Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lehr János Megjegyzések a locke-i tulajdonfelfogáshoz A tulajdonnal kapcsolatos elméleteket többnyire a Második értekezés V. fejezete alapján állítják.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lehr János Megjegyzések a locke-i tulajdonfelfogáshoz A tulajdonnal kapcsolatos elméleteket többnyire a Második értekezés V. fejezete alapján állítják."— Előadás másolata:

1 Lehr János Megjegyzések a locke-i tulajdonfelfogáshoz A tulajdonnal kapcsolatos elméleteket többnyire a Második értekezés V. fejezete alapján állítják fel. A számtalan interpretáció ellentétes végeredményekre jut. Mindegyikük egy eltérő társadalmi berendezkedést óhajt igazolni. Utána kell néznünk, Locke mit gondolt a tulajdonról többi munkájában, meg kell keresni azokat a fogalmakat, melyek segíthetnek a tulajdon kérdésének tisztázásában.

2 A tulajdon típusai Locke szerint Antropológiai tulajdon 1)„[M]indenkinek tulajdona a saját személye. Ehhez senkinek sincs joga, csak magának.” (27.) 2)„[T]estének munkája és kezének műve a szó szoros értelemében az övé.” (27.) Szociális tulajdon 1)„[A] munka vitathatatlan tulajdona a munkásnak, ahhoz, amivel ez a munka egyesült, nem lehet joga senkinek, csak neki…” (27.) 2)„Kiemeltem őket abból a közös (természeti) állapotból, amelyben voltak, és az én munkám változtatta őket az én tulajdonommá.” (28.)

3 A Suárez-től vett felosztás Inklúzív tulajdon Jog ahhoz, hogy bármit kiemeljek a természeti állapotból és munkám révén a magaménak tekintsem, ha nem ártok vele másnak. „[M]ég ma is előfordul ennek az eredeti természeti törvénynek az alkalmazása tulajdon szerzésére olyan dolog vonatkozásában, amely korábban közös volt: és ennek következtében a hal, amit valaki kifog az óceánból (…) a munka révén – amellyel kiemelik abból a közönséges állapotból, melyben a természet hagyta – annak a tulajdonává lesz, aki fárad vele.” (30.) Exklúzív tulajdon Jog ahhoz és csak ahhoz, hogy rajtam kívül bárkit eltiltsak az adott dolog használatától. „Aki Isten e parancsának engedelmeskedve uralma alá hajtotta, megművelte és bevetette a föld bármely részét, az ezzel hozzátett valamit, ami az ő tulajdona volt, amihez másnak nem volt joga, és amit jogsértés nélkül más nem vehetett el tőle.” (32.)

4 A Waldron-féle felosztás I. Partitív tulajdon (A-nak résztulajdona van X-ben.) Amit kiemeltem a természeti állapotból, az az enyém – mint az emberiség képviselőjéé –, ha felelősen használom, ha nem pocsékolom el, és ha hagytam másnak eleget. „Tekintetbe véve tehát, (…) hogy egy embernek a szorgalma a készleteknek mily csekély hányadára terjedhetett ki, és mások kárára ezeknek mily kicsiny részét foglalhatta le, kivált ha megmaradt azokon a határokon belül, amelyek erre vonatkoznak, hogy mi szolgálhat az ő hasznára, mindezt tekintetbe véve aligha lehetett helye vitának vagy pörlekedésnek az így létesített tulajdon miatt.” (31.) „Akinek egy egész folyónyi maradt ugyanabból a vízből, az nem gondolhatja, hogy egy másik, még ha jókorát kortyolt is, megkárosította őt az ivásával. S a földnek és víznek az esete, ha elegendő van mindkettőből, teljesen egyforma.” (33.)

5 A Waldron-féle felosztás II. Dominatív tulajdon (X valami, A-nak a tulajdona.) A „legvégső” tulajdon. Senkinek nem tartozom semmilyen kötelezettséggel, ami a tulajdonomat illeti. Örökíthetem, annak adhatom, akinek akarom, el is pusztíthatom a használata során. „[A]z által, hogy az ember ura önmagának és tulajdonosa saját személyének, valamint személye cselekedeteinek vagy munkájának; és hogy annak nagy része, amit az ember élete fenntartására vagy kényelmének biztosítására alkalmazott, amikor a találmányok és mesterségek lehetővé tették, teljes egészében az övé volt, és nem volt másokkal közös.” (44.)

6 A tulajdontípusok rendszere Antropológiai tulajdon Szociális tulajdon Inklúzív tulajdon A belélegzett levegő, a földön heverő gyümölcsök. A lehetőség, hogy földünk legyen a természeti állapotban. Partitív tulajdon Gyakorlati tudás, a szülők tisztelete, engedelmesség a feljebbvalóknak. A bekerített föld, amelyen elkezdünk dolgozni. Exklúzív tulajdon A testünk, az egészségünk, képességeink. A saját, folyamatos munkánk által feljavított föld. Dominatív tulajdon Mentális konstrukciók, vélemények, vallásszabadság. A személyes kényelmünkhöz kellő tárgyak.

7 A kényelem típusai I. A „comfort” Az élethez elengedhetetlen dolgok megléte. Ezekre mindenképp szükségünk van. A „convenience” A jólétet biztosító, mindenki által favorizált kellékek. Ezek szükségességét elismerjük, de nem mindig élünk velük. Az „easiness” Nyugalmi állapot, melyben semmilyen inger nem ér minket, amelytől meg akarnánk szabadulni. Ez minden ember tekintetében azonos.

8 A kényelem típusai II. A „leisure” Szabadidő, melyben az általunk előnyben részesített dolgot tehetjük meg anélkül, hogy tekintettel kell lennünk bárki másra. Az antropológiai tulajdonnal csak kötelezettségek járnak együtt, de korlátozások nem. Az akaratunk képessé tesz minket speciális cselekvésekre, amelyek nem sértik a kötelességeinket. Tehát lehetnek arany dísztárgyaink, vagy hatalmas házunk, ha a saját örömünkre lesznek előállítva. Probléma akkor merül fel, ha a „leisure” önérdekké változik. A pénz megjelenése ezt nagyban erősíti.

9 Az önérdek ellensúlyai I. Isten A természeti törvényt, a bennünk rejlő racionalitást a Teremtőtől kaptuk. Sokat kell rajta dolgoznunk, de beláthatjuk a világ összefüggéseit és kötelességeinket. Az erény ismerete Képesek vagyunk fogalmat alkotni a helyesről és a helytelenről definíciók és értékítéletek alapján. A filozófiai törvény Bármilyen társadalomban is élünk, van benne etika. A társadalmi helyzetünk szempontjából ezt fogjuk követni.

10 Az önérdek ellensúlyai II. „Még annak is, aki a fölülmúlhatatlan és végtelen boldogságot csupán az itteni jó élet lehetséges következményének tartja, az ellenkező állapotot pedig a rossz élet lehetséges jutalmának, el kell ismernie önmaga előtt, hogy szerfölött rosszul ítél, amennyiben nem arra a következtetésre jut, hogy az erényes élet, az örökkévaló üdvösség biztos reménységével, mely egyszer eljöhet, előnyben részesítendő a tisztátalan élettel szemben, melyet a bűnösnek talán osztályrészül jutó rettenetes állapottól való félelem, vagy legalábbis a megsemmisülés iszonyú és bizonytalan reménye kísér. (…) Ha tehát a jó ember nem számít rosszul, örökké boldog lesz; ha pedig mégiscsak téved, akkor sem nyomorúság jut osztályrészéül, hanem az, hogy nem érez semmit. Másrészről viszont, ha a gonosz számítása válik be, ő akkor sem lesz boldog, ha ellenben téved, végtelenül nyomorult lesz. (…) Hisz még csak nem is beszéltem bizonyosságról vagy valószínűségről eljövendő állapotunk kapcsán; tekintve hogy itt mindössze az volt a célom, hogy bemutassam a téves ítéletet, melyről mindenki kénytelen lesz elismerni, hogy a saját, tetszőleges módon felvett elvei alapján hozta meg, aki csak valamely megfontolásból a bűnös élet kurta gyönyöreit részesíti előnyben, holott tudja (és óhatatlanul bizonyos is benne), hogy a túlvilági élet legalábbis lehetséges.” (Értekezés, II , Kurzív kiemelés tőlem.)

11 A munka I. Előállítással történő létrehozás Mi csak aktualizáljuk a természetben rejlő potencialitásokat, nem teremtünk. Arra csak Isten képes. Csak a munka célját, névleges lényegét ismerjük, a valós lényegét nem. A személy összekapcsolása a tulajdonnal. Nem tudjuk eldönteni, mikor történik meg. Elveszíthetjük magunkat a külső tárgyakban. A személyes azonosság nem segít. Kiérdemlés A munka nem rendelkezik erkölcsi többlettel. A természeti állapotban Isten parancsának engedelmeskedünk, ha dolgozunk.

12 A munka II. A munka egy Isten által előírt kötelesség, célja van, és nem lehet erkölcstelen. Eleve erkölcsöt kell létrehoznia, nem tulajdont. 1)A természeti állapotban tulajdont szerző ember erkölcsösen cselekszik, mert Isten utasítását hajtja végre. A munkájának célja az önnön – az emberiség egy képviselője –, életének megmentése. Ez a munka lehet szellemi is. 2)Lehetséges olyan munka, amely pusztán felebaráti szeretetből végzett cselekvés. 3)Az emberiség fejlődését, jólétét, valamint a közgazdasági hasznot növelő, a polgári társadalom által organizált cselekvéssorozat a tökéletes munka. Állásokat, gyakorlati hasznot, fejlődést és újonnan befektethető pénzt eredményez. Ugyanakkor a munka [labour] nem azonos az egyéni, a személyes kényelem szempontjából végzett cselekvésekkel [work].

13 Konklúzió 1)Szükségünk van tulajdonra, hogy életben maradjunk, hogy a boldogságra törekedjünk, hogy a társadalom működni tudjon, hogy a munka létezhessen. Tulajdon bármi lehet, de nem rendelkezhet olyan vonással, amely meghatározza a megszülető polgári társadalom berendezkedését, politikai formáját. 2)A kapitalizmusban kevés ember rendelkezik tulajdonnal. A kapitalista társadalmak munkafelfogása csak az ő hasznukat növeli, a munkásokét nem. A keresztény-szocialista társadalom gazdaságilag gyenge, mert folyamatosan támogatnia kell a tagjait. Ráadásul nehéz megállapítani, ki a rászoruló, ki nem az. Az időnkénti redisztribúció pedig igazságtalan és ideiglenes megoldás. 3)A polgári társadalom nemcsak a tulajdont védi, hanem a független bírói hatalmat is életbe lépteti. A törvény előtti egyenlőség legalább annyira a polgári társadalom jellemzője, mint a tulajdon.

14 Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "Lehr János Megjegyzések a locke-i tulajdonfelfogáshoz A tulajdonnal kapcsolatos elméleteket többnyire a Második értekezés V. fejezete alapján állítják."

Hasonló előadás


Google Hirdetések