Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

RÉGI ALMAFAJTÁK BORÓKA-MAG-BÖRZE - 2013 február 10 VADOR.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "RÉGI ALMAFAJTÁK BORÓKA-MAG-BÖRZE - 2013 február 10 VADOR."— Előadás másolata:

1 RÉGI ALMAFAJTÁK BORÓKA-MAG-BÖRZE február 10 VADOR

2 Batul: (Narancs alma, Üveg alma) Erdélyből származó többszáz éves fajta. Érési ideje szeptember vége felé. Novembertől márciusig fogyasztható. Gyümölcse középnagy vagy kicsi (100gr.), gyakran enyhén lapított alakú. Sárga alapszíne a napos oldalon pirossal mosott. Húsa kemény, bőlevű, íze kellemesen édes-savas. Egyszerű körülmények között is jól tárolható. Fája erős növekedésű, termőrészeit inkább a fa külső részein hozza. Hűvösebb, párásabb területekre való, de betegségekre nem fogékony.

3 VADOR Batul: (Narancs alma, Üveg alma) „Halványzöld, értével szalmasárga, napos oldalán élénk karminpirossal belehelve, melyen feltűnik a ritkás barna pontozat” „Bőlevű üdítő savanykás édes, kissé fűszeres ízű.” „Neve állítólag a –pátul- szóból ered, ami oláhul boglyafeneket jelent. Pince híján ugyanis az erdélyiek ezt az almát őszkor a szénaboglya fenekére teszik és befedik, tavasszal pedig eltakarítva a szénát, a szépen megsárgult almát értékesítik.”

4 VADOR Hazai eredetű. Hazánkban meglehetősen ismert és elterjedt fajta volt. Igen kései, október elején vagy közepén szedhető, decembertől júniusig fogyasztható. Gyümölcse középnagy ( gr.), kissé megnyúlt, alapszíne zöldessárga, napos oldalon halványpiros pír borítja. Héja vastag, erősen viaszos. Húsa kemény, íze enyhén savanykás. Fája erős növekedésű, elöbb feltörő, termőkorban kiszélesedő félgömb alakú koronát nevel. Középkésői termőre fordulás után bőven, de szakaszosan terem. Igénytelen, s a betegségeknek ellenálló, külterjes adottságokra javasolható fajta. Húsvéti rozmaring: (Entz rozmaring, Honti alma)

5 VADOR „Elég bő levű, finom savannyal emelt, néha elég fűszeres ízű, illatos-zamatos.” Húsvéti rozmaring: (Entz rozmaring, Honti alma)

6 VADOR „Értével aranysárga, napos oldalán kissé sötétebbsárga, rendesen minden pír nélkül. Pontozata sűrű, jellegzetes, szembetűnő nagy, zöldesen szegélyezett barnás pontocskákban jelentkező.” „Bőlevű, igen kellemes kissé savanykás, nagyon jó, fűszeres ízű, kellemes illatú.” Ananász renet (Citromalma):

7 VADOR „Értével bágyadt citromsárga alapszínű, melyből a napszegte darabokon csak kevés látható, mert az egész felülete élénk pirossal van többé-kevésbé befuttatva és ebben sötétebb csíkokkal és pontokkal becsapkodva.” „Leve alig elegendő, cukros, igen kellemes, fűszeres, a nyirkosabb talajon termett almáké muskotályos ízű.” Muskotály renet:

8 VADOR Parker pepin (Bőr alma, Kormos alma): „Értével citromsárga alapszínén nyersbőrszerű rozsdával teljesen letakart. Innen ered a bőralma elnevezése.” „Íze jellegzetesen savanykás, borízű.” „Borkészítésre, aszalásra (vékony héja miatt), de savanyú almát kedvelőknek fogyasztásra is kiváló.”

9 VADOR Téli piros pogácsa (Kecskeméti téli piros pogácsa, Piros pogácsa alma): „Nagy, lapos, pogácsalakú almák, melyek csaknem az egész felülete szép karminpiros festéssel, csíkokkal, pettyekkel és elmosódott pirossággal van bevonva.” „Leve elég bő, édes borízű, némi finom kesernyés ízzel.” „Az Alföld homokján, ha alul elegendő víz van, tenyészik a legjobban”

10 VADOR Pónyik alma: „Nagy méretű, szabálytalan lapított gömbalakú almák” „Tömött porhanyó, olvadó, cukrosan savanykás, illatos, fűszeres, igen finom ízű.” „Ősi eredetű erdélyi almánk.”

11 VADOR Simonffy piros (Kék alma, Czigány alma, Magyalné almája, Bika alma): „Vékony, szívós, sima, hamvas, ledörzsölve ragyogó fényes. Alapszíne bágyadt sárga, ebből azonban csak ritkán látszik valami, mert egész felülete sötétpirossal van befestve és még sötétebb csíkokkal becsapkodva.” „Húsa a bőr alatt sokszor pirosba játszó, finom, pezsgő, tömött, bőlevű, igen cukros, finom savannyal emelt, igen kellemes, fűszeres ízű.” „Nem válogatós. Mindenütt jól díszlik és terem. Az Alföld mostoha viszonyai között is kitűnően terem. De a hegyvidéken is haszonnal ültethető.” „Eredeti magyar fajta. A debreceni Simonffy család nevéről van elnevezve. Debrecen környékéről, mások szerint Egerből származik”

12 VADOR Sikulai alma (Székely alma): „Egyike a legtartósabb téli almafajtáknak, melyeket októberben kell leszedni. Télen is jól élvezhető, de a tavaszi hónapokban éri el a teljes finomságát. A vérterűtől, almamolytól, gombabetegségektől aránylag keveset szenved. Ősi eredetű magyar fajta, valószínű, hogy a Fehér Körös mentén fekvő Sikula községben magról kelt.”

13 VADOR Daru sóvári (Daru alma, Sóvári, Szilágysági sóvári): „Októbertől áprilisig fogyasztható gyakran igen nagy méretű elsőrendű asztali, piaci és háztartási alma” „A leve bő, cukros, igen kellemes üdítő borízű.” „A Tisza keleti partjain fekvő községekben emberemlékezet óta el van terjedve. Hazai fajta.”

14 VADOR Kovács Gyula - Zala megye Pórszombat Petőfi u 1/a Horn János: Pomológia/Alma


Letölteni ppt "RÉGI ALMAFAJTÁK BORÓKA-MAG-BÖRZE - 2013 február 10 VADOR."

Hasonló előadás


Google Hirdetések