TALAJMECHANIKA-ALAPOZÁS

Az előadások a következő témára: "TALAJMECHANIKA-ALAPOZÁS"— Előadás másolata:

1 TALAJMECHANIKA-ALAPOZÁS
(BMEEOGTK701) 7. ELŐADÁS

2 SÍKALAPOK TERVEZÉSE

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24 Egy- kétszintes, könnyű-szerkezetes épületek sajátos alapozási változata a térszíni lemezalapozás.
Csak a felszínközeli humuszos talajt, feltöltést távolítják el, s egy jól tömörített (szemcsés) ágyazati rétegre helyezik el az útpályaszerkezethez hasonló vasalt betonlemezt, amelynek alsó síkja a fagyhatár felett marad.

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37 Síkalapok tervezési követelményei, eljárásai, a tervezés folyamata (EC7 szerint)

38 Vizsgálandó határállapotok síkalapok esetén
az általános állékonyság elvesztése az alap alatti talajtörés, átfúródás, kipréselődés tönkremenetel elcsúszás miatt a tartószerkezet és az altalaj együttes tönkremenetele a tartószerkezet tönkremenetele az alap mozgása miatt túlzottan nagy süllyedések (és süllyedéskülönbségek) túlzottan nagy megemelkedés duzzadás, fagy vagy más okok miatt elfogadhatatlan mértékű rezgések Teherbírási határállapot Használhatósági határállapot ghs

39 Tervezési eljárások Tervezési eljárások típusai
Közvetlen tervezési eljárás Közvetett tervezési eljárás Szokáson alapuló tervezési eljárás ghs

40 Tervezési eljárások Közvetlen tervezési eljárás:
Minden határállapotra más - más modell: Teherbírási határállapotok: a törési mechanizmus legpontosabb modellezése Használhatósági határállapotok: süllyedésszámítással „törőfeszültség képlet” – korábban MSZ – illetve az MSZ EN ajánlott képletei FEM-programokkal numerikus méretezés Törési állapotig terjedő terhelés-süllyedés kapcsolat vizsgálata ghs

41 Tervezési eljárások Közvetett tervezési eljárás:
Összehasonlító tapasztalatok, valamint terepen vagy laboratóriumban végzett mérések, ill. észlelések eredményeit alkalmazzuk Pl.: Szondázás, pressziométeres vizsgálat eredményei alapján, tapasztalati képletek segítségével becsüljük a talajtörési ellenállást Előnye: számítás terjedelme csökken ghs

42 Tervezési eljárások Szokáson alapuló tervezési eljárás:
Valószínűsített talajtörési ellenállással számolunk Elsősorban kőzeteken történő alapozás esetében alkalmazzuk, útmutatás a G mellékletben található A kőzettípusa, tagoltsága és egyirányú nyomószilárdsága alapján lehet egy megengedett talpfeszültséget felvenni. egyszerűsített eljárások ghs

43 Teherbírási határállapotok
GEO – a talaj törése vagy túlzott mértékű alakváltozása (az ellenállást a talaj vagy szilárd kőzet szilárdsága jelentősen befolyásolja)  STR – a tartószerkezeti elemek belső törése vagy túlzott alakváltozása (az ellenállást a szerkezeti anyagok szilárdsága jelentősen befolyásolja) EQU – a helyzeti állékonyság elvesztése (merev testként gyors és lényeges helyzetváltozás  az ellenállást a szerkezeti anyagok és a talaj szilárdsága jelentősen nem befolyásolja)  UPL – a tartószerkezet vagy a talaj felúszás folytán bekövetkező egyensúlyvesztése  Geotechnikai szerkezetek esetében leggyakrabban a GEO és az STR határállapotokat kell vizsgálni. ghs

44 A talajtörés elkerülése (GEO)
törési mechanizmus az alap alatt (a szokásos körülmények közt a leggyakoribb) helyi nyírási törés (ritkán, széles alapok szélei alatt) általános stabilitásvesztés mély csúszólapon (ritkán, bevágás mentén lévő alapoknál)

45 A szerkezeti megfelelőség (STR) az alap, mint tartószerkezet feleljen meg
hajlításra nyírásra átszúródásra

46 A helyzeti állékonyság biztosítása (EQU)
elcsúszás elkerülése nagy vízszintes erőknél veszélyes felborulás elkerülése nagy vízszintes teher és magas súlypont esetén veszélyes

47 Felúszás elkerülése (UPL)
talajvíz alá kerülő könnyű szerkezetek esetében kritikus (pl. medencék, aluljárók, stb.) esetleg csak építés közbeni állapotban

48 A megengedhető süllyedések
a felszerkezeti kár elkerülésére (STR) teherbírási határállapot hajlékony szerkezet állékonyságvesztése merev szerkezet törése (repedése) a használhatóság megóvására használhatósági határállapot burkolatok, nyílászárók károsodása, padlók dőlése, görbülése csatlakozási problémák zavaró dőlések, behajlások repedések

49 A síkalap megválasztható jellemzői
Típus pillér, sáv, szalag, gerendarács, lemez, doboz Anyagfajta- és minőség beton, vasbeton, tégla, ill. szilárdság Geometriai adatok alapsík mélysége, alapszélesség, alapmagasság, ill. vashányad és vasátmérő

50 A tervezés folyamata, „rendje”

51 A tervezés szokásos lépései
1. az alapsík felvétele a teherbíró réteg, a talajvízszint, a fagy- és térfogatváltozási határ, a várható alapmagasság, a szomszédos alapsík, valamint az aláüregelődés, a kioldódás és a földkiemelés figyelembevételével 2. az alaptípus kiválasztása a felszerkezet elrendezése, terhei, érzékenysége és a várható süllyedések mérlegelése alapján 3. az alapszélesség meghatározása a talajtörés elleni biztonság és a süllyedési kritériumok teljesülésének ellenőrző számításával 4. az alapszerkezet (anyag, magasság, vasalás) méretezése a talpfeszültség meghatározásával és tartószerkezeti méretezéssel ellenőrzött szerkezeti megfelelőség teljesítéséhez 5. az állékonyság és felúszás ellenőrzése merev testnek tekinthető alap, ill. építmény egyensúlyának vizsgálatával

52 Köszönöm a figyelmet ! Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék