Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 1.Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 1.Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű."— Előadás másolata:

1 Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 1.Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 45.5 szoba

2 Tartalom Tantárgy ismertetés, félévi menetrend Bevezető gondolatok Alapfogalmak Környezetszennyezés folyamata Jogi háttér Kapcsolódó hazai programok Szereplők 2 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

3 Tantárgy ismertetése Előadók: Jolánkai Zsolt, Ács Tamás 1 zárthelyi – témája: kármentesítés Pót zh 10 héten csütörtökön, tanítási időn kívül Írásbeli vizsga: Előadások anyaga, gyakorlat anyaga Értékelés: 25% zh, 25% tervfeladat, 50% vizsga Jegyzet: Előadás diák Ajánlott irodalom: – Kármentesítési útmutatók, kézikönyvek – Fleit Ernő: Környezeti Kárelhárítás jegyzet – Reiniger-Varga-Horváth: Környezeti kárelhárítás menedzsmentje – Katona Emil: Vízminőségi Kárelhárítás 3 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

4 Menetrend 4 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Előadás/gyakorlatÓra témája 1. hét 1. előadás szeptember 12. Bevezetés, félévi tematika, környezetszennyzés folyamata, jogi alapok (JZS) 2. előadás szeptember 13. Szennyezőanyagok ismertetése (JZS) 2. hét 3. előadás szeptember 19. kármentesítés, tényfeltárás (JZS) 4. előadás szeptember 20. Kármentesítés, mennyiségi kockázat(JZS) 3. hét5. előadás szeptember 27. Kármentesítés, monitoring (JZS) 4. hét 6. előadás október 3. Talaj- talajvíz rendszerek, talajtani alapok (ÁT) 7. előadás október 4. Szennyezés terjedés felszín alatti rendszerekben első rész (ÁT) 5. hét 8. előadás október 10. Szennyezés terjedés felszín alatti rendszerekben második rész (ÁT) 1. gyakorlat október 11. Gyakorlati példák kiadása, ismertetése (JZS, ÁT) 6. hét 9. előadás október 17. Alkalmazható technológiák a felszín alatti kármentesítésben (ÁT) 2. gyakorlat október 18. Gyakorlat, konzultáció, szennyezés lehatárolás, szennyezés becslés (ÁT) 7. hét 10. előadás október 24. Kárelhárítás fogalma, felszíni vizek rendkívüli szennyezései, hazai gyakorlat, intézményi rendszer, jogi alapok (JZS) 3. gyakorlat október 25. Gyakorlat, konzultáció, szennyezés terjedés gyakorlat, MODLOW 1 (ÁT) 8. hétZH október 31. Zárthelyi

5 Menetrend 5 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 9. hét 11. előadás november 7. Esettanulmányok (Reiniger Róbert) 4. gyakorlat november 8. Gyakorlat, konzultáció, szennyezés terjedés gyakorlat, MODLOW 2 (ÁT) 10. hét 12. előadás november 14. Kárelhárítás végrehajtásának lépései, kárelhárítási tervek (JZS) 5. gyakorlat november 15. Gyakorlat, konzultáció, szennyezés terjedés gyakorlat, MODLOW 3 (ÁT) 11. hét13. előadás november 21. Vízminőségi kárelhárításban alkalmazható technológiák (JZS) 12. hét 14. előadás november 28. Kármentesítés kivitelezésének gyakorlata (Szabó Zsolt) 6. gyakorlat november 29. Gyakorlat, konzultáció, szennyezés terjedés gyakorlat, MODLOW 4 (ÁT) 13. hét 15. előadás december 5. Esettanulmányok 2 (Bálint Mariann) 7. gyakorlat december 6. Gyakorlat, konzultáció, kockázatbecslés módszerei 8. gyakorlat december 7. Gyakorlat, konzultáció, műszaki beavatkozások tervezése 14. hét 9. gyakorlat december 12. Gyakorlat, konzultáció, monitoring tervezése 10. gyakorlat december 13. Konzultáció, feladatbeadás

6 Bevezetés 6 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezeti kár képekben

7 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 7 Bevezetés Környezeti kárt okozó tevékenység kárelhárításkármentesítés Rendkívüli szennyezés Nem rendkívüli szennyezés Balesetjellegű szennyezés Pl. Vörösiszap, cianid Lassú hosszan tartó szennyezés Pl. szivárgó olajtartály, hulladéklerakók Azonnali beavatkozást igényel Pl. gipsz adagolásával semlegesítés, merülőfalak, kicsapatószerek Megfontolt körültekintő költséghatékony megoldást igényel Környezeti kárelhárítás A jogszabály mit mond? Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető

8 Alapfogalmak Fogalmak tisztázása: Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői Kárelhárítás: a környezeti elemek (vizek, talaj, levegő, élővilág, épített környezet) előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására illetve mérséklésére irányuló tevékenység. Kármentesítés (felszíni víz): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges Kármentesítés (élővilág): olyan helyreállítási tevékenység, intézkedés, amely a természetben okozott kár enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a faj, élőhely, terület által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul. Kármentesítés (felszín alatti víz és földtani közeg): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen az a műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges; 8 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

9 9 Alapfogalmak Fogalmak tisztázása Vízkárelhárítás: „vízkárelhárítás a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést jelenti. E két tevékenység úgy tartalmában, mint idejét tekintve eltér egymástól, de mégis összetartozik. A vízkárelhárítás a károsan sok vagy károsan kevés víz kártételeinek elhárítását, a károk mérséklését célzó megelőző, valamint a tényleges védekezéssel járó szervezett operatív tevékenységet foglalja magában.” Az OVF szerint Környezeti kárelhárítás = vízminőségi kárelhárítás? Ma már minden környezeti elemre kiterjed a jog hatálya. A hazai gyakorlatban sokáig egyet jelentett, és még ma is kiemelkedően a vízminőségi kárelhárítás dominál, mivel erre van kiépített intézményi rendszer: VIZIG-ek. A Nemzeti Parkok és az erdészeti szolgálatok figyelemmel kísérik az élőhelyeket, és védett természeti értékeket. A szennyezés leginkább a felszíni vizekhez kötött transzport folyamatok által tud gyorsan nagy területen szétterjedni, így sok hatásviselőhöz eljutni, ezért a víz a legmeghatározóbb a rendkívüli szennyezések elleni védekezés szemszögéből. A levegőszennyezés szintén gyors transzportot biztosít, de olyan mértékű szennyezés, aminek a hatalmas hígulás ellenére is komoly kockázata van, már a katasztrófavédelem és honvédség felelősségi körébe tartozik, leginkább evakuációs tervek formájában nyilvánul meg. Mennyiségi kártétel, nem tartozik a környezeti kárelhárítás témakörébe, külön gyakorlata van

10 Környezetszennyezés KTV szerint: környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése 10 Környezeti Kárelhárítás – 1 EA - Jolánkai Zsolt Kémiai: Szennyvíz Olajszennyezés Műtrágya és növényvédőszerek Füstkibocsátás A környezetszennyezés egy folyamat, melynek során az ember, saját tevékenységeinek során az őt körülvevő élő és élettelen környezet természetes állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, ezáltal saját életkörülményeit lerontja. Kibocsátások szempontjából a környezetszennyezés lehet: Fizikai: Zajszennyezés Sugárszennyezés Hőszennyezés Fényszennyezés Biológiai: Vírusok, baktériumok, paraziták Tájidegen fajok Mesterségesen módosított fajok Legáltalánosabb formája a szennyezőanyag kibocsátás, mely a levegőszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés

11 Környezetszennyezés 11 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Közlekedés: Személygépjármű forgalom Áruszállítás Légi forgalom Hajó forgalom Vasúti forgalom Környezetszennyezés közvetlen forrásai: Ipar: Vegyipar Gyógyszeripar Kohászat Elektronikai ipar Energiaipar (kőszén, kőolaj, égetés, radioaktív balesetek, kiégett fűtőanyagok) Olajfinomítás Gépjárműipar Bányászat Hadiipar (háborúk) Mezőgazdaság: Növényvédőszerek Trágyák és műtrágyák Közvetett források: Hulladék lerakók Szennyvíz iszapok Bányameddők Ipari szennyvíz Szikkasztók Erdőírtás Veszélyes hulladék tárolók

12 Környezetszennyezés 12 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetszennyezés folyamata: Forrás: Emisszió: Pontszerű és diffúz szennyezőanyag kibocsátások Transzmisszió: szennyezésterjedés (és konverzió) Immisszió: szennyezés káros hatásainak megnyilvánulása a hatásviselőkben (pl. koncentráció a befogadóban) KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPOK

13 Környezetszennyezés 13 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetszennyezés folyamata: Forrás:

14 Környezetszennyezés 14 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetszennyezés folyamata: Forrás:

15 Környezetszennyezés 15 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Élővilág: Növényi és állati fajok és azok élőhelyei Környezetszennyezés hatásviselői : Ember: Közvetlen egészségkárosodás Élettelen környezet: Felszíni vizek Felszín alatti vizek Földtani közeg Levegő Környezetszennyezés Visszahatás

16 Környezetszennyezés 16 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetszennyezés hatásai: Szilárd hulladék: Forrás: Kép: Nature Cikk: LinkLink Előadás: LinkLink Biztonságos működési zóna Forás: Assessments of Ecological Impacts on a Regional Scale, SheehanAssessments of Ecological Impacts on a Regional Scale, Sheehan Planetary boundaries (PB) Föld korlátok

17 Környezetszennyezés 17 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetszennyezés hatásai: Emberi egészség károsodás: Toxikus anyagok, vagy sugárzás általi akut, vagy krónikus megbetegedés Fény és zajszennyezés okozta stressz Vízi vagy szárazföldi ökoszisztéma károsodása, élőhelyek csökkenése, biodiverzitás csökkenése Toxikus anyagoknak, sugárzásnak való kitettség Hő, fény és zajterhelés okozta élőhely zsugorodás Fizikai korlátok (vonalas infrastruktúra okozta élőhely vesztés) Épített környezet: Savas esők okozta degradáció UV növekedés okozta megnövekedett degradáció Talaj, földtani közeg: Elsivatagosodás Erózió Tápanyag kimerülés

18 Európai jogi keret: EU VKI a vizek jó ökológiai állapotának eléréséről (2000/60/EK), Irányelv a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről (2004/35/EK); Irányelv a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (2006/118/EK); Irányelv a közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről (2006/11/EK ), Duna Védelmi Egyezmény (Szófia, június 29) Magyar „alap”törvény: évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól (KTV – környezetvédelmi törvény) Kapcsolódó törvények: évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról; évi LIII. Törvény a természet védelméről Jogi háttér 18 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

19 Hatályos jogszabályok: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről; 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól; 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól; 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól; 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról, 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről Hatályos jogszabályok gyűjteménye: Jogi háttér 19 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

20 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól: alapelvek „1. § (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. (2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást; d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját; e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést; f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában; g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását; h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését; i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését.” Jogi háttér 20 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

21 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről A rendelet hatálya: a) a felszíni vizekre; b) a felszín alatti vizekre és földtani közegre; c) a vadon élő madarak védelméről szóló a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre; d) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló a Tanács 92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre; e) a védett és fokozottan védett fajokra; f) a Natura 2000 területekre; g) az országos jelentőségű védett természeti területekre. Jogi háttér 21 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

22 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről „A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A kármentesítés szabályait külön jogszabály tartalmazza” Kinek a feladata? „Az e rendelet szerinti környezetkárosodást megelőző intézkedések megtétele és a kárelhárítás elvégzése - figyelemmel a 17. § (1) bekezdésre - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) megbízása alapján a VIZIG végzi, amennyiben:…” Kárelhárítási tervek „A kárelhárítást - amennyiben rendelkezésre áll - üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani. (2) Kárelhárítási területi tervek készítésére a VIZIG köteles. (3) Üzemi terv készítésére e rendelet 2. számú melléklete szerinti tevékenység végzője köteles.” Az üzemi tervekre vonatkozóan a rendelet tartalmazza az üzemi tervek általános tartalmát, szerkezetét, és részletesebb tartalmát, mely szerint a terv együttműködési tervre, lokalizációs tervre, kárelhárítási műveleti tervre illetve a kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározását magában kell foglalnia. Jogi háttér 22 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

23 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről - folytatás Az üzemi tervekre kötelezettek listáját szintén tartalmazza a rendelet: „1. Energiaipar 1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók) Kokszolókemencék Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek. ….” Fontos: „Az e rendelet szerinti üzemi tervet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.” A környezetvédelmi és vízügyi szervekre vonatkozó különleges rendelkezések A VIZIG köteles gyakorlatokat tartani VIZIG figyelőhálózatot kell, hogy működtessen Az NPI megfigyelést kell végezzen Erdészeti hatóságnak megfigyelést kell végeznie Környezetkárosodás minősítése: a felügyelőség feladata, a többi illetékes szerv bevonásával. Az elhárítás műveleti irányítása a VIZIG feladata. Jogi háttér 23 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

24 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Célok „1. § A rendelet célja a felszín alatti vizek: a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, d) a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. 2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyező anyagra; b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.” „azok a területek, ahol a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg károsodott, nyilvántartásba és ellenőrzés alá kerüljenek, és állapotuk szennyezés-csökkentési intézkedések, illetve kármentesítés révén javuljon.” „A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víztest mennyiségi és minőségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg.” Jogi háttér 24 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

25 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - folyt A jogszabály definiálja a felszín alatti vizek jó mennyiségi, kémiai és minőségi állapotára vonatkozó feltételeket, előírásokat. A jogszabály a környezeti káreseménnyel kapcsolatban a következő tevékenységeket írja elő: Kivizsgálás: A szennyező a kárcselekményt köteles bejelenteni a felügyelőségnek, illetve azonnali beavatkozás szükségessége esetén meg kell, hogy kezdje a mentesítést. A felügyelőség három hónapon belül le kell folytassa a kivizsgálást, mely alapján határozatot hoz környezethasználó kötelezettségeire vonatkozóan. Kármentesítés: A felügyelőség határozata alapján a környezethasználónak el kell végeznie a kármentesítést, mely a tényfeltárásból, beavatkozásból és monitoringból áll. Ezekre vonatkozóan terveket kell készítenie (tényfeltárási terv, beavatkozási terv, monitoring terv), melyeket engedélyeztetnie szükséges a felügyelőséggel. Az adott kármentesítési szakasz lefolytatása után a tevékenységről záródokumentációt kell benyújtson a felügyelőséghez. „ A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyeződés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást.” „A kármentesítés (4) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (7) bekezdés szerint összevont határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez csatolt dokumentációt, továbbá a kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést (zárójelentést) a szakértők is elkészíthetik.” Jogi háttér 25 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

26 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - folyt Tényfeltárás „külön jogszabály szerinti szűrővizsgálatot és ennek eredményeitől függő részletes kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen.” A külön jogszabály a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet Monitoring A kármentesítési monitoringot a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követően legalább 4 évig, b) a tartós környezetkárosodás teljes időtartama alatt folytatni kell.” „31. § (1) A kármentesítés során az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyező anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.” „A kármentesítés során szakértői és tervezési feladatok elvégzésére a Kvt. 92. §-a szerinti - az adott szakterület, illetve résszakterületnek megfelelő - szakértőt vagy tervezői jogosultsággal rendelkező szakembert kell igénybe venni. Jogi háttér 26 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

27 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 2 Szennyező anyagok jegyzékei: Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű anyagokra: 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzistens szénhidrogének. 8. Cianidok. Jogi háttér 27 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

28 1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek: 1.1. Cink 1.2. Réz 1.3. Nikkel 1.4. Króm 1.5. Ólom 1.6. Szelén 1.7. Arzén 1.8. Antimon 1.9. Molibdén Titán Ón Bárium Berillium Bór Urán Vanádium Kobalt Tallium Tellúr Ezüst 2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai. 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. 4. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. 6. Fluoridok. 7. Ammónia és nitritek. 8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 9. Szuszpenzióban lévő anyagok. 10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).” 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 3 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 28 Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagokra:

29 Jogi háttér 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól Hatálya kiterjed: „személyekre és szervezetekre, melyek létesítménye, tevékenysége vagy terméke vízszennyezést okozhat, szennyvizet bocsát valamilyen rendszerbe felszíni vizekre, viziközművekre, ipari csatornákra, szennyvíztisztítókra, azok terhelésére és szennyezésére” Általános szabályok „4. § (1) A felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához, illetve az erősen módosított víztestek jó ökológiai potenciáljának eléréséhez a vízhasználó (ideértve a kibocsátót) köteles - az e rendelet és a Kvt. vonatkozó előírásainak betartásával - hozzájárulni. (2) Amennyiben nem pontszerű (diffúz) szennyezések miatt kibocsátási határérték megállapítására nincs mód, ott a legjobb környezeti gyakorlaton alapuló műszaki intézkedések alkalmazásával kell a vízszennyezést megelőzni, hogy a környezeti terhelés a legkisebb mértékűre csökkenjen. 5. § (1) Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízi létesítményen bevezetett a) határértéknek megfelelő, b) határérték alatti e rendelet alapján engedélyezett kibocsátások kivételével.” Értelmezés a kárelhárítás kontextusában: Ezek általános szabályok, melyek a vízszennyezés szabályozásának az alapelveit rögzítik, tehát közvetetten kapcsolódnak a tárgyunkhoz. 29 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

30 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól „rendkívüli szennyezés: üzemszerű működésen kívülálló okból (műszaki meghibásodás, gondatlan kezelés, baleset) bekövetkező vízszennyezés, illetve a közcsatorna károsító szennyezése, továbbá, ha a felszíni víz, közcsatorna szennyezése nem szennyvízzel történt” Aki rendkívüli szennyezést okoz, rendkívüli vízszennyezési vagy csatornabírságot köteles fizetni. A rendkívüli vízszennyezési vagy csatornabírságot a szennyezés időszakára minden szennyező anyagra külön-külön, a szennyező anyagok teljes mennyiségére kell meghatározni.” Kármentesítés A kármentesítés részei ugyanúgy, mint a felszín alatti vizek esetében a kivizsgálás, a tényfeltárás, a beavatkozás és a monitoring, valamint külön is említhető eleme az adatszolgáltatási kötelezettség. „Amennyiben a kármentesítés több környezeti elemet érint, a kármentesítést az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni. A tényfeltárásnak (a tényfeltárási tervnek, a tényfeltárási záródokumentációnak), a beavatkozásnak (a beavatkozási tervnek, a beavatkozási záródokumentációnak) valamennyi érintett környezeti elemre ki kell terjednie és az összes érintett környezeti elemre kiterjedő egységes határozatot kell hozni a külön jogszabály rendelkezése szerint.” „A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti vízre, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást.” „A kármentesítés során az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyező anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.” Jogi háttér 30 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

31 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól „A kármentesítés során tervezési feladatokat szakértők is végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a szakértők jogosultságának a tervezési feladatokkal érintett valamennyi szakterületre vagy részterületre ki kell terjednie.” „amennyiben a környezetkárosodás megállapításának bonyolultsága azt szükségessé teszi, tényfeltárási terv készítéséből, b) felderítő és részletes tényfeltárásból, továbbá c) tényfeltárási záródokumentáció készítéséből áll.” A felügyelőség mint hatóság és a környezethasználó közti kommunikáció, és a feladatok, megegyeznek a felszín alatti vizekre vonatkozó előírásokkal. Tényfeltárás: „A tényfeltáró záródokumentáció az alábbiakat tartalmazza: a) a felszíni víz eredeti állapotára vonatkozó adatokat; b) a felszíni víz károsodása utáni állapotára vonatkozó adatokat; c) a már elvégzett kármentesítési szakaszok bemutatását, eredményét; d) a lehetséges beavatkozási változatok bemutatását, jellemzését, továbbá a javasolt változat jellemzését és indokolását; e) a természetes regenerálódás esélyét, mértékét, várható időtartamát; f) a tényfeltárás alatt működtetett monitoring bemutatását, továbbá monitoring tervet a tényfeltárást követő szakaszra.” Jogi háttér 31 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

32 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól Beavatkozás: Beavatkozási tervet kell készíteni és a beavatkozásról záródokumentációt kell készíteni. „1. A beavatkozási terv készítése során a) vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a károkozó tevékenysége vagy az általa alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető; b) részletes kémiai vizsgálatot kell végezni a felszíni vízre, üledékre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyeződést okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen; c) le kell határolni a szennyeződés által érintett területet; d) ki kell választani az alkalmazásra javasolt, bizonyítottan legjobb elérhető beavatkozási technológiát; e) vizsgálni kell a kármentesítés beavatkozásának pénzügyi-műszaki megvalósíthatóságát, költséghasznosságát.” 2. A beavatkozási tervben megjelölt lehetséges beavatkozások közötti választáshoz a kötelezett a) az elsődleges beavatkozások azonosítása során köteles mérlegelni a felszíni vizek és szolgáltatások eredeti állapothoz közeli állapotba történő gyors és közvetlen visszaállítása érdekében a választható beavatkozások vagy a természetes regenerálódás lehetőségét; b) a kiegészítő és a kompenzációs beavatkozás mértékének meghatározása során a kieső felszíni vizet vagy szolgáltatást az adott felszíni vízzel vagy szolgáltatással egyenértékű felszíni vízzel vagy szolgáltatással kell helyettesíteni. A helyettesítés elsődleges követelménye a károsodott felszíni vízhez vagy szolgáltatáshoz típusában, minőségében és mennyiségében hasonló felszíni víz, illetve szolgáltatás biztosítása. Jogi háttér 32 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

33 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól Beavatkozás: folyt.. Kompenzációs beavatkozást kell végezni a felszíni vizek és azok szolgáltatásainál regenerálódásáig bekövetkező ideiglenes veszteségek kompenzálására. Ez a kompenzáció a felszíni víz további javítását jelenti vagy károsodott, vagy pedig a másik természeti területen. E fogalom nem terjed ki a köznek nyújtott pénzbeli kompenzációra.” „beavatkozási záródokumentáció tartalmazza: a) az elvégzett kármentesítési munkák, beavatkozások leírását; b) a beavatkozás eredményét; c) a természetes regenerálódás következtében várható változásokat; d) a beavatkozás során működtetett monitoring bemutatását, továbbá a beavatkozás hatékonyságát ellenőrző kármentesítési monitorig tervét; e) a Kvt. 56. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a beavatkozással felmerült költségek ismertetését.” Jogi háttér 33 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

34 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól Monitoring: „(1) A kármentesítés tényfeltárás és beavatkozás szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a környezetkárosodás csökkenését, illetve megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő időszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett monitoring keretében ellenőrzi. (2) A monitoring magában foglalja az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a) tervezését; b) megvalósítását; c) működtetését; d) felülvizsgálatát; e) megszüntetését. (3) A monitoringot elrendelő határozat tartalmazza: a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését; b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését; c) a monitoringot elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást; d) értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal; e) a monitoring, illetve annak részét képező létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését.” Jogi háttér 34 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

35 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól Ez a rendelet szorosan kapcsolódik az eddig érintett jogszabályokhoz, mivel a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésekor óhatatlanul károsodik a természet is. „1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a vadon élő madarak védelméről szóló, a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő- és pihenőhelyeikre; b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, a Tanács 92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő- és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre; c) a védett és fokozottan védett fajokra; d) a Natura 2000 területekre; e) az országos jelentőségű védett természeti területekre Fajok károsodása kapcsán előírható intézkedések Elsődleges helyreállítás a) Védett és közösségi jelentőségű növény- és állatfajok hosszú távú fennmaradásához szükséges kedvező tényezők visszaállítása eredeti állapotába, szükség szerint összhangban a víz- és talajminőség visszaállításával, esetleg kiegészítő intézkedések meghozatalával. b) Megmaradt állomány szaporulata túlélési esélyeinek növelésével az állomány szintjének az eredeti szintre történő visszaállítása (etetés a téli időszakban; ex situ védelem bizonyos fejlődési stádiumok esetében; tápnövény/zsákmányállat stb. betelepítése vagy elszaporítása stb.) Kiegészítő helyreállítás a) Új, mesterséges költő-, búvó-, szaporodóhelyek vagy egyéb élőhelyek létesítése (műfészkek, műodúk, fészkelőládák stb. kihelyezése, ülőfák kirakása ragadozómadarak számára, petézőhely bogaraknak stb.).” Jogi háttér 35 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

36 Országos Környezeti Kármentesítési Program Az Országos Környezeti Kármentesítési Program a földtani közegben és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítését, a szennyeződések mértékének feltárását, illetve újabb szennyeződések kialakulásának megakadályozását, a múltból visszamaradt környezeti károk mérséklését vagy felszámolását célzó, az ország egész területére kiterjedő, felelősségi körtől függetlenül, minden kármentesítési feladatot magába foglaló környezetvédelmi program. OKKP a Kormány 2205/1996.(VII. 24.) határozatával indult. A tevékenység jogszabályi hátterét a 219/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet és a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről biztosítja. Ez a program fogja össze a kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Általános feladatok: irányítás, a szakmai koordináció, az ellenőrzés, a működtetés, a kutatási és fejlesztési feladatok, a műszaki-, gazdasági- és jogi szabályozás Országos feladatok: a felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavétele Részfeladatok: Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) részeként a számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO rendszer folyamatos fejlesztése és működtetése; a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) módszertani fejlesztése és fokozatos bővítése OKKP honlap OKKP 36 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

37 Országos Vízgyűjtő gazdálkodási Terv 8. 2 fejezet: Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása „A felszín alatti vizekre nézve a veszély egyik forrását jelentik a múltban keletkezett szennyezések - sokszor rejtett - formái. Ezek jelentős része ipartelepekhez, illetve nem megfelelő szigetelésű hulladék elhelyezéshez kapcsolható. Az okok a keletkezés idején hatályos előírások, szabályozások elégtelen volta, ami az alapanyag- és hulladék-elhelyezésre egyaránt vonatkozott. A mai környezetvédelmi előírások mellett a talaj és felszín alatti vízszennyezés valószínűsége igen jelentősen csökkent, de baleset (havária) bekövetkezésével számolni kell. Ezek előfordulásának és az előfordulás hatásának csökkentésére kell elkészíteni a kárelhárítási terveket.” Kármentesítés „A vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek nem feladata a kármentesítés gyakorlati tervezése, de értékelni szükséges, hogy a megvalósítás milyen mértékben szolgálja a VKI céljait, azaz a jó kémiai állapot elérését. Az 1996 óta működő Országos Környezeti Kármentesítési Program célja a szennyezések számbavétele, az ezzel kapcsolatos információk gyűjtése és közreadása, valamint az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása. A bevezetőben említett prioritási lista alapján eddig 500 területen csaknem 150 Mrd Ft értékben valósult meg kármentesítés. A program folytatódik, finanszírozására a KEOP biztosít forrásokat. Ezen kívül számos olyan veszélyes szennyezés létezik, amely nem tartozik állami felelősségi körbe.” „A VKI céljainak teljesítése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ivóvízbázisok védő területén a szennyezéseket 2015-ig fel kell számolni.” OVGT honlap OVGT 37 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

38 OVGT 38 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

39 OVGT 39 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

40 Szereplők 40 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezetvédelmi felügyelőség (KÖFE): Mai hivatalos neve: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Országos zöldhatóság) és 10 területi szerve Feladatok: környezetvédelmi hatósági eljárások lebonyolítása (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, zaj és rezgésvédelem, vízminőségvédelem), komplex engedélyezési eljárások Vízminőségi monitoring (OKIR/FEVI) Levegőminőségi monitoring (Országos légszennyezettségi mérőhálózat OLM, OKIR/LAIR) VIZIG-ek: Központi egysége mai hivatalos nevén Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), területi igazgatóságok (12 VIZIG) Feladatok: Területi kárelhárítási tervek kidolgozása, végrehatása, figyelőszolgálat működtetése, károk felderítése, Központi Környezetbiztonsági Ügyelet üzemeltetése NPI: 10 Nemzeti Park Igazgatóság Feladatok: védett területek, védett természeti értékek figyelése, káresemények felderítése Erdészet: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alá tartozik Feladatok: kárfelderítés

41 Szereplők 41 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Feladata: Polgári védelem végrehajtó szervezete, rendkívüli balesetszerű szennyezések esetén a polgári lakosság védelme. illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv (ÁNTSZ, Országos Környezetegészségügyi Intézet, kistérségi intézetek): Feladatok: levegőminőségi mérések értékelése egészségügyi szempontból Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI): A Nemzeti Környezetügyi Intézet alapító okirata szerint felügyeli az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtását a vízgyűjtő-gazdálkodási és víz- és földtani közeg védelmi feladatai körében. Kármentesítéssel foglalkozó vállalatok: Feladatok: sokrétűek, kármentesítés kivitelezése Mérnök tanácsadó cégek: Feladatok: szakértői tevékenységek, tényfeltárás, monitoring tervezése, Hol jön a képbe a mérnök? – Kárelhárítási tervek készítése, tényfeltárás tervezése és lebonyolítása, kivitelezés, szakvélemények kidolgozása (szakértői jogosultsággal rendelkezők), kármentesítési tervek kidolgozása (szakértői jogosultsággal rendelkezők)


Letölteni ppt "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 1.Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű."

Hasonló előadás


Google Hirdetések