Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános lélektan A kommunikáció és nyelvhasználat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános lélektan A kommunikáció és nyelvhasználat."— Előadás másolata:

1 Általános lélektan A kommunikáció és nyelvhasználat

2 A kommunikáció alapfogalmai élő szervezet – környezet: anyagcsere, energiacsere, információcsere communis - közösség és communicatio - közzététel Shannon (1948): az információ (I) – a várhatótól való eltérés a bit az információ mértékegysége: információmennyiség, mely két azonos valószínűséggel fennálló változat közötti döntést teszi lehetővé, pl. a maratoni harcos üzenete az athéni néphez redundancia: információfelesleg, melynek szituatív jellege van, pl. a spártaiak a kevés üzenetből is értenek

3 A jel, mint az információ közvetítője természetes, pl. egy mosoly szimbolikus, pl. egy közlekedési tábla, vagy az alábbihoz hasonló jel: a jel továbbá lehet analóg vagy diszkrét, pl. egy kép és egy szó

4 A kommunikáció elemei közvetlen, azaz interakció révén valósul közvetett, a kommunikációs láncba közvetítő tárgyak, elemek ékelődnek

5 A kommunikáció szintjei reflexes szint: méhek rezgőtánca szándékos nyelv nélküli nyelvi szint (nyelv, jelnyelv) –ismérvek (Hebb): rendszerint szándékos kisszámú jellel operál kombinációs lehetőség

6 Ritualizáció, mint a kommunikáció evolúciós eredménye „ A” állat Viselkedés Viselkedés 2 „B” állat megértem V1-et nincs V2 pl. a csókos gurámi élete nem „love story”

7 Beszélnek-e nyelvet az állatok? cerkófok „nyelvhasználata”, szavak és dialektusok csimpánzok emberi környezetben (Washoe, Lana, Sarah)

8 Az emberi kommunikáció formái verbális non-verbális –mimika –pantomimika –gesztusok –proxemika metakommunikáció –vokális –nem verbális

9 Az emberi kultúrák változása Epizódikus (5 millió év), átadás nincs Mimetikus (1,5 millió év), testi lejátszás, utánzás Mitikus (50000 év), nyelvi szemantikus, elbeszélő tudás Elméleti (10000 év), külső tárak, rögzített tudás

10 A nyelvhasználat a nyelv, mint szimbolikus, szabályok által irányított rendszer a nyelv digitális jellegű, érzékletes tulajdonságaiban különbözik a tárgytól, nem analóg a nyelvi aspektusok: –fonológia: a fonémák rendszere –szintaxis: nyelvi szerkezet, a nyelvet meghatározó szabályok –szemantika: jelentéstan –pragmatika: nyelvhasználat, ahogy a nyelvet használjuk

11 A nyelvprodukció és megértés produkció: artikulációs kódot használ –Broca terület sérülése motoros afáziát okoz megértés: auditoros kódra van szükség –Wernicke terület sérülése receptív afáziát okoz

12 Nyelvi szintek a nyelv többszintű rendszer –beszédhangok, fonémák (kb. 40) –szavak, előtagok, toldalékok, morfémák (kb ) –mondategységek: végtelen kombinációs lehetőség a meglévő egységeket nagyobb számban kombináljuk egy magasabb szinten

13 MONDATPRODUKCIÓMONDATPRODUKCIÓ mondategységek MONDATMEGÉRTÉSMONDATMEGÉRTÉS morfémák fonémák

14 A nyelvelsajátítás elméletei a nyelvelsajátítás a tudáselsajátítás egyik legfontosabb problémája tanuláselmélet –a kondicionálás és utánzás a nyelvelsajátítás legfontosabb alapjai –! a gyermek szelektíven utánoz: a gyermeki beszéd magasan korrelál az anyai beszéddel morfológiai és szintaktikai vonatkozásban –Moerk (1996): a gyermeki utánzás mechanikus jellege a beszédtanulással csökken, az anyák nagyrésze korrigálja a gyermek szavait, ez különösen hatékony

15 Chomsky nativizmusa. –a generatív nyelvtan lényege, hogy a gyermek a nyelv mélystruktúrájában fellelhető véges számú generáló, transzformáló szabály segítségével végtelen számú nyelvtani egységet képes létrehozni. –a nyelvi mélyszerkezetek nyelvi univerzáliák, mivel minden nyelvben megtalálhatóak

16 A generatív nyelvtan újítása a nyelvelsajátítás alapkategóriája nem a szó, hanem a mondat a nyelvelsajátítás kreatív folyamat, a gyermek nyelvtani szerkezeteket sajátít el, ezek segítségével végtelen számú mondatot generál a gyermek szabályok létrehozására is képes: a nyelvtanulás fő mozgatórugója nem a kondicionálás vagy utánzás, hanem az aktív szabályalkotás

17 a nyelvtanulás bizonyos fokig független más kognitív fejlődésektől a nyelvtanulás specifikus képessége veleszületett, „előprogramozottság” létezik, a „nyelvelsajátító készülék” úgy viselkedik, mint egy genetikai kód: születésünkkor embrionális állapotban van, de környezeti hatásokra aktivizálódik

18 Piaget és a nyelvtanulás kognitív elmélete –elveti a mechanikus elsajátítás elvét –szerinte a nyelvi fejlődés a kognitív fejlődésnek nem önálló területe –a nyelv a kognitív fejlődés egyik aspektusa: a beszéd képessége az érzékszervi-mozgásos értelem kibontakozásához, a szimbólumok megjelenéséhez kapcsolódik –„a beszéd nem forrása a logikának, ellenkezőleg, a logika strukturálja a beszédet” –elutasítja a nyelvi univerzáliák, eredendő nyelvtani szerkezetek létezését

19 Cselekvésközpontú (interakcionalista) elmélet – a beszéd nem csak kognitív-intellektuális teljesítmény, hanem szociális cselekvés is –Bruner (1991): a nyelvelsajátítás az anyával való „akciós párbeszéd” során valósul meg. –a csecsemő és a felnőtt közös cselekvést végeznek, vagyis az univerzális szerkezetek fejlődés-történetileg e közös cselekvés termékei –! a gyermeknek olyan mondatokat kell alkotnia, melyek összeilleszthetőek a felnőtt mondataival

20 A nyelvhasználat kultúrközi különbségei Boas kultúrközi vizsgálatai indiánok és eszkimók körében –elnevezésbeli eltérések vannak, ez a két nyelv strukturális különbségeire vezethető vissza –az elnevezésbeli eltérések a világ megtapasztalásának különbözőségét fogja eredményezni

21 A „lyuk”-ra vonatkozó szavak a pintupi ausztrál bennszülöttnyelvben Yarla: lyuk egy tárgyban Pirti: lyuk a földben Pirnki: kőkagyló által vájt lyuk Kartalpa: kis lyuk a földben Yulpilpa: nem mély lyuk, amiben hangyák élnek Mutara: speciális lyuk egy lándzsában Nyarrkalpa: üreg kis állatok számára Pulpa: nyúl ürege Makarnpa: goanna (ausztrál gyíkfajta) ürege Katarta: a goanna által maga után hagyott lyuk, amikor hibernáció után a felszínre tör

22 Sapir-Whorf hipotézise a nyelvről Nyelvi determinizmus: anyanyelvünk meghatározza, hogy miként gondolkodunk a világról Nyelvi relativizmus: egy adott nyelvben kódolt megkülönböztetések gyakran nem találhatók meg más nyelvekben

23 A nyelvi relativitás elmélete Sapir és Whorf: a világot olyannak látjuk, amilyennek a nyelv lefesti –„a valóságos világ” a csoport nyelvi szokásainak következménye –a világot a pszichikum rendezi a nyelv segítségével, a közösség megegyezései a nyelvünk mintáiba kódolódnak –a szókincs az adott kultúrára jellemző módon kódolódik (pl. eszkimó szókincs a hófajtákra)

24 Whorf: a nyelvi különbségek világnézeti különbségek hordozói (pl. hopi indiánok házépítési szokásai) –+ a névvel rendelkező tárgyakat könnyebben felismerjük és könnyebben emlékszünk rájuk –+ a nyelv és kultúra szorosan összetartozik –- ellenérv: pl. világvallások különböző nyelvű kultúrákban

25 Nyelvi univerzáliák az univerzáliák minden kultúrában fellelhető hasonló nyelvi szerkezetekre vagy szabályalkotási módozatokra utalnak az univerzáliák mögött a megismerés pszichológiai (örökletes biológiai) megalapozottsága áll Berlin és Kay színspektrum kísérlete –a fokális színek különböző kultúrákban ugyanazok és prototipikusak –!! a színelnevezés azért univerzális, mert a látórendszer univerzális

26 Nyelvi relativitás egy kultúrán belül Bernstein angliai vizsgálata polgári és külvárosi családokból származó serdülőknél –korlátozott nyelvi kód: szegényes szókincs, nehézkes szabályalkotás, nyelvi sztereotípiák –kidolgozott nyelvi kód: gazdag szókincs, választékos beszéd, nyelvi leleményesség a nyelvi különbségek a szocializáció következményei a nyelvi befolyásolás lehetőségei a címkézés által: –melyik államhatalmi szerv a megbízhatóbb, a titkosrendőrség vagy az állambiztonsági szerv?

27 Nem verbális kommunikáció beszédközpontúság, az emberek közötti kommunikáció alapformája a beszéd a nem verbális kommunikáció iránti érdeklődés az információelmélet irányából kezdődik –az emberi viselkedés minden mozzanata információhordozó –a forma és szándék nem játszik kizárólagos szerepet az információtartalom értékelésében

28 A nem verbális kommunikáció funkciói a kommunikációs kapcsolat ellenőrzése –a kapcsolatlétesítés és fenntartás eszköze, mely visszacsatolás révén működik –beszélőváltás jelei és beszédigény jelzései –az interakció lezárása: megszaporodnak a nem verbális megnyilvánulások, biztosítják egymást a partnerek a kapcsolat folyamatosságáról az én megjelenítése – hiteles, érvényes és elfogadható képet kell nyújtanunk magunkról –a beszéd funkciója csökken, a közvetlen interakcióban ezt a közlést nem verbálisan kell elvégezni

29 –státusszimbólumok, a csoporthoz való tartozás szimbólumai –testi tulajdonságok: nem szándékosan kerülnek az interakcióba az érzelmi állapot kifejezése –a beszédtől függetlenül megnyilvánuló automatizmusok, melyek általános jelentésűek ellenőrzése a személyes viszony kifejezése –dominancia kifejezésre juttatása –a szó és nem verbális közlés összhangja a hiteles kommunikáció alapja –kettős kötés, double bind jelenség

30 A nem verbális kommunikáció csatornái arcmimika –homloktájék –szemek –alsó arc –az arc egyes részletei nem kevésbé informatívak, mint a teljes arc gesztusok, testtartás tekintet: a szemkontaktus, mint a rokonszenv kifejezője hang magassága, tempó, szín, erő

31 térközszabályozás (proxemika), a rejtett dimenzió –0-60 cm intim viszony – cm személyes viszony – cm társalgási viszony –> 300 cm a nyilvánossági viszony –territóriumok kijelölése –testi érintés nagy kulturális különbségek, a rokonszenv vagy dominancia kifejezői

32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Általános lélektan A kommunikáció és nyelvhasználat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések