevekre vonatkozó melléknevek: -i-re, a nőneműek: -a-ra, a semlegesneműek: -e-re végződnek. A földrajzi nevekben sok esetben elöljárós esetben álló főnevek vannak. Az előljárós eset mindig elöljárószóval fordul elő. horvát nyelv: Č č Ć ć Đ ď Š š Ž ž szlovén nyelv: Č č Š š Ž ž

13 Településnevek Egytagú településnevek: Minden olyan településnév egy szóból áll, amely nem jelzős vagy határozós szerkezetű. Pl.: Rijeka, Varaždin, Sisak, Osijek, Zadar, Budimpešta, Beč, Pečuh Kéttagú településnevek: Minden olyan településnév két tagból áll, amely elöljárószó nélküli jelzős vagy határozós szerkezetű. Példák a konkrét magyar jelentéssel: Kloštar Podravski (= ‘Drávamenti Kolostor’), Dolna Dubrava (= ‘Alsó Dubrava’), Novi Marof (= ‘Új Marof’), Slavonski Brod (= ‘Szlavón Bróď), Beli Manastir (= ‘Fehér Monostor’) Hrvatska Kostajnica (= ’Horvát Kostajnica’), Dugo Selo (= ’Hosszú Falu’) Slovenska Bistrica (=’Szlovén Beszterce’)

14 Három- és többtagú településnevek: Három- vagy többtagúak az olyan jelzős, illetve határozós nevek, amelyek szerkezetében elöljárószó található. A v, a na, pri és pod elöljárószók fordulhatnak elő a helységnevekben. Háromtagú a településnév akkor is, ha kéttagú név jelzővel bővül. A jelzős bővülés lehet előtag és utótag is, legtöbbször korrelációt fejez ki. Példák a konkrét magyar jelentéssel: Pristava pri Šentjerneju (= ‘Sentjej melletti Pristava’), Brezovica v Podbočju (= ‘Brezovica a Podbocson’), Podturn pri Dolenjskih Toplicah (= ‘Dolenjskói Toplica melletti Podturn’), Begovo Brdo Žumberačko (= ‘Žumberaki Begovo Brdo’), Gradišče nad Pravično (= ‘Pravičnoi Gradišče’) Kötőjeles településnevek: Ritkán előforduló típus. Legtöbbször többtagú településnevek összekapcsolásakor keletkezik. Például: Hrib-Loški Potok (Hrib és Loški Potok egyesítése)

15 Helységnévváltozások Horvátországban és Szlovéniában Horvátországban és Szlovéniában 1949 után néhány település eredeti neve részben szláv irányultságú, részben egyházellenes ideológiától fűtve változott meg. A nevek megváltozása alapján az alábbi motivációk hatottak: A név eredetének eltakarása, szlávosítás: Ez a változtatás elsősorban a magyar néveredet fellelhetőségének elfedését célozta. Célja volt az átkeresztelésnek a tisztább szláv név létrehozása. Példák (jelezve a korábbi magyar nevet, illetve szlovéniai (SLO) és a horvátországi (HR) fekvést.) Čeresnes (Cseresnyés) – Črečan (HR) Delejes (Delejes) – Dragoslavec (HR) Gjertjanoš (Zalagyertyános) – Gabrje (SLO) Gornja Lendava (Felsőlendva) – Grad (SLO) Dolnja Lendava (Alsólendva) – Lendava (SLO) Senkovec (Drávaszentmihály) – Mihovljac (HR) Novi Grad (Zalaújvár) – Pribislavec (HR) Nadfalu (Drávanagyfalu) – Strahoninec (HR) Palina (Nagypalina) – Velika Polan (SLO)

16 A templom titulusának kiiktatása a település nevéből: Ez a változtatás egyértelműen az ateista ideológia hatása. Hasonló átkeresztelések más kelet-európai államokban is lezajlottak, bár az 1991 előtti Jugoszláviában ez módszeresebb beavatkozás volt. Sveti Juraj na Bregu (Viziszentgyörgy) – Frakanovec (HR) Sveta Margareta (Szentmargithegy) –Gornji Koncovčak (HR) Sveta Jelena (Szentilona) – Šenkovec (HR) Az előbbi példák jól mutatják, hogy Horvátországban és Szlovéniában is számolni kell a településnevek változásaival. Ezek a változások jóval kisebb mértékűek voltak, mint pl. Szlovákiában, de esetleges visszadatált (történelmi) térkép szerkesztésekor e változtatásokra figyelemmel kell lenni.

17 A többi földrajzinév-típus A horvát és a szlovén nyelvű földrajzi nevekről általánosságban elmondható, hogy a magyartól eltérően a név tulajdonnévi és köznévi része nem kötőjellel, hanem különírtan kapcsolódik egymáshoz. Ez a településnevek már említett egy kis csoportját leszámítva minden földrajzi név esetében általánosan érvényes szabály, tehát mind a víznevek, a határnevek, a jellegzetes földrajzi pontok nevei, a tájnevek esetében általános érvényű. A két nyelv földrajzi neveinek helyesírása korántsem tartalmaz annyi és összetett szabályt, mint azt a magyar nyelv estében már tapasztalhattuk. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet néhány a magyartól eltérő szempontú helyesírási megoldásra. A fontosabbak a következők: 1) A horvát és a szlovén nyelvben az intézményneveknek csak az első tagja íródik nagy kezdőbetűvel. 2) Amikor a földrajzi név jelzői előtaggal bővül, a magyarhoz hasonlóan e tagot is nagy kezdőbetűvel írjuk. pl. Sjeverni Mali Risnjak (=Északi-Kis-Risnjak).

18 3) Horvátország jelenlegi közigazgatási beosztása alapján a bánságok (županija) neve településnévből, természeti nevekből vagy történeti- földrajzi nevekből képzett igazgatási név. A nevek írásmódja a nőnemű földrajzi köznév (županija) következtében adódik. A megyék tulajdonnévi része több esetben összevont név, ilyenkor a két tulajdonnévi tag kötőjellel kapcsolódik egymáshoz és mivel jelzős szerkezet jön létre, a bánság nevében a második tulajdonnévi tag, a kötőjel után kis kezdőbetűvel íródik. A županija, a név utótagjaként befolyásolja a tulajdonnévi tag nevének írásmódját. Például: Koprivničko-križevačka županija (Kapronca-kőrösi bánság) Koprivnica (Kapronca) és Križevci (Kőrös) városnevekből, Ošječko-baranjska županija (Eszék–Baranyai bánság) Osijek (Eszék) városnévből és Baranja (Baranya) történeti-földrajzi névből, Splitsko-dalmatinska županija (Szpalató-Dalmáciai bánság) Split (Szpalató) városnévből és Dalmacija (Dalmácia) történeti- földrajzi névből, Primorsko-goranska županija (Tengermellék-hegyvidéki bánság) mindkét tag természetföldrajzi név.

19 4) Horvátország további közigazgatási egysége és Szlovénia legnagyobb közigazgatási egységei az ún. közösségek (horvátul: općina, szlovénül: opčina). Ezek neveinek mindegyike településnevekből képzett igazgatási név. Egy közösségbe néhány település tartozik, a székhely mindig a legnagyobb, legfejlettebb helység és legtöbbször (nem minden esetben) ez adja a közösség nevét is. A közösségek teljes nevében első tagként a földrajzi köznév, az opčina szó szerepel és második tagként a tulajdonnév. Példák: općina Popovača (székhely: Popovača) (HR), općina Staro Petrovo Selo (székhely: Staro Petrovo Selo) (HR), općina Kaštelska zagora (székhely: Lećevica) (HR), općina Pojezerje (székhely: Otrić-Seoci) (HR).

20 A ROMÁN NYELV, A ROMÁN FÖLDRAJZI NEVEK A román nyelv magyartól eltérő karakterei: Az „Δ betű csak szó elején fordulhat elő, szóközben mindig „â”-t használ a helyesírás. A román helyesírás az 1790-es latin írásrendszerre való áttérés után először 1955-ben esett át egy reformon. Ennek eredményeképpen megszüntették az ’ü’ hang jelölésében az „â” ill. „” betűk használatát és csak az „î” ill. „Δ jelekkel fejezték ki. Gyakorlatilag megszüntették az „â” és „” betű használatát ben ez az írásjel mégis visszatért a hivatalos helyesírásba, az ország nevét – a Romînia szót – ismét România alakban, latinosan kellett írni, de minden más szóban csak az „î” jegy maradt használatban től visszaállt az 1955 előtti helyesírási állapot, ez természetesen a földrajzi nevek helyesírásában is érvényes. Tehát hiba, ha szóközben „î” karaktert használunk.  â Ă ă Î î Ş ş Ţ ţ

21 Településnevek A román településnevek jelentős része egy, illetve két tagból álló, kisebb része háromtagú földrajzi név. Egytagú településnevek: Minden olyan településnév egy szóból áll, amely nem tartalmaz megkülönböztető tagokat, nem jelzős vagy határozós szerkezetű. Pl.: Bucureşti, Braşov, Oradea, Slatina, Medgidia, Giurgiu Két tagból álló településnevek: Kötőjellel kapcsolt kéttagú településnevek: az időközben kiegészült, más településnévi elemeket is tartalmazó helységnevek és hagyomány szerint kötőjellel kapcsolt tagokat tartalmazó nevek. Kiegészítő településnévi elemet is tartalmazó helységnevek: Az egy- vagy többtagú településnévhez a római korból származó latin településnévi tagot kapcsoltak és ez lett az illető helység hivatalos neve. Példák zárójelben a konkrét jelentés és a latin név vonatkozása: Cluj (‘Kolozs’) + Napoca (Kolozsvár római kori elődje) = Cluj-Napoca (‘Kolozs-Napoca’) Turnu Severin (‘Szörény Torony) + Drobeta (Szörénytornya római kori elődje) = Drobeta-Turnu Severin (‘Drobeta Szörény Torony).

22 Hagyományosan kötőjellel írt településnevek: kötőjellel kell írni az igazgatási és történeti-földrajzi neveket, a más településneveket elöljáró szó és ragozás nélkül tartalmazó, a személynevek csak vezetéknévi tagját is tartalmazó és a neamţ (=német) és gară (=állomás) szót tartalmazó helységneveket. Példák: Sighetu-Marmaţiei (‘Sighet-Máramaros’) Miercurea-Ciuc (‘Szerda-Csík’) Slatina-Timiş (‘Szlatina-Temes’) Girda-Barbuleşti (települések egyesítése) Bucseneşti-Lotasi (települések egyesítése) Hiliseu-Horia (Hiliseu + Horia parasztvezér neve) Târgu-Neamţ (‘Vásár-Némeť) Piatra-Neamţ (‘Kő-Némeť) Lehliu-Gară (‘Lehliu-Állomás’) Különírt kéttagú településnevek: minden olyan helységnév, amely személynévi tagot vagy tagokat, elöljárószó nélküli földrajzi köznévi tagokat, korrelációs vagy bármilyen más elő és utótagot tartalmaz illetve birtokos vagy jelzős szerkezetű. Korrelációs tagot tartalmazó településnevek: a korrelációs tagok a leggyakrabban víznévi és tájnévi elemek. Példák: Târgu Mureş (‘Vásár Maros’) korrelácós tag: Mureş (Maros) víznév. Bistriţa Bârgăului (‘Beszterce Borgó’) korrelációs tag: Bârgău (Borgó) hegységnév Curtuişu Dejului (‘Körtvélyes Désnek’) korrelációs tag: Dej (Dés) helységnév

23 Földrajzi köznévi tagot tartalmazó településnevek: leggyakoribb köznevek a valea (=völgy), sat (=falu) stb. Példák: Valea Cuicului (‘Völgy Csúcsi’) Satu Mare (‘Falu Nagy) Melléknévi tagot tartalmazó településnevek: leggyakoribb melléknevek: mare (=nagy), mic (=kicsi) stb. Példák: Baia Mare (‘Bánya Nagy) Doba Mica (‘Doba Kis’) Hagyományos személynévi tagot tartalmazó településnevek: a településnév védőszent nevéből keletkezett, vagy hagyományosan személynévi eredetű. Példák: Sfântu Gheorghe (‘Szent Györgý) Alba Iulia (‘Fehér Gyula’) Személynévből képzett településnevek: Romániában a román nemzet nagyjainak neveit településnevekben úgy örökítették meg, hogy a személynevet – általában vezeték és keresztnévvel együtt, de olykor csak a vezetéknevet – minden elő és utótag nélkül ruházták rá a településre. Ez a magyar hagyományoktól idegen megoldás rengeteg települést éríntett, új alakulású és régi helységeket egyaránt. Néhány példa:

24 Avram Iancu ( ), az 1848-as magyarellenes móc felkelés vezetője Horea (Nicolae, ), az 1784-ik évi erdélyi parasztfelkelés egyik vezetője Nicolae Bălcescu ( ), az 1848-as havasalföldi mozgalmak vezetője, költő Ştefan cel Mare (III. (Nagy) István, ) moldvai fejedelem Gheorghe Doja (Dózsa György, ?-1514) az 1514-es magyarországi parasztfelkelés vezetője Tudor Vladimirescu ( ), az 1821-es havasalföldi és moldvai törökellenes felkelés vezetője Aurel Vlaicu ( ) aeronautikus Dimitre Cantemir ( ), moldvai fejedelem, történetíró Mihail Kogălniceanu ( ) politikus, történetíró Gheorghe Enescu ( ), zeneszerző, hegedűművész, karmester Gheorghe Cosbuc ( ), költő Mihai Eminescu ( ), költő, a román irodalom legnagyobb lírikusa Alexandru Odobescu ( ), író C. A. Rosetti (Alexandru, ??), nyelvész Heliade Rădulescu ( ), költő, publicista Eftimie Murgu ( ), filozófus Ady Endre ( ), magyar költő Mihai Viteazu (Vitéz Mihály, ) havasalföldi fejedelem

25 A településnévadásban nem csak a személynevek, hanem más elvontabb fogalmak, történelmi szempontok is hatottak. Ilyen a számos Dacia nevű település (a római kori provincia nevéből) vagy az ideológiai szempontokból adott 1 Mai (Május 1), 23 august (Augusztus 23), Victoria (Győzelem) és Oţelu Rosu (Vörösacél) nevek. Ezek jó része ma is meglévő név. Három- és többtagú településnevek: túlnyomóan azok a nevek tartoznak ide, amelyek elöljárószót is tartalmaznak. Legnagyobb részük három tagú (alaptag + elöljáró + korrelációs tag). A leggyakoribb elöljárószók: de = -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től lui = -nak, -nek Példák: Mihesu de Câmpie (‘Méhes Mezőségből’) Dobolii de Sus (‘Doboly föntről’) Fildu de Mijloc (‘Füld Középről’) Homorodu de Jos (‘Homoród Lentről’) Grădiştea de Munte (‘Gredistye Hegyről’) Valea lui Mihai (‘Völgye Mihálynak’)

26 A többi földrajzinév-típus A román nyelvű földrajzi nevekben a név tulajdonnévi és köznévi része nem kötőjellel, hanem különírtan kapcsolódik egymáshoz. Ez a településnevek már említett egy kis csoportját leszámítva minden földrajzi név esetében általánosan érvényes szabály. a) Az intézményneveknek, ha azok személynevet nem tartalmaznak, csak az első tagja íródik nagy kezdőbetűvel. Ugyanakkor vannak kivételes esetek ezért e névtípus helyesírására nagy gondot kell fordítani. b) A földrajzi köznév sok esetben a név első tagjaként szerepel, de ez esetben sem írjuk nagy kezdőbetűvel. Ilyenek például a közlekedési elemek állomásainak, megállóhelyeinek nevei. c) A tól–ig kiterjedést mutató nevek esetében a tól–ig tagot kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz pl. Dealurile Cetăţuia-Mireni (= Cetăţuia - Mireni-dombság)

27 A román nyelv földrajzi neveinek helyesírása sok esetben nem teljesen egyértelmű. Ennek oka a nyelv hagyományos birtokos alakokat előnyben részesítő szemléletmódja és annak az utóbbi időben történt megváltozása. A földrajzi nevek jelentős részében ma is -ul, -ului végződésű tagok találhatóak, amelyek egy része az utóbbi évtizedekben teljesen kikopott a használatból pl. Mureşul »» Mureş (Maros), Oltul »» Olt (Olt), Jiul »» Jiu (Zsíl), más részük váltakozva jelenik meg, pl. Munţii Făgăraşului »» Munţii Făgăraş (Fogarasi-havasok), Munţii Bihorului »» Munţii Bihor (Bihar-hg.). Ezeknek a változatoknak mindkét módja helyes, de alkalmazásuknak következetesnek kell lennie. A településnevek egy része továbbra is tartalmaz ilyen utótagokat, tehát ezek helyesírásában maradt az -ului végződés pl. Valea Sasului (Szászvölgye), Şilea Nirajului (Nyárádsellye), Dealu Armanului (Szérűsdomb).

28 A NÉMET NYELV, A NÉMET FÖLDRAJZI NEVEK A német nyelv magyartól eltérő karakterei: Ä ä ß A ß – „kemény sz” – helyett ss hangalak használata is helyes. A német nyelv jellegzetességei közé tartozik a viszonyítások kifejezése segédszókkal, az erősségi hangsúly, a három nyelvtani nem: hím-, nő- és semleges megkülönböztetése és az ennek megfelelő, de már hiányos, főnév-, melléknév-, névmásragozás, az igeidők és szóösszetételek gazdagsága, a kötött szórend, a kimért mondatszerkesztés. E nyelvben minden főnevet, nem csak a tulajdonneveket, nagy kezdőbetűvel írjuk. Szintén ez az írásmódja a földrajzi nevekből -er képzővel alkotott mellékneveknek. A névelő a főnévvel szoros hangtani, alaktani és mondattani egységet alkot. A németben a határozott névelő három alapalakja, a határozatlan névelő két alapalakja az utánuk álló főnév nemének jelölésére szolgál. Hímnemű főnév előtt a határozott der és a határozatlan ein áll, nőnemű esetében die és eine, míg semlegesnemű főnév előtt das és ein lehet a névelő. A többesszám határozott névelője egyöntetűen die.

29 A német nyelvben is általános érvényű szabály, hogy a földrajzi neveket nagy kezdőbetűvel írjuk. A földrajzi nevek helyesírása minden névtípus esetében egyforma, a szabályok nem vonatkoztathatók a különböző névtípusokra egyénileg. Mivel Ausztriában nem folytak ideológiai típusú és bármilyen más szempontú településnév változtatások, ezért a német nyelvű földrajzi neveket egészükben, az egyes névtípusok kiemelése nélkül tárgyaljuk. A földrajzi nevek helyesírását Ausztriában 1969-ben szabályozták. Ekkor vezették be azoknak a szabályoknak az alkalmazását az osztrák állami térképeken, amelyeket a német nyelvű országokban már addig is alkalmaztak. A német földrajzi nevekre, a magyarhoz hasonlóan, vonatkoznak speciális helyesírási szabályok, ezáltal más nevek helyesírásához képest bonyolultabb jelleget ölt írásmódjuk. Egy részüknél a hivatalosan jóváhagyott, más részüknél az úgymond „megszokott “ forma a helyes. Mindemellett a német földrajzi nevek eleget tesznek az általános helyesírási szabályoknak, bár vannak egyedi, kivételes esetek, ahol más, hivatalosan elfogadott verzió áll fenn. A nagy kezdőbetű használata a) A melléknevek és viszonyszavak részét képező földrajzi neveket nagy kezdőbetűvel kell írni. Ez igaz az -isch (magyarul -i) végződés esetében is. Példák: Mährische Thaya (=’Morva Thaya’) Steirische Kalkspitze (= ‘Stájer Mészkőcsúcs’)

30 b) A földrajzi nevekből szóvégi -er képzővel keletkezett összetételeket szintén nagy kezdőbetűvel kell írni. Példák: Gurktaler Alpen (= ‘Gurkvölgyi Alpok’) Wiener Becken (= ‘Bécsi Medence’) Millstätter See (= ‘Milstadti Tó’) Az egybeírás, a különírás és a kötőjel használata a) Általában az egyszerű vagy összetett földrajzi- illetve személynevekből, és egy földrajzi köznévből keletkezett összetételeket egybe kell írni. Példák: Karwendelgebirge (= ‘Karwendelhegység’) Glocknergruppe (= ‘Glockicsoporť) Eberhardsbach (= ‘Eberhardpatak’) Leopoldsberg (= ‘Lipóthegý) b) A kötőjel használata legtöbbször az érthetőséget segíti. Abban az esetben, ha az összetételben a földrajzi név megkülönböztető tagja összetett szóval kapcsolódik, akkor a kötőjeles írásmódot alkalmazzuk. Példák: Grossglockner-Hochalpenstrasse (= ‘Grossglockner-Magasalpiút’)

31 c) Amikor az összetett szót is tartalmazó nevek összekapcsolásakor az egybeírt változat az érthetőséget nem rontja, akkor az egybeírás megengedett. Példák: Alpenvorland (= ‘Alpielőtér’) d) Kötőjeles írásmódot kell alkalmazni, minden, az összetételben szereplő szó esetében akkor, ha a megkülönböztető tag több szóból áll és ehhez kapcsolódik a földrajzi köznév. Példák: Donau-Main-Kanal (= ‘Duna-Majna-Csatorna’) e) Szintén kötőjeles az írásmód, ha a megkülönböztető tag több szóból áll, de e szavak egyébként nem földrajzi nevek. Példák: Willy-Andreas-Allee (= ‘Willy-Andreas-Sétány) Otto-Ludwig-Haus (= ‘Otto-Ludwig-Ház’)

32 A szóvégi -er toldalékkal képzett összetételek a) Különírást kell alkalmazni, ha a szóvégi -er-rel képzett szavak az elhelyezkedésre utalnak. Példák: Zillertaler Alpen (= ‘Zillvölgyi Alpok’) Neumarkter Sattel (= ‘Újvárosi Nyereg’) Tuxer Joch (= ‘Tuxi Hágó’) Ziersdorfer Bach (= ’Ziersfalvi Patak’) Lunzer See (= ‘Lunzi Tó’) b) Különírást kell alkalmazni, ha a szóvégi -er-el képzett összetétel nem minősül származékszónak. Példák: Glocknergruppe (=’Glockicsoporť) Brennerpass (=’Brennerhágó’) c) Azoknál az -er végű neveknél, ahol a képzés személynévi eredetű, az egybeírás lép előtérbe. Példák: Jagerkapelle (=’Erdészkápolna’) Lunzerkreutz (=’Lunzerkereszt’) [Lunzer nevű földművesről elnevezve] Steinerscharte (=’Steinerhasadék’) [Steiner nevű hegymászóról elnevezve] d) Ha az -er képző egy -ee-re végződő földrajzi névhez csatlakozik, csak két e-t írunk. Példák: Altausseer See Egelseer Bach

33 Megkülönböztető melléknévi tagok a) A ragozatlan mellékneveket vagy világtájat és egy földrajzi nevet tartalmazó összetételeknél az egybeírást alkalmazunk. Példák: Mitteleuropa (=’Középeurópa’) Osttirol (=’Kelettiroľ) Grossglockner (=’Nagyglocki’) b) Kötőjeles kapcsolást kell alkalmazni azoknál az összetételeknél, ahol a földrajzi név mellet ragozatlan -isch végződésű melléknév található, amely helyek, országok, emberek neveiből származik. Példák: Steirisch-Tauern (=’Stájer-Tauern’) c) Azokat az összetételeket, amelyek két másik földrajzi név összekapcsolásával keletkeznek, mindig kötőjellel írjuk. Példák: Rudolfsheim-Fünfhaus Wünschendorf-Pirching

34 A MAGYARRAL SZOMSZÉDOS, CIRILL ÍRÁSRENDSZERT HASZNÁLÓ NEMZETEK NYELVI ÉS HELYESÍRÁSI SAJÁTSÁGAI

35 A SZERB NYELV, A SZERB FÖLDRAJZI NEVEK A szerb cirill ábécé és latin átírása A szerb nyelv írásjelek esetében az 1945-ben létrejött második Jugoszlávia nyelvpolitikájának eredményeként megszületett az ún. szerb-horvát nyelv. Ennek a létrejötte nagy hatással volt a földrajzinév használatra is: a cirill betűvel írt szerb, montenegrói és macedón névanyagnak a latin betűs horvát és szlovén nevekkel azonos megjelenésű hivatalos alakja is lett, így a nemzetközi térképészeti gyakorlatban Jugoszlávia latin betűs állammá vált. Az 1990-es évek elején a föderatív Jugoszlávia véres harcokkal elemeire hullott. Az es szerb-horvát háború után szó sem lehetett a két délszláv nép „közös” nyelvéről, így a Szerbia és Montenegró alkotta harmadik Jugoszlávia inkább a szerb ábécéjét a cirill rendszert tette hivatalossá. Ugyanakkor a szerb iskolákban napjainkban is tanítják mindkét ábécét, és bár több kísérlet történt a cirill írás teljes visszaállítására, ma is jelennek meg latin betűs napilapok. Tehát Szerbia és Montenegró írás szempontjából „vegyes” képet mutat, a kartográfiai gyakorlatban továbbra is elfogadott a horvát helyesírású szerb nevek használata.

36 А а Б б В в Г г Д д Љ љ Њ њ Е е Р р Т т З з У у И и О о П п Ш ш Ђ ђ С с Ф ф Х х Ј ј К к Л л Ч ч Ћ ћ Ж ж Ѕ ѕ Џ џ Ц ц Н н М м A szerb nyelvű földrajzi nevek latin betűs átírása és névhasználata, a nevek fejlődése párhuzamban van a horvátországi földrajzi nevek fejlődésével. A szabályszerűségek analógok a horvát nevekével. Az alábbiakban csak a Kárpát- medencei szerbiai településnevek 1945 után fontosabb változásait szerepelnek. A szerb cirill ábécé Latin átírás: a horvát abc betűivel

37 Az 1945 utáni Jugoszlávia más részeihez hasonlóan Szerbiában is bekövetkeztek az ideológiai szempontú névváltoztatások. Eredeti szerb alak, zárójelben az 1920-ig hivatalos magyar név. Margitican (Kismargita) – Banatska Dubica Sveti Hubert (Szenthubert) – Banatsko Veliko Selo Sveti Jovan (Szentjános) - Barice Stari Bečej (Óbecse) – Bečej Veliki Torak (Nagytárnok) – Begejci Vladičino Selo (Káptalanfalva) – Busenje Čib (Dunacséb) – Čelarevo Despot Sveti Ivan (Úrszentiván) – Despotovo Sečenovo (Szécsenfalva) – Dužine Slovački Aleksandrovac (Újsándorfalva) – Janošik Stara Kanjiža (Magyarkanizsa) – Kanjiža Velika Kikinda (Nagykikinda) – Kikinda Šupljaja (Istvánfölde) – Krajišnik Veprovac (Veprőc) – Kruščić Sveti Mihajlovo (Végszentmihály) – Lodve Sekič (Szeghegy) – Lovčenac Martinica (Zsigmondfalva) – Lukičevo

38 Kriva Bara (Torontálújfalu) – Markovićevo Buklin (Dunabökény) – Mladenovo Nova Kanjiža (Törökkanizsa) – Novi Kneževac Ferdin (Ferdinándfalva) – Novi Kozjak Potiski Sveti Nikola (Tiszaszentmiklós) – Ostojićevo Svrti Ivan (Bácsszentiván) – Prigrevica Klarija (Klári) – Radojevo Kruševlje (Körtés) – Rastina Parabuć (Paripás) – Ratkovo Katarina (Katalinfalva) – Ravni Topolovac Torža (Totrzsa) – Savino Selo Stara Ečka (Óécska) – Stajičevo Nemetska Sarča (Németszárcsa) – Sutjeska Šajkašski Sveti Ivan (Sajkásszentiván) – Šajkaš Novi Vrbas (Újverbász) – Vrbas Veliki Bečkerek (Nagybecskerek) – Zrenjanin Begej Sveti Đurađ (Bégaszentgyörgy) – Žitište A régebbi névalakok felvétele történelmi térképek szerkesztésénél kerülhet előtérbe.

39 AZ UKRÁN NYELV, AZ UKRÁN FÖLDRAJZI NEVEK Az ukrán ábécé kis mértékben, néhány betűt tekintve, tér el az orosztól. Jellegzetessége, hogy latin i betűt is használ a cirill i mellett. Az ukrán ábécé betűi és magyar illetve nemzetközi átírásuk: magyar: Aa Bb Vv Hh Dd Ee Jeje Zs zs Zz I i Ii Jiji J j Kk Ll Mm Nn Cc Uu Oo Pp Rr Szsz Tt Uu Ff H h Cscs S s Scsscs – Ju ju Jaja ‘’ oroszos*: Aa Bb Vv Hh Dd Ee Je je Ž ž Zz I i Ii Ii J j Kk Ll Mm Nn Oo Pp Rr S s Tt Uu Ff CH ch Cc Č č Š š Šč šč ‘ Ju ju Jaja ‘’ hivatalos**: Aa Bb Vv gh,g Dd Ee ye,ie ZHzh Zz Yy Ii I i Yy Kk Ll Mm NnOo Pp Rr S s Tt Uu Ff KH kh TSts CHch SCH Sch sch‘ yu,ia ya,ia ‘’ *az orosz nyelv latin átírásának alapjain álló átírás **az 1998-as ukrán hivatalos átírás

40 Az ukrán nyelvben is általános érvényű szabály, hogy a földrajzi neveket nagy kezdőbetűvel írjuk. Az alábbiakban a településneveket tekintjük át részletesebben, hiszen ez az a névcsoport amellyel magyar térképszerkesztő munkája során leggyakrabban találkozhat. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy Ukrajna területén – a Szovjetunió más vidékeihez hasonlóan – 1991-ig az orosz nyelvű nevek voltak térképi használatban. Bár a papírforma szerint minden tagköztársaság a területén a saját nyelvét használta, Ukrajnában ukrán nyelvű térkép nem készült 1991-ig. Ezért minden térkép, minden alapanyag ezen időpontig orosz nyelvű földrajzi neveket közöl. Ma készülő térképre orosz földrajzi nevek felvétele már aktualizálási hibának számít, mivel az ország államnyelve az ukrán. Erre a térképszerkesztésnél fokozott figyelemmel kell lenni. Az egyes névtípusok ismertetésénél a példák ukránul, magyar átírásban kerültek közlésre.

41 Településnevek Az ukrán településnevek jelentős része egy, illetve két tagból álló, kisebb része háromtagú földrajzi név. Egytagú településnevek: Minden olyan településnév egy szóból áll, amely nem jelzős vagy határozós szerkezetű. Pl.: Lviv, Doneck, Luhanszk, Rivne, Csornobil Kéttagú településnevek: Minden olyan településnév két tagból áll, amely elöljárószó nélküli jelzős vagy határozós szerkezetű, illetve teljes személynévi eredetű. Példák: Velikij Bereznij (=’Nagy Berezna’) Bila Cerkva (=’Fehér Templom’)

42 Kéttagú, kötőjellel kapcsolt településnevek Abban az esetben jön létre ez a típus, ha két egytagú névből álló települést közigazgatásilag összevonnak és az új helység neve a régiek összekapcsolásából képződik, ha egy egytagú név más földrajzi névi (pl. tájnév) elő- vagy utótaggal bővül és amikor településnév teljes személynévből képződik. Például: Kamjanec-Podilszkij (=’Podóliai Kamjanec’) Vologyimir-Volinszkij (=’Volhíniai Vlagyimir) Novográd-Volinszkij (=’Volhíniai Újvár’) Bilhorod-Dnyisztrovszkij (=’Dnyesztermenti Fehérvár’) Ivano-Frankivszk (=’Ivan Franki város’) Perejászlav-Hmelnyickij (=’Hmelnyickij Perejászlav város’) Ukrajnában – ahogy a volt Szovjetunió más utódállamaiban – fokozott a jelentősége az ideológiai típusú településnév-változásoknak. Ez egyrészt a hagyomány nélküli, a tradiciókat és népi eredetű névadásokat teljesen figyelmen kívül hagyó, legfelső állami szinten eldöntött településnév-változtatásokat jelenti. E változások egy része a Szovjetunió megszűnése és a kommunista ideológia visszahúzódása után megszűnt, de jelentős részük túlélte bölcsőjének halálát és megmaradt. Ezek továbbra is használatban vannak, tehát a térképi ábrázolásban jelentkeznek.

43 (1) Személynévből képzett településnevek: A névadás egyik formája a vezetéknév + szk végződés, másik formája a személynév változatlan formában való településnévvé válása. Néhány példa: Sztanyiszlav (németül Stanislau) 1962-től Ivano-Frankivszk (orosz alakja: Ivano- Frankovszk) Ivan Jakovlevics Franki ( ) ukrán költő, író, publicista nevéből Perejászlav 1943-tól Perejászlav-Hmelnyickij Ploszkurov 1954-től Hmelnyickij Mindkét név Bohdan Hmelnyickij ( ) az között vívott „ukrán szabadságharc” vezetőjének nevéből. (1654-ben a perejászlavi gyűlés mondta ki Ukrajna és Oroszország „egyesülését”.) Kamenszkoje 1926-tól Dniprodzerzsinszk (orosz alakja: Dnyeprodzerzsinszk) Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij ( ) az első szovjet politikai rendőrség (cseka, majd GPU) vezetőjének nevéből. Bahmut 1924-től Artemivszk (orosz alakja: Artyomovszk) Fjodor Andrejevics Artyom ( ) orosz forradalmár nevéből. Jelizavetgrád 1934-től Kirovohrad (orosz alakja Kirovográd) Szergej Mironovics Kirov (eredetileg Kosztrikov) forradalmár, a Szovjetunió fontos politikai vezetőjének nevéből. Sznovszk 1935-től Scsorsz Nyikolaj Alekszandrovics Scsorsz ( ) orosz forradalmár nevéből. A kiragadott példák is mutatják, hogy az átkeresztelt települések, amelyek között országosan jelentősek is vannak, javarészt nem kapták vissza eredeti nevüket, azok továbbra is használatban vannak, névadójuk személyétől függetlenül.

44 (2) Szimbólumokból képzett településnevek: A településnevek a kommunista ideológia szimbólummá vált elnevezéseiből jöttek létre. Ezek lehetnek elvonttá vált, sajátos értelmet nyert fogalmak (béke, komintern, vörös, október, partizán stb.) és dátumok (május 1). Néhány példa: Pervomajszke (=’Május elseje város’) Druzsba (=’Barátságváros’) Novokraszne (=‘Új vörös város’) Kominternivszke (=’Kominternváros’) Komszomolszke (=’Komszomolváros’)

45 A fontosabb kelet-európai karakterek ascii-kódjai A térképen a mellékjeles betűknek minden esetben az adott nyelv helyesírása szerint kell megjelennie


Letölteni ppt "TÉRKÉPSZERKESZTÉS- TERVEZÉS 11. előadás Faragó Imre Névrajz IV."

Hasonló előadás


Google Hirdetések