Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 1.Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 1.Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű."— Előadás másolata:

1 Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 1.Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 45.5 szoba Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 1

2 Tantárgy ismertetése Előadók: Jolánkai Zsolt, Ács Tamás 1 zárthelyi (8. hét, előadás idejében) – témája: addig hallottak kármentesítés témakörében Pót zh 10 héten csütörtökön, tanítási időn kívül Írásbeli vizsga: Előadások anyaga, gyakorlat anyaga Értékelés: 50% zh, 50% vizsga Jegyzet: Előadás diák Ajánlott irodalom: – Kármentesítési útmutatók, kézikönyvek – Fleit Ernő: Környezeti Kárelhárítás jegyzet – Reiniger-Varga-Horváth: Környezeti kárelhárítás menedzsmentje – Katona Emil: Vízminőségi Kárelhárítás 2 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

3 1.ea.Bevezetés, félévi tematika, környezetszennyezés folyamata, jogi alapok, Szennyezőanyagok (JZS) 2.ea. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben I. : Talaj-talajvíz rendszerek, talajtani alapok. (ÁT) 3.ea. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben II. : Vízmozgás a felszín alatti közegben, alapegyenletek, példák (ÁT) 4.ea. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben III. : Környezeti tényfeltárás folyamata, előzetes és részletes tényfeltárás, monitoring (JZS) 5.ea. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben IV. : Felszín alatti vízmozgáshoz kötött szennyezőanyagok transzportja (ÁT) 6.ea. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben V. : Szennyezőanyagok térbeli lehatárolása, interpolációs technikák, példák. (ÁT) 7.ea. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben VI. : Környezeti kockázatbecslés, humán és ökológiai hatásviselők, expozíciós útvonalak (JZS) 8.ea.--- ZHZh az előadás idejében 9.ea. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben VII. : Remediációs módszerek (ÁT) 10.ea.Vendég előadó. 11.ea. Környezeti kárelhárítás felszíni vizek rendkívüli szennyezése esetén I: Kárelhárítás fogalma, felszíni vizek rendkívüli szennyzései, hazai gyakorlat, intézményi rendszer, jogi alapok (JZS) 12.ea. Környezeti kárelhárítás felszíni vizek rendkívüli szennyezése esetén II: Vízminőségi kárelhárítás, kárelhárítási tervek, Kárelhárítás végrehajtásának lépései (JZS) 13.ea.Május 1.- szünnap 14.ea. Környezeti kárelhárítás felszíni vizek rendkívüli szennyezése esetén III: Kárelhárítási technológiák, hazai és nemzetközi gyakorlat (JZS) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 3

4 4 Bevezetés Környezeti kárt okozó tevékenység kárelhárításkármentesítés Rendkívüli szennyezés Nem rendkívüli szennyezés Balesetjellegű szennyezés Pl. Vörösiszap, cianid Lassú, hosszan tartó szennyezés Pl. szivárgó olajtartály, hulladéklerakók Azonnali beavatkozást igényel Pl. gipsz adagolásával semlegesítés, merülőfalak, kicsapatószerek Megfontolt körültekintő költséghatékony megoldást igényel Környezeti kárelhárítás A jogszabály mit mond? Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető

5 Alapfogalmak Fogalmak tisztázása: Szennyező anyag (219/2004 szerint): minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminőség romlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő anyagok Szennyező (anyag) általános megfogalmazásban: Szennyezőnek tekinthetünk egy olyan anyagot, vagy energiát, mely a környezetbe juttatva nem kívánt (káros) hatást fejt ki, illetve rontja egy erőforrás használhatóságát (Forrás: környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői A környezetszennyezés egy folyamat, melynek során az ember, saját tevékenységeinek során az őt körülvevő élő és élettelen környezet természetes állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, ezáltal saját életkörülményeit lerontja. Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; 5 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

6 Alapfogalmak Fogalmak tisztázása: Kárelhárítás: a környezeti elemek (vizek, talaj, levegő, élővilág, épített környezet) előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására illetve mérséklésére irányuló tevékenység. Kármentesítés (felszíni víz): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges Kármentesítés (élővilág): olyan helyreállítási tevékenység, intézkedés, amely a természetben okozott kár enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a faj, élőhely, terület által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul. Kármentesítés (felszín alatti víz és földtani közeg): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen az a műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges; 6 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

7 7 Alapfogalmak Fogalmak tisztázása Vízkárelhárítás: „vízkárelhárítás a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést jelenti. E két tevékenység úgy tartalmában, mint idejét tekintve eltér egymástól, de mégis összetartozik. A vízkárelhárítás a károsan sok vagy károsan kevés víz kártételeinek elhárítását, a károk mérséklését célzó megelőző, valamint a tényleges védekezéssel járó szervezett operatív tevékenységet foglalja magában.” Az OVF szerint Környezeti kárelhárítás = vízminőségi kárelhárítás? Ma már minden környezeti elemre kiterjed a jog hatálya. A hazai gyakorlatban sokáig egyet jelentett, és még ma is kiemelkedően a vízminőségi kárelhárítás dominál, mivel erre van kiépített intézményi rendszer: VIZIG-ek. A Nemzeti Parkok és az erdészeti szolgálatok figyelemmel kísérik az élőhelyeket, és védett természeti értékeket. A szennyezés leginkább a felszíni vizekhez kötött transzport folyamatok által tud gyorsan nagy területen szétterjedni, így sok hatásviselőhöz eljutni, ezért a víz a legmeghatározóbb a rendkívüli szennyezések elleni védekezés szemszögéből. A levegőszennyezés szintén gyors transzportot biztosít, de olyan mértékű szennyezés, aminek a hatalmas hígulás ellenére is komoly kockázata van, már a katasztrófavédelem és honvédség felelősségi körébe tartozik, leginkább evakuációs tervek formájában nyilvánul meg. Mennyiségi kártétel, nem tartozik a környezeti kárelhárítás témakörébe, külön gyakorlata van

8 Környezetszennyezés KTV szerint: környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése 8 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Kémiai: Szennyvíz Olajszennyezés Műtrágya és növényvédőszerek Füstkibocsátás Kibocsátások szempontjából a környezetszennyezés lehet: Fizikai: Zajszennyezés Sugárszennyezés Hőszennyezés Fényszennyezés Biológiai: Vírusok, baktériumok, paraziták Tájidegen fajok Mesterségesen módosított fajok Legáltalánosabb formája a szennyezőanyag kibocsátás, mely a levegőszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés

9 Környezetszennyezés 9 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Közlekedés: Személygépjármű forgalom Áruszállítás Légi forgalom Hajó forgalom Vasúti forgalom Környezetszennyezés közvetlen forrásai: Ipar: Vegyipar Gyógyszeripar Kohászat Elektronikai ipar Energiaipar (kőszén, kőolaj, égetés, radioaktív balesetek, kiégett fűtőanyagok) Olajfinomítás Gépjárműipar Bányászat Hadiipar (háborúk) Mezőgazdaság: Növényvédőszerek Trágyák és műtrágyák Közvetett források: Hulladék lerakók Szennyvíz iszapok Bányameddők Ipari szennyvíz Szikkasztók Erdőírtás Veszélyes hulladék tárolók

10 Környezetszennyezés 10 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetszennyezés folyamata: Forrás: Emisszió: Pontszerű és diffúz szennyezőanyag kibocsátások Transzmisszió: szennyezésterjedés (és konverzió) Immisszió: szennyezés káros hatásainak megnyilvánulása a hatásviselőkben (pl. koncentráció a befogadóban) KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPOK

11 Környezetszennyezés 11 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Élővilág: Növényi és állati fajok és azok élőhelyei Környezetszennyezés hatásviselői : Ember: Közvetlen egészségkárosodás Élettelen környezet: Felszíni vizek Felszín alatti vizek Földtani közeg Levegő Környezetszennyezés Visszahatás

12 Környezetszennyezés 12 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetszennyezés hatásai: Forrás: Assessments of Ecological Impacts on a Regional Scale, SheehanAssessments of Ecological Impacts on a Regional Scale, Sheehan

13 Európai jogi keret: EU VKI a vizek jó ökológiai állapotának eléréséről (2000/60/EK), Irányelv a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről (2004/35/EK); Irányelv a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (2006/118/EK); Irányelv a közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről (2006/11/EK ), Duna Védelmi Egyezmény (Szófia, június 29) Magyar „alap”törvény: évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól (KTV – környezetvédelmi törvény) Kapcsolódó törvények: évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról; évi LIII. Törvény a természet védelméről Jogi háttér 13 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

14 Hatályos jogszabályok: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről; 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól; 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól; 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól; 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról, 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről Hatályos jogszabályok gyűjteménye: Jogi háttér 14 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

15 Országos Környezeti Kármentesítési Program Az Országos Környezeti Kármentesítési Program a földtani közegben és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítését, a szennyeződések mértékének feltárását, illetve újabb szennyeződések kialakulásának megakadályozását, a múltból visszamaradt környezeti károk mérséklését vagy felszámolását célzó, az ország egész területére kiterjedő, felelősségi körtől függetlenül, minden kármentesítési feladatot magába foglaló környezetvédelmi program. OKKP a Kormány 2205/1996.(VII. 24.) határozatával indult. A tevékenység jogszabályi hátterét a 219/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet és a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről biztosítja. Ez a program fogja össze a kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Általános feladatok: irányítás, a szakmai koordináció, az ellenőrzés, a működtetés, a kutatási és fejlesztési feladatok, a műszaki-, gazdasági- és jogi szabályozás Országos feladatok: a felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavétele Részfeladatok: Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) részeként a számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO rendszer folyamatos fejlesztése és működtetése; a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) módszertani fejlesztése és fokozatos bővítése OKKP honlap OKKP 15 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

16 Országos Vízgyűjtő gazdálkodási Terv 8. 2 fejezet: Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása „A felszín alatti vizekre nézve a veszély egyik forrását jelentik a múltban keletkezett szennyezések - sokszor rejtett - formái. Ezek jelentős része ipartelepekhez, illetve nem megfelelő szigetelésű hulladék elhelyezéshez kapcsolható. Az okok a keletkezés idején hatályos előírások, szabályozások elégtelen volta, ami az alapanyag- és hulladék-elhelyezésre egyaránt vonatkozott. A mai környezetvédelmi előírások mellett a talaj és felszín alatti vízszennyezés valószínűsége igen jelentősen csökkent, de baleset (havária) bekövetkezésével számolni kell. Ezek előfordulásának és az előfordulás hatásának csökkentésére kell elkészíteni a kárelhárítási terveket.” Kármentesítés „A vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek nem feladata a kármentesítés gyakorlati tervezése, de értékelni szükséges, hogy a megvalósítás milyen mértékben szolgálja a VKI céljait, azaz a jó kémiai állapot elérését. Az 1996 óta működő Országos Környezeti Kármentesítési Program célja a szennyezések számbavétele, az ezzel kapcsolatos információk gyűjtése és közreadása, valamint az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása. A bevezetőben említett prioritási lista alapján eddig 500 területen csaknem 150 Mrd Ft értékben valósult meg kármentesítés. A program folytatódik, finanszírozására a KEOP biztosít forrásokat. Ezen kívül számos olyan veszélyes szennyezés létezik, amely nem tartozik állami felelősségi körbe.” „A VKI céljainak teljesítése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ivóvízbázisok védő területén a szennyezéseket 2015-ig fel kell számolni.” OVGT honlap OVGT 16 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

17 OVGT 17 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

18 OVGT 18 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

19 Szereplők a kármentesítési és kárelhárítási gyakorlatban 19 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetvédelmi felügyelőség (KÖFE): Mai hivatalos neve: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Országos zöldhatóság) és 10 területi szerve Feladatok: környezetvédelmi hatósági eljárások lebonyolítása (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, zaj és rezgésvédelem, vízminőségvédelem), komplex engedélyezési eljárások Vízminőségi monitoring (OKIR/FEVI) Levegőminőségi monitoring (Országos légszennyezettségi mérőhálózat OLM, OKIR/LAIR) VIZIG-ek: Központi egysége mai hivatalos nevén Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), területi igazgatóságok (12 VIZIG) Feladatok: Területi kárelhárítási tervek kidolgozása, végrehatása, figyelőszolgálat működtetése, károk felderítése, Központi Környezetbiztonsági Ügyelet üzemeltetése NPI: 10 Nemzeti Park Igazgatóság Feladatok: védett területek, védett természeti értékek figyelése, káresemények felderítése Erdészet: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alá tartozik Feladatok: kárfelderítés

20 20 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Feladata: Polgári védelem végrehajtó szervezete, rendkívüli balesetszerű szennyezések esetén a polgári lakosság védelme. illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv (ÁNTSZ, Országos Környezetegészségügyi Intézet, kistérségi intézetek): Feladatok: levegőminőségi mérések értékelése egészségügyi szempontból Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI): A Nemzeti Környezetügyi Intézet alapító okirata szerint felügyeli az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtását a vízgyűjtő-gazdálkodási és víz- és földtani közeg védelmi feladatai körében. Kármentesítéssel foglalkozó vállalatok: Feladatok: sokrétűek, kármentesítés kivitelezése Mérnök tanácsadó cégek: Feladatok: szakértői tevékenységek, tényfeltárás, monitoring tervezése, Hol jön a képbe a mérnök? – Kárelhárítási tervek készítése, tényfeltárás tervezése és lebonyolítása, kivitelezés, szakvélemények kidolgozása (szakértői jogosultsággal rendelkezők), kármentesítési tervek kidolgozása (szakértői jogosultsággal rendelkezők) Szereplők a kármentesítési és kárelhárítási gyakorlatban

21 Szennyező anyagok Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 21

22 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 22 Alapfogalmak Bioakkumuláció: A biológiai folyamatok révén a környezeti elemekben alacsony koncentrációban jelen lévő anyag megkötődik, és folyamatos kitettség esetén az élő szervezetekben mennyiségük megnő, azaz az anyag felhalmozódik Expozíció: kitettség, azt az időintervallumot takarja, ameddig az alany a mérgezésnek ki van téve. LD50: (Lethal Dose) toxicitás mértékére jellemző mérőszám. Azt az anyagmennyiséget fejezi ki, melynél az adott élőlénycsoport egyedeinek fele elpusztul 24 órán belül. Perzisztencia: Az anyagok biológiai lebontással szembeni ellenálló képessége Szaprobitás: a vízben lévő holt anyagok lebontásának a mértéke. Az indikátor szerveztek relatív gyakoriságából számítható. Toxicitás: a víz mérgező képessége, olyan mérgek jelenléte, amelyek zavarják, veszélyeztetik a vízi élőlények életműködését, csökkentik a víz öntisztuló képességét, korlátozzák ivóvízként történő felhasználását. Mérése: biológiai tesztmódszerekkel. Trofitás: a vízi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag termelésének mértéke. A trofitás fokának meghatározására a vízben élő algák számát ill. azok klorofilltartalmát mérik:klorofill-a tartalom.

23 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 23 Alapfogalmak Biodegradáció: mikroorganizmusok által végzett biokémiai-biológiai folyamatok eredményeként megvalósuló lebontási és átalakulási folyamatok összessége. Biológiai lebomlás szerint megkülönböztetünk: Könnyen lebomló anyagokat (degradable) pl. etil-benzol, naftalin, sok szerves anyag Nehezen lebomló anyagokat (persistent, vagy perzisztens) pl. benz(a)pirén, DDT Lebomlásnak ellenálló anyagokat (recalcitrant) pl. higany- és ólomvegyületek, aszfalt, bitumen, azbeszt Félélet idő: A biológiai lebonthatóságot szoktuk kifejezni vele, azt az időt fejezi ki, amennyi alatt az anyag fele elbomlik. Veszélyes anyagnak (prioritásszennyezőnek) elsősorban olyan anyagokat nevezünk, amelyek toxikusak, perzisztensek (nem lebomlóak és biológiailag nem lebonthatók) és bioakkumulációra hajlamosak. E definíció szerint a toxicitást nem szűkítjük le az akut (rövid idejű) hatásokra, hanem az olyan krónikus hatásokat is ideértjük, mint például a karcinogenitás, mutagenitás, teratogenitás vagy a hormonháztartásra gyakorolt negatív hatás.

24 Vízszennyezők és vízminőség kapcsolata Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása 24 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Mihez képest? Víz elem esetén pl: A vízminőségi paraméterek kedvezőtlen változása Azaz: hőmérséklet erőteljes növekedése (erőmű hűtővízkibocsátása lecsökkent vízhozamnál) ph erőteljes megváltozása (vörösiszap katasztrófa ph 12-13) Olajszennyezés (számtalan hazai példa) Mikroszennyező beömlése egy felszíni víztestbe (Tiszai cianid szennyezés) Tápanyag feldúsulás (eutrofizáció) Visszatekintés

25 Szennyezőanyagok csoportosítása Vízszennyezők 25 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Talajszennyezők Érintett környezeti elem szerint Szennyezőanyag tulajdonságai alapján Szerves anyagok Szervetlen anyagok Levegőszennyezők Növényvédő szerek Kőolajok és származékaik Szintetikus mosószerek Huminanyagok Növényi tápanyagok (N, P) Toxikus fémek és egyéb szervetlen mikroszennyezők (Pl: Cianid)

26 Szennyezőanyagok csoportosítása 26 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szennyezőanyag tulajdonságai alapján (vízszennyezők esetén) Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések Ásványolaj és származékai Települési hulladékok Papír és cellulózipari rostos hulladék Fermentáló ipari cefrék Elhalt állati és növényi anyagok bányameddő Oldott szennyezések Biológiailag bontható szerves anyagok Biológiailag nehezen bontható szerves anyagok Toxikus anyagok Szervetlen anyagok

27 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 27 Jelölések B(fk): A földtani közegre vonatkoztatott szennyezettségi határérték B(fav): A felszín alatti vízekre vonatkoztatott szennyezettségi határérték AA-EQS: Éves átlagos határérték MAC-EQS: Maximálisan megengedhető koncentráció EQS: Environmental Quality Standards azaz környezeti határérték POP: Persistent Organic Pollutants (perzisztens szerves szennyezők)

28 Jogi alapok 28 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt A fő szennyező anyagok indikatív listája 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a vízi környezetben. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízikörnyezetben vagy azon keresztül. 5. Perzisztens szénhidrogének és perzisztens vagy bioakkumulációra hajlamos szerves toxikus anyagok. 6. Cianidok. 7. Fémek és vegyületeik. 8. Arzén és vegyületei. 9. Biocidok és növényvédő szerek. 10. Szuszpenzióban levő anyagok. 11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 12. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (és az olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI). 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

29 Jogi alapok 29 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt I. listába tartozó anyagok 1. Higany 2. Kadmium 3. Hexaklórciklohexán (HCH) 4. Széntetraklorid 5. DDT 6. Pentaklórfenol Aldrin, Dieldrin, Endrin, Izodrin 11. Hexaklórbenzol 12. Hexaklórbutadién 13. Triklórmetán (kloroform) 14. 1,2-diklóretán 15. Triklóretilén 16. Perklóretilén 17. Triklórbenzol II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok 1. Fémek és vegyületeik 2. Biocidek és az I. listában nem szereplő származékaik 3. A vízi környezetből emberi fogyasztásra kinyert termékekben káros íz- és/vagy szaghatást okozó anyagok és a vízben ilyen anyagokat előidéző vegyületek 4. A szilícium mérgező vagy nem lebomló szerves vegyületei, továbbá a vízben ilyen vegyületeket alkotó anyagok, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy a vízben rövid idő alatt ártalmatlan anyagokká alakulnak át 5. Szervetlen foszforvegyületek és elemi foszfor 6. Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének 7. Cianidok és fluoridok 8. Az oxigénháztartást károsan befolyásoló anyagok, elsősorban ammónia, nitritek 9. Azbeszt 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

30 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Szennyező anyagok jegyzékei: Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű (nagy kockázatot jelentő) anyagokra: 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztens szénhidrogének. 8. Cianidok. Jogi alapok 30 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

31 1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek: 1.1. Cink 1.2. Réz 1.3. Nikkel 1.4. Króm 1.5. Ólom 1.6. Szelén 1.7. Arzén 1.8. Antimon 1.9. Molibdén Titán Ón Bárium Berillium Bór Urán Vanádium Kobalt Tallium Tellúr Ezüst 2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai. 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. 4. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. 6. Fluoridok. 7. Ammónia és nitritek. 8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 9. Szuszpenzióban lévő anyagok. 10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).” 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 3 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 31 Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű (kis kockázatot jelentő) anyagokra:

32 Szennyezőanyagok ismertetése 32 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Emberi tevékenységek szerint: Szerves anyag (lebomló) Legjellemzőbb szennyezőanyagok: Szervesanyag  BOI Szervetlen szennyezőanyagok: N, P Patogének: Baktériumok, vírusok Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Biológiailag lebomló szerves vegyületek Lebontó baktériumok gyors szaporodása  aerob lebomlás megy végbe, melynek során oxigént von el környezetéből A vízi ökoszisztéma egyes egyedeinek pusztulása következhet be

33 Szennyezőanyagok ismertetése 33 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Nitrogén Előfordulási formái: Nitrogén gáz (N 2 ) Szerves nitrogén Nitrogén oxidok (NO x ) Ammónia  Ammónium Nitrit Nitrát Ábra forrása: Szilágyi F. jegyzet

34 Szennyezőanyagok ismertetése 34 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Nitrogén Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Nitrit és nitrátHatásukra methaemoglobin képződik a vérben, és ezzel a vér oxigénszállító funkciója csökken. Növényi tápelem -Methaemoglobinaemia „Blue baby” betegség, az Fe(II) oxidálódik Fe(III)-ra, ami nem adja le az oxigént  oxigénhiány -Eutrofizáció Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Ammónia/ammónium (Ammónia (NH 3 ) gáz halmazállapotú, az ammónium folyékony halmazállapotú) Az ammónia áthatol a sejtmembránon (Az ammónium nem, de az is visszaalakulhat ammóniává) Nitfrifikáció során oxigént von el környezetéből Növényi tápelem Irritálja a szemet, orrot, tüdőt, égést is okozhat. Nagyobb mennyiségben fulladást, görcsöket, szívbénulást okozhat Hozzájárul a vizek oxigénhiányos állapotának kialakulásához Eutrofizáció

35 Szennyezőanyagok ismertetése 35 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Foszfor Szerves formában Legfőbb mérgező formái: Szerves foszforsav-észterek Elsőbbségi listás anyagok Klórfenvinfosz (C 12 H 14 Cl 3 O 4 P) Klórpirifosz (C 9 H 11 Cl 3 NO 3 PS) (növényvédőszer) Jelentősége A foszfát különleges szerepet tölt be az élőlé­nyek energiaháztartásában: egy foszfátcsoport ADP molekulára kötődésével jön létre a nagy energiájú, könnyen továbbadódó ATP mole­kula. A szervezeten belül sok foszfort tartalmaznak a nukleinsavak (RNS, DNS), valamint a memb­ránok foszfolipidek formájában. Szervetlen formában Foszforsav, foszfin, stb. Foszfát ion Oldott és partikulált állapotban Partikulált formák jellemzően talajt alkotó ásványok felületén adszorbeálódva fordulnak elő Oldott állapotban leginkább ortofoszfát formában van jelen (PO 4 ) Előfordulási formái:

36 Szennyezőanyagok ismertetése 36 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Foszfor Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Szerves foszfor-észterek (elterjedt növényvédőszerek) Pl: Klórpirifosz Acetilkolin­észteráz enzim gátlásán keresztül fejti ki hatását. Idegméreg, inszekticid. Pupilla szűkület, izomgörcs, erős nyálfolyás. Verejtékezés. Szédülés. Hányinger. Hányás. Hasmenés. Izomrángás. Görcsök. Határérték feletti hosszantartó expozíció halálhoz vezethet (ÁNTSZ). Akut ökotoxikológiai tesztekben Daphniára és halakra nagyon toxikus. Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Ortofoszfát foszfor Oldott formában könnyen felvehető tápanyag a növények számára Eutrofizáció

37 Szennyezőanyagok ismertetése 37 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt pH Természetesen nem szennyezőANYAG, hanem egy vízminőségi indikátor, melynek a semlegestől való veszélyes mértékű eltolódása annak következménye, hogy a környezeti rendszerben felborul a természetes egyensúly, valamely anyag (sav vagy lúg) nagy mennyiségben való bejutása miatt. pH – a Hidrogénion koncentráció negatív 10-es alapú logaritmusa. Határértéke a magyar szabályozásban: között változhat Ismertebb savak: Kénsav(H 2 SO 4 ) Sósav (NaCl) Salétromsav(HNO 3 ) Foszforsav (H 3 PO 4 ) Citromsav (C 6 H 8 O 7 ) Ismertebb lúgok: Nátrim hidroxid (NaOH) Kálcium hidroxid (Ca(OH) 2 ) Potasszium hidroxid (KOH)

38 Szennyezőanyagok ismertetése 38 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt pH Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai PH Extrém értékek esetén erősen savas vagy lúgos környezetet jelez. Savak és lúgok is erős oldószerek, ionokat oldanak ki szinte bármilyen vegyületből. A savak fehérje kicsapódást és szövetelhalást okoznak. Erős lúgok feloldják a sejtmembránt, tehát szintén szövetkárosodást okoznak. Példa Vörösiszap katasztrófa, melynél nagy mennyiségű NaOH tartalmú zagy ömlött ki a zagytározóból, melynek PH-ja 13 körüli értékeket vett fel.

39 1 μg/liter = 1 ppb = 1/ MIKROSZENNYEZŐK Ábra forrása: Fleit E. Mikroszennyezők Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 39

40 Mikroszennyezők Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 40 Link: Víz-, környezetkémia, hidrobiológiaVíz-, környezetkémia, hidrobiológia Mikroszennyzőnek nevezzük azokat az anyagokat, melyeknél a káros hatások már  g/l koncentrációban jelentkeznek. Hatásuk lehet toxikus (mérgező), karcinogén (rákkeltő), mutagén (genetikai károsodást okozó), teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) és hajlamosak a bioakkumulációra (felhalmozódásra). Tulajdonságok, melyek fokozzák veszélyességüket: Perzisztenicia (nehezen bonthatóak biológiai úton). Többségük oldott és szilárd halmazállpotban egyaránt előfordulhatnak, függően a víz kémiai viszonyaitól, pH-jától, hőmérsékletétől, sótartalmától, lebegőanyagtartalmától, pufferkapacitásától. A mikroszennyezők élőlényeket károsító hatásukat vízben oldott formájukban fejtik ki. A vízben oldott anyagok lényegében akadálytalanul juthatnak át a sejtfalon, így a sejtek belsejében károsító hatásuk könnyen érvényesülhet. Fontos, hogy minél alacsonyabban tartsuk az egyes komponensek oldott/szilárd arányát

41 Mikroszennyezők Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 41 Szerves mikroszennyezők Peszticidek PAH – polyaromatic hydrocarbons PCB – polychlorinated biphenyls BTEX – benzol, toluol, etil-benzol, xilol Fenolok Detergensek THM – trihalo-metán Komplexképző szerves vegyületek Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek (Hg, Cd, Zn, Cr, Cu, Pb, Ni, Co, Mo, Sn, Ag) Arzén (As) Bárium (Ba) Cianidok (CN) Szelén (Se) Bór (B) Antimon Előfordulási formái: Link: Víz-, környezetkémia, hidrobiológiaVíz-, környezetkémia, hidrobiológia Reiniger: Környezeti Kárelhárítás Szénhidrogén származékok

42 Szennyezőanyagok ismertetése 42 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Peszticidek Növényvédőszerek elterjedt elnevezése, minden olyan anyag ebbe a csoportba sorolható, melyek segítségével a mezőgazdasági haszonnövényeket meg lehet védeni különböző kórokozóktól. Megkülönböztethetünk: Víruspusztítókat (viricid) Baktériumölőket (baktericid) Gombaölőket (fungicid) Állati kártevőt irtókat (zooicid) Gyomirtókat (herbicid) Mivel alapvetően toxikus vegyületek, ezért különösen veszélyessé válnak, ha hosszú ideig képesek megmaradnia a természetben, nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le (DDT)  bekerül a biológiai rendszerekbe és mindenhol kifejtheti káros hatását. Fontos tudni, hogy milyen anyagokra bomlik le, és azoknak milyen hatásaik vannak

43 Szennyezőanyagok ismertetése 43 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Peszticidek – Ivóvízben az összes peszticid határérték: 0.5 μ g/l DDT: Klórozott szénhidrogén vegyület, mely nehezen bomlik le (3-5 év) a természetben, ezért bioakkumuláció útján fejti ki mérgező hatását a teljes táplálékláncban. Bomlástermékei (DDD, DDE) még nehezebben bomlanak le (15-25 év) és szintén rákkeltők. Mindegyiknek tilos a használata az EU-ban. POP vegyület. Magyarországon 1968-ban tiltották be. Aldrin, Dieldrin, Klórdin, Endrin ciklodiének csoportjába tartozó inszekticidek. Mindegyik POP vegyület és tilos a használatuk az EU-ban. Hexaklór-ciklohexánok (HCH) szintén inszekticid vegyületek, Magyarországon tilos a használatuk, rákkeltőek és bioakkumulációra hajlamosak. Triazinok (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1 μ g/l) Nitrogént tartalmazó herbicidek, fotoszintézist gátolják a növényekben. Ide tartozik a Simazin (MAC-EQS = 4 μ g/l) és az Atrazin (MAC-EQS = 4 μ g/l), melyek rákkeltő anyagokként vannak számon tartva. Magyarországon az Atrazin a leggyakrabban használt kukorica gyomirtó. Szerves foszforsav észterek: (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1 μ g/l) inszekticidek, melyek idegbénító hatásuk révén fejtik ki hatásukat. melyeket vizsgálni kell a hatályos magyar szabályozás szerint

44 Szennyezőanyagok ismertetése 44 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Peszticidek – Fenoxi-karbonsav származékok: (B(fk)=0.11 mg/kg, B(fav)=0.1 μ g/l) 2,4-D és a 2,4,5-T. Előbbi a gabonafélék elterjedt gyomirtószere. Karbamát típusú peszticidek: (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1 μ g/l) Eltérő tulajdonságú szerek csoportja, a közös bennük, hogy karbamidból származtathatóak. A testbe kerülve heveny mérgezést okozhatnak. melyeket vizsgálni kell a hatályos magyar szabályozás szerint

45 Szennyezőanyagok ismertetése 45 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Peszticidek Növényvédőszerekkel kapcsolatos határtékeket és méréseket a felszín alatti vizek és földtani közeg esetén a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet ír elő. „ Növényvédőszerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen: B(fk): 0.5 mg/kg, B(fav): 0.5 μ g/l Összes: minden egyes, a nyomonkövetési eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédőszer összege, beleértve az anyagcseretermékeket, a lebomlási termékeket és a reakciótermékeket.” Ezekhez nincs meg a hazai gyakorlatban a megfelelő analitikai háttér.

46 Szennyezőanyagok ismertetése 46 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Kőolaj és származékainak kémiai összetétele Legnagyobb mennyiségben: C: 80-88%; H: %; O: 0.1-7%; N: %; S: % Fémek: V. Ni, Fe, Ca, Na Vegyületek száma több, mint 450! Szénatomok száma szerint C1-C4-től (gázok) C60-ig terjed Vegyületcsoportok: Paraffinok: C n H 2n+2 Normális és elágazó láncúak, igen sok vegyület Olefinek: C n H 2n Telítetlen szénhidrogének. Nagy szénatomszámú lépviselőik találhatók a kőolajban Naftének és cikloparaffinok: C n H 2n Az olefinekhez hasonlóak, de telítettek. Naftének gyűrűs szerkezetűek. Paraffinokhoz hasonló tulajdonságok. Cikloparaffinok a paraffinokkal együtt a kőolaj jelentős részét képezik, akár 80% is lehet.

47 Szennyezőanyagok ismertetése 47 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Kőolaj és származékainak kémiai összetétele Acetilének, poliolefinek, cikloolefinek – aromás szénhidrogének: kis mennyiségben vannak a kőolajban általában. Hidrogénben szegényebbek. Oxigéntartalmú vegyületek: Savas jellegűek: fenolok, karbonsavak Semlegesek: karbonsavészterek, nem pontosan azonosított anyagok Kéntartalmú vegyületek: kénhidrogén, heterociklusos tiofén és homológjai, merkaptánok, tiotérek, szulfonok Nitrogéntartalmú vegyületek: heterociklusos bázisok, pl. piridin, kinolin és szárm. Kőolaj származékok: feldolgozás során keletkező különböző szénhidrogén frakciók. Legfontosabbak a benzin, kerozin, gázolaj, fűtőolajok, kenőolajok, transzformátor olaj. Feldolgozás során megváltozik a vegyületek összetétele, illetve új vegyületek is keletkeznek. A kőolaj származékok tartalmaznak adalékanyagokat, melyekben fémek, S, N, O van.

48 Szennyezőanyagok ismertetése 48 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Kőolajszármazékok tulajdonságai: Illékonyság: Az alkotók forráspontjai jellemzik. Szénatomszám növekedésével csökken az illékonyság. Benzin a legillékonyabb, fűtőolaj a legkevésbé illékony. Oldékonyság: Moltérfogat és oldékonyság között lineáris kapcsolat van. Oldékonyság nő a szénatomszám csökkenésével. Metán, etán, propán, bután és BTEX vegyületek oldékonyak. Benzin a legoldékonyabb a kőolajszármazékok közül. Dinamikai viszkozitás: (µ) Belső súrlódás, a benziné kisebb a víznél, a gázolajé, keroziné a vízének közelítőleg kétszerese. Hőmérséklet hatására csökken! Jelentősége?  szivárgás sebessége a talajban Kinematikai viszkozitás: dinamikai viszkozitás/sűrűség (hasonló arányok maradnak) Sűrűség: Általában kisebb 1 g/cm 3 -nél, tehát a víz felszínén marad. Kivétel a nagy sűrűségű kőolaj és a pakura (a finomítás során keletkezett párlási maradék) Benzin: 0.729, Gázolaj: 0.825, Kerozin: g/cm 3 15 °C-on.

49 Szennyezőanyagok ismertetése 49 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Kőolajszármazékok tulajdonságai: Szorpció: Talajszemcsék felszínén történő megkötődés. Az elektromos jellemzők fontos szerepet játszanak ebben: Poláros felületeken poláros molekulák adszorbeálódhatnak. Az adszorpciós energiát az elektrosztatikus vonzerő, kölcsönös polarizáció és a diszperziós hatások együtt adják. Ez azzal a munkával egyenértékű, amellyel az adszorbeált ionokat az adszorbens felületről el tudjuk távolítani. Az apoláros felületek csak külső hatásra létesítenek elektromos erőteret maguk körül. A kőolaj és származékok vegyületei közül a polárosak kötődnek meg (naftén savak, kátrány). A szorpció csökkenő sora: olefinek, aromások, cikloparaffinok, paraffinok. Talaj szemeloszlásának nagy szerepe van, mert a fajlagos felület növekszik a szemcseátmérő csökkenésével. Kolloid (1-500 nm) rendszereknek különösen nagy jelentősége van. Kapillaritás: Szintén a talaj szemcseátmérőjétől függ. Kötött talajok, azaz kis szemcseátmérő esetén a kalippáris emelőmagasság nagy (méteres nagyságrend), durva kavicsnál kicsi (5-10 cm).

50 Szennyezőanyagok ismertetése 50 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai

51 Szennyezőanyagok ismertetése 51 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Alifás szénhidrogének -TPH Illékonyak C 5 – C 10/12 (<250 o C) Jobban oldódnak vízben Mérgezőbbek Más mintavételi szabályok Más mentesítési eljárások (pl.:levegőztetés) Robbanásveszélyesek Felszívódnak a bőrön keresztül is Nem illékonyak C 5 – C 10/12 (<250 o C) Beszivárognak a talajba Minél nagyobb a szénatomszám, annál perzisztensebbek Kiszorítják a levegőt és a vizet a talajból, ezáltal a bidegradálhatóság csökken Vízzel messzire juthatnak C5C10 C12C40 Illékony Nem illékony benzin kerozin gázolaj, fűtőolaj pakura kenőolaj

52 Szennyezőanyagok ismertetése 52 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők BTEX vegyületek BTEX – illékony mono-aromás szénhidrogén vegyületek Aromás = zárt szénláncú Benzol: B(fk) = 0.2 mg/kg; B(fav) = 1 μ g/l; felszíni vizekre: 50 1 μ g/l Toluol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l Etil-benzolok: B (fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l Xilolok: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l Egyéb alkil-benzolok összesen: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l Jellemzők Illékonyak (sztrippeléssel eltávolíthatóak a talajból) Robbanásveszélyesek a levegővel keveredve Bőrön, nyálkahártyán keresztül felszívódnak Hatások Benzol erősen rákkeltő! 1 liter benzinben lévő benzollal 8 millió liter vizet lehet elszennyezni! Toluol és xilolok már kis koncentrációban elviselhetetlen íz élményt ad Források Évente 10 millió t/év mennyiségben állítanak elő ilyen anyagokat oldószerek, benzin adalék, szerves vegyületek szintézise, gyógyszergyártás, festékgyártás

53 Szennyezőanyagok ismertetése 53 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők PAH vegyületek PAH – policiklikus aromás szénhidrogének Összes PAH: B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 1 μ g/l; felszíni vizekre: tilos alkalmazni Naftalinok B(fav) = 2 μ g/l; felszíni vizekre: tilos alkalmazni Jellemzők Naftalinok kivételével nem illékonyak A gyűrűszám növekedésével erősen csökken az oldhatóság, nő a forráspont és nő a lebomlási idő Hatások 7 vegyületről bizonyították, hogy rákkeltő Naftalin  molyirtó! Erről nem bizonyított, hogy emberre rákkeltő, de állatkísérletekben okozott daganatokat. Források Növényi és állati szervezetek bomlásakor és szerves vegyületek tökéletlen égésekor keletkeznek Pl.: Cigaretta, kipufogógáz, erdőtüzek, tüzelőanyagok égése

54 Szennyezőanyagok ismertetése 54 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők PCB vegyületek PCB – poliklórozott bifenilek (izolált policiklusus aromás szénhidrogének) 7 PCB vegyületre: B(fk) = 0.1 mg/kg; B(fav) = μ g/l; felszíni vizekre: tilos Jellemzők Stabil vegyületek. Féléletidejük több évtized is lehet. Nagy viszkozitás Állati zsírszövetben feldúsulnak Hatások Erősen rákkeltő hatásúak Források Ipari eredet: kenőolajokban, kenőzsírokban adalék, peszticidgyártás stb. Műanyaghulladék égése Kipufogógáz DDT bomlásakor Két benzolgyűrű összekapcsolása A benne lévő hidrogénatomok klóratommal helyettesíthetőek (209 származék!)

55 Szennyezőanyagok ismertetése 55 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Fenolok Fenol: B(fk) = 0.1 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Krezol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Pirokatekol=katekol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Rezorcin:B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Összes fenol:B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Jellemzők Aromás vegyületek Benzolgyűrűhöz kapcsolt hidrogént hidroxilcsoport helyettesít Illékonyak, de nem lehet őket kilevegőztetni talajból Hatások Idegrendszeri és vese károsodást okoznak, bőrön át felszívódik. Bizonyítottan rákkeltő állatokban. Források Kőszén, fa száraz lepárlásakor Műgyanták, festékek, oldószerek, gyógyszerek, rovarirtószerek, stb előállításához nagy mennyiségben használják. Ipari szennyvizek

56 Szennyezőanyagok ismertetése 56 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Detergensek Detergens: szintetikus mosószerek, felületaktív anyagok (más néven tenzidek) Anionaktív mosószerek: Negatív töltésű, hosszabb szénláncú csoportból és sokszor egy pozitív töltésű nátrium ionból állnak. A negatív töltésű rész alkil-szulfát, vagy alkil- benzol-szulfát. A nem elágazó alkilcsoportok, és C12-C16 közé eső szénatomszám a legkedvezőbb toxikusság szempontjából Kationaktív mosószerek: ammóniumiont, vagy piridint tartalmaznak Nem ionos mosószerek: Kevésbé mérgezőek. Poli-glikol-éter származékok a legygyakrabb összetevőik plussz egy hosszú szénláncú csoport. Jellemzők Hosszabb szénláncú hidrofób, és rövidebb szénláncú hidrofil részből állnak. Foszfátokat is tartalmaznak Hatások Foszfát miatt eutrofizációhoz hozzájárulnak. Oldatba visznek hidrofób vegyületeket. Átjuthatnak a vízművek szűrőin. Toxikusak is lehetnek. Források Kizárólag emberi eredet Kommunális szennyvizek Ipari tisztítóüzemek, mosószergyárak, textilgyárak

57 Szennyezőanyagok ismertetése 57 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szerves szennyezők Huminanyagok A huminanyagok a növényi anyagok lebomlása révén, többnyire a talajból való kimosódás által kerülnek a víztestekbe. Nem toxikus anyagok, de más vegyületekkel való kölcsönhatásuk által azzá válhatnak. Fémekkel fémkomplexeket hozhatnak létre, ezzel elősegítik a fémek oldatba menetelét. Jellemzők A víz természetes színeződését okozhatják. Oxidálószerekkel reakcióba lépnek. Pl. klór kloroformot hoz létre, vagy bromid jelenléte esetén Brómot. Hatások Toxikus vegyületek oldódhatnak ki belőlük. Források Növényi szervezetek elbomlásakor jönnek létre. Nagyon sok vegyület tartozik ide. Kioldás módszere szerint megkülönböztethetünk fulvin-savakat, humin- savakat, humin vegyületeket.

58 58 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők A szervetlen mikroszennyező anyagokkal kapcsolatos fő probléma a bioakkumuláció jelensége, melynek köszönhetően a ragadozók, így az ember is, már erősen felnagyított dózisban kapja meg a terhelést. Ugyanakkor ezek általánosan perzisztens anyagok is. Legfeljebb átalakulnak egyik vegyületből a másikba, de nem bomlanak el. Folyadékfázisban hidratált ionként, valamint oldható szerves, vagy szervetlen komplexek formájában vannak jelen. Szilárd fázisban oldhatatlan csapadékokban, adszorbeált formában, illetve szilikátok kristályrácsában fordulnak elő. Ezen fázisok közti egyensúly függ a környezet állapotától, például a talaj savanyodásának hatására a fémionok oldatbeli koncentrációja megnő, így a pH-nak is jelentős szerepe van. Az adszorbeált fémmennyiséget befolyásolja a talaj redoxi állapota. Környezeti kockázat szempontjából különösen fontos az oldatban lévő fémek mennyisége, mivel ezt tudják felvenni az élő szervezetek.

59 Szennyezőanyagok ismertetése 59 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Króm (Cr): Cr(III)-ra B(fk) = 75 mg/kg; B(fav) = 50 μ g/l; felszíni vizekre: oldott króm 20 μ g/l Cr(IV)-ra B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre: oldott króm 20 μ g/l Jellemzők Esszenciális nyomelem az ember számára. Cr(III) és Cr(IV) formákban van jelen. Fontos ötvözőanyag. Hatások A Cr(IV) erősen karcinogén hatású. Források Bőrcserzés, galvánozás, festékgyártás, fémkohászat, öntödék, acélművek, szén égetése, szennyvíziszap, porcelán gyártás, műanyaggyártás, autógumi gyártás, műtrágyák stb.

60 Szennyezőanyagok ismertetése 60 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Kobalt (Co): B(fk) = 30 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l; felszíni vizekre: - Jellemzők B12 vitamin alkotórésze Hatások Mutagén hatás Források Kőolajiparban katalizátorként, acél ás mágneses anyagok előállítása, festék adalék, üveg színezék, takarmány adalék

61 Szennyezőanyagok ismertetése 61 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Nikkel (Ni): B(fk) = 40 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l; felszíni vizekre: AA-EQS: 20 μ g/l Jellemzők Esszenciális nyomelemm növények felveszik, savanyú talajban túlzott felvétel történhet Hatások A Nikkelporok belélegzése rákot okozhat Források Galvánozás, ötvözetek készítése, elektro ipar, növényolaj ipar, szárazelemekben, szennyvizekben, kőolaj elégetése

62 Szennyezőanyagok ismertetése 62 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Réz (Cu): B(fk) = 75 mg/kg; B(fav) = 200 μ g/l; felszíni vizekre: oldott réz 10 μ g/l Jellemzők Emberre nem mérgező, esszenciális mikroelem az ember számára Hatások Nagy koncentrációban fitotoxikus lehet mg/kg Források Ötvözetekhez használják, elektromos ipar, desztillálókhoz használják stb Réztartalmú peszticidek, nyomelem pótló trágyaként, szennyvíziszapokban, takarmány adalékokban

63 Szennyezőanyagok ismertetése 63 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Cink (Zu): B(fk) = 200 mg/kg; B(fav) = 200 μ g/l; felszíni vizekre: oldott cink 75 μ g/l Jellemzők Emberre nem mérgező, esszenciális mikroelem az ember, az állatok és a növények számára Hatások Nagy koncentrációban fitotoxikus lehet (400 mg/kg felett). Források Bevonatként és ötvözőanyagként használják, kozmetikumokban, kenőcsökben, festékekben, szárazelemekben, gumikban, növényvédőszerekben, foszfát-trágyákban

64 Szennyezőanyagok ismertetése 64 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Molibdén (Mo): B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Ezüstfehér fém. Hatások Túladagolása, hasmenést, vesekárosodást, májkárosodást okoz. Források Ötvözetek, izzólámpa, röntgencsövek, műanyag, gumi, sebváltóolaj, kenőzsírok, nyomelem és takarmánytrágyákban. Foszilis energiahordozók égetése

65 Szennyezőanyagok ismertetése 65 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek kadmium (Cd): B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre:- K1 listás szennyező Itai-Itai kór: Japánban egy kadmium üzem szennyvizével árasztották el a rizsföldeket. Felhalmozódott a rizsben, majd az emberekben. Vesekárosodást, ízületi bántalmakat, csontkárosodást okozott, mely nagy fájdalommal járt. Jellemzők Ezüstfehér fém. Alacsony forráspont. Egyik legveszélyesebb nehézfém. Növények nagy mennyiségben raktározzák, bekerül a táplálékláncba. Hatások Toxikus, Rákkeltő Források Korrózióvédelem, akkumulátor gyártás, festék adalék, galvanizálás, műanyagok, atomtechnika. Szennyvíziszap, foszfor műtrágyák, növényvédőszerek

66 Szennyezőanyagok ismertetése 66 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Higany (Hg): B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 1 μ g/l; felszíni vizekre: AA-EQS μ g/l; MAC-EQS – 0.07 μ g/l, K1 listás szennyező Minamata kór: Japánban egy vinil-kloridot és acetilaldehidet gyártó cég a higanyt is tartalmazó szennyvizét a tengeröbölbe eresztette 40 évig. 150 tonna metil-higany dúsult fel a táplálékláncban. A higanyszulfátból illékony dimetil-higany jött létre az üledék reduktív környezetében. Irakban metil-higany tartalmú peszticiddel kezeltek egy vetőmagot, melyből később kenyér készült beteg, több száz halott. Jellemzők Ezüstös folyékony fém. Szobahőmérsékleten párolog. Szerves kolloidok erősen adszorbeálják. Talajban savas közegben, oxidatív viszonyok között mobilis. Hatások Metil-higany vegyületek a legmérgezőbbek. Idegrendszeri károsodást okoz. Felszívódik a sejtmembránon és a méhlepényen is. Fejlődési rendellenességet okoz. Források Robbanószerek, fénycsövek, elektromos mérőeszközökben, fogászatban (amalgám tömés). Műtrágyákban.

67 Szennyezőanyagok ismertetése 67 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Ólom (Pb): B(fk) = 100 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre: AA-EQS – 7.2 μ g/l; Jellemzők Talajban erősen lekötött állapotban van. pH 5 felett nem oldható. Bőrön keresztül, belélegezve, vagy táplálékkal vehetjük fel. Hatások Növényekben nem mérgező. Állatokra és emberre toxikus. Sejtméreg, ideg és érrendszert károsítja. Teratogén. Források Autó és építőipar használta. Akkumulátorokban. Nagyfeszültségű villamos kábelek köpenyeként, csövek és vízvezetékekben, vegyipar, nyomdaipar, festékipar (festékmáz).

68 Szennyezőanyagok ismertetése 68 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Ón (Sn): B(fk) = 30 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre: - Szerves formája K1 listás szennyező Jellemzők Egyik legpuhább fém. Hatások Szervetlen formája nem mérgező. Szerves formája mérgező. Források A bronz ötvözője. Szobrok, harangok alapanyaga. Forrasztó ón. Fehér bádog. Szerves formában gombaölőket és, baktériumölőket gyártanak belőle.

69 Szennyezőanyagok ismertetése 69 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Fémek Alumínium (Al): B(fav) = 200 μ g/l; felszíni vizekre: - Az alumínium-oxid nem, de az alumínium reagál vízzel, tehát vízoldható. Adszorpcióra hajlamos. Jellemzők Kis fajsúlyú könnyűfém. Nem esszenciális elem. Rosszul szívódik fel, de feldúsulhat a szervezetben. Leggyakrabb fém a földkéregben. Hatások Neurotoxikus. Fáradtságérzés, depresszió. Források Dezodorok tartósítószere., konyhai edények, csomagólóanyagok, üdítős doboz, repülőgépek, könnyűszerkezetes épületek.

70 Szennyezőanyagok ismertetése 70 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Fémek Bárium (Ba): B(fk) = 250 mg/kg; B(fav) = 700 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Könnyűfém. Leggyakoribb ásvány a barit (BaSO 4 ). Vízben oldódik. Hatások Vízben oldódó vegyületei mérgezőek (klorid, nitrát, acetát, karbonát, szulfit). Izomsejt működését gátolják. Szívmegállást is okozhat. Bárium-szulfát ártalmatlan. Források Kémiai analízishez, növényvédőszerekben, patkánymérgekben, üveg és kerámia ipar, fluoreszkáló festék.

71 Szennyezőanyagok ismertetése 71 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Félfémek Szelén (Se): B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Félvezető. Emberi és állati szervezetben esszenciális mikroelem. Hatások Vitatott, ellentmondó hatások. Források Üveg és porcelánipar, ötvözetek, napelemek, fotocellák, fénymérők, fényérzékeny festékek. Olajok égetésekor, ércfeldolgozók környékén. Malactápban.

72 Szennyezőanyagok ismertetése 72 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Félfémek Bór (B): B(fk) = 1000 mg/kg; B(fav) = 500 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Nemfémes jellegű, savképző elem. Hatások Boránok kifejezetten toxikusak az emberre nézve. Idegmérgek. Források Tisztítószerek, kozmetikumok, mosószerek, kerámiák, hőálló üvegek, acélötvözetek, bőrkicserzés, élelmiszeripari tartósítás.

73 Szennyezőanyagok ismertetése 73 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Félfémek Antimon (Sb): B(fk) = 5 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Ezüstfehér színű, félfém jellegű, rideg anyag. Hatások Hatásaiban az arzénhez hasonlít. Fejfájás, szédülés, depresszió, hányás, halál. Antimon- trioxid karcinogén az állatokra. Források Tűzálló üvegek, kerámiák, robbanúszerek, akkumulátorok, gumi, festék, lakk. Gyufafej egyik összetevője. Fémkohászat, kőolajfinomítás, hulladékégetés, bányászat

74 Szennyezőanyagok ismertetése 74 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Egyéb szennyezők Cianid (CN): B(fk) = 2 mg/kg; B(fav) = 50 μ g/l; összes cianid: B(fk)=20 mg/kg, B(fav)= 100 μ g/l, Felszíni vizekre: 0.05 mg/l (Mért legmagasabb érték a 2000-es nagybányai Tiszai cianid katasztrófában: 32.6 mg/l, K1 listás szennyező A cianidok olyan vegyületek, melyekben a szén- és nitrogénatom között hármas kötést tartalmazó C≡N cianocsoport található. Cianidoknak általában a CN − anion sóit nevezzük. Jellemzők Vegyületei: Hidrogén-cianid (HCN) Nátrium-cianid (NaCN) Kálium-cianid (KCN) Bárium-cianid (Ba(CN) 2 ) Calcium-cianid (Ca(CN) 2 ) Szerves cianidok (nitrilek) Hatások Enzim blokkoló idegméreg. Halált okozhat. Az alkáli- cianidok és az alkáli földfém-cianidok különösen mérgezőek. Források Bányameddők, különösen az aranybányákban, galvanizálás, bőripar, szerves cianidokat műszálak, műanyagokhoz. Olajfinomítás hulladékvizei. Gáziszapok (Óbudai-gázgyár)

75 Szennyezőanyagok ismertetése 75 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Egyéb szennyezők Fluorid (F): B(fk) = -; B(fav) = 1500 μ g/l; „Második listás” anyagok. Gyakori elem, hidroszférában, litoszférában, talajban, növényekben is előfordul. Jellemzők A Fluor elem sói. A Fluorid ion (F-) és hidr- ogén fluorid ionok erős komplexeket alkot a mag- nézium ionnal, ami enzim aktivátor. Sárga, szúrós szagó, maró hatású gáz. Hatások Nagy mennyiségben (100 mg/l felett) mérgezőek, kis mennyiségben szükségesek. Források Acélfolyósítás, tégla-, üveg-, csempe-, cement-, foszforsav- és üvegrost gyártásban és alumínium olvasztásnál használják. Benzin előállításához, foszforműtrágyákhoz stb.

76 Szennyezőanyagok ismertetése 76 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Egyéb szennyezők Bróm (Br): B(fk) = 10 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; „Második listás” anyagok. Szervetlen vegyületei: Kálium-bromid, ezüst-bromid, nátrium-bromid Ivóvíz fertőtlenítésekor képződik a bromoform. Jellemzők Cseppfolyós halmazállapotú, vörös barna, bűzös halogén elem, erősen párolog szobahőfokon is. Hatások Elemi Bróm nagyon veszélyes méreg, maró hatású, tüdővizenyőt, inpotenciát okoz. Bromoform érzéstelenítő hatású, mérgező vegyület. Források Fényképészet, vegyipar, műanyag ipar, gyógyszer ipar.

77 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 77 POP vegyületek: Perzisztens, bioakkumulációra hajlamos, mérgező szerves szennyező vegyületek Rovarirtók: aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklór-benzol (HCB), klórdán, mirex, toxafén Ipari termékek: [hexaklór-benzol (HCB), poliklórozott bifenilek (PCB-k)] és Ipari melléktermékek: [poliklórozott bifenilek (PCB), poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD-k), poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF-ek)]


Letölteni ppt "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 1.Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű."

Hasonló előadás


Google Hirdetések