Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 2. Előadás: Szennyező anyagok Előadó: Jolánkai Zsolt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 2. Előadás: Szennyező anyagok Előadó: Jolánkai Zsolt."— Előadás másolata:

1 Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 2. Előadás: Szennyező anyagok Előadó: Jolánkai Zsolt

2 Tartalom Környezetszennyezés Vízszennyezők és vízminőség kapcsolata Visszatekintés a vízminőségszabályozás tantárgy tartalmára Csoportosítások (szennyezők, mikroszennyezők stb.) Jogszabályok (EU direktívák, magyar jogi háttér) Szennyezőanyagok ismertetése 2 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

3 Környezetszennyezés 3 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Hatások: A környezetszennyezés hatása az embereknél: Levegőszennyezésnél légúti betegségek, asztmás rohamok, fejfájás, szédülést, az immunrendszer felbomlása, érrendszeri megbetegedéseket stb. Vízszennyezésnél : tífusz, amőbiázis, giardiázis, aszkariázis, horogféreg; kiütések, hepatitis, agyvelő gyulladás, gyomorhurut, máj és vesebetegségek; fémmel szennyezett víz esetén: Parkinson kór, Szklerózis Multiplex, Alzheimer kór. Talajszennyezésnél: fejfájás, kiütések, rák, leukémia; a talajban levő ólom különösen gyerekeknél veszélyes, mert agyi fejlődési rendellenességeket okoz; a higany vesebántalmakat Állatoknál: Levegőszennyezés: a savas eső - elpusztítja a patakokban, tavakban élő halakat; túlzott ultraibolya sugárzás - bőrrákot okozhat egyes fajoknál; az ózon az alsóbb légkörben - tüdő problémákat okozhat. Vízszennyezés: a nitrogén és egyes foszfátok megmérgezhetik a vízi állatokat, a kémiai anyagok károsítják pl. a békák biológiai sokféleségét és az ebihalakat; az olajszennyezés káros hatással van a tengeri állatok fejlődésére, az idegrendszer károsodását; a higany rendellenes viselkedést, szaporodást és növekedést, súlyosabb esetben az állatok pusztulását okozza. Forrás:

4 Környezetszennyezés 4 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Hatások: Állatoknál: Talajszennyezés: Megváltoztatja egyes mikroorganizmusok anyagcseréjét bizonyos talaj környezetekben, ez által elpusztít egyes alapvető rétegeket a táplálékláncban, ami kihatással van a ragadozó fajokra is. A kisebb létformák feldolgozhatják a káros kémiai anyagokat, melyek a táplálékláncban feljebb elhelyezkedő állatok szervezetébe is bekerül, ez pedig akár a halálukhoz, sőt, a faj kipusztulásához is vezethet. Növényeknél: Levegőszennyezés: megölheti a fákat, tönkreteheti a növények leveleit, terméketlenné teheti a talajt, az ultraibolya sugárzás károsítja a növényeket, az ózon az alsóbb légkörökben akadályozhatja a fotoszintézist. Vízszennyezés: akadályozza a vízi növények fotoszintetizációját, ezzel befolyásolva az ezen növényeken alapuló ökoszisztémákat; a növények a káros anyagokat felszívhatják a vízből, és továbbjuttathatják a táplálékláncban az állatokig, vagy akár az emberig is. Az építkezéseken keletkező salak elpusztítja a növényeket. Talajszennyezés: módosítja a növények anyagcseréjét, csökkenti a terméshozamot; a káros anyagok a növényen keresztül bekerülnek az ezeket fogyasztó állatok és az ember szervezetébe. Forrás:

5 Jogi alapok 5 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt EU-VKI 4(1)a cikkely 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó Határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Határértékek tekintetében 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

6 Jogi alapok 6 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt A fő szennyező anyagok indikatív listája 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a vízi környezetben. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízikörnyezetben vagy azon keresztül. 5. Perzisztens szénhidrogének és perzisztens vagy bioakkumulációra hajlamos szerves toxikus anyagok. 6. Cianidok. 7. Fémek és vegyületeik. 8. Arzén és vegyületei. 9. Biocidok és növényvédő szerek. 10. Szuszpenzióban levő anyagok. 11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 12. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (és az olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI). 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

7 Jogi alapok 7 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt I. listába tartozó anyagok 1. Higany 2. Kadmium 3. Hexaklórciklohexán (HCH) 4. Széntetraklorid 5. DDT 6. Pentaklórfenol Aldrin, Dieldrin, Endrin, Izodrin 11. Hexaklórbenzol 12. Hexaklórbutadién 13. Triklórmetán (kloroform) 14. 1,2-diklóretán 15. Triklóretilén 16. Perklóretilén 17. Triklórbenzol II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok 1. Fémek és vegyületeik 2. Biocidek és az I. listában nem szereplő származékaik 3. A vízi környezetből emberi fogyasztásra kinyert termékekben káros íz- és/vagy szaghatást okozó anyagok és a vízben ilyen anyagokat előidéző vegyületek 4. A szilícium mérgező vagy nem lebomló szerves vegyületei, továbbá a vízben ilyen vegyületeket alkotó anyagok, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy a vízben rövid idő alatt ártalmatlan anyagokká alakulnak át 5. Szervetlen foszforvegyületek és elemi foszfor 6. Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének 7. Cianidok és fluoridok 8. Az oxigénháztartást károsan befolyásoló anyagok, elsősorban ammónia, nitritek 9. Azbeszt 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

8 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Szennyező anyagok jegyzékei: Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű (nagy kockázatot jelentő) anyagokra: 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztens szénhidrogének. 8. Cianidok. Jogi alapok 8 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

9 1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek: 1.1. Cink 1.2. Réz 1.3. Nikkel 1.4. Króm 1.5. Ólom 1.6. Szelén 1.7. Arzén 1.8. Antimon 1.9. Molibdén Titán Ón Bárium Berillium Bór Urán Vanádium Kobalt Tallium Tellúr Ezüst 2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai. 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. 4. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. 6. Fluoridok. 7. Ammónia és nitritek. 8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 9. Szuszpenzióban lévő anyagok. 10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).” 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 3 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 9 Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű (kis kockázatot jelentő) anyagokra:

10 Vízszennyezők és vízminőség kapcsolata Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása 10 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Mihez képest? Víz elem esetén pl: A vízminőségi paraméterek kedvezőtlen változása Azaz: hőmérséklet erőteljes növekedése (erőmű hűtővízkibocsátása lecsökkent vízhozamnál) ph erőteljes megváltozása (vörösiszap katasztrófa ph 12-13) Olajszennyezés (számtalan hazai példa) Mikroszennyező beömlése egy felszíni víztestbe (Tiszai cianid szennyezés) Tápanyag feldúsulás (eutrofizáció) Visszatekintés

11 Szennyezőanyagok csoportosítása Vízszennyezők 11 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Talajszennyezők Érintett környezeti elem szerint Szennyezőanyag tulajdonságai alapján Szerves anyagok Szervetlen anyagok Levegőszennyezők Növényvédő szerek Kőolajok és származékaik Szintetikus mosószerek Huminanyagok Poliklórozott bifenilek Fenolok Növényi tápanyagok (N, P) Toxikus fémek és egyéb szervetlen mikroszennyezők Cianid Fluorid

12 Szennyezőanyagok csoportosítása 12 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szennyezőanyag tulajdonságai alapján (vízszennyezők esetén) Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések Ásványolaj és származékai Települési hulladékok Papír és cellulózipari rostos hulladék Fermentáló ipari cefrék Elhalt állati és növényi anyagok bányameddő Oldott szennyezések Biológiailag bontható szerves anyagok Biológiailag nehezen bontható szerves anyagok Toxikus anyagok Szervetlen anyagok Hő

13 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 13 Jelölések B(fk): A földtani közegre vonatkoztatott szennyezettségi határérték B(fk): A felszín alatti vízekre vonatkoztatott szennyezettségi határérték AA-EQS: Éves átlagos határérték MAC-EQS: Maximálisan megengedhető koncentráció EQS: Environmental Quality Standards azaz környezeti határérték POP: Persistent Organic Pollutants (perzisztens szerves szennyezők)

14 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 14 Alapfogalmak Bioakkumuláció: A biológiai folyamatok révén a környezeti elemekben alacsony koncentrációban jelen lévő anyag megkötődik, és folyamatos kitettség esetén az élő szervezetekben mennyiségük megnő, azaz az anyag felhalmozódik Expozíció: kitettség, azt az időintervallumot takarja, ameddig az alany a mérgezésnek ki van téve. LD50: (Lethal Dose) toxicitás mértékére jellemző mérőszám. Azt az anyagmennyiséget fejezi ki, melynél az adott élőlénycsoport egyedeinek fele elpusztul 24 órán belül. Perzisztencia: Az anyagok biológiai lebontással szembeni ellenálló képesség Szaprobitás: a vízben lévő holt anyagok lebontásának a mértéke. Az indikátor szerveztek relatív gyakoriságából számítható. Toxicitás: a víz mérgező képessége, olyan mérgek jelenléte, amelyek zavarják, veszélyeztetik a vízi élőlények életműködését, csökkentik a víz öntisztuló képességét, korlátozzák ivóvízként történő felhasználását. Mérése:biológiai tesztmódszerekkel. Trofitás: a vízi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag termelésének mértéke. A trofitás fokának meghatározására a vízben élő algák számát ill. azok klorofilltartalmát mérik:klorofill-a tartalom.

15 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 15 Alapfogalmak Biodegradáció: mikroorganizmusok által végzett biokémiai-biológiai folyamatok eredményeként megvalósuló lebontási és átalakulási folyamatok összessége. Biológiai lebomlás szerint megkülönböztetünk: Könnyen lebomló anyagokat (degradable) pl. etil-benzol, naftalin, sok szerves anyag Nehezen lebomló anyagokat (persistent, vagy perzisztens) pl. benz(a)pirén, DDT Lebomlásnak ellenálló anyagokat (recalcitrant) pl. higany- és ólomvegyületek, aszfalt, bitumen, azbeszt Félélet idő: A biológiai lebonthatóságot szoktuk kifejezni vele, azt az időt fejezi ki, amennyi alatt az anyag fele elbomlik. Veszélyes anyagnak (prioritásszennyezőnek) elsősorban olyan anyagokat nevezünk, amelyek toxikusak, perzisztensek (nem lebomlóak és biológiailag nem lebonthatók) és bioakkumulációra hajlamosak. E definíció szerint a toxicitást nem szűkítjük le az akut (rövid idejű) hatásokra, hanem az olyan krónikus hatásokat is ideértjük, mint például a karcinogenitás, mutagenitás, teratogenitás vagy a hormonháztartásra gyakorolt negatív hatás.

16 Szennyezőanyagok ismertetése 16 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Emberi tevékenységek szerint: Szerves anyag (lebomló) Legjellemzőbb szennyezőanyagok: Szervesanyag  BOI Szervetlen szennyezőanyagok: N, P Patogének: Baktériumok, vírusok Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Biológiailag lebomló szerves vegyületek Lebontó baktériumok gyors szaporodása  aerob lebomlás megy végbe, melynek során oxigént von el környezetéből A vízi ökoszisztéma egyes egyedeinek pusztulása következhet be

17 Szennyezőanyagok ismertetése 17 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Nitrogén Előfordulási formái: Nitrogén gáz (N 2 ) Szerves nitrogén Nitrogén oxidok (NO x ) Ammónia  Ammónium Nitrit Nitrát Ábra forrása: Szilágyi F. jegyzet

18 Szennyezőanyagok ismertetése 18 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Nitrogén Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Nitrit és nitrátHatásukra methaemoglobin képződik a vérben, és ezzel a vér oxigénszállító funkciója csökken. Növényi tápelem -Methaemoglobinaemia „Blue baby” betegség, az Fe(II) oxidálódik Fe(III)-ra, ami nem adja le az oxigént  oxigénhiány -Eutrofizáció Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Ammónia/ammónium (Ammónia (NH 3 ) gáz halmazállapotú, az ammónium folyékony halmazállapotú) Az ammónia áthatol a sejtmembránon (Az ammónium nem, de az is visszaalakulhat ammóniává) Nitfrifikáció során oxigént von el környezetéből Növényi tápelem Irritálja a szemet, orrot, tüdőt, égést is okozhat. Nagyobb mennyiségben fulladást, görcsöket, szívbénulást okozhat Hozzájárul a vizek oxigénhiányos állapotának kialakulásához Eutrofizáció

19 Szennyezőanyagok ismertetése 19 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Foszfor Szerves formában Legfőbb mérgező formái: Szerves foszforsav-észterek Elsőbbségi listás anyagok Klórfenvinfosz (C 12 H 14 Cl 3 O 4 P) Klórpirifosz (C 9 H 11 Cl 3 NO 3 PS) (növényvédőszer) Jelentősége A foszfát különleges szerepet tölt be az élőlé­nyek energiaháztartásában: egy foszfátcsoport ADP molekulára kötődésével jön létre a nagy energiájú, könnyen továbbadódó ATP mole­kula. A szervezeten belül sok foszfort tartalmaznak a nukleinsavak (RNS, DNS), valamint a memb­ránok foszfolipidek formájában. Szervetlen formában Foszforsav, foszfin, stb. Foszfát ion Oldott és partikulált állapotban Partikulált formák jellemzően talajt alkotó ásványok felületén adszorbeálódva fordulnak elő Oldott állapotban leginkább ortofoszfát formában van jelen (PO 4 ) Előfordulási formái:

20 Szennyezőanyagok ismertetése 20 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Foszfor Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Szerves foszfor-észterek (elterjedt növényvédőszerek) Pl: Klórpirifosz Acetilkolin­észteráz enzim gátlásán keresztül fejti ki hatását. Idegméreg, inszekticid. Pupilla szűkület, izomgörcs, erős nyálfolyás. Verejtékezés. Szédülés. Hányinger. Hányás. Hasmenés. Izomrángás. Görcsök. Határérték feletti hosszantartó expozíció halálhoz vezethet (ÁNTSZ). Akut ökotoxikológiai tesztekben Daphniára és halakra nagyon toxikus. Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai Ortofoszfát foszfor Oldott formában könnyen felvehető tápanyag a növények számára Eutrofizáció

21 Szennyezőanyagok ismertetése 21 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt pH Természetesen nem szennyezőANYAG, hanem egy vízminőségi indikátor, melynek a semlegestől való veszélyes mértékű eltolódása annak következménye, hogy a környezeti rendszerben felborul a természetes egyensúly, valamely anyag (sav vagy lúg) nagy mennyiségben való bejutása miatt. Határértéke a magyar szabályozásban: között változhat Ismertebb savak: Kénsav(H 2 SO 4 ) Sósav (NaCl) Salétromsav(HNO 3 ) Foszforsav (H 3 PO 4 ) Citromsav (C 6 H 8 O 7 ) Ismertebb lúgok: Nátrim hidroxid (NaOH) Kálcium hidroxid (Ca(OH) 2 ) Potasszium hidroxid (KOH)

22 Szennyezőanyagok ismertetése 22 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt pH Szennyező neveHatásmechanizmusHatásai PH Extrém értékek esetén erősen savas vagy lúgos környezetet jelez. Savak és lúgok is erős oldószerek, ionokat oldanak ki szinte bármilyen vegyületből. A savak fehérje kicsapódást és szövetelhalást okoznak. Erős lúgok feloldják a sejtmembránt, tehát szintén szövetkárosodást okoznak. Példa Vörösiszap katasztrófa, melynél nagy mennyiségű NaOH ömlött ki a zagytározóból, melynek PH-ja 13 körüli értékeket vett fel.

23 Mikroszennyezők Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 23 Link: Víz-, környezetkémia, hidrobiológiaVíz-, környezetkémia, hidrobiológia Mikroszennyzőnek nevezzük azokat az anyagokat, melyeknél a káros hatások már  g/l koncentrációban jelentkeznek. Hatásuk többnyire toxikus (mérgező), karcinogén (rákkeltő), mutagén (genetikai károsodást okozó), teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) és hajlamosak a bioakkumulációra (felhalmozódásra). Biológiai úton nem, vagy nehezen bontható anyagok. Többségük oldott és szilárd halmazállpotban egyaránt előfordulhatnak, függően a víz kémiai viszonyaitól, pH-jától, hőmérsékletétől, sótartalmától, lebegőanyagtartalmától, pufferkapacitásától. A mikroszennyezők élőlényeket károsító hatásukat vízben oldott formájukban fejtik ki. A vízben oldott anyagok lényegében akadálytalanul juthatnak át a sejtfalon, így a sejtek belsejében károsító hatásuk könnyen érvényesülhet. Fontos, hogy minél alacsonyabban tartsuk az egyes komponensek oldott/szilárd arányát

24 Mikroszennyezők Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 24 Szerves mikroszennyezők Peszticidek TPH – total petroleum hydrocarbon PAH – polyaromatic hydrocarbons PCB – polychlorinated biphenyls BTEX – benzol, toluol, etil-benzol, xilol Fenolok Detergensek THM – trihalo-metán Komplexképző szerves vegyületek Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek (Hg, Cd, Zn, Cr, Cu, Pb, Ni, Co, Mo, Sn, Ag) Arzén (As) Bárium (Ba) Cianidok (CN) Szelén (Se) Bór (B) Antimon Előfordulási formái: Link: Víz-, környezetkémia, hidrobiológiaVíz-, környezetkémia, hidrobiológia Reiniger: Környezeti Kárelhárítás

25 1 μg/liter = 1 ppb = 1/ MIKROSZENNYEZŐK Ábra forrása: Fleit E.

26 Szennyezőanyagok ismertetése 26 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Peszticidek Növényvédőszerek elterjedt elnevezése, minden olyan anyag ebbe a csoportba sorolható, melyek segítségével a mezőgazdasági haszonnövényeket meg lehet védeni különböző kórokozóktól. Megkülönböztethetünk: Víruspusztítókat (viricid) Baktériumölőket (baktericid) Gombaölőket (fungicid) Állati kártevőt irtókat (zooicid) Gyomirtókat (herbicid) Fontos tulajdonságok Perzisztencia: hosszú ideig képesek megmaradnia a természetben, nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le (DDT)  bekerül a biológiai rendszerekbe és mindenhol kifejtheti káros hatását. Fontos tudni, hogy milyen anyagokra bomlik le.

27 Szennyezőanyagok ismertetése 27 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Peszticidek – Ivóvízben az összes peszticid határérték: 0.5 μ g/l DDT: Klórozott szénhidrogén vegyület, mely nehezen bomlik le (3-5 év) a természetben, ezért bioakkumuláció útján fejti ki mérgező hatását a teljes táplálékláncban. Bomlástermékei (DDD, DDE) még nehezebben bomlanak le (15-25 év) és szintén rákkeltők. Mindegyiknek tilos a használata az EU-ban. POP vegyület. Aldrin, Dieldrin, Klórdin, Endrin ciklodiének csoportjába tartozó inszekticidek. Mindegyik POP vegyület és tilos a használatuk az EU-ban. Hexaklór-ciklohexánok (HCH) szintén inszekticid vegyületek, Magyarországon tilos a használatuk, rákkeltőek és bioakkumulációra hajlamosak. Triazinok (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1 μ g/l) Nitrogént tartalmazó herbicidek, fotoszintézist gátolják a növényekben. Ide tartozik a Simazin (MAC-EQS = 4 μ g/l) és az Atrazin (MAC-EQS = 4 μ g/l), melyek rákkeltő anyagokként vannak számon tartva. Magyarországon az Atrazin a leggyakrabban használt kukorica gyomirtó. Szerves foszforsav észterek: (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1 μ g/l) inszekticidek, melyek idegbénító hatásuk révén fejtik ki hatásukat. melyeket vizsgálni kell a hatályos magyar szabályozás szerint

28 Szennyezőanyagok ismertetése 28 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Peszticidek – Fenoxi-karbonsav származékok: (B(fk)=0.11 mg/kg, B(fav)=0.1 μ g/l) 2,4-D és a 2,4,5-T. Előbbi a gabonafélék elterjedt gyomirtószere. Karbamát típusú peszticidek: (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1 μ g/l) Eltérő tulajdonságú szerek csoportja, a közös bennük, hogy karbamidból származtathatóak. A testbe kerülve heveny mérgezést okozhatnak. melyeket vizsgálni kell a hatályos magyar szabályozás szerint

29 Szennyezőanyagok ismertetése 29 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Peszticidek Növényvédőszerekkel kapcsolatos határtékeket és méréseketa felszín alatti vizek és földtani közeg esetén a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet ír elő. „ Növényvédőszerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen: B(fk): 0.5 mg/kg, B(fav): 0.5 μ g/l Összes: minden egyes, a nyomonkövetési eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédőszer összege, beleértve az anyagcseretermékeket, a lebomlási termékeket és a reakciótermékeket.” Ezekhez nincs meg a hazai gyakorlatban a megfelelő analitikai háttér.

30 Szennyezőanyagok ismertetése 30 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Kőolaj és származékainak kémiai összetétele Legnagyobb mennyiségben: C: 80-88%; H: %; O: 0.1-7%; N: %; S: % Fémek: V. Ni, Fe, Ca, Na Vegyületek száma több, mint 450! Szénatomok száma szerint C1-C4-től (gázok) C60-ig terjed Vegyületcsoportok: Paraffinok: C n H 2n+2 Normális és elágazó láncúak, igen sok vegyület Olefinek: C n H 2n Telítetlen szénhidrogének. Nagy szénatomszámú lépviselőik találhatók a kőolajban Naftének és cikloparaffinok: C n H 2n Az olefinekhez hasonlóak, de telítettek. Naftének gyűrűs szerkezetűek. Paraffinokhoz hasonló tulajdonságok. Cikloparaffinok a paraffinokkal együtt a kőolaj jelentős részét képezik, akár 80% is lehet. Acetilének, poliolefinek, cikloolefinek – aromás szénhidrogének: kis mennyiségben vannak a kőolajban általában. Hidrogénben szegényebbek. Oxigéntartalmú vegyületek: Savas jellegűek: fenolok, karbonsavak Semlegesek: karbonsavészterek, nem pontosan azonosított anyagok

31 Szennyezőanyagok ismertetése 31 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Kőolaj és származékainak kémiai összetétele Kéntartalmú vegyületek: kénhidrogén, heterociklusos tiofén és homológjai, merkaptánok, tiotérek, szulfonok Nitrogéntartalmú vegyületek: heterociklusos bázisok, pl. piridin, kinolin és szárm. Kőolaj származékok: feldolgozás során keletkező különböző szénhidrogén frakciók. Legfontosabbak a benzin, kerozin, gázolaj, fűtőolajok, kenőolajok, transzformátor olaj. Feldolgozás során megváltozik a vegyületek összetétele, illetve új vegyületek is keletkeznek. A kőolaj származékok tartalmaznak adalékanyagokat, melyekben fémek, S, N, O van. Kőolajszármazékok tulajdonságai: Illékonyság: Az alkotók forráspontjai jellemzik. Szénatomszám növekedésével csökken az illékonyság. Benzin a legillékonyabb, fűtőolaj a legkevésbé illékony. Oldékonyság: Moltérfogat és oldékonyság között lineáris kapcsolat van. Oldékonyság nő a szénatomszám csökkenésével. Metán, etán, propán, bután és BTEX vegyületek oldékonyak. Benzin a legoldékonyabb a kőolajszármazékok közül.

32 Szennyezőanyagok ismertetése 32 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Kőolajszármazékok tulajdonságai: Dinamikai viszkozitás: (µ) Belső súrlódás, a benziné kisebb a víznél, a gázolajé, keroziné a vízének közelítőleg kétszerese. Hőmérséklet hatására csökken! Jelentősége?  szivárgás sebessége a talajban Kinematikai viszkozitás: dinamikai viszkozitás/sűrűség (hasonló arányok maradnak) Sűrűség: Általában kisebb 1 g/cm 3 -nél, tehát a víz felszínén marad. Kivétel a nagy sűrűségű kőolaj és a pakura (a finomítás során keletkezett párlási maradék) Benzin: 0.729, Gázolaj: 0.825, Kerozin: g/cm 3 15 °C-on. Szorpció: Talajszemcsék felszínén történő megkötődés. Az elektromos jellemzők fontos szerepet játszanak ebben: Poláros felületeken poláros molekulák adszorbeálódhatnak. Az adszorpciós energiát az elektrosztatikus vonzerő, kölcsönös polarizáció és a diszperziós hatások együtt adják. Ez azzal a munkával egyenértékű, amellyel az adszorbeált ionokat az adszorbens felületről el tudjuk távolítani. Az apoláros felületek csak külső hatásra létesítenek elektromos erőteret maguk körül. A kőolaj és származékok vegyületei közül a polárosak kötődnek meg (naftén savak, kátrány). A szorpció csökkenő sora: olefinek, aromások, cikloparaffinok, paraffinok. Talaj szemeloszlásának nagy szerepe van, mert a fajlagos felület növekszik a szemcseátmérő csökkenésével. Kolloid (1-500 nm) rendszereknek különösen nagy jelentősége van.

33 Szennyezőanyagok ismertetése 33 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai

34 Szennyezőanyagok ismertetése 34 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Alifás szénhidrogének -TPH Alifás = nyílt szénláncú B (fk) = 100 mg/kg; B(fav) = 100 μ g/l Magyarországon C 5 – C 40 (külföldön ebbe minden kőolajszármazék benne foglaltatik, nem csak az alifás szénhidrogének) Megtalálhatóak a kőolajban és származékaiban, nagy mennyiségű szállítása miatt, illetve hulladékként (fáradt olajak, olajos szennyvíziszapok) történő megjelenése miatt nagy veszélyt jelentenek a környezetre. Erre a legjobb bizonyíték a rengeteg baleset (tankhajók – pl Exxon Valdez, olajvezetékek – Exxon olajvezeték a Yosemiti nemzeti parkban) és a folyamatos szivárgások okozta szennyezések föld alatti és feletti tartályokból stb, vagy éppen háborús következményekként (Öböl-háború).

35 Szennyezőanyagok ismertetése 35 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Alifás szénhidrogének -TPH Illékonyak C 5 – C 10/12 (<250 o C) Jobban oldódnak vízben Mérgezőbbek Más mintavételi szabályok Más mentesítési eljárások (pl.:levegőztetés) Robbanásveszélyesek Felszívódnak a bőrön keresztül is Nem illékonyak C 5 – C 10/12 (<250 o C) Beszivárognak a talajba Minél nagyobb a szénatomszám, annál perzisztensebbek Kiszorítják a levegőt és a vizet a talajból, ezáltal a bidegradálhatóság csökken Vízzel messzire juthatnak C5C10 C12C40 Illékony Nem illékony benzin kerozin gázolaj, fűtőolaj pakura kenőolaj

36 Szennyezőanyagok ismertetése 36 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők BTEX vegyületek BTEX – illékony mono-aromás szénhidrogén vegyületek Aromás = zárt szénláncú Benzol: B(fk) = 0.2 mg/kg; B(fav) = 1 μ g/l; felszíni vizekre: 50 1 μ g/l Toluol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l Etil-benzolok: B (fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l Xilolok: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l Egyéb alkil-benzolok összesen: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l Jellemzők Illékonyak (sztrippeléssel eltávolíthatóak a talajból) Robbanásveszélyesek a levegővel keveredve Bőrön, nyálkahártyán keresztül felszívódnak Hatások Benzol erősen rákkeltő! 1 liter benzinben lévő benzollal 8 millió liter vizet lehet elszennyezni! Toluol és xilolok már kis koncentrációban elviselhetetlen íz élményt ad Források Évente 10 millió t/év mennyiségben állítanak elő ilyen anyagokat oldószerek, benzin adalék, szerves vegyületek szintézise, gyógyszergyártás, festékgyártás

37 Szennyezőanyagok ismertetése 37 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők PAH vegyületek PAH – policiklikus aromás szénhidrogének Összes PAH: B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 1 μ g/l; felszíni vizekre: tilos alkalmazni Naftalinok B(fav) = 2 μ g/l; felszíni vizekre: tilos alkalmazni Jellemzők Naftalinok kivételével nem illékonyak A gyűrűszám növekedésével erősen csökken az oldhatóság, nő a forráspont és nő a lebomlási idő Hatások 7 vegyületről bizonyították, hogy rákkeltő Naftalin  molyirtó! Erről nem bizonyított, hogy emberre rákkeltő, de állatkísérletekben okozott daganatokat. Források Növényi és állati szervezetek bomlásakor és szerves vegyületek tökéletlen égésekor keletkeznek Pl.: Cigaretta, kipufogógáz, erdőtüzek, tüzelőanyagok égése

38 Szennyezőanyagok ismertetése 38 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők PCB vegyületek PCB – poliklórozott bifenilek (izolált policiklusus aromás szénhidrogének) 7 PCB vegyületre: B(fk) = 0.1 mg/kg; B(fav) = μ g/l; felszíni vizekre: tilos Jellemzők Stabil vegyületek. Féléletidejük több évtized is lehet. Nagy viszkozitás Állati zsírszövetben feldúsulnak Hatások Erősen rákkeltő hatásúak Források Ipari eredet: kenőolajokban, kenőzsírokban adalék, peszticidgyártás stb. Műanyaghulladék égése Kipufogógáz DDT bomlásakor Két benzolgyűrű összekapcsolása A benne lévő hidrogénatomok klóratommal helyettesíthetőek (209 származék!)

39 Szennyezőanyagok ismertetése 39 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Fenolok Fenol: B(fk) = 0.1 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Krezol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Pirokatekol=katekol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Rezorcin:B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Összes fenol:B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l; felszíni vizekre: nincs Jellemzők Aromás vegyületek Benzolgyűrűhöz kapcsolt hidrogént hidroxilcsoport helyettesít Illékonyak, de nem lehet őket kilevegőztetni talajból Hatások Idegrendszeri és vese károsodást okoznak, bőrön át felszívódik. Bizonyítottan rákkeltő állatokban. Források Kőszén, fa száraz lepárlásakor Műgyanták, festékek, oldószerek, gyógyszerek, rovarirtószerek, stb előállításához nagy mennyiségben használják. Ipari szennyvizek

40 Szennyezőanyagok ismertetése 40 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves mikroszennyezők Detergensek Detergens: szintetikus mosószerek, felületaktív anyagok (más néven tenzidek) Anionaktív mosószerek: Negatív töltésű, hosszabb szénláncú csoportból és sokszor egy pozitív töltésű nátrium ionból állnak. A negatív töltésű rész alkil-szulfát, vagy alkil- benzol-szulfát. A nem elágazó alkilcsoportok, és C12-C16 közé eső szénatomszám a legkedvezőbb toxikusság szempontjából Kationaktív mosószerek: ammóniumiont, vagy piridint tartalmaznak Nem ionos mosószerek: Kevésbé mérgezőek. Poli-glikol-éter származékok a legygyakrabb összetevőik plussz egy hosszú szénláncú csoport. Jellemzők Hosszabb szénláncú hidrofób, és rövidebb szénláncú hidrofil részből állnak. Foszfátokat is tartalmaznak Hatások Foszfát miatt eutrofizációhoz hozzájárulnak. Oldatba visznek hidrofób vegyületeket. Átjuthatnak a vízművek szűrőin. Toxikusak is lehetnek. Források Kizárólag emberi eredet Kommunális szennyvizek Ipari tisztítóüzemek, mosószergyárak, textilgyárak

41 Szennyezőanyagok ismertetése 41 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szerves szennyezők Huminanyagok A huminanyagok a növényi anyagok lebomlása révén, többnyire a talajból való kimosódás által kerülnek a víztestekbe. Nem toxikus anyagok, de más vegyületekkel való kölcsönhatásuk által azzá válhatnak. Fémekkel fémkomplexeket hozhatnak létre, ezzel elősegítik a fémek oldatba menetelét. Jellemzők A víz természetes színeződését okozhatják. Oxidálószerekkel reakcióba lépnek. Pl. klór kloroformot hoz létre, vagy bromid jelenléte esetén Brómot. Hatások Toxikus vegyületek oldódhatnak ki belőlük. Források Növényi szervezetek elbomlásakor jönnek létre. Nagyon sok vegyület tartozik ide. Kioldás módszere szerint megkülönböztethetünk fulvin-savakat, humin- savakat, humin vegyületeket.

42 42 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők A szervetlen mikroszennyező anyagokkal kapcsolatos fő probléma a bioakkumuláció jelensége, melynek köszönhetően a ragadozók, így az ember is, már erősen felnagyított dózisban kapja meg a terhelést. Ugyanakkor ezek általánosan perzisztens anyagok is. Legfeljebb átalakulnak egyik vegyületből a másikba, de nem bomlanak el. Folyadékfázisban hidratált ionként, valamint oldható szerves, vagy szervetlen komplexek formájában vannak jelen. Szilárd fázisban oldhatatlan csapadékokban, adszorbeált formában, illetve szilikátok kristályrácsában fordulnak elő. Ezen fázisok közti egyensúly függ a környezet állapotától, például a talaj savanyodásának hatására a fémionok oldatbeli koncentrációja megnő, így a pH-nak is jelentős szerepe van. Az adszorbeált fémmennyiségek befolyásolja a talaj redoxi állapota. Környezeti kockázat szempontjából különösen fontos az oldatban lévő fémek mennyisége, mivel ezt tudják felvenni az élő szervezetek.

43 Szennyezőanyagok ismertetése 43 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Króm (Cr): Cr(III)-ra B(fk) = 75 mg/kg; B(fav) = 50 μ g/l; felszíni vizekre: oldott króm 20 μ g/l Cr(IV)-ra B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre: oldott króm 20 μ g/l Jellemzők Esszenciális nyomelem az ember számára. Cr(III) és Cr(IV) formákban van jelen. Fontos ötvözőanyag. Hatások A Cr(IV) erősen karcinogén hatású. Források Bőrcserzés, galvánozás, festékgyártás, fémkohászat, öntödék, acélművek, szén égetése, szennyvíziszap, porcelán gyártás, műanyaggyártás, autógumi gyártás, műtrágyák stb.

44 Szennyezőanyagok ismertetése 44 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Kobalt (Co): B(fk) = 30 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l; felszíni vizekre: - Jellemzők B12 vitamin alkotórésze Hatások Mutagén hatás Források Kőolajiparban katalizátorként, acél ás mágneses anyagok előállítása, festék adalék, üveg színezék, takarmány adalék

45 Szennyezőanyagok ismertetése 45 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Nikkel (Ni): B(fk) = 40 mg/kg; B(fav) = 20 μ g/l; felszíni vizekre: AA-EQS: 20 μ g/l Jellemzők Esszenciális nyomelemm növények felveszik, savanyú talajban túlzott felvétel történhet Hatások A Nikkelporok belélegzése rákot okozhat Források Galvánozás, ötvözetek készítése, elektro ipar, növényolaj ipar, szárazelemekben, szennyvizekben, kőolaj elégetése

46 Szennyezőanyagok ismertetése 46 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Réz (Cu): B(fk) = 75 mg/kg; B(fav) = 200 μ g/l; felszíni vizekre: oldott réz 10 μ g/l Jellemzők Emberre nem mérgező, esszenciális mikroelem az ember számára Hatások Nagy koncentrációban fitotoxikus lehet mg/kg Források Ötvözetekhez használják, elektromos ipar, desztillálókhoz használják stb Réztartalmú peszticidek, nyomelem pótló trágyaként, szennyvíziszapokban, takarmány adalékokban

47 Szennyezőanyagok ismertetése 47 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Cink (Zu): B(fk) = 200 mg/kg; B(fav) = 200 μ g/l; felszíni vizekre: oldott cink 75 μ g/l Jellemzők Emberre nem mérgező, esszenciális mikroelem az ember, az állatok és a növények számára Hatások Nagy koncentrációban fitotoxikus lehet (400 mg/kg felett). Források Bevonatként és ötvözőanyagként használják, kozmetikumokban, kenőcsökben, festékekben, szárazelemekben, gumikban, növényvédőszerekben, foszfát-trágyákban

48 Szennyezőanyagok ismertetése 48 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Molibdén (Mo): B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Ezüstfehér fém. Hatások Túladagolása, hasmenést, vesekárosodást, májkárosodást okoz. Források Ötvözetek, izzólámpa, röntgencsövek, műanyag, gumi, sebváltóolaj, kenőzsírok, nyomelem és takarmánytrágyákban. Foszilis energiahordozók égetése

49 Szennyezőanyagok ismertetése 49 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek kadmium (Cd): B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre:- K1 listás szennyező Itai-Itai kór: Japánban egy kadmium üzem szennyvizével árasztották el a rizsföldeket. Felhalmozódott a rizsben, majd az emberekben. Vesekárosodást, ízületi bántalmakat, csontkárosodást okozott, mely nagy fájdalommal járt. Jellemzők Ezüstfehér fém. Alacsony forráspont. Egyik legveszélyesebb nehézfém. Növények nagy mennyiségben raktározzák, bekerül a táplálékláncba. Hatások Toxikus, Rákkeltő Források Korrózióvédelem, akkumulátor gyártás, festék adalék, galvanizálás, műanyagok, atomtechnika. Szennyvíziszap, foszfor műtrágyák, növényvédőszerek

50 Szennyezőanyagok ismertetése 50 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Higany (Hg): B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 1 μ g/l; felszíni vizekre: AA-EQS μ g/l; MAC-EQS – 0.07 μ g/l, K1 listás szennyező Minamata kór: Japánban egy vinil-kloridot és acetilaldehidet gyártó cég a higanyti s tartalmazó szennyvizét a tengeröbölbe eresztette 40 évig. 150 tonna metil-higany dúsult fel a táplálékláncban. A higanyszulfátból Illékony dimetil-higany jött létre az üledék reduktív környezetében. Irakban metil-higyany tartalmú peszticiddel kezeltek egy vetőmagot, melyből később kenyér készült beteg, többszáz halott. Jellemzők Ezüstös folyékony fém. Szobahőmérsékleten párolog. Szerves kolloidok erősen adszorbeálják. Talajban savas közegben, oxidatív viszonyok között mobilis. Hatások Metil-higany vegyületek a legmérgezőbbek. Idegrendszeri károsodást okoz. Felszívódik a sejtmembránon és a méhlepényen is. Fejlődési rendellenességet okoz. Források Robbanószerek, fénycsövek, elektromos mérőeszközökben, fogászatban (amalgám tömés). Műtrágyákban.

51 Szennyezőanyagok ismertetése 51 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Ólom (Pb): B(fk) = 100 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre: AA-EQS – 7.2 μ g/l; Jellemzők Talajban erősen lekötött állapotban van. pH 5 felett nem oldható. Bőrön keresztül, belélegezve, vagy táplálékkal vehetjük fel. Hatások Növényekben nem mérgező. Állatokra és emberre toxikus. Sejtméreg, ideg és érrendszert károsítja. Teratogén. Források Autó és építőipar használta. Akkumulátorokban. Nagyfeszültségű villamos kábelek köpenyeként, csövek és vízvezetékekben, vegyipar, nyomdaipar, festékipar (festékmáz).

52 Szennyezőanyagok ismertetése 52 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Ón (Sn): B(fk) = 30 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre: - Szerves formája K1 listás szennyező Jellemzők Egyik legpuhább fém. Hatások Szervetlen formája nem mérgező. Szerves formája mérgező. Források A bronz ötvözője. Szobrok, harangok alapanyaga. Forrasztó ón. Fehér bádog. Szerves formában gombaölőket és, baktériumölőket gyártanak belőle.

53 Szennyezőanyagok ismertetése 53 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Fémek Alumínium (Al): B(fav) = 200 μ g/l; felszíni vizekre: - Jellemzők Kis fajsúlyú könnyűfém. Nem esszenciális elem. Rosszul szívódik fel, de feldúsulhat a szervezetben. Leggyakrabb fém a földkéregben. Hatások Neurotoxikus. Fáradtságérzés, depresszió. Források Dezodorok tartósítószere., konyhai edények, csomagólóanyagok, üdítős doboz, repülőgépek, könnyűszerkezetes épületek.

54 Szennyezőanyagok ismertetése 54 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Fémek Bárium (Ba): B(fk) = 250 mg/kg; B(fav) = 700 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Könnyűfém. Leggyakoribb ásvány a barit (BaSO 4 ). Vízben oldódik. Hatások Vízben oldódó vegyületei mérgezőek. Izomsejt működését gátolják. Szívmegállást is okozhat. Bárium-szulfát ártalmatlan. Források Kémiai analízishez, növényvédőszerekben, patkánymérgekben, üveg és kerámia ipar, fluoreszkáló festék.

55 Szennyezőanyagok ismertetése 55 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Félfémek Szelén (Se): B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Félvezető. Emberi és állati szervezetben esszenciális mikroelem. Hatások Vitatott, ellentmondó hatások. Források Üveg és porcelánipar, ötvözetek, napelemek, fotocellák, fénymérők, fényérzékeny festékek. Olajok égetésekor, ércfeldolgozók környékén. Malactápban.

56 Szennyezőanyagok ismertetése 56 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Félfémek Bór (B): B(fk) = 1000 mg/kg; B(fav) = 500 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Nemfémes jellegű, savképző elem. Hatások Boránok kifejezetten toxikusak az emberre nézve. Idegmérgek. Források Tisztítószerek, kozmetikumok, mosószerek, kerámiák, hőálló üvegek, acélötvözetek, bőrkicserzés, élelmiszeripari tartósítás.

57 Szennyezőanyagok ismertetése 57 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Félfémek Antimon (Sb): B(fk) = 5 mg/kg; B(fav) = 5 μ g/l; felszíni vizekre:- Jellemzők Ezüstfehér színű, félfém jellegű, rideg anyag. Hatások Hatásaiban az arzénhez hasonlít. Fejfájás, szédülés, depresszió, hányás, halál. Antimon- trioxid karcinogén az állatokra. Források Tűzálló üvegek, kerámiák, robbanúszerek, akkumulátorok, gumi, festék, lakk. Gyufafej egyik összetevője. Fémkohászat, kőolajfinomítás, hulladékégetés, bányászat

58 Szennyezőanyagok ismertetése 58 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Egyéb szennyezők Cianid (CN): B(fk) = 2 mg/kg; B(fav) = 50 μ g/l; összes cianid: B(fk)=20 mg/kg, B(fav)= 100 μ g/l, Felszíni vizekre: 0.05 mg/l (Mért legmagasabb érték a 2000-es nagybányai Tiszai cianid katasztrófában: 32.6 mg/l, K1 listás szennyező A cianidok olyan vegyületek, melyekben a szén- és nitrogénatom között hármas kötést tartalmazó C≡N cianocsoport található. Cianidoknak általában a CN − anion sóit nevezzük. Jellemzők Vegyületei: Hidrogén-cianid (HCN) Nátrium-cianid (NaCN) Kálium-cianid (KCN) Bárium-cianid (Ba(CN) 2 ) Calcium-cianid (Ca(CN) 2 ) Szerves cianidok (nitrilek) Hatások Enzim blokkoló idegméreg. Halált okozhat. Az alkáli- cianidok és az alkáli földfém-cianidok különösen mérgezőek. Források Bányameddők, különösen az aranybányákban, galvanizálás, bőripar, szerves cianidokat műszálak, műanyagokhoz. Olajfinomítás hulladékvizei. Gáziszapok (Óbudai-gázgyár)

59 Szennyezőanyagok ismertetése 59 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Egyéb szennyezők Fluorid (F): B(fk) = -; B(fav) = 1500 μ g/l; „Második listás” anyagok. Gyakori elem, hidroszférában, litoszférában, talajban, növényekben is előfordul. Jellemzők A Fluor elem sói. A Fluorid ion (F-) és hidr- ogén fluorid ionok erős komplexeket alkot a mag- nézium ionnal, ami enzim aktivátor. Sárga, szúrós szagó, maró hatású gáz. Hatások Nagy mennyiségben (100 mg/l felett) mérgezőek, kis mennyiségben szükségesek. Források Acélfolyósítás, tégla-, üveg-, csempe-, cement-, foszforsav- és üvegrost gyártásban és alumínium olvasztásnál használják. Benzin előállításához, foszforműtrágyákhoz stb.

60 Szennyezőanyagok ismertetése 60 Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt Szervetlen mikroszennyezők Egyéb szennyezők Bróm (Br): B(fk) = 10 mg/kg; B(fav) = 10 μ g/l; „Második listás” anyagok. Szervetlen vegyületei: Kálium-bromid, ezüst-bromid, nátrium-bromid Ivóvíz fertőtlenítésekor képződik a bromoform. Jellemzők Cseppfolyós halmazállapotú, vörös barna, bűzös halogén elem, erősen párolog szobahőfokon is. Hatások Elemi Bróm nagyon veszélyes méreg, maró hatású, tüdővizenyőt, inpotenciát okoz. Bromoform érzéstelenítő hatású, mérgező vegyület. Források Fényképészet, vegyipar, műanyag ipar, gyógyszer ipar.

61 Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt 61 POP vegyületek: Perzisztens, bioakkumulációra hajlamos, mérgező szerves szennyező vegyületek Rovarirtók: aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklór-benzol (HCB), klórdán, mirex, toxafén Ipari termékek: [hexaklór-benzol (HCB), poliklórozott bifenilek (PCB-k)] és Ipari melléktermékek: [poliklórozott bifenilek (PCB), poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD-k), poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF-ek)]


Letölteni ppt "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 2. Előadás: Szennyező anyagok Előadó: Jolánkai Zsolt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések