Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FÖLDRAJZI NEVEK 1. előadás Faragó Imre A földrajzi nevek jelentősége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FÖLDRAJZI NEVEK 1. előadás Faragó Imre A földrajzi nevek jelentősége."— Előadás másolata:

1 FÖLDRAJZI NEVEK 1. előadás Faragó Imre A földrajzi nevek jelentősége

2 Miről lesz szó? Tulajdonnevek: a főnevek egy sajátos csoportját alkotják. Ugyanazokat a ragokat és jeleket vehetik fel, mint a többi főnév, de a nyelv életében elfoglalt helyük más, mint a közneveké. A köznév általánosít, összefoglal, a tulajdonnevek elsőrendű funkciója az egyénítés. Egyénítés… A névadással az objektumok egyedivé válnak, önálló jelölettel rendelkeznek. A cél: hasonló alakulatokat egymástól megkülönböztessünk, az egyénítés segítségével létrejöhet a kommunikáció. Személynevek, földrajzi nevek, domain nevek, állatnevek…

3 Tehát miről lesz szó? A földrajzi nevekről. Elsősorban a magyar földrajzi nevekről, a magyar földrajzinév-adásról. De mivel itt él velünk a környezetünkben sok más, „idegen” név is, így egy kicsit azokról is. A magyarral szomszédos népek neveiről, névadásáról is. 1)A magyar földrajzinév-adás 2)A szomszéd népek földrajzinév adása 3)A magyar földrajzi nevek helyesírása 4)Az idegen földrajzi nevek használata, írása A földrajzi nevek együtt, legnagyobb tömegben, rendszerezetten ábrázolva a térképeken fordulnak elő. A térképésznek – sok más feladat mellett – a földrajzi nevekkel kell dolgoznia. Ezért a földrajzi nevek kapcsán legtöbbször a térképészeti, kartográfiai szempontok jönnek majd szóba.

4 Földrajzi alakulatok és objektumok (tereptárgyak).

5 Az tökéletes azonosítás csupán köznevekkel nem lehetséges helységturistaházhídhegyfolyó vártemplom

6 Azért adunk tulajdonneveket, hogy földrajzi alakulatokat pontosan azonosítsunk… Nagymaros Ágasvári turistaház Mária Valéria híd Ágasvár Tisza Árva vára Három falu temploma Pilisszentlászló Lajosforrás turistaház Szabadság hídKakukk-hegy Csörgő-patak Siroki vár Szent Mihály- templom helységturistaházhídhegyfolyó vártemplom

7 …azért adunk neveket, hogy a földfelszín (pontszerű, vonalas, területi és háromdimenziós) földrajzi alakulatait azonosíthassuk Az azonosítás – különösen térképészek számára – sokkal fontosabb, mint a nevek tulajdonnévi (etimológiai) jelentése.

8 Mit nevezünk el?  Településeket  Közterületeket  Utakat, hidakat  Épületeket  Tanyákat  Igazgatási egységeket  Tájakat  Szigeteket  Határrészleteket  Hegyeket, csúcsokat  Fokokat  Hágókat, szorosokat  Óceánokat, tengereket  Öblöket  Folyamokat, folyókat  Patakokat, ereket  és még sok mást… Miről nevezzük el?  Tulajdonságról  Fő irányokról  A talaj és a vegetáció jellegéről  Megemlékezésként eseményekről  Megemlékezésként más helyekről, országokról  Megemlékezésként személyekről  Vallási okokból  Igények megjelölésére  Közérdekből  egyéb célok érdekében…

9 Az elnevezési folyamat eredménye a földrajzi név és a földrajzi megjelölés Az írások térképi alkalmazását térképi névírásnak nevezzük. A térképi névírás az a folyamat, melynek során egy adott térkép tartalmi igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű írást, többségében földrajzi nevet, ezen kívül földrajzi és egyéb megjelölést, továbbá magyarázó írást választunk ki a térképen ábrázolt valamilyen alakulat (részlet, objektum) jelölésére (azonosítására).

10 A földrajzi nevekkel és megjelölésekkel szöveges formában a terepen is rendszeresen találkozunk

11 A földrajzi név Földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes (hegy, patak, sziget, sivatag stb.) vagy mesterséges (csatorna, út, dűlő, település stb.) részleteinek azonosítására kisebb vagy nagyobb közösségek használnak. A földrajzi nevek (Bécs, Mátra, Dunántúl, Belső-Ázsia, Rákos-patak, Nagy-Ausztráliai-öböl, Ördög küllője, Tolna megye, Akácfa utca stb.) mind tulajdonnevek. A földrajzi megjelölés A fölrajzi megjelölések a földrajzi nevekhez hasonlóak, de nem csupán vagy nem teljesen a földfelszín részleteinek azonosítására szolgálnak, lehetnek tulajdonnevek (ezen belül intézményeket jelölő nevek: Vármúzeum, Madách Színház, Amerikai Egyesült Államok, Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár stb.; intézményszerű létesítményeket jelölő alakulatok: Gellért fürdő, Ugocsa mozi, Kis Rabló étterem, Keleti pályaudvar, Kerepesi temető stb.; egyéb mesterséges létesítményeket jelölő alakulatok: Doma-ház, Erneszt-kripta, Kossuth- szobor, Luppa-mauzóleum, Mária-oszlop, Herman Ottó-emléktábla, Magyar László ‑ emlékmű, Tisza István-emlékfa; Homoki malom, Nagyunyomi kovácsműhely, Sajgói kápolna; stb.) vagy kis kezdőbetűvel írt, általános fogalmat jelölő köznevek (hegy, völgy, patak, csárda, gyár, iskola; dombvidék, diófa, főapátság; stb.), amelyek azonban térképen mindig nagy kezdőbetűsek (Hegy, Völgy, Patak, Csárda, Gyár, Iskola; Dombvidék, Diófa, Főapátság; stb.)

12 A nevek legtöbbször leíró névként kezdődnek… …ezért a nevek először szónevek, vagyis mindenki számára érthető (tulajdonnévi) jelentésük van… …később, mert a (kiindulási) nyelv ismeretlenné válik, jelnevekké lesznek, vagyis megszűnik ismert (tulajdonnévi) jelentésük. A nevek kialakulását vizsgálva, megállapítható:

13 A földrajzi nevek szerepe: azonosításra szolgálnak és használhatók…  Tájékozódásra vonatkozási pontokként  A nevek összekapcsolnak a tájjal  Kiejtésre  Más dokumentumokhoz vagy állományokhoz kapcsolnak

14 A földrajzi nevek szerepe Kartográfiai célok Nem kartográfiai célok szóbeliírásbeli etimológia leírás márkanév jelkép oktatás közlekedés tájékozódás kapcsolat rögzítés földrajzi keretek szuverenitás kiejtés tájékozódás

15 Kartográfiai célok szóbeli kiejtéstájékozódás Hol tudok átjutni a Dunán Nagymarosba? Ott van Nagymaros! Ott az Ágasvár! Melyik úton jutok el a turistaházhoz? A földrajzi nevek szerepe Megkérdezem embertársamat:

16 Kartográfiai célok írásbeli tájékozódás Ott van Nagymaros Ott a turistaház Itt állok én Használom a térképi információkat: olvasom a térképet A földrajzi nevek szerepe

17 Kartográfiai célok írásbeli A földrajzi nevek szerepe A nevek kapcsolatot hoznak létre az írásbeli közlésben NagymarosL-M17 Az egykori Hont vármegye, ma Pest megye területén fekvő 4385 lakosú kisváros. Lakosainak kb. 10 % német nemzetiségű. A helység a Dunakanyar egyik legősibb települése, első (német) telepeseit a Hont nemzetség fejei hívták be. A XIV-XV. században az akkori főváros, Visegrád ikervárosa lett, majd a török idején elnéptelenedett. Később ismét német telepesek népesítették be, õk honosították meg a szőlő- és gyümölcstermesztést. Ma a város és a környék leghíresebb terménye a málna és a szelídgesztenye, ez utóbbit a hagyomány szerint még Károly Róbert idején hozták be. Jelentősebb műemléke a XIV. századi gótikus alapokon álló barokk stílusban átalakított Szent kereszt felmagasztalása titulusú katolikus templom és a Szt. Rókus-kápolna a hozzá vezető stációoszlopokkal. Ágasvár F5 A Mátra egyik legimpozánsabb csúcsa, 789 m magasságú. Anyaga riolittufa, amely felszínre bukkanva fehéres-szürkés színű. Voltaképpen kettős csúcs, a keleti a meredekebb, a nyugati a sziklás, fenyőkkel benőtt. Nevét az itt állott, valószínűleg a szomszédos Óvárral egy erődrendszert alkotott várról kapta, amelynek nyomai sem látszanak. Az Ágasvár alatt, 638 m magasságban áll az Ágasvári turistaház, ennek közelében a tektonikus eredetű Csörgő-lyuk barlang. kapcsolat

18 Kartográfiai célok írásbeli A földrajzi nevek szerepe A nevekkel jelölt objektumok a földrajzi néven keresztül kerülnek írott formában rögzítésre.  Térképeken  Adatbázisokban  Névszótárakban  Névtárakban… Egyes névtípusok esetében a rögzítés módja a névgyűjtés (helynév-gyűjtés) rögzítés

19 földrajzi keretek Kartográfiai célok írásbeli A földrajzi nevek szerepe A földrajzi nevekhez földrajzi koordinátákat rendelünk, illetve a név vonatkozási felülete lehatárolásra kerül. Ennek segítségével megvalósulhat az automatizált tárolási rendszerekbe való bevitel. A koordinátákkal való körülírás egyik előfeltétele a földrajzi nevek egységesítése.

20 Kartográfiai célok írásbeli A földrajzi nevek szerepe szuverenitás Amit névvel jelölünk az egy szuverén objektum. A név nyelvisége erősíti a szuverén hatásokat. Az 1960-as években függetlenné vált országok fővárosának új névalakjai 17

21 Nem kartográfiai célok A földrajzi nevek szerepeetimológia A jelentés magyarázata = etimológia Nagymaros A Maros helységnév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű, vö.: szerb-horvát Maroš személynév, cseh Mareš személynév, szlovák Maroš (Martin) személynév (Martin v. Marek v. Marián). A Maros helységnév nem tartozik össze a Maros folyónévvel. A Nagy- előtag Kismaros előtagjával van korrelációban. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Ágasvár Az összetétel előtagja azzal kapcsolatos, hogy a hegynek kétágú hegyes csúcsa van. A vár utótag egykori erősségre utal, amelynek csupán alapfalai maradtak fenn. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

22 Nem kartográfiai célok A földrajzi nevek szerepemárkanév A földrajzi név mint márkanév

23 Nem kartográfiai célok A földrajzi nevek szerepejelkép Második Vietnam, újabb Vietnam A név a hozzá kötődő esemény(ek) kapcsán jelkép értékű Trianon gyermekei, Trianon öröksége Modern Panama Róma az örök város, kálvinista Róma Szibéria Hős Sztálingrád Katyn Párizs Velence Auschwitz

24 Nem kartográfiai célok A földrajzi nevek szerepeoktatás Leíró műnevek létrehozása, amelyek utalnak a jelölt képződmény tulajdonságára, kialakulására Fehérorosz-hátság Finn-tóvidék Máramarosi-masszívum Nagysallói-teraszok Brit-szigetek Nyugat-magyarországi-peremvidék Vas–Soproni-völgység Északi-középhegység

25 Nem kartográfiai célok A földrajzi nevek szerepeközlekedés A nevek nélkülözhetetlenek a közlekedésben, a szállításban és postai szolgáltatásban

26 Névírás és a térképtudomány Az írások, közülük is elsősorban a földrajzi nevek térképi alkalmazása egy sor olyan kérdést vet fel, mellyel a nyelvtudomány, ezen belül a névtudomány mindeddig csak keveset foglalkozott. Ilyen kérdések: 1) A nevek kiválasztása valamely célra (esetünkben a térképi használatra), 2) Az egységes névhasználat, 3) A nyelvjárási jelenségek térképi kezelése, 4) Külföldi területek magyar földrajzi neveinek használata. A névtudomány jelentős munkát végzett a nem latin betűs nyelvek magyaros átírási rendszereinek kidolgozásában, de a jelenkor követelményeinek ezek a művek egyes részleteikben már nem felelnek meg. Kiemelkedő fontosságú a nyelvészek által végzett földrajzinév-gyűjtés még akkor is, ha ezek közvetlen térképi használatra nem alkalmasak. A felsoroltak miatt tapasztaljuk, hogy sok térképi névírási feladat megoldását térképészek vállalták és vállalják. Ennek során nem foglalkozhatunk a sajátos névtudományi szempontokkal. Ugyanakkor vizsgálataink során nem függetleníthetjük magunkat a nyelvtudománytól: eredményeit és módszereit mindenütt alkalmazzuk, ahol erre mód van. A térképen feltüntetett minden írás ugyanis nyelvünk (vagy valamely más nyelv) része. Az együttműködés eredménye, hogy a földrajzi nevek helyesírásában és használatában kialakított térképészeti gyakorlat jelentősen növelte nyelvünk megkívánt egységességét, pl. a helyesírási szabályzat újabb kiadása is a térképi névhasználat figyelembe-vételével készült.

27 …a térképi névírás tárgya a térképi névrajz legoptimálisabb kialakítása… magyar olvasónak szóló térképi névrajz idegen olvasónak szóló térképi névrajz nyelvjárási jelenségek névváltozatok (kiválasztás) Alapanyagok térképi források szöveges források exonimák idegen karakterek elválasztási szabályok átírási szabályok eltérő nyelvi szempontok Térképi névírás/névrajz

28 Névírás és a nyelvtudomány Nyelvtudomány Névtan Helynévtan A névírás tárgya az írott nyelv részét alkotja. A névírás – a tudományok rendszerében – a nyelvtudományhoz tartozik. A nyelvtudományon belül a névtan foglalkozik többek között a földrajzi nevek (másképpen: helynevek) vizsgálatával. A névtannak is több ága van, a földrajzi nevek a helynévtanhoz (toponímiához) tartoznak.

29 Földrajzi nevek Közösségi eredetű, ösztönös keletkezésű nevek a természetes nevek. Egyéni, mesterséges alkotású, tudatos névadással keletkezett nevek a mesterséges nevek. természetes nevekmesterséges nevek A mesterséges keletkezésű nevek gyakran motiválatlanok, vagyis nincs kapcsolat a részlet és az azt jelölő név között. Motiválatlan nevek: Nincs kapcsolat a részlet és az azt jelölő név között. A természetes nevek a névkincs legértékesebb részét alkotják. Ezek minden esetben motiváltak, vagyis az elnevezett földfelszíni részlet és neve között rendszerint valamilyen kapcsolat van. Motivált nevek: az elnevezett földfelszíni részlet és neve között rendszerint valamilyen kapcsolat van.

30 Előfordul, hogy a hivatalos névadás mesterséges nevek keletkezésére vezet, de kétségtelen, hogy igen jelentős számban válnak hivatalossá természetes nevek is. Másrészt a közösségi nevek között is vannak olyanok, amelyek mesterséges névadással keletkeztek. A névhasználatot tekintve különbséget teszünk a közösségi vagy népi és a hivatalos nevek között. A különbséget itt az adja, hogy az emberi kommunikáció melyik szintjéről van szó. Motivált nevek: az elnevezett földfelszíni részlet és neve között rendszerint valamilyen kapcsolat van. A részlet valamilyen sajátossága a névben általánosítva megjelenik: Mély ‑ völgy, Rothadt-bérc, Virágos-nyereg A név egy, az adott részlethez kötődő eseményt örökít meg: Vadlány ugrása, Gabi halála, Törökugrató A név a részlet egykori tulajdonosát jelöli: Kis Mari-föld, Pozsonyiné kertje, Salamon tornya, Darányi rétje

31 A földrajzi nevek értéke A földrajzi nevek értékét – a szó mindennapi értelmében – a társadalmi érintkezésben betöltött funkciójuk határozza meg. Ezért a földrajzi nevek nyelvünk részeként nélkülözhetetlenek, más jelöléssel (pl. számokkal) való helyettesítésük ellentétes a mindennapi nyelvhasználat követelményeivel. Balázs János szerint döntő fontosságú a nevek jelölési értéke, vagyis az a sajátságuk, hogy egy adott kisebb vagy nagyobb közösség megállapodás alapján a társadalmi érintkezésben valamely denotátum (személy vagy tárgy) megnevezésére használja őket. A neveknek ez a tulajdonsága a földrajzi nevek esetében éles határvonalat húz a csak megőrzött és a ténylegesen használatban maradt név közé. A csak gyűjteményekben, kiadványokban, térképeken megőrzött, de az élő gyakorlatban nem használt név elveszíti jelölési értékét, megszűnik a kapcsolat a jel és denotátuma között. Az is bekövetkezhet, hogy valamely név elveszíti tárgyát, denotátumát, és így következik be névpusztulás. Ilyen helyzet állhat elő községek egyesítésekor, de bekövetkezhet magának a denotátumnak a megszűnése folytán, pl. halmok elhordása, dűlők összeszántása, kiszáradt holtágak betemetése következtében stb. Mindennapi értéke: Jelölési értéke (I):

32 A nevek jelölési értékéhez kapcsolódik az a tulajdonságuk is, hogy mindig valamely névadási rendszer elemei. Minden tulajdonnév közlő funkciójához hozzátartozik annak a ténynek a felismerése, hogy egy használt név milyen típusú denotátumra vonatkozik. Ezért a nyelvet használók könnyen felismerik, hogy emberek, földrajzi helyek vagy intézmények nevéről van szó, de a névadás módja az említett csoportokon belüli megkülönböztetést is lehetővé teszi: pl. a földrajzi neveken belül közterületnevek, helységnevek, tájnevek stb. ismerhetők fel. Jelölési értéke (II): Bár a földrajzi nevek értékfajtái közül a használatban maradás szempontjából a jelölési érték a legfontosabb, a társadalomtudományok számára nagy jelentőségű a nevek kifejező értéke. A neveknek ugyanis igen sok esetben a nyelvet értő közösség minden tagja számára érthető jelentése van (etimológiai jelentés). A nevek ebből adódó kifejező értéke olyan sajátosság, melynek segítségével egy terület korábbi állapota, az ott élt emberek, a társadalom, a gazdaság története vizsgálható. Kifejező értéke (I):

33 Bárczi Géza szerint „a földrajzi nevek kutatása nemcsak fontos ága a nyelvészetnek, de ezenkívül sok más tudományszaknak nélkülözhetetlen segédtudománya. Nagyrészt a nevek és a névadás nyelvészeti elemzésére támaszkodik a népiség- és településtörténet, megállapítva belőlük, milyen korban, milyen sorrendben, milyen nyelvű népek szálltak meg egy-egy területet, milyen lakosságot találtak ott. A történeti földrajz e nevekből következtet a térszín egykori állapotára (tó, mocsár, erdő, puszta, folyómeder stb.), a növényföldrajz a növénytakaró egykori jellegére (nyír, bükk, tölgy, som, fűz stb.), az állatföldrajz egyes állatok egykori életszínterére (hód, bölény, farkas stb.), a gazdaságtörténet a termesztett növényekre, az állattenyésztésre, az ipartelepek létesülésére, a birtoklás módjainak változására, sőt olykor a szolgáltatások módjára, jellegére, a birtoktestek tömörülésére és fölbomlására, hogy az általános történetet, családtörténetet, helyi történetet stb. ne is említsük; a néprajztudomány a névadásban megnyilvánuló néplélektani vonásokra kap adalékokat stb." Kifejező értéke (II):

34 A nevek értékéből következik, hogy nem helyettesíthetők a napjaink mező- és erdőgazdasági gyakorlatában alkalmazott, a hagyományos neveket kiszorító, betűből és/vagy számból álló terület-megjelölésekkel, melyek értéktelenek, sőt, a jelentős értéket képviselő földrajzi nevekkel szemben károsak is. A földrajzi nevek a földfelszín részleteit a legsajátosabb emberi eszközzel, a nyelv szavaival azonosítják. Ennek során történelmünkről, hagyományainkról, környezetünkről, gazdasági és társadalmi életünk változásairól, és sok egyébről tanúskodnak. A földrajzi nevek életét az elmúlt évtizedek mezőgazdasági művelési és településszerkezeti változásai kedvezőtlenül befolyásolták. A természetes csökkenésen túl nemtörődömség miatt és átfogó szabályozás hiányában a nevek használata szükségtelen mértékben visszaszorult. Pusztulási folyamat indult meg. Jellemző, hogy bár az elsősorban nyelvészeti célú földrajzinév-gyűjtés köteteiben eddig közzétett nevek számát extrapolálva a magyarországi földrajzi nevek száma eléri az 1 milliót, a hivatalos térképi nevek megállapítása céljából végzett eddigi szórványos helyszíni vizsgálatok hasonlóképpen kiterjesztett mennyiségi jellemzői alapján (a helységneveket és a belterületi közterületneveket leszámítva) mintegy 200 ezer név használatával lehet számolni. Nem helyettesíthetők Névpusztulás

35 Földrajzi megjelölések Intézményeket jelölő nevek: Vármúzeum, Madách Színház, Amerikai Egyesült Államok, Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár stb. Intézményszerű létesítményeket jelölő alakulatok nevei: Gellért fürdő, Ugocsa mozi, Kis Rabló étterem, Keleti pályaudvar, Kerepesi temető stb. egyéb mesterséges létesítményeket jelölő alakulatok: Doma-ház, Erneszt-kripta, Kossuth- ‑ szobor, Luppa-mauzóleum, Mária-oszlop, Herman Ottó-emléktábla, Magyar László- ‑ emlékmű, Tisza István-emlékfa; Homoki malom, Nagyunyomi kovácsműhely, Sajgói kápolna; stb. Ezek a térképen mindig nagy kezdőbetűsek: Hegy, Völgy, Patak, Csárda, Gyár, Iskola; Dombvidék, Diófa, Főapátság; stb Az írások között a földrajzi nevek mellett kisebb számban fordulnak elő a földrajzi megjelölések, de bizonyos térképtípusokon (topográfiai térkép, várostérkép, turistatérkép stb.) jelentős szerepük van. A földrajzi megjelölések a földrajzi nevekhez hasonlóak, de nem csupán vagy nem teljesen a földfelszín részleteinek azonosítására szolgálnak. Tulajdonnevek Általános fogalmat jelölő köznevek

36 Egyéb megjelölések Magyarázónevek (magyarázó írások) Kísérő szöveges elemek Szervesen kapcsolódnak a térkép tartalmához. Az ilyen kísérő szövegek legfontosabb csoportját a névmutatók alkotják. A névmutatót várostérképen utcajegyzéknek nevezzük. A térképi magyarázó írások a térképi elemek jellegére vonatkozó tájékoztatást adnak (pl. egy mezőgazdasági üzem ágazatának megjelölése topográfiai térképen), irányokat jelölnek (pl. a térképszelvényről kifutó vasút következő jelentős állomásának megadása a keretmezőben), eseményekre utalnak (pl. történelmi térképeken csaták feltüntetése), számszerű adatokat adnak meg (pl. a magassági számok) stb. A magyarázó írások gyakran a kereten kívülre kerülnek (pl. topográfiai térképek gyámrajzának szövegei), más magyarázó írások a keretmezőben találhatók (a földrajzi és kilométer- hálózati koordináták értékei topográfiai térképeken).

37 A névmutató és az utcanévjegyzék csak formailag kísérő szöveg, hiszen a térképtartalom egyik elemének kiemeléséről, más rendszerben való ismétléséről van szó. A névmutatók a térképek fontos tartalmi elemei. Minden jelentős mennyiségű nevet tartalmazó térképhez névmutatót szoktak vagy kellene csatolni. A névmutatók gyakran a nevek felkereséséhez szükséges adatokon kívül egyéb tájékoztatásokat is adnak, pl. a névvel jelölt részlet jellege, a hozzá tartozó fontos számszerű adatok, így helységek esetében lakosszáma, hegyek esetében magassága, folyó esetében hossza, ország esetében területe stb. Az ilyen névmutatók gyakorlatilag földrajzi lexikonoknak felelnek meg. A magyar kartográfiában az ilyen típusú névmutatót Takács József honosította meg, elsőként az ÁTI Kisatlaszban 1934-ben jelent meg.

38 A földrajzi nevek és megjelölések csoportosítása KARTOGRÁFIAINÉVTANINÉPRAJZI Településnevek Közterületek nevei Igazgatási nevek Víznevek Jellemző földrajzi pontok nevei Határnevek Közlekedési elemekre vonatkozó nevek Tájnevek Magyarázónevek Általános írásmódú nevek Helységnevek Utcanevek Földrajzi és egyéb megjelölések Kivételes tájnevek Igazgatási nevek A különböző szakterületek csoportosítási szempontjai eltérőek. Kartográfiailag a térképi kategorizálás, névtanilag a helyesírás, néprajzilag a jelölet. Helynevek Helységnevek Tájnevek Helynevek


Letölteni ppt "FÖLDRAJZI NEVEK 1. előadás Faragó Imre A földrajzi nevek jelentősége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések