Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Balogh Antal okl. gépészmérnök, MBA műszaki igazgató MOV-R H1 Szélerőmű Kft. Megújuló energiaforrások „SZÉLERŐMŰVEK” 1. előadás 2008. március 13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Balogh Antal okl. gépészmérnök, MBA műszaki igazgató MOV-R H1 Szélerőmű Kft. Megújuló energiaforrások „SZÉLERŐMŰVEK” 1. előadás 2008. március 13."— Előadás másolata:

1 Balogh Antal okl. gépészmérnök, MBA műszaki igazgató MOV-R H1 Szélerőmű Kft. Megújuló energiaforrások „SZÉLERŐMŰVEK” 1. előadás március 13.

2 A SZÉL EREDETE A geotermikus energia és az árapály kivételével minden megújuló energiánk forrása a Nap! A Földre a Napból 1,74 · W sugárzott teljesítmény érkezik. E teljesítménynek mindössze 1 ÷ 2%-a alakul szélenergiává, de a szakemberek becslései szerint ez is kb. 15 ÷ 30-szorosa a Föld valamennyi növényzete által biomasszává konvertált (fotoszintézis útján megkötött) energiamennyiségnek!

3 ÉLTETŐ ERŐNK A NAP A Nap sugárzott energiájának átalakulása más megjelenési formákba, és az emberiség igénye:

4 GLOBÁLIS HAJTÓERŐK A hőmérséklet-különbségek a Föld felszínén erős légáramlásokat hoznak létre: A legintenzívebben besugárzott Egyenlítői térségben a légtömegek felemelkednek, és a sarkkörök felé indulnak.

5 A CORIOLIS-ERŐ SZEREPE Az expandáló légtömegek mozgását a Coriolis- erő nagyban befolyásolja: A különböző szélességi körökön eltérő uralkodó szélirányok alakulnak ki: É D ÉK DNy ÉK DK ÉNy DK

6 A GEOSZTRÓFIKUS SZÉL A Föld átmérője kb km. Az atmoszféra a felszín körül nagyon „vékony”. Időjárási jelenségeink (és az üvegházhatás is!) a csupán 11 km magasságig terjedő troposzférában történnek. Az 1000 m feletti légmozgásokat (melyeket a korábban leírt globális hőmérséklet- és nyomáskülönbségek mozgatják, és igen kevéssé befolyásoltak a felszíni érdesség és domborzati viszonyoktól) geosztrófikus szeleknek nevezzük. Energetikai hasznosításra ugyanakkor csupán a felszín feletti kb. 150 ÷ 200 m magasságig terjedő légrétegek mozgásai jönnek (egyelőre) számításba, melyeket azonban a domborzat és a tereptárgyak akadályozó hatásai nagymértékben befolyásolnak!

7 LOKÁLIS SZELEK A globális és a helyi hatások elegye → bonyolult együttes rendszer. Pl.: A tengerek és szárazföldek eltérő felmelegedése nappal és éjjel, vagy akár évszakonként (lásd monszun Dél-kelet Ázsiában). Pl.: Hegyek és völgyek közti hőmérséklet- és nyomáskülönbségek generálta légmozgások a különböző tájolású domborzati egységek eltérő felmelegedése miatt (lásd Alpok, Sziklás-hegység, Andok nevezetes szelei). Egyéb híres lokális szelek pl.: Mistral → a Rhone völgyében Franciaországban. Sirokkó → a Szaharából a Földközi-tenger felé.

8 A SZÉL ENERGIÁJA A szélerőgépek a légtömegek mozgási energiáját alakítják át (különböző technikai megoldásokkal) hajtó nyomatékká, hasznosítható forgási energiává. A szélből kinyerhető energia függ: - a levegő sűrűségétől, - a rotor által súrolt felülettől, - a szél sebességétől, - a hasznosító erőgép(ek) saját veszteségeitől. A fejlesztések irányát leginkább a középső kettő determinálja: - lapáthossz egyértelmű és folyamatos növelése → szerkezeti és szilárdsági korlát! - az oszlopmagasság növelése → gazdaságossági korlátok!

9 A SZÉLENERGIA FOKOZÓDÓ KIAKNÁZÁSA

10 SEBESSÉG- ÉS NYOMÁSVISZONYOK A szélerőgép akadályt képez a mozgó légtömeg útjában, ezért az „feltorlódik”, a rotor előtt a nyomás megnő, majd a gépen áthaladva hirtelen leesik. A kontinuitás és az energia-megmaradás törvénye értelmében a mozgási energiáját részben elvesztő légtömeg sebessége a rotor után kisebb kell legyen, mint előtte, kialakul az ún. „stream tube”. A rotor mögött „messze” azután ismét helyreáll a rendezett áramlás.

11 ELMÉLETI TELJESÍTMÉNY A szél elméleti teljesítménye egyenesen arányos a mozgó légtömeg sűrűségével, a haladási irányára merőleges érintett keresztmetszettel és sebességének harmadik hatványával: P = ½ · ρ · A · v 3 = ½ · ρ · r 2 · π · v 3 [W]

12 SZÉLMÉRÉSEK 1. A gyakorlatban nagyon fontos, hogy pontos, archivált meteorológiai adatokkal rendelkezzünk, lehetőleg a későbbi rotormagassághoz minél közelebbről! A szélsebesség mérését általában ún. kanalas anemométerrel végezzük. (Néha elektromosan fűtött kivitelűek!) Mérjük továbbá a szél irányát és a levegő hőmérsékletét (nyomását, páratartalmát) is. Az adatokat mikrochip-re írja az adatgyűjtő rendszer, melyekből 10 perces átlagértékeket számolunk, ami szokványos és kezelhető a szakmában elterjedten használatos szélenergetikai szoftverek számára.

13 SZÉLMÉRÉSEK 2.

14 ADATGYŰJTÉS 1.

15 ADATGYŰJTÉS 2.

16 SZÉLRÓZSÁK 1. A felvett adatokat szemléletesen ábrázolják a különféle ún. szélrózsák.

17 SZÉLRÓZSÁK 2.

18 SZÉLRÓZSÁK 3.

19 SZÉLRÓZSÁK 4.

20 GÉPTELEPÍTÉSI SZEMPONTOK AZ ÉRDESSÉG 1. A felszín közelében az áramlások több okból is módosul(hat)nak. Meghatározó a domborzat és az érdesség! A felszín minőségét és a különféle tereptárgyak akadályozó hatását jellemzik az ún. érdességi osztályok és érdességi hosszok. A definíciók az Európai Szélatlasz (WAsP) szerinti megfogalmazásokat követik: Érdességi hossz: az a terepszinttől mért magassági távolság, ahol a szélsebesség elméletileg zérus. Értéke az érdességi osztálytól függően 0,0002 és 1,6 méter közötti lehet.

21 AZ ÉRDESSÉG 2. Érdességi osztályok: 0vizek felszínei 0,5nyílt terep finom felszínnel (aszfalt, legelő) 1mg-i terület kerítések és fasorok nélkül 1,5mg-i terület ritka, max. 8 m magas fasorokkal 2mg-i terület sűrűbb mezővédő fasorokkal 2,5mg-i terület sok épülettel és tereptárggyal 3falvak, kisvárosok vagy hegyi mg-i területek 3,5nagyvárosok sűrű magas épületekkel 4metropoliszok felhőkarcolókkal Különböző érdességi osztályok esetén eltérő szélprofil alakul ki, ami nagyban befolyásolja a géptelepítést!

22 A SZÉLPROFIL A (2) érdességi osztály példája. Fontos, hogy eltérő erők támadják a lapátot a felső és az alsó holtponton!

23 A SZÉLPROFIL FORMULA A szélsebesség magasságtól való függését az ún. szélprofil képlet adja meg, mellyel egy adott magasságban ismert sebességből kiszámolható a keresett magasságban érvényes sebesség: v = v ref · ln(z/z 0 ) / ln(z ref /z 0 ) ahol: v – sebesség a felszíntől z méter magasságban v ref –ismert viszonyítási sebesség z ref magasságban z 0 –érdességi hossz adott szélirányban Fontos tudni, hogy a képlet semleges atmoszférikus stabilitási állapotot feltételez, azaz a földfelszín se nem fűtött se nem hűtött a környezeti levegő hőmérsékletéhez viszonyítva!

24 A HELLMANN-KÉPLET A szélsebesség magasságtól való függését a gyakorlatban sokszor egy praktikusan egyszerűsített képlettel közelítjük: v ref /v = (z ref /z) α ahol: v – sebesség a felszíntől z méter magasságban v ref –ismert viszonyítási sebesség z ref magasságban α –Hellmann-féle szélprofil kitevő A formula rendkívül népszerű, ugyanakkor számítások végzéséhez csak kellő körültekintéssel alkalmazható! Az α értéke jellemzően 0,1 és 0,8 között ingadozik, változik napszakonként, évszakonként, érdességi osztályok, légköri stabilitási állapotok, adott magasságban a sebességek, és szélirányok szerint is!

25 A HELLMANN-KITEVŐ TULAJDONSÁGAI 1. A kitevő és a szélprofil fontos kapcsolatban vannak!

26 A HELLMANN-KITEVŐ TULAJDONSÁGAI 2. A kitevő értéke (több okból is) időben változó!

27 A HELLMANN-KITEVŐ TULAJDONSÁGAI 3. Eloszlása van, a mérési adatokból jól modellezhető!

28 A HELLMANN-KITEVŐ TULAJDONSÁGAI 4. Adott magasságban erősen sebességfüggő!

29 A HELLMANN-KITEVŐ TULAJDONSÁGAI 5. A sebességfüggő az átlagostól jóval pontosabb!

30 A HELLMANN-KITEVŐ TULAJDONSÁGAI 6. A várható energiatartalmat érzékenyen befolyásolja!

31 TEREPAKADÁLYOK A szél útjába kerülő akadályok (művi és természetes tereptárgyak, pl. épületek, építmények, fák, sziklák stb.) erősen csökkenthetik a szélsebességet, ráadásul általában kellemetlen turbulenciát is okozva: A hatást befolyásolja az objektum ún. porozitása is (mennyire tömör, „keresztülfújhatatlan” a tárgy).

32 A SZÉLÁRNYÉK ÉS HATÁSA A szélárnyék következménye komoly sebesség-, és hatványozott energiaveszteség: Példa: 20m magas, 60m széles, 7 emeletes irodaház, 300m távolságra az 50m oszlopmagasságú szélgéptől.

33 AZ ÖRVÉNYHATÁS A rotorlapátok a rendezett áramvonalakat örvényessé teszik (wake effect): A gép mögött az áramlás erősen turbulenssé válik. Az ebből származó aerodinamikai veszteségek mérséklése érdekében a szélerőmű parkokban a gépeket egymástól kellő távolságban kell elhelyezni! Ezt általában a rotorátmérő valamely egész számú többszörösével számszerűsítik - irányonként.

34 A PARKHATÁS A „wake loss” minimalizálása érdekében ökölszabály, hogy a gépeket a domináns szélirányban egymás mögött legalább 5 ÷ 9, míg arra merőlegesen egymás mellett legalább 3 ÷ 5 rotorátmérőnyi távolságra helyezzük el: Nyilvánvaló ellenérdekek a szélenergetikai és a területhasználati szempontok között! Az energiaveszteség általában 10% alatt tartható.

35 EGYÉB TELEPÍTÉSI SZEMPONTOK - Az alagút effektus - A domb effektus - Környezet- és természetvédelmi aspektusok - Villamos hálózati csatlakozás közeli lehetősége - Közlekedés, megközelíthetőség - Geológia, geomorfológia, hidrológia - Archeológia - Tájesztétika, humán attitűd, stb.

36 SZÉLTÉRKÉPEK 1. Minőségi kép, érdemi eligazítást nem ad, de jól orientálja az egyes nyugat- európai országokat potenciáljuk értékelése, viszonyítása során.

37 SZÉLTÉRKÉPEK 2. – AZ ÚTTÖRŐ DÁNIA A telephelyek kiválasztására már közel alkalmas, kellően részletes kép, érdemi eligazítást ad. Évtizedek munkája, támaszkodva a százéves meteorológiai adatsorokra!

38 SZÉLTÉRKÉPEK 3. – A HAZAI HELYZET Több szervezet együttes kutatási munkájának eredménye. Érdemi beruházási döntéshez még tovább finomítandó!

39 AZ ENERGIATERMELÉS ELMÉLETE A WEIBULL-ELOSZLÁS A szélsebességek megoszlását az ún. Weibull-féle eloszlással lehet a legsikeresebben modellezni: E sűrűségfüggvény igen tipikusnak mondható, 7 m/s átlagos sebességű és k=2 alaktényezőjű (Rayleigh-féle speciális eloszlás esete). (Figyelem! A medián 6,6 m/s, míg a módusz 5,5 m/s!)

40 AZ ELOSZLÁS CSAPDÁJA A Weibull-eloszlás paraméterei és a belőlük számítható jellemző értékek nem elégségesek a várható energiatermelés számításához! Ahogy az üvegek térfogata is köbösen nő a magasságukkal, a szél teljesítménye is harmadik hatvány szerint arányos a sebességgel, azaz nem átlagolhatunk egyszerűen, csakis súlyozva! (Teljesítmény szerint köbösen súlyozva az átlagos szélsebesség az előző példában 8,7 m/s!)

41 BETZ TÖRVÉNYE Albert Betz 1919-ben formalizálta a mozgó légtömeg kinetikus energiájából kinyerhető elméleti maximumot: (v 2 /v 1 ) opt = 1/3 (P/P 0 ) max = 0,59 = 16/27

42 TELJESÍTMÉNY-SŰRŰSÉG FÜGGVÉNY Az eddigiekben elhangzottakat összesítve az alábbi grafikus szemléltetés adható: Sajnos igen nagy terület esik az átlagos sebességtől jobbra! Ugyanakkor a „cut in” ÷ „cut out” zónán kívül esés okozta veszteségek elviselhetőek.

43 A SZÉLTURBINA TELJESÍTMÉNYGÖRBÉJE A teljesítménygörbe tipikus alakja: Csak elméleti jelleggörbe a szélmérési hibák, a légállapot változásai és egyéb okok miatt!

44 A SZÉLTURBINA TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐJE A teljesítménytényező-függvény tipikus alakja: Gondos mérnöki tervezés szükséges, hogy ott legyen a függvénynek maximuma, amely sebesség- tartományból a legtöbb energia származtatható. A jövő iránya nem feltétlenül a hatásfokjavítás…

45 A SZÉLGÉP VÁRHATÓ ÉVES TERMELÉSE Egy tipikus, 600 kW teljesítőképességű szélturbina éves termelése a szélsebesség-eloszlástól függően: ρ = kg/m 3, normál atmoszféra. Ugyanazok a bizonytalanságok, melyek a teljesítmény- görbét is jellemezték!

46 A SZÉLERŐMŰ KIHASZNÁLÁSA Kihasználási időtartam (csúcskihasználási óraszám): t sz = E év / P BT [h/év] ahol: - E év A szélerőmű éves villamosenergia-termelése - P BT A szélerőmű névleges teljesítőképessége Jellemző értéke 1500 ÷ 4000 h/év közötti. Kihasználási tényező (kapacitás faktor): n sz = t sz / 8760 · 100 [%] Jellemző értéke 17 ÷ 45 % közötti. A magas kapacitás faktor nem biztosan előnyös → döntés gazdaságossági elemzés alapján történik!

47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kapcsolat: MOV-R H1 Szélerőmű Kft. Balogh Antal műszaki igazgató Cím:9023 Győr, Körkemence u.8., II/37. Tel./Fax: Mobil:


Letölteni ppt "Balogh Antal okl. gépészmérnök, MBA műszaki igazgató MOV-R H1 Szélerőmű Kft. Megújuló energiaforrások „SZÉLERŐMŰVEK” 1. előadás 2008. március 13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések