MTA Regionális Kutatások Központja A kistérség a község szemszögéből Finta István Ph.D. MTA RKK

Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja A kistérség a község szemszögéből Finta István Ph.D. MTA RKK"— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja A kistérség a község szemszögéből Finta István Ph.D. MTA RKK finta@rkk.hu

2 MTA Regionális Kutatások Központja Mit jelent a kistérség a községek (kistelepülések) számára A kérdés megválaszolásához szükséges szempontok: Az önkormányzati feladatellátás optimális területi léptékének meghatározása, az önkormányzati jogállás kérdései, valamint a községeket és kistelepüléseket érintő terület- és településfejlesztési politika aktuális és középtávú problémáinak bemutatása. 2

3 MTA Regionális Kutatások Központja A kistérség, mint területi egység értékelési szempontjai (mire jó a kistérség?) Az optimális területi léptéket az ellátható feladatok, funkciók alapján szükséges meghatározni és nem fordítva. közszolgáltatási feladatok, államigazgatási feladatok, területfejlesztési programok megvalósítása és a kapcsolódó finanszírozás feltételeinek megteremtése. 3

4 MTA Regionális Kutatások Központja Egyes közszolgáltatási feladatok ellátásának területi léptéke Az alapfokú oktatás ellátásának területi léptéke – elaprózott településszerkezet esetén – intézményi társulás, vagy ennél nagyobb léptékű mikrotérség. Az orvosi ügyelet biztosítása többnyire mikrotérségi szinten történik. Egyes ellátások (pl.: jelzőrendszeres szolgáltatás) működhetnek kistérségi központtal, de nem feltétlen teljes kistérségi lefedettség mellett. A közszolgáltatások – csaknem kivétel nélkül – nem kistérségi léptékben valósulnak meg. 4

5 MTA Regionális Kutatások Központja Államigazgatási feladatok Mely szempontok alapján dönthető el a feladatellátás optimális területi léptéke? 5

6 MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítés szempontjai 6 Az ügy megnevezése (pl.: adóügy) Szakért elem Idői- gény Gazdaságos- ság (olcsó, költségig- ényes, kihasznált-e a személy- zet) Technikai, infrastruktu -rális feltételek Elektroniku -san intézhető Szemé- lyes jelenlétet igényel Célkitűzés, információ- gyűjtés Feldolgozás, tervezés Döntés Végrehajtás Koordináció és ellenőrzés

7 MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 1. Kistérség jegyzőjéhez telepíthető feladat- és hatáskörök speciális szakértelem; (környezetvédelem, vízügyi igazgatás, stb.) magasabb szakmai felkészültség; (szabálysértéssel, üzletek működése, telepengedélyek, stb.) alacsony ügyszám; (A példák kifejezetten rosszak a második csoportba illenek.) 7

8 MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 2. Más államigazgatási szervhez telepíthető hatáskörök Dekoncentrált szakigazgatási szervekhez történő telepítés (gyakran körzeti kirendeltséggel rendelkeznek, pl.: ÁNTSZ, állategészségügy, munkaügy, katasztófavédelem-tűzoltóság) Előnye: szakszerűség, költséghatékonyság, stb. 8

9 MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 3. Továbbra is a települési jegyző hatáskörébe maradó feladatok a hatáskör ellátása az ügyfélközelség miatt indokolt (pl.: pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, anyakönyv vezetés); egyszerűbb megítélésű, nagy számban jelentkező ügyek (pl.: hagyatéki ügyek) az intézkedés hatékonysága és gyorsasága, illetőleg a helyismeret ezt indokolja (pl.: polgári védelmi feladatok) 9

10 MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 4. Deregulálható feladatok az ügyfajta igényel-e államigazgatási hatósági beavatkozást (pl. tűzszerészeti mentesítéssel, a szerencsejáték szervezésével, valamint a laká­sok önkényes elfoglalásával kapcsolatos hatáskörök.) a hatáskörök deregulációjának indokoltsága az évek óta nem, vagy csak formálisan gyakorolt hatáskörök esetében: (pl. megváltozott munkaképességűek rehabilitációja, lobogózással, kárpótlással kapcsolatos hatáskörök.) 10

11 MTA Regionális Kutatások Központja Államigazgatási feladatok Érdemi empirikus tapasztalatok és kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre. Feltételezhető, hogy bizonyos államigazgatási feladatok ellátásának optimális területi léptéke lehet a kistérségi szint. 11

12 MTA Regionális Kutatások Központja Területfejlesztési feladatok A területfejlesztés mind a többcélú társulásoknak, mind pedig a kistérségi fejlesztési tanácsoknak feladata (lenne). Milyen fejlesztési források állnak a kistérségi szint rendelkezésére? 1. Hazai decentralizált források: döntés regionális szinten, bizonyos esetekben (TEKI, CÉDE) döntés- előkészítés lehetséges kistérségi szinten. 12

13 MTA Regionális Kutatások Központja Területfejlesztési feladatok 2. Közösségi források: ÚMFT esetén döntés központi szinten, döntés előkészítés – ROP-ok esetén – regionális szinten. ÚMVP III-IV. tengelye esetén a döntés és a forrásallokáció területi szintje a kistérségi léptéket csaknem minden esetben meghaladja (általában két kistérség egy akciócsoport). A kistérségi szint számára önálló forrás nem biztosított, a programok nem a kistérségi léptékű projekteket támogatják. 13

14 MTA Regionális Kutatások Központja Következtetések A kistérségi szint számára meghatározott feladatok ellátása alapvetően nem ebben a területi léptékben történik. A településüzemeltetési feladatok racionalizálása jogos igény. Cél-e Európa egyik legintegráltabb önkormányzati rendszerét létrehozni? 14

15 MTA Regionális Kutatások Központja Az önkormányzati jogállás kérdései Ha változik a feladat, a feladatellátás léptéke, a társadalmi igények, stb. akkor ez miként hat az önkormányzati jogállás szabályozására? Az egyes modellek bemutatása és értékelése az alábbi szempontok szerint történik: a feladatellátás és annak területi szintje, a polgármesterek, képviselők jogállásának, díjazásának kérdése, a polgármesteri hivatal működtetése. 15

16 MTA Regionális Kutatások Központja Változatlan jogi szabályozás és jogállás A feladatellátásra vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján (önálló, társulás, bármilyen egyéb jogszabálynak megfelelő mód) nem lehet meghatározni és nem lehet következtetni az önkormányzati méretre, a leendő önkormányzati struktúrára. A jelenlegi szabályozás alapján a pénzügyi „ösztönző” rendszer sem hat feltétlenül a testület racionalizálásának irányába. A hivatal működése szempontjából a körjegyzőségi támogatás szükséges, de nem elégséges szabályozás. (A szervezetalakítási jog a jelenlegi szabályozás alapján továbbra is önkormányzati alapjog.) 16

17 MTA Regionális Kutatások Központja Csökkentett számú önkormányzat nagyobb területi lépték és lélekszám mellett Tényleges feladatellátás léptékéhez igazítani az önkormányzati struktúrát (több település, egy önkormányzat). Előnye: kevesebb képviselő és polgármester; Hátránya: tagtelepülések elsorvadása, csökken, megszűnik a helyi társadalom szervezése. Hivatal: szakmai, pénzügyi szempontból is egyértelműen előnyösebb a több település, nagyobb területi lépték (500 fő alatti települések többsége így is körjegyzőségben működik). Miért kényelmes a mindenkori kormányzat számára a szétaprózott, széles feladatkörű önkormányzati rendszer? 17

18 MTA Regionális Kutatások Központja Új, szűkített feladatkörű (változatlan jogállású) önkormányzati rendszer Differenciált hatáskör telepítés a kötelező feladatok esetén is. A finanszírozás a tényleges feladatellátót segíti, megszűnik a kistérségi transzfer. A polgármesteri képviselői létszám és díjazás maximalizálható, arányosítható költségvetési kötelezettségvállalással. Önálló hivatal fenntartása lakosságszámhoz köthető. Egyetlen változtatási igény sem nélkülözheti az Ötv. módosítását. A valódi változásokhoz a pénzügyi „ösztönző” rendszer nem elegendő. 18

19 MTA Regionális Kutatások Központja A feladat-és hatáskör változás lehetséges útjai 1. Állami feladatátvállalás Számos országban bizonyos közszolgáltatások ellátása az állam feladatkörébe tartozik (pl.: bölcsőde, óvoda, felső tagozatos oktatás); Egyértelmű előnyt az intézménnyel nem rendelkező (kis)települések számára jelentene; (költségektől szabadulás) Részben előnyös a székhely települések számára (költség csökken, de megszűnik az irányítás „elveszik” az intézmény); Hátrányos az állam és a lakosság számára, mert a teljes működési forrás nem áll rendelkezésre, csökken, vagy átalakul az intézmény hálózat, politikai feszültség közvetlen a kormányzat ellen irányul; 19

20 MTA Regionális Kutatások Központja 2. Differenciált hatáskör-telepítés települési szerepvállalással A jelenlegi feladattelepítés újragondolását feltételezi; Célpontja azon települések, amelyek jelen pillanatban is a tényleges, vagy potenciális feladatellátók; Nem igényli sem a települési, sem a kistérségi tárulási rendszert; Szükséges garanciális elemek: igénybevehetőség biztosítása (intézményválasztási szabadság, iskolabuszok, stb.) Előnye: stabil feladatkör telepítés, megtakarításokból növelhető normatíva; Hátránya: a települések között létrejött együttműködések fellazulása, megszűnése, a feladatellátásban közvetlenül nem érintett települések érdekeinek figyelmen kívül hagyása. 20

21 MTA Regionális Kutatások Központja 3. Differenciált hatáskör-telepítés kistérségi önkormányzat, vagy kötelező társulás mellett Települések helyett új önkormányzati szint, vagy a társulás a feladatellátás címzettje, a települések helyett; Az irányítás, működtetés szervezeti kerete a kistérségi szint. (Önkormányzat esetén probléma a tulajdon hiánya.) Előnye hasonló az előző pontban felsoroltakkal, továbbá a települések közötti koordinációt a kistérségi szervezet végezheti a kistérségi szereplők bevonásával. Hátránya: az állam terjeszkedésével, új közigazgatási szint kialakításával jár, amely költségnövekedést eredményezhet. 21

22 MTA Regionális Kutatások Központja 4. A jelenlegi többcélú társulásokra építő, Ötv. feladat- és hatáskör módosítás Csak a teljes körű társulás esetén alakítható ki; Az önkéntesség a stabilitást veszélyezteti; A pénzügyi ösztönző-kényszerítő mechanizmus tartja életben, ennek megszűnése esetén a feladatellátás, a teljes körű tagság bizonytalan; A kistelepülések szempontjából csak az a megoldás lehet pozitív, ahol a szervezeti keretek érdemi jogosítványokat biztosítanak és nem hárítanak át aránytalan költségterheket. 22

23 MTA Regionális Kutatások Központja A községeket és kitelepüléseket érintő terület- és településfejlesztési politika aktuális és középtávú problémái Csökkenő, illetve minimális hazai források, újabban a városokra koncentrálva, a közösségi források (ÚMFT, ÚMVP) meghatározó szerepe. 23

24 MTA Regionális Kutatások Központja Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei Legprimitívebb: 100 fő/km 2, illetve az 5000, vagy 10 000 fő alatti település mehet az EMVA-ba… Differenciáltabb: fejlesztési területenként mérlegelnek (pl.: lovasturizmus) DDOP technikák a vidéki esélyek csökkentésére, vagy a teljes kizárásra: 1. nem jogosult, 2. magas projekt méret (min. 100 millió Ft), csak 1 település pályázhat (hiányzó önerő), 3. a megvalósítás helyének értékelésénél az 2000 fő alatti település 0 pontot kap. 24

25 MTA Regionális Kutatások Központja Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei Az ÚMFT több, mint kétszer annyi forrással rendelkezik, mint az ÚMVP, ugyanakkor az ÚMVP III-IV. tengelyének intézkedései teljes lakosság 45%-át, és az összes település területének 87%-át érintik. Az ÚMVP-én belül a III-IV. tengely a teljes összeg legfeljebb 20%-át képezi. Jelen pillanatban ez 102 milliárd Ft, (elkülönítve 230 milliárd), míg az ÚMFT-ből pl.: a DDOP 197 milliárd Ft, a 2. célterülethez tartozó KMOP 430 milliárd Ft- ot kap. 25

26 MTA Regionális Kutatások Központja Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei Következmény: 1 kistérségi központ város az ÚMFT-ből egyetlen célra 1,2 millárd Ft-ot kapott, a kistérség, valamint még egy kistérség összesen 46 települése 1,1 milliárd Ft-ot az ÚMVP számos céljára, elvileg 7 évre. (Egyetlen célra – pl.: falumegújításra 250 millió Ft áll rendelkezésre 46 település számára. A támogatás mértéke max. 50 millió Ft 5 település felhasználhatná az összes forrást.) 26

27 MTA Regionális Kutatások Központja Következtetések, lehetőségek Az ÚMVP vidékfejlesztési forrásai nem képesek a vidék gazdaságát növekedési pályára állítani, a vidéki életminőséget érdemben javítani. Az ÚMFT források töredékéből részesülhet a vidék. A vidékfejlesztés részesedését növelni szükséges az ÚMVP- én belül. Sokkal jelentősebb forrásokat kell biztosítani a vidék számára az ÚMFT-ből, finomítani, változtatni szükséges a lehatárolási szempontokat. Mindezek hiányában a községek menthetetlenül elsorvadnak, a területi, valamint a falu-város közötti különbségek és ellentétek tovább nőnek és éleződnek. 27

28 MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm a figyelmet! 28