Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FILOZÓFIATÖRTÉNET III. Etika. Korszakolás Ókor Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Demokritosz, Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Demokritosz,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FILOZÓFIATÖRTÉNET III. Etika. Korszakolás Ókor Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Demokritosz, Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Demokritosz,"— Előadás másolata:

1 FILOZÓFIATÖRTÉNET III. Etika

2 Korszakolás Ókor Preszókratikus filozófia (i.e sz.): Demokritosz, Preszókratikus filozófia (i.e sz.): Demokritosz, Klasszikus görög filozófia (i.e. 4. század): Platón, Arisztotelész Klasszikus görög filozófia (i.e. 4. század): Platón, Arisztotelész Hellenizmus (i.e − i.sz. 3. sz.): (kitioni) Zénon, Khrüszipposz, Epiktétosz Hellenizmus (i.e − i.sz. 3. sz.): (kitioni) Zénon, Khrüszipposz, EpiktétoszKözépkor Patrisztika (2-7. sz.): Szent Ágoston Patrisztika (2-7. sz.): Szent Ágoston Skolasztika (9-14. sz.) Skolasztika (9-14. sz.) Reneszánsz ( sz.) Reneszánsz ( sz.)Újkor Racionalizmus (17. sz.): Descartes, Spinoza Racionalizmus (17. sz.): Descartes, Spinoza Empirizmus ( sz.): Locke, Hutcheson, Hume, Bentham Empirizmus ( sz.): Locke, Hutcheson, Hume, Bentham Felvilágosodás (18. sz.): Kant Felvilágosodás (18. sz.): Kant

3 Mi az etika? éthosz: jellem, érzület éthosz: jellem, érzület Etika: az erkölcsi parancsok filozófiai megalapozása Etika: az erkölcsi parancsok filozófiai megalapozása Arisztotelész: Arisztotelész: Minden szubsztanciának funkciója van. Egy szubsztancia akkor tökéletes, ha funkcióját betölti. A lélek szubsztancia. A lélek akkor teljesíti funkcióját, ha erényesen cselekszik. A boldogság (eudaimónia): az ember sajátos funkciójának megfelelő életforma Minden szubsztanciának funkciója van. Egy szubsztancia akkor tökéletes, ha funkcióját betölti. A lélek szubsztancia. A lélek akkor teljesíti funkcióját, ha erényesen cselekszik. A boldogság (eudaimónia): az ember sajátos funkciójának megfelelő életforma Sztoikusok: Sztoikusok: Az emberi lélek a világlélek része, amely halálunkkor visszatér a mindenségbe. Ezért kötelességünk földi életünkben tisztán megőrizni. Az emberi lélek a világlélek része, amely halálunkkor visszatér a mindenségbe. Ezért kötelességünk földi életünkben tisztán megőrizni. Középkor: Középkor: Az ember Isten teremtménye, az erkölcsi parancsokban pedig Isten szándéka fejeződik ki, így az embernek kötelessége a parancsoknak engedelmeskedni. Az ember Isten teremtménye, az erkölcsi parancsokban pedig Isten szándéka fejeződik ki, így az embernek kötelessége a parancsoknak engedelmeskedni. Kant: Kant: Az erkölcsi törvény egyetemes és feltétlen, nem szorul megalapozásra. Az erkölcsi törvény egyetemes és feltétlen, nem szorul megalapozásra.

4 Főbb etikai kérdések Mi az erkölcsi jó? Mi az erkölcsi jó? Tetteinkben vagy szándékainkban rejlik a jó? Tetteinkben vagy szándékainkban rejlik a jó? Van-e szabad akarat? Van-e szabad akarat? Minek alapján ítélkezünk jó és rossz között? Minek alapján ítélkezünk jó és rossz között?

5 Az erény homéroszi fogalma erény (arété): kiválóság erény (arété): kiválóság Az előkelő ember születésénél fogva szép, okos, erős, gyors és bátor. Az előkelő ember születésénél fogva szép, okos, erős, gyors és bátor. boldogság (eudaimonia): boldogság (eudaimonia): Hadi és gazdasági vállalkozásai sikeresek, anyagilag gyarapszik. Hadi és gazdasági vállalkozásai sikeresek, anyagilag gyarapszik. Az előkelő ember erényes és boldog. Az előkelő ember erényes és boldog.

6 A morális reflexió kezdetei 6. század: a türannoszok kora 6. század: a türannoszok kora Az erényes ember boldog. Az erényes ember boldog. De nem feltétlenül gazdag és sikeres. De nem feltétlenül gazdag és sikeres. A boldogság fogalma revízióra szorul. A boldogság fogalma revízióra szorul. Antisztenész: „Az emberek gazdagsága és szegénysége nem a házukban, hanem a lelkükben található” (Xenopón, Lakoma) Antisztenész: „Az emberek gazdagsága és szegénysége nem a házukban, hanem a lelkükben található” (Xenopón, Lakoma)

7 Klasszikus görög erények A görög férfi élethelyzetéből fakadnak: A görög férfi élethelyzetéből fakadnak: bátorság bátorság igazságosság igazságosság mérsékletesség mérsékletesség bölcsesség bölcsesség

8 Honnan erednek a törvények? Naturalista álláspont: a jó, a törvények, a szabályok a természetből erednek. Naturalista álláspont: a jó, a törvények, a szabályok a természetből erednek. Legalista álláspont: a törvények közmegegyezésen alapszanak. Legalista álláspont: a törvények közmegegyezésen alapszanak. Álláspontok: Álláspontok: Cinikusok: a szabályok a természettől származnak, de mindezt a civilizáció elhomályosítja. Cinikusok: a szabályok a természettől származnak, de mindezt a civilizáció elhomályosítja. Anonymus Iamblichi: a törvények közmegegyezésen alapulnak, betartásuk révén az ember kifejtheti természetét. Anonymus Iamblichi: a törvények közmegegyezésen alapulnak, betartásuk révén az ember kifejtheti természetét. Thraszümakhosz: a törvények nem a természettől valók, hanem a zsarnok kényszeríti rá őket az emberekre. Thraszümakhosz: a törvények nem a természettől valók, hanem a zsarnok kényszeríti rá őket az emberekre.

9 A boldogság és az erények Boldogságetikák: a boldogság az erény előfeltétele Boldogságetikák: a boldogság az erény előfeltétele hedonizmus: Demokritosz hedonizmus: Demokritosz hatalometika: Thraszümakhosz hatalometika: Thraszümakhosz tudásetika: Szókratész tudásetika: Szókratész Erényetikák: az erény a boldogság előfeltétele Erényetikák: az erény a boldogság előfeltétele Platón, Arisztotelész, sztoikusok … Platón, Arisztotelész, sztoikusok …

10 Platón az erényekről Lakhész − Mi a bátorság? Lakhész − Mi a bátorság? Az erény leírása megjelenési formái alapján Az erény leírása megjelenési formái alapján Az állam: az erények leírása a lélekben betöltött funkciójuk alapján Az állam: az erények leírása a lélekben betöltött funkciójuk alapján gondolkodó lélek → bölcsesség gondolkodó lélek → bölcsesség indulatos lélek → bátorság indulatos lélek → bátorság vágyakozó lélek → mérsékletesség vágyakozó lélek → mérsékletesség igazságosság igazságosság

11 A lélekrészek és az állam LélekRendekÁllamforma gondolkodófilozófusokarisztokrácia indulatosőröktimokrácia vágyakozóföldművesek oligarchia, demokrácia, türannisz

12 Arisztotelész: a lélek részei és az erények Értelmes lélekrész: Értelmes lélekrész: Tudományos értelem: a tudományos igazságok megismerésével foglalkozik Tudományos értelem: a tudományos igazságok megismerésével foglalkozik Erénye: a bölcsesség (szofia) Erénye: a bölcsesség (szofia) Megfontoló értelem: a gyakorlati tevékenységek elvégzését irányítja Megfontoló értelem: a gyakorlati tevékenységek elvégzését irányítja Erénye: az okosság (fronészisz) Erénye: az okosság (fronészisz) Észbeli erények: bölcsesség + okosság Észbeli erények: bölcsesség + okosság Értelemmel nem rendelkező lélekrész: Értelemmel nem rendelkező lélekrész: A táplálkozást és a szaporodást irányító rész A táplálkozást és a szaporodást irányító rész Az okosságnak engedelmeskedő rész Az okosságnak engedelmeskedő rész Itt találhatóak az erkölcsi erények Itt találhatóak az erkölcsi erények

13 Az erény mint lelkialkat Lelki jelenségek: Lelki jelenségek: Érzelem: mindaz, amivel kellemes vagy kellemetlen érzés jár együtt Érzelem: mindaz, amivel kellemes vagy kellemetlen érzés jár együtt Érzelmi képesség: az az adottságunk, amely képessé tesz bennünket érzelmek átélésére Érzelmi képesség: az az adottságunk, amely képessé tesz bennünket érzelmek átélésére Lelkialkat: az az adottságunk, amelynek folytán az érzelmeinkkel szemben helyesen viselkedünk Lelkialkat: az az adottságunk, amelynek folytán az érzelmeinkkel szemben helyesen viselkedünk Az érzelmek hármas szerkezete: Az érzelmek hármas szerkezete: vakmerőség − bátorság − gyávaság vakmerőség − bátorság − gyávaság pazarlás − nagyvonalúság − fösvénység pazarlás − nagyvonalúság − fösvénység Erkölcsi erény: olyan lelkialkat, amely középúton helyezkedik el két szélsőséges érzelem között Erkölcsi erény: olyan lelkialkat, amely középúton helyezkedik el két szélsőséges érzelem között Észbeli erények: nem középjellegűek Észbeli erények: nem középjellegűek

14 Igazságosság Igazságosság: két aránytalan cselekvés közötti arányos cselekvés Igazságosság: két aránytalan cselekvés közötti arányos cselekvés Fajtái: Fajtái: Szétosztó igazságosság: a nyereség elosztása a befektetett tőke arányában Szétosztó igazságosság: a nyereség elosztása a befektetett tőke arányában Kiigazító igazságosság: a károkozót jóvátételre kötelező bírósági döntés Kiigazító igazságosság: a károkozót jóvátételre kötelező bírósági döntés

15 Sztoikus etika Zénón, kitioni : az ember célja „a természethez szabott élet” Zénón, kitioni : az ember célja „a természethez szabott élet” Kihívás: Hogyan egyeztethető ez össze a sztoikusok fatalizmusával? Kihívás: Hogyan egyeztethető ez össze a sztoikusok fatalizmusával? A tétlenség érve: „Ha a fátumtól úgy rendeltetett, hogy fölépülj a betegségből, akár hívsz orvost, akár nem hívsz, föl fogsz épülni. De ha úgy rendeltetett, hogy ne épülj föl, akár hívsz orvost, akár nem hívsz, nem fogsz fölépülni. A fátumtól vagy úgy rendeltetett, hogy fölépülj a betegségből, vagy úgy, hogy ne épülj föl. Orvost tehát hiába hívsz.” A tétlenség érve: „Ha a fátumtól úgy rendeltetett, hogy fölépülj a betegségből, akár hívsz orvost, akár nem hívsz, föl fogsz épülni. De ha úgy rendeltetett, hogy ne épülj föl, akár hívsz orvost, akár nem hívsz, nem fogsz fölépülni. A fátumtól vagy úgy rendeltetett, hogy fölépülj a betegségből, vagy úgy, hogy ne épülj föl. Orvost tehát hiába hívsz.” Válasz: a kettős okság elmélete (Khrüszipposz) Válasz: a kettős okság elmélete (Khrüszipposz) A külső ok alá van vetve a fátumnak, de a belső nincs alávetve. A külső ok alá van vetve a fátumnak, de a belső nincs alávetve.

16 Az ember mint mikrokoszmosz Újabb ellenvetés: Ha fatalizmus van, akkor a belső ok is alá van vetve neki. Újabb ellenvetés: Ha fatalizmus van, akkor a belső ok is alá van vetve neki. Válasz: az ember mikrokozmosz Válasz: az ember mikrokozmosz A kozmosz az aktív pneuma (lélek) és a passzív anyag keveréke. A kozmosz az aktív pneuma (lélek) és a passzív anyag keveréke. A pneuma aspektusai: természet, sors, gondviselés A pneuma aspektusai: természet, sors, gondviselés Az emberi lélek megfelelő aspektusai: Az emberi lélek megfelelő aspektusai: 1. természet → képzet 2. sors → vágy 3. gondviselés → asszenzió Sors és gondviselés: Sors és gondviselés: „Aki hajlandó, azt a sors vezeti, aki nem, azt kényszeríti.” (Seneca) „Aki hajlandó, azt a sors vezeti, aki nem, azt kényszeríti.” (Seneca)

17 A közömbös dolgok és az aszkézis „Egyes dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül működtetünk. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül működtetünk.” „Egyes dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül működtetünk. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül működtetünk.” (Epiktétosz, Kézikönyvecske) Közömbös dolgok: Közömbös dolgok: A sors (fátum) hatalma alatt állnak A sors (fátum) hatalma alatt állnak Közömbös magatartás kívánatos Közömbös magatartás kívánatos Nincsenek befolyással az ember boldogságára Nincsenek befolyással az ember boldogságára Aszkészisz: gyakorlás Aszkészisz: gyakorlás

18 Az emóciók és az emóciómentesség „A lélek emócióját természetellenes mozgásnak nevezhetjük, amely a félelem, a vágyakozás és hasonlók hatására alakul ki. Az efféle mozgások ugyanis nem engedelmeskednek az értelemnek. Efféle vakság hatására gyakran a zárat harapjuk, és az ajtót verjük, ha nem nyílik elég gyorsan. Ha egy kőben megbotlunk, bosszúálló módon viselkedünk, széttörjük és eldobjuk valahová, s eközben a leglehetetlenebb dolgokat mondjuk.” (Khrüszipposz, Az emóciókról) „A lélek emócióját természetellenes mozgásnak nevezhetjük, amely a félelem, a vágyakozás és hasonlók hatására alakul ki. Az efféle mozgások ugyanis nem engedelmeskednek az értelemnek. Efféle vakság hatására gyakran a zárat harapjuk, és az ajtót verjük, ha nem nyílik elég gyorsan. Ha egy kőben megbotlunk, bosszúálló módon viselkedünk, széttörjük és eldobjuk valahová, s eközben a leglehetetlenebb dolgokat mondjuk.” (Khrüszipposz, Az emóciókról) Emóciók (pathosz): a lelket felkavaró indulatok és érzelmek Emóciók (pathosz): a lelket felkavaró indulatok és érzelmek Gyönyör: a jelenlévő kellemesre vonatkozik Gyönyör: a jelenlévő kellemesre vonatkozik Vágyakozás: a jövőbeli kellemesre vonatkozik Vágyakozás: a jövőbeli kellemesre vonatkozik Fájdalom: a jelenlévő kellemetlenre vonatkozik Fájdalom: a jelenlévő kellemetlenre vonatkozik Félelem: a jövőbeli kellemetlenre vonatkozik Félelem: a jövőbeli kellemetlenre vonatkozik Apatheia: a fátumnak alávetett dolgok emóciómentes szemlélete Apatheia: a fátumnak alávetett dolgok emóciómentes szemlélete ≠ apátia ≠ apátia = a lélek feszült, tettrekész állapota → Ez az erény. = a lélek feszült, tettrekész állapota → Ez az erény.

19 Az erkölcsi megismerés Az erkölcsi megismerés fokozatai: Az erkölcsi megismerés fokozatai: 1. érzet (önérzékelés) 2. képzet 3. asszenzió emocionális ítélet: kellemesnek / kellemetlennek ítélt képzet emocionális ítélet: kellemesnek / kellemetlennek ítélt képzet emociómentes ítélet: emociómentes ítélet: jó képzet: asszenzió megadása jó képzet: asszenzió megadása rossz képzet: asszenzió megtagadása rossz képzet: asszenzió megtagadása közömbös képzet: asszenzió felfüggesztése közömbös képzet: asszenzió felfüggesztése 4. erkölcsileg helyes tett: asszenzióval megítélt képzet

20 Szent Ágoston: az akarat szabadsága és a predesztináció Keresztény etika: az ember Isten teremtménye, az erkölcsi törvények pedig Isten parancsolatai. Keresztény etika: az ember Isten teremtménye, az erkölcsi törvények pedig Isten parancsolatai. A kereszténység legfontosabb fogalmi újítása: az akarat szabadsága. A kereszténység legfontosabb fogalmi újítása: az akarat szabadsága. Az akarat szabadságának kétféle jelentése: Az akarat szabadságának kétféle jelentése: 1. a választás képessége Az akarat mentes a szükségszerűségtől. Az akarat mentes a szükségszerűségtől. Öntudattal rendelkezünk. Öntudattal rendelkezünk. A választás képessége nélkül nem tudnánk különbséget tenni jó és rossz között A választás képessége nélkül nem tudnánk különbséget tenni jó és rossz között 2. szabadság a rossztól és szabadság a jóra Nem mindenkinek jut osztályrészül. Az ember sorsa eleve elrendelt (predestináció). Nem mindenkinek jut osztályrészül. Az ember sorsa eleve elrendelt (predestináció).

21 Descartes ideiglenes etikája Újkor: kísérlet egy a teológiától független, autonóm etika megteremtésére Újkor: kísérlet egy a teológiától független, autonóm etika megteremtésére Descartes: Milyen erkölcsi szabályokat kövessek abban a köztes időben, amíg kétségbe vonom minden ismeretemet, köztük erkölcsi ismereteimet is? Descartes: Milyen erkölcsi szabályokat kövessek abban a köztes időben, amíg kétségbe vonom minden ismeretemet, köztük erkölcsi ismereteimet is? Ideiglenes etika: Ideiglenes etika: Engedelmeskedni kell a társadalmi és vallási törvényeknek. Engedelmeskedni kell a társadalmi és vallási törvényeknek. Ki kell tartani azon nézet mellett, amely mellett elköteleztük magunkat. Ki kell tartani azon nézet mellett, amely mellett elköteleztük magunkat. Csak gondolataink állnak teljesen hatalmunkban. Csak gondolataink állnak teljesen hatalmunkban.

22 Spinoza etikája: az indulatok Indulatok: „a test affekciói, amelyek testünk cselekvőképességét növelik vagy csökkentik” Indulatok: „a test affekciói, amelyek testünk cselekvőképességét növelik vagy csökkentik” passzív: szenvedélyek passzív: szenvedélyek öröm, szomorúság öröm, szomorúság külső és belső oka van külső és belső oka van aktív: kívánság aktív: kívánság conatus: „Minden dolog, amennyiben rajta áll, arra törekszik, hogy megmaradjon létében.” conatus: „Minden dolog, amennyiben rajta áll, arra törekszik, hogy megmaradjon létében.” vágy: törekvés, amely „egyszerre vonatkozik a lélekre és a testre” vágy: törekvés, amely „egyszerre vonatkozik a lélekre és a testre” kívánság: „vágy a vágy tudatával” kívánság: „vágy a vágy tudatával” az ember lényegével azonos az ember lényegével azonos

23 Az erkölcsileg helyes viselkedés Erkölcsileg helyes viselkedés: a szenvedélyek megszüntetése Erkölcsileg helyes viselkedés: a szenvedélyek megszüntetése „Az olyan indulat, amely szenvedély, megszűnik mint szenvedély, ha világos és elkülönített képzetet alkotunk róla.” „Az olyan indulat, amely szenvedély, megszűnik mint szenvedély, ha világos és elkülönített képzetet alkotunk róla.” „Ha a lélek felindulását, vagyis indulatát elválasztjuk a külső ok gondolatától, és összekapcsoljuk más gondolatokkal, akkor szeretetünk vagy gyűlöletünk a külső ok iránt, valamint a kedély ingadozásai, amelyek ezekből az indulatokból származnak, megsemmisülnek.” „Ha a lélek felindulását, vagyis indulatát elválasztjuk a külső ok gondolatától, és összekapcsoljuk más gondolatokkal, akkor szeretetünk vagy gyűlöletünk a külső ok iránt, valamint a kedély ingadozásai, amelyek ezekből az indulatokból származnak, megsemmisülnek.” racionalista etika és empirista etika különbsége racionalista etika és empirista etika különbsége racionalista: a cselekvő számít racionalista: a cselekvő számít empirista: a tett minősége számít empirista: a tett minősége számít

24 Locke: az erkölcsi viszony Négyféle viszony: Négyféle viszony: arányviszony (fehérebb) arányviszony (fehérebb) természetes viszony (apa-fiú) természetes viszony (apa-fiú) intézményes vagy szándékolt viszony (tábornok-hadsereg) intézményes vagy szándékolt viszony (tábornok-hadsereg) erkölcsi viszony erkölcsi viszony Erkölcsi viszony: „az emberek cselekedeteinek megegyezése vagy meg nem egyezése valamely szabállyal” Erkölcsi viszony: „az emberek cselekedeteinek megegyezése vagy meg nem egyezése valamely szabállyal” Helyes cselekedet: amely megegyezik a szabállyal. Helyes cselekedet: amely megegyezik a szabállyal. Helytelen cselekedet: amely nem egyezik meg a szabállyal. Helytelen cselekedet: amely nem egyezik meg a szabállyal. A szabály a törvényhozó büntetésén és jutalmazásán keresztül érvényesül. A szabály a törvényhozó büntetésén és jutalmazásán keresztül érvényesül. Háromféle szabály: Háromféle szabály: Isteni törvény: Isten a túlvilágon jutalmazza és bünteti az emberi cselekedeteket. Isteni törvény: Isten a túlvilágon jutalmazza és bünteti az emberi cselekedeteket. Polgári törvény: a polgári törvény a törvényszéken jutalmaz és büntet. Polgári törvény: a polgári törvény a törvényszéken jutalmaz és büntet. Erkölcsi törvény: a közvéleményben fejeződik ki. Erkölcsi törvény: a közvéleményben fejeződik ki.

25 Hutcheson: az erkölcsi érzék „Tegyük fel, hogy ugyanazon előnyt takarítjuk be két embertől, akik közül az egyik azért van szolgálatunkra, mert gyönyörűséget lel boldogságunkban és szeretetet érez irántunk; a másik, mert az önérdek szempontjaira ügyel, vagy kényszer okából. Az adott esetben mindkettő egyaránt jótékony avagy előnyös a számunkra, és mégis egészen eltérő érzelmeink lesznek irántuk. Így hát erkölcsi cselekedetekről másfajta észleletekkel kell rendelkeznünk, mint amilyenek az előny észleletei; és ezt a képességet, amelynek révén ezeket az észleleteket elnyerjük, erkölcsi érzéknek nevezhetjük.” „Tegyük fel, hogy ugyanazon előnyt takarítjuk be két embertől, akik közül az egyik azért van szolgálatunkra, mert gyönyörűséget lel boldogságunkban és szeretetet érez irántunk; a másik, mert az önérdek szempontjaira ügyel, vagy kényszer okából. Az adott esetben mindkettő egyaránt jótékony avagy előnyös a számunkra, és mégis egészen eltérő érzelmeink lesznek irántuk. Így hát erkölcsi cselekedetekről másfajta észleletekkel kell rendelkeznünk, mint amilyenek az előny észleletei; és ezt a képességet, amelynek révén ezeket az észleleteket elnyerjük, erkölcsi érzéknek nevezhetjük.” (Vizsgálódás az erkölcsi jóról és rosszról)

26 Hume: az emotivizmus Kétfajta ítélet: Tényítélet: igazsága tapasztalati úton eldönthető Tényítélet: igazsága tapasztalati úton eldönthető Pl. A hó fehér Pl. A hó fehér Az ész illetékességi körébe tartoznak. Az ész illetékességi körébe tartoznak. Erkölcsi ítélet: igazsága tapasztalati úton nem dönthető el Erkölcsi ítélet: igazsága tapasztalati úton nem dönthető el Pl. A rablás bűn Pl. A rablás bűn Nem az ész illetékességi körébe tartoznak. Nem az ész illetékességi körébe tartoznak. Emotivizmus: az erkölcsi ítéletek az ítéletet kimondó személy emócióit (érzéseit) fejezik ki. Emotivizmus: az erkölcsi ítéletek az ítéletet kimondó személy emócióit (érzéseit) fejezik ki. Különbséget kell tennünk a tények és az értékek, a van és a kell között. Különbséget kell tennünk a tények és az értékek, a van és a kell között.

27 Jeremy Bentham: az utilitarizmus utilis: hasznos utilis: hasznos Utilitarizmus: egy cselekedet értéke azon mérhető, hogy mennyiben járul hozzá az érintett személy boldogságához. Utilitarizmus: egy cselekedet értéke azon mérhető, hogy mennyiben járul hozzá az érintett személy boldogságához. „Személyek egy bizonyos számát illetően, amennyiben egy élvezet vagy egy fájdalom értékét ezek mindegyikére vonatkozóan tekintjük, ez hét körülménynek megfelelően lesz kisebb vagy nagyobb, úgymint „Személyek egy bizonyos számát illetően, amennyiben egy élvezet vagy egy fájdalom értékét ezek mindegyikére vonatkozóan tekintjük, ez hét körülménynek megfelelően lesz kisebb vagy nagyobb, úgymint 1. Intenzitása 2. Tartalma 3. Bizonyos vagy bizonytalan mivolta 4. Közeli vagy távoli mivolta 5. Termékenysége 6. Tisztasága 7. Kiterjedése”

28 Kant és az etika megalapozása Arisztotelész: Arisztotelész: boldogságetika: Mi a boldog élet? boldogságetika: Mi a boldog élet? Kant: Kant: kötelességetika: Mit kell tennem? kötelességetika: Mit kell tennem? „kell”: „kell”: nem célszerűség, hanem kötelesség nem célszerűség, hanem kötelesség nem teleologikus, hanem deontologikus nem teleologikus, hanem deontologikus nem bennünk, hanem velünk szemben nem bennünk, hanem velünk szemben

29 A kategorikus imperatívusz felkutatása Kérdés: Mit kell tennem? Kérdés: Mit kell tennem? Válasz: a priori szintetikus ítélet Válasz: a priori szintetikus ítélet Nem leíró (elméleti ész), hanem felszólító (gyakorlati ész) mód: imperatívusz Nem leíró (elméleti ész), hanem felszólító (gyakorlati ész) mód: imperatívusz Nem hipotetikus (feltételes, célszerűség), hanem kategorikus (feltétlen, kötelesség) Nem hipotetikus (feltételes, célszerűség), hanem kategorikus (feltétlen, kötelesség) Kategorikus imperatívusz: Kategorikus imperatívusz: Nem vonatkozhat az akarat anyagára, ezért formális. Nem vonatkozhat az akarat anyagára, ezért formális. Az akarat célja nem külsődleges (heteronóm), hanem önmaga számára szab törvényt (autonóm). Az akarat célja nem külsődleges (heteronóm), hanem önmaga számára szab törvényt (autonóm). A kötelesség és a hajlamoktól irányított szubjektív szabályok (maximák) összeütközését kell elkerülni. A kötelesség és a hajlamoktól irányított szubjektív szabályok (maximák) összeütközését kell elkerülni.

30 A kategorikus imperatívusz „Cselekedj úgy, hogy cselekedeted maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elvének is számítson!” „Cselekedj úgy, hogy cselekedeted maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elvének is számítson!” „Cselekedj úgy, hogy az emberiséget mind önmagad, mind mindenki más személyében mindenkor mint célt, sohasem pusztán mint eszközt használd!” „Cselekedj úgy, hogy az emberiséget mind önmagad, mind mindenki más személyében mindenkor mint célt, sohasem pusztán mint eszközt használd!”

31 A szabadság A cselekedetek a tapasztalati világ oksági törvényeinek vannak alávetve. A cselekedetek a tapasztalati világ oksági törvényeinek vannak alávetve. Az akarat azonban az ész autonóm törvényhozásának van alávetve, ezért szabad. Az akarat azonban az ész autonóm törvényhozásának van alávetve, ezért szabad. Az a szabadság nem a jelenségek világában, hanem a magában való dolog világában áll fenn. Az a szabadság nem a jelenségek világában, hanem a magában való dolog világában áll fenn.


Letölteni ppt "FILOZÓFIATÖRTÉNET III. Etika. Korszakolás Ókor Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Demokritosz, Preszókratikus filozófia (i.e. 6-5. sz.): Demokritosz,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések