Industrial Organization - alapvető modellek

Az előadások a következő témára: "Industrial Organization - alapvető modellek"— Előadás másolata:

1 Industrial Organization - alapvető modellek
a) SCP modell (piaci szerkezet –magatartás-teljesítmény)-versenyszabályozás b) Versenyellenes stratégiák -egy példa: árrögzítés (kartell) „Ugyanazon foglalkozású emberek még mulatság és szórakozás céljából is ritkán jönnek össze anélkül, hogy megbeszéléseik a közösség elleni összeesküvésben vagy az árak emlésére szolgáló megállapodásban ne végződjenek” (A. Smith)

2 IO - piacelmélet Nem tökéletesen versenyző piacok elmélete
Tipikus kérdések, problémák: Milyen tényezők alakítják ki a piacszerkezeteket? Hogyan írhatók le és elemezhetők a különböző piaci szerkezetek? Mi a kapcsolat a piaci szerkezet, vállalati magatartás és hatékonyság között? Piacelmélet alkalmazása Vállalat: döntések (ár, termék, piacralépés, fejlesztés stb.) – piaci környezet szerepe, alkalmazkodás (stratégiai menedzsment) Kormányzat: szükséges-e a piacok működésébe való beavatkozás – versenypolitika, versenyszabályozás elméleti alapja Módszertani eszközök: Empirikus, statisztikai elemzés, esettanulmány (SCP modell) Játékelmélet (stratégiai interakciók)

3 Struktúra-magatartás- teljesítmény modell (SCP)
A piaci szerkezet hatással van a vállalatok magatartására, amely meg-határozza az iparág hatékonyságát. A piaci szerkezet a piac alapvető jellemzőitől függ A vállalat magatartása: pl. a vállalat által alkalmazott árak-árképzés, innováció Az iparág hatékonysága: allokációs és termelési hatékonyság

4 Piaci magatartás (viselkedés)
Az SCP modell alapfeltételek kereslet kínálat árrugalmasság, helyettesítés nyersanyagok,technológia, vásárlási szokások, gazd.növ Piaci struktúra Vállalatok száma, mérete, termékek jellege-termék differenciáltság, belépési korlátok Piaci magatartás (viselkedés) Ár-árképzés, K+F, marketingtevékenység, beruházás Teljesítmény Hatékonyság (termelési és allokációs), jövedelmezőség, termékminőség, technikai fejlődés

5 Verseny szabályozás szerepe az SCP modellben
Strukturális szabályozás Struktúra Magatartás Teljesítmény (fúziókontroll) Magatartás szabályozás Verseny szabályozás (Kartell, erőfölény) cél „ideális” állapot- verseny (TV)

6 Melyik iparág a legkoncentráltabb?
Vállalatok A B C D 1 20 60 33,3 45 2 10 3 5 1,25 4 6 7 8 9

7 A piaci koncentráció és mérése
A piaci struktúra megfigyelhető dimenziói: a piacon lévő vállalatok száma (n) egyenlőtlenség (a piaci részesedések különbözősége) Mérőszámok: m (m<n) vállalatos koncentrációs ráta (CRm) (legnagyobb vállalatok együttes piaci részesedése) Herfindahl- Hirschmann index (HHI vagy H): részesedések négyzetösszege

8 A Herfindahl- Hirschmann index
számítása: H = ahol si= vagy si= nagysága:0H  (vagy1) Függ: vállalatok száma egyenlőtlenség

9 A HHI felbontása, értelmezése
di= si-1/n (az iparági átlagos részaránytól való eltérés) HHI= egyenlőtlenség vállalatok száma HHI inverze (10000/HHI): ekvivalencia mutató - egyenlő részesedésű vállalatok száma

10 Koncentrációs görbe grafikus ábrázolás 100 90 80 70 piac részesedés %
60 50 40 30 20 10 1 2 3 4 5 6 7 8 vállalatok száma

11 Pl: mobilpiaci koncentráció és változása
2002 december 2007 Pannon 38,29% 35,11% T-Mobile 49,58% 44,00% Vodafone 12,13% 20,89% HHI 4071 3609

12 Vegyipari ágazatok koncentráltsága (forrás: GVH versenystatisztika 2006.)

13 Problémák a koncentráció mérésével – koncentráció és hatékonyság
A piac megfelelő definiálása szükséges: releváns (érintett) piac (hipotetikus monopolista teszt, kereszt-árrugalmasság) Exogén-endogén tényezők: koncentráció (szerkezet)  jövedelmezőség (profitok) /SCP modell/ Statikus mutató (belépési lehetőségek szerepe) Koncentráció és hatékonyság nagyobb koncentráció  gazdasági erőfölény, ill. összejátszás valószínűsége nő: versenyt, allokációs hatékonyságot gátolja (harvardi iskola) költségelőnyök miatt (alacsony hatékonyságú cégek kiszorulnak) koncentrálódik az iparág  termelési hatékonyság nagyobb (chicagoi iskola)

14 Piaci erő mérése –Lerner index
Piaci hatalom: a vállalat képessége arra, hogy a piaci árat a határköltség (versenyzői ár) fölé emelje Mérése: Lerner index i-k vállalat: Iparág: M= Piaci kimenet eltérése az „ideális” (versenyzői) esettől – hatékonyság!

15 A piaci hatalom és a koncentráció kapcsolata
pl. n szereplő (vállalat)– nem kooperatív (Cournot) oligopólium Iparági szinten a piaci hatalom (L): M= kompetitív piac=0< M <1= monopolista piac

16 Mitől függ a vállalat piaci hatalma?
A vállalat piaci részesedése (si=qi/Q) A piaci kereslet árrugalmassága () adott  (és p): kisebb ci  nagyobb si: pozitív kapcsolat a hatékonyság (költségben mérve) és a piaci részesedés ill. piaci hatalom között Vállalatok magatartása (kölcsönös függés): Stratégiai interakció: nem kooperatív -kooperatív magatartás Összejátszással monopolhelyzet

17 Összejátszás -kartell lényege
Vállalatok koordinálják tevékenységüket (verseny korlátozása)  együttes profitmaximalizálás monopolárak a piacon Verseny: ha egy vállalat csökkenti outputját, az a többiek számára hasznos, de a költséget ő viseli  külső gazdasági hatás Kartell: a külső gazdasági hatás internalizálása  az összes vállalat vissza-fogja termelését, így mindegyik részt vállal a költségekből, és részesül a haszonból

18 Összejátszás és formái
Közgazdasági tartalom: olyan piaci helyzet, ahol az ár a monopolár vagy ahhoz közeli (végeredmény!) Hogyan jön létre ez az eredmény? vállalatok magatartása Explicit: egyezség, megállapodás (szerződés, megbeszélés stb) Hallgatólagos összejátszás: kooperatív magatartás megegyezés nélkül

19 Kartell-ügyek Magyarországon
Év Ügyek száma VH beavat- kozás Bírság mFt 2000 18 11 96 2001 10 1 2002 182,46 2003 20 12 638,5 2004 28 8156,0 2005 25 13 2855 2006 19 8650 2007 15 1069

20 Lesz-e összejátszás? S2 S1 p1=60 p2= 50 800, 800 0, 1500 p2=50 1500,
750, 750 Piaci kereslet: p=100-Q Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600 Ár a döntési változó (Bertrand duopólium): attól vesznek, aki olcsóbban ad (végső eredmény: P=MC)

21 Csalás a kartellben – egyidősza-kos fogolydilemma alapján
800, 800 0, 1500 p2=50 1500, 750, 750 Piaci kereslet: p=100-Q Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600 Nash egyensúly (NE): mindkét vállalat p=50 Nincs összejátszás!

22 Csalás megakadályozása
Kartell fenntartása -mi kell ahhoz, hogy ne „csaljanak”? csalás hamar felismerhető többiek reagálása: büntetés (hihető legyen!) Akkor érdemes csalni, ha az ebből származó nyereség > büntetés miatt veszteség Dinamikus megközelítés -ismételt játékok A vállalat stratégiája az előző időszakban a többiek által alkalmazott stratégiáktól függ Idő szerepe az ismételt játékokban: Véges időszak ill. t előre ismert Végtelen időszak ill. t előre nem ismert

23 Véges és ismert időtartamú játék
Lehetséges stratégia: 1.lépés: együttműködés 2. lépés: Együttműködés, ha előző időszakban a másik fél kooperál Büntetés, ha a másik nem kooperált Hihető-e a fenyegetés? Selten tétel: ha egy egyedi NE-vel rendelkező játékot sok alkalommal játszanak le, akkor az ismételt játék egyensúlya: egyidőszakos egyensúly t-szer ismételve (a játék története nem játszik szerepet!)

24 Ismételt játék - végtelen időtartam (Bertrand modell alapján)
kiinduló ár: pM (összejátszás-monopolista ár), n=2 „trigger” stratégia p1(t)=pM ha p2(t-1, t-2..)=pM a másik vállalat minden előző időszakban tartotta magát a monopolista árhoz - ekkor a profit= M/2 p1(t)= p1(t+1)=….=c, ha p2(t-1)<pM ha másik csal, büntetés az összes hátralevő időszakban -visszatérés az egyidőszakos egyensúlyhoz - ekkor a profit: =0 Vállalat célja: profit jelenértékének maximalizálása, ahol =1/(1+r): diszkonttényező

25 Összejátszás feltétele
 t   M

26 Összejátszás feltétele (folyt.) - Bertrand
ha n=2    0,5 (r100%)  összejátszás Több vállalatra (n) profit összejátszás esetén: (egy időszakra) Összejátszás feltétele:    (n-1)/n  r<1/(n-1)

27 Összejátszás feltétele végtelenszer ismételt játékban - általánosítás
Vállalatok száma: n, és t= i-edik vállalat profitja: összejátszás esetén (minden időszakban): iC (mindenki összejátszik ) csalás esetén: iD (többiek összejátszanak) büntetés esetén: iP Profitok jelenértéke (trigger stratégia): Összejátszás: (1/1- ) iC Csalás: iD + ( /1- ) iP egyszeri nyereség büntetési szakasz profitjának PV-je