TUDOMÁNY ÉS OKTATÁS A 21.SZÁZADBAN KROÓ NORBERT WIGNER FIZIKAI KUTATÓKÖZPONT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉKESFEHÉRVÁR, 2013.03.17.

Az előadások a következő témára: "TUDOMÁNY ÉS OKTATÁS A 21.SZÁZADBAN KROÓ NORBERT WIGNER FIZIKAI KUTATÓKÖZPONT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉKESFEHÉRVÁR, 2013.03.17."— Előadás másolata:

1 TUDOMÁNY ÉS OKTATÁS A 21.SZÁZADBAN KROÓ NORBERT WIGNER FIZIKAI KUTATÓKÖZPONT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉKESFEHÉRVÁR, 2013.03.17

2 A 21. században gyorsan változó világban élünk. Néhány jellemzője: A 21. században gyorsan változó világban élünk. Néhány jellemzője: Gyors technológiai, politikai, szociális és kulturális változások; Gyors technológiai, politikai, szociális és kulturális változások; Pénzügyi, gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális válságok; Pénzügyi, gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális válságok; Az öreg iparágak hanyatlása; Az öreg iparágak hanyatlása; A termékek és szolgáltatások növekvő nem anyagi jellege (a média, esztétika és kultúra szerepe) A termékek és szolgáltatások növekvő nem anyagi jellege (a média, esztétika és kultúra szerepe) Növekvő verseny, csökkenő társadalmi biztonsággal kombinálva; Növekvő verseny, csökkenő társadalmi biztonsággal kombinálva; Növekvő igény az emberi kapacitások és képességek teljes körének hasznosítására; Növekvő igény az emberi kapacitások és képességek teljes körének hasznosítására; Növekvő igény a kreatív munkaerő iránt; Növekvő igény a kreatív munkaerő iránt; A nemzeti populációk növekvő heterogenitása; A nemzeti populációk növekvő heterogenitása; A nemzeti oktatási rendszerek csökkenő produktivitása. A nemzeti oktatási rendszerek csökkenő produktivitása.

3 MIT VÁR TŐLÜNK A 21. SZÁZAD? A 20. SZÁZADBAN EGY ORSZÁG EREJÉT HADSEREGÉNEK LÉTSZÁMA, ACÉLTERMELÉSÉNEK VOLUMENE, TERÜLETÉNEK NAGYSÁGA HATÁROZTA MEG A 21. SZÁZAD A (HASZNOSÍTHATÓ) TUDÁS SZÁZADA NÉHÁNY ALAPVETŐ VÁLTOZÁS: 1.A TUDOMÁNY NÖVEKVŐ SZEREPE 2.A TUDOMÁNY ÉS GAZDASÁG SZOROS KAPCSOLATÁNAK KÖVETELMÉNYE 3.A TEHETSÉGEK SZEREPÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE 4.A KREATÍVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ KULCSSZEREPE

4 A 21. SZÁZAD ÚJ KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI A „HAGYOMÁNYOS” TECHNOLÓGIÁK KIMERÜLŐBEN VANNAK. ÚJ ÖTLETEK. KUTATÁS. A VÁLLALATI INNOVÁCIÓ JELENTŐS HÁNYADA A KUTATÁSBÓL ERED A KUTATÁSI EREDMÉNYEK REALIZÁLÁSÁNAK SEBESSÉGE NŐ A TUDOMÁNY GAZDAGÍTJA A GAZDASÁGOT TUDÁSALAPÚ (INFO) TÁRSADALOM / GAZDASÁG

5 HOGYAN GAZDAGÍTHATJA A TUDOMÁNY A GAZDASÁGOT? - AZ ALAPKUTATÁSOK BEÉRNEK (HOLOGRÁFIA) - ÁLTALÁNOS CÉLOK (BIO- ÉS NANOTECHNOLÓGIA) - KONKRÉT CÉLOK (NAGYSEB. INFORMATIKAI HÁLÓZATOK) - AZ ALAPKUTATÁS MELLÉKTERMÉKE (ŰRKUTATÁS) - VÁLLALATOKNAK MEGRENDELÉSEK (IGÉNYESSÉG) - PROBLÉMAMEGOLDÓ SZAKEMBEREK, INFRASTRUKTÚRA - A SZELLEMI TŐKE VONZZA AZ ANYAGIT (nem fordítva) EREDMÉNY: VIHAROS TECHNIKAI-TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS,AZ (ALAP)TUDOMÁNYOK KULCSSZEREPE

6 TUDÁS ALAPÚ GAZDASÁG TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM TUDÁS GENERÁLÁS TUDÁS MEGŐRZÉS TUDÁS TERJESZTÉS TUDÁS HASZNOSÍTÁS A tudás a legfontosabb gazdasági hajtóerő, minél több ember által való birtoklása (megszerzése) össznemzeti (sőt összeurópai) érdek

7 A tudás központi szerepe a fejlődésben Tudás Gazdasági növekedés Kulturális gazdagodás Társadalmi fejlődés Politikai döntéshozás

8 A TUDÁSALAPOK JELENTŐSÉGE PÉLDA: A KÖZÖS LEGELŐ A MEZŐGAZDASÁGBAN AZ IPARI KÖZÖS: a K&F know-how, mérnöki tudás, alaptechnológiák A TUDÁS FÖLDRAJZILAG LOKALIZÁLT (szemben a globalizálódó gazdasággal) az ismeretek folytonos, személyes átadása A RÉGIÓK NÖVEKVŐ SZEREPE (nem csak EU-s jelenség) MÁSOK „OUTSOURCING” TEVÉKENYSÉGE ÁLTAL TEREMTETT LEHETŐSÉGEK TUDATOS KIHASZNÁLÁSA (ennek kulcsa a kutatás,különösen az alapkutatás, továbbá az oktatás). KOCKÁZATVÁLLALÁS!

9 Kiemelkedő régiók a csúcskutatásban Hol lokalizálódik az európai dinamizmus? in Top 100 in Top 101-200

10 Stabil demokrácia Stabil demokrácia Stabil makrogazdaság Stabil makrogazdaság Dinamikus magánszektor Dinamikus magánszektor Erős pénzügyi szektor Erős pénzügyi szektor Jelentős méretű piac Jelentős méretű piac Erős tudományos és technológiai infrastruktúra Erős tudományos és technológiai infrastruktúra Kritikus méretű, jól képzett, idegen (angol) nyelven beszélő munkaerő Kritikus méretű, jól képzett, idegen (angol) nyelven beszélő munkaerő Erős beágyazódás egy nagyobb gazdasági (és tudományos) közösségbe. Erős beágyazódás egy nagyobb gazdasági (és tudományos) közösségbe. Potenciális erősségek egy tudásgazdaságban

11 ÚJ HELYZET A TUDOMÁNYBAN (1) EGYRE INKÁBB A GAZDASÁG HAJTÓEREJÉNEK TEKINTHETŐ IGEN ERŐS VERSENYSZFÉRA A KIEMELKEDŐ SZAKEMBEREK ÉS A JÖVŐ TEHETSÉGEINEK TOBORZÁSA GLOBÁLIS SZINTEN ZAJLIK ÉS EGYRE NEHEZEBB A JÖVŐ GENERÁCIÓINAK KÉPZÉSE KIEMELKEDŐ KUTATÁSI KÖRNYEZETET IGÉNYEL FÜGGŐSÉG A TÁRSADALOM ÉS A DÖNTÉSHOZÓK HOZZÁÁLLÁSÁTÓL: GYORS ÉS NYÍLT KOMMUNIKÁCIÓ SZÜKSÉGES ↓ EZEN KÖRÜLMÉNYEK ERŐS NEMZETKÖZI (pl.EU) SZERVEZEETEKET ÉS MŰKÖDÉST IS IGÉNYELNEK

12 ÚJ HELYZET A TUDOMÁNYBAN (2) AZ ALAPKUTATÁSOK FELÉRTÉKELŐDNEK (TUDÁSTERMELÉS, TEHETSÉGEK, KÉPZÉS KUTATÁSBAN) (NANO-, INFORMÁCIÓ- ÉS BIOTECHNOLÓGIA FORRADALMA) 10-20 ÉV MÚLVA GYÖKERESEN MÁS TUDOMÁNY. FELKÉSZÜLNI A VÁLTOZÁSOKRA KIÜRÜLŐ TECHNOLÓGIÁK KÉNYSZERE ENERGETIKA. MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK! KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MEGOLDÁSOK, ÚJ PRIORITÁSOK

13 A HANGSÚLY AZ „ÚTTÖRŐ” KUTATÁSON VAN A tradicionális terminológia (“alap-” vs. “alkalmazott” kutatás, “tudomány” vs. “technológia”) már nem érvényes: Az úttörő kutatást a diszciplináris határok hiánya jellemzi; Az úttörő kutatást a diszciplináris határok hiánya jellemzi; Az új felfedezéseket gyakran a reális világ problémái inicializálják (és fordítva) Az új felfedezéseket gyakran a reális világ problémái inicializálják (és fordítva) A jelenségek megértésének és a kutatási technikák fejlődésének folyamata párhuzamosan történik. A jelenségek megértésének és a kutatási technikák fejlődésének folyamata párhuzamosan történik. A sikeres úttörő kutatás azonban csak széles kutatási bázison képzelhető el.

14 AZ ALAPVETŐ HAJTÓERŐK GLOBÁLIS VERSENY: -HOZZÁADOTT ÉRTÉK: A KUTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVULÁSA KOOPERÁCIÓ, HÁLÓZATOSODÁS: -KRITIKUS TÖMEG (INTELLEKTUÁLIS ÉS FINANCIÁLIS) -KEVESEBB ÁTFEDÉS, FRAGMENTÁCIÓ A KIVÁLÓSÁG TÁMOGATÁSA: -MINDENKINEK JÓ (még a potenciális veszteseknek is) MEGFELELŐ KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA

15 A KUTATÓMUNKA NÉHÁNY ALAPELVE AUTONÓMIA TÁMOGATÁS A KÖLTSÉGVETÉSÉBŐL ( a közpénzből végzett kutatás eredményeimindenki számára elérhetők) PÉNZÜGYI FELELŐSSÉG (a közösség ill. megbizottjai felé) HOSSZABB TÁVÚ ELKÖTELEZETTSÉG KIVÁLASZTÁSI SZABÁLY: CSAK A TUDOMÁNYOS KIVÁLÓSÁG; SZAKMAI ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN, BÁTORÍTSON INTERDISZCIPLINÁRIS ÉS KOCKÁZATOS KUTATÁSOKAT (különösen új területeken) ALAP- ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁSOK KÖZÖTT ELMOSÓDÓ HATÁROK prekompetitiv, stratégiai kutatások, másképp: versenyképességet megalapozó kutatások

16 A tudomány „értékei”  A tudomány a tudás, az objektív világ emberi megismerésének legjava. A technológia eszközök, anyagok és energiaforrások alkalmazása könnyebb és termelékenyebb termelés céljából. A technológia eszközök, anyagok és energiaforrások alkalmazása könnyebb és termelékenyebb termelés céljából. A tudomány és technológia a modern civilizáció alapja és hajtóereje. A tudomány és technológia a modern civilizáció alapja és hajtóereje.  A modern tudomány forradalma alapozta meg a technológiai és ipari forradalmakat. (a relativitás elmélet, kvantum mechanika és kibernetika táplálta a nukleáris, félvezető, lézer etc. technológiák fejlődését, és így például a nukleáris energetika, ipari automatizáció, info-kommunikációs technológiák fejlődését, ezen keresztül pedig indukálták a releváns ipari forradalmat). (a relativitás elmélet, kvantum mechanika és kibernetika táplálta a nukleáris, félvezető, lézer etc. technológiák fejlődését, és így például a nukleáris energetika, ipari automatizáció, info-kommunikációs technológiák fejlődését, ezen keresztül pedig indukálták a releváns ipari forradalmat).

17 A tudomány „értékei”  A modern tudomány és technológia minőségi változást hozott a mezőgazdaságba, egészségvédelembe és életminőségbe.  Az IT, az élettudományok és biotechnológia, etc. az emberiséget a globális és tudás alapú gazdaságba vezették.  A modern tudomány és technológia az emberiség és a természet harmónikus és fenntartható fejlődésének új korszakát nyitotta meg.

18 Mit tud a tudomány? 1.A tudomány célja, hogy megértse, hogyan müködik a természet és a fizikai világ. És ebben napról napra előbbre jutunk. 2. Annak ismerete, hogy mi a tudomány, mit tud és mit nem tud, mindenki számára fontos. 3. A tudomány nem csalhatatlan. Különböző tudósok ugyanarra a problémára különböző megoldásokat is találhatnak. 4.A tudományt rosszul is lehet művelni, tévedhet is. (idővel felülírt álláspontok; model vs. kisérleti tények).

19 És mit nem tud? (1) A tudomány nem ad eligazítást a természetfeletti dolgokban. A tudós eszköztára csak az univerzum természettörvényeire korlátozódik. Ezek pedig a természetfeletti problémákra nem alkalmazhatók, azok túlnyúlnak e törvények érvényességi határain.

20 És mit nem tud? (2) A tudomány nem tud választ adni értékekkel kapcsolatos kérdésekre sem. Nincs tudományos válasz arra a kérdésre, hogy melyik virág szebb, vagy melyiknek jobb az illata. Hasonlóképpen arra sincs tudományos válasz, hogy 1kg arany, vagy 1kg acél az értékesebb. A mi kultúránkban az aranyat tekinjük értékesebbnek, de ha felhőkarcolót akarunk építeni, ez a puha arannyal nem fog menni.

21 Egy új korszak fizikája (National Research Council, USA 2001) Prioritások a kutatásban 1. Kvantum technológiák fejlesztése 2. Komplex rendszerek megértése 3. A fizika alkalmazása a biológiában 4. Új anyagok létrehozása (alulról felfelé építkezve!) 5. A világegyetem megismerése 6. A fizikai erők egységes elméletbe foglalása 7. Energia (a megújuló energiaforrások prioritása)

22 Jelentős paradigma váltás A 20. században azt tudtuk megérteni, megtervezni és gyártani,amit meg tudtunk mérni. A 20. században azt tudtuk megérteni, megtervezni és gyártani,amit meg tudtunk mérni. A fizika műszerei és számítástechnikai rendszerei sgítségével messzebbre láthattunk, többet érthettünk meg a természeti folyamatokból, jobban kommunikálhattunk és ellenőrizhettük a mesterséges folyamatokat…A fizika műszerei és számítástechnikai rendszerei sgítségével messzebbre láthattunk, többet érthettünk meg a természeti folyamatokból, jobban kommunikálhattunk és ellenőrizhettük a mesterséges folyamatokat… A 21. században azt tudjuk megérteni, megtervezni és létrehozni, amit ki tudunk számítani A 21. században azt tudjuk megérteni, megtervezni és létrehozni, amit ki tudunk számítani A számítástechnikai modellek segítségével még messzebbre láthatunk, időben oda-vissza utazhatunk, olyan hipotéziseket is ellenőrizhetünk amelyeket másképp nem lehet, mesterséges folyamatokat indíthatunk el…A számítástechnikai modellek segítségével még messzebbre láthatunk, időben oda-vissza utazhatunk, olyan hipotéziseket is ellenőrizhetünk amelyeket másképp nem lehet, mesterséges folyamatokat indíthatunk el…

23 HÁROM DRÁMAI (adatokhoz kötődő) FEJLEMÉNY A TUDOMÁNYBAN -A KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ ADATOK MENNYISÉGÉNEK ÉS VÁLTOZATOSSÁGÁNAK SZÉDÍTŐ ÜTEMŰ NÖVEKEDÉSE; -GRID, WEB, MODELLEZÉS; -AZ ADATOK CIMKÉZÉSE ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA MIÉRT NEM GOOGLE? (inhomogén, megbízhatatlan, nem hatékony, a hosszú távú adatbiztonság hiánya,…)

24 A számítástechnika potenciális szerepe a jövő K&F áttöréseiben Számítógépes modellezés Számítógépes kémia Számítógépes orvostudomány Számítógépes fizika Számítógépes biológia Számítógépes pénzügy Számítógépes földtudomány Kép feldolgozás

25 Híres „jóslatok”: “Talán öt számítógépre is szükség lehet a világpiacon.” Thomas Watson, elnök, IBM, 1943 “A jövő számiítógépe nem lesz másfél tonnánál nehezebb. ” Popular Mechanics, 1949 “Nem indokolt,hogy bárki számítógépre vágyjon otthonában. ” Ken Olsen, a DEC alapítója, 1977 “640K-nak bárki számára elégnek kell lennie. ” Bill Gates, 1981 “ A jóslás nehéz, különösen a jövőről. ” Mark Twain, Niels Bohr, Yogi Berra

26 Ha egy évre tervezel, vessél el magokat; Ha egy évtizedre tervezel, ültess el fákat; Ha egy évszázadra tervezel, oktasd az embereket. Chuang Tzu (3. század, B.C.) (3. század, B.C.) Oktatás

27 NÖVEKVŐ IGÉNY TEHETSÉGEKRE -CHURCHILL: …A JÖVŐ BIRODALMAI AZ ÉSZ BIRODALMAI LESZNEK (1943) -A TEHETSÉG: KÉPESSÉG MEGOLDANI KOMPLEX PROBLÉMÁKAT VAGY ÚJ MEGOLDÁSOKAT TALÁLNI -A TEHETSÉG A VILÁG LEGKERESETTEBB ÁRÚCIKKÉVÉ VÁLT. A HATALMI EGYENSÚLY AZ EGYÉN (TEHETSÉG) FELÉ TOLÓDIK -GLOBÁLIS TEHETSÉGVADÁSZAT: A STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK; ÖREGEDÉS; CSÖKKENŐ ALKALMAZOTTI LOJALITÁS; ÉS SZÉLESEB, A TEHETSÉGEKET IGÉNYLŐ MUNKAHELYSPEKTRUM MIATT -AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS NÖVELHETI A TEHETSÉGEK SZÁMÁT -A TEHETSÉGEK FELÉRTÉKELŐDÉSÉVEL NŐ A TÁRSADALMON BELÜLI EGYENLŐTLENSÉG -A TEHETSÉG EGYEDÜL NEM ELÉG: HASZNOS A TAPASZTALAT; SZIGORÚ ETIKAI KÓDEX; BELSŐ KONTROL IS SZÜKSÉGES -NEM MINDENKI BOLDOG A TEHETSÉG-ELIT ERŐSÖDÉSE MIATT: MERITOKRÁCIA ÉS AZ ÁLTALA KIVÁLTOTT ELÉGEDETLENSÉG

28 IDŐPARADOXON: a szükséges tudás megszerzéséhez szükséges idő növekszik, elavulásának ideje pedig csökken. Ezért változó világunkban a jövő azoké, akik tanulnak. Akik csak tanultak,azok olyan világba valók, amely már nem létezik (tanulás életfogytig) MIT TANÍTUNK!?!? ÉS AZ IDŐ „GYORSUL”

29 Fejlesztendő alapkészségek: -Mobilitás -Kockázatvállalás, -Gyors döntés képessége A szakmai ismereteken túli készségek fejlesztése

30 Ellesni a tudományos kutatás módszereit.Mik ezek a módszerek? A tudományos módszer eszköz, amely logikus formában segíti a kutatókat, de tulajdonképpen mindnyájunkat problémáink megoldásában, kérdéseink megválaszolásában. Általános iránymutatásokkal nyújt segítséget ahhoz, hogy lépésről-lépésre átverekedjük magunkat problémáinkon.

31 A tudományos módszer öt lépése (ez az általános analitikus gondolkodás alapfolyamata is) A probléma megfogalmazása, kérdésfeltevés. Egy lehetséges hipotézis felállítása. Kisérletek végzése. Az eredmények analízise A következtetés megfogalmazása (cikk, szabadalom). AZ OKTATÁSBA IS ÉRDEMES EZT A MÓDSZERT BEÉPÍTENI

32 Transzferábilis képességek Csapatmunka Problémamegoldó képesség IT tudás Kommunikációs képesség Bánásmód számokkal Modellezés képessége Idegen nyelvtudás Állandó tanulás kényszere és képessége

33 TOVÁBBÁ: A tudomány (és a matematika) segít: értelmezni a világ dolgait; más területeken is használható képességeket fejleszt; hasznos ismereteket ad nem csak a további tudományos munkához, hanem szinte minden más foglalkozáshoz; továbbá segít megérteni a világban zajló folyamatokat;

34 Tehát:megérteni az élet dolgait,pl. az alternatív, fenntartható energiaforrások, új kommunikációs technológiák, a klímaváltozás, globális felmelegedés, a genetikailag módosított élelmiszerek, új gyógyszerek és vakcinák, A gén terápia, vagy A madárinfluenza lényegét és hatásait,…

35 Ösztönzők Készség Képesség Kreativitás Kreatív egyének képzése ösztönzők terjesztése segítségével Képességbővítés Készségfejlesztés A kreativitás elősegítése A kreativitás, mint a gazdasági növekedés előmozdítója Bármely nemzet veszít tudományos és így gazdasági súlyából a jelen globális versenyben, ha munkaereje kompetenciahiányos, nem kreatív.

36 -A kreativitás nem egy adottság, hanem olyan képesség, amit meg lehet tanulni. Megerősíti az emberek természetes képességeit, csapatmunkában való részvételüket, produktivitásukat és ahol ez lehetséges, profitjukat. -A kreativitás új ötletek generálása, vagy létező problémák megoldása azok új megközelítésével, új lehetőségek feltárásával, új technológiák vagy a változó piacok lehetőségeinek kihasználásával. -Kreativitásra elsősorban akkor van szükség, ha egy problémára nincs kész megoldásunk. -A kreativitás az a legfontosabb emberi tulajdonság, amit gyermekeinknek ebben a viharos, válságokkal tarkított korban megtaníthatunk A KREATIVITÁSRÓL

37 AZ INNOVÁCIÓRÓL Valami újnak a megalkotása („innovatio“); úgy is definiálható mint a kreativitás alkalmazása Valami újnak a megalkotása („innovatio“); úgy is definiálható mint a kreativitás alkalmazása Különösen a termékfejlesztés vagy a szolgáltatások területén Különösen a termékfejlesztés vagy a szolgáltatások területén Ebben a vállalkozói aspektusok dominanciája – (ettől különböznek a szociális és/vagy kulturális innovációk) érvényesül. Ebben a vállalkozói aspektusok dominanciája – (ettől különböznek a szociális és/vagy kulturális innovációk) érvényesül. A szervezeti keretek fontossága („zárt“ vagy „nyitott“ innovációk – az innovatív siker függ a szervezetek közötti viszonyoktól és környezetüktől). A szervezeti keretek fontossága („zárt“ vagy „nyitott“ innovációk – az innovatív siker függ a szervezetek közötti viszonyoktól és környezetüktől).

38 A kreativitás és innováció közötti különbség Kreatív a tipikusan olyan cselekvés, amely új ötleteket megközelitéseket vagy tevékenységet takar Kreatív a tipikusan olyan cselekvés, amely új ötleteket megközelitéseket vagy tevékenységet takar Innovatív az olyan folyamat amely ezeket a kreatív ötleteket valamilyen specifikus kontextusban alkalmazza Innovatív az olyan folyamat amely ezeket a kreatív ötleteket valamilyen specifikus kontextusban alkalmazza

39 ÉS VÉGÜL A MAGYARORSZÁGI ÁLLAPOTOKRÓL

40 GYENGE PONTOK KEVÉS A (KIVÁLÓ) KUTATÓ ÉS MÉRNÖK. A MOBILITÁS EGYIRÁNYÚ (tőlünk külföldre). KUTATÓI ÉLETPÁLYA!? INFRASTRUKTURA: ALACSONY HASZNÁLATI ÉRTÉK. FORRÁSHIÁNY TUDOMÁNYOS-TECHNOLÓGIAI KOHÉZIÓ HIÁNYA FRAGMENTÁLT KUTATÁS KISZÁMÍTHATATLAN PÁLYÁZATI RENDSZER BIZONYTALAN (ÉVES) KÖLTSÉGVETÉS. KOHERENCIA HIÁNYA A FINANSZÍROZÓK KÖZÖTT AZ (ORSZÁGOS) KUTATÁSI STRATÉGIA HIÁNYA (születőben!) NINCS ORSZÁGOS SZINTŰ HELYZETFELMÉRÉS, ELŐRETEKINTÉS. a finanszírozók saját jó/rossz benyomásaik alapján döntenek jól/rosszul.

41

42 ÉS A SZÜKSÉGES SZELLEMI HÁTTÉR?

43 EUROEAN RESEARCH COUNCIL (ERC)  IDEÁK TUDOMÁNYOS TANÁCS (22 FŐ), FÜGGETLENSÉG MINDEN TUDOMÁNYTERÜLET NAGYÖSSZEGŰ GRANTOK FIATAL KUTATÓI PÁLYÁZAT (2x25 PANEL) SZENIOR KUTATÓI PÁLYÁZAT (ugyancsak 2x25 panel) 2013-ig ~7.5MRD EURÓ, 300M/ÉV TŐL 1700M/ÉV-IG KÖZEL LINEÁRIS NÖVEKEDÉS

44 Sikerarány az ország K&F R&D ráforditása függvényében (grant/ország) M Antonoyiannakis, J Hemmelskamp and FC Kafatos, Cell 136, 805 (6 March 2009) R 2 =0.97 NB: small numbers, log scale

45 MIT HOZHAT A JÖVŐ? A modern tudomány és technológia ma is új áttöréseket produkál, amelyek új forradalmi változásokhoz vezetnek a jövő gyártási folyamataiban, az emberek életvitelében, a társadalmi struktúrákban, stb, miközben elkerülhetetlenül új etikai és morális problémákat is szülnek.

46 Mik a teendők ? Növekvő befektetés az oktatásba: a jólképzett munkaerő nevelése céljából. Növekvő befektetés az oktatásba: a jólképzett munkaerő nevelése céljából. Növekvő befektetés a tudományos kutatásba és technológiai fejlesztésbe a tudásgenerálás érdekében. Növekvő befektetés a tudományos kutatásba és technológiai fejlesztésbe a tudásgenerálás érdekében. Növelni a versenyképességet a globális piacon. Növelni a versenyképességet a globális piacon. Megőrizni és megvédeni a hagyományos hazai tudást. Megőrizni és megvédeni a hagyományos hazai tudást. Fejleszteni az információs infrastruktúrát. Fejleszteni az információs infrastruktúrát. Olyan stratégiák kidolgozása, amelyek a tudás hatékonyabb hasznosulását célozzák meg. Olyan stratégiák kidolgozása, amelyek a tudás hatékonyabb hasznosulását célozzák meg.

47 ÉS A TANULSÁGOK? A NEHÉZ IDŐK,A VÁLTOZÁST KÖVETELŐ KOROK KITERMELIK A SZÜKSÉGES TEHETSÉGEKET ÉS KREATIVITÁST. HAZAI PÉLDÁK: REFORMKOR: SZÉCHENYI ISTVÁN, STB TRIANON: KLEBELSBERG; KANDÓ, stb A 2. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI STABILIZÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS A MOSTANI VÁLSÁG ? MEGVAN A SZÜKSÉGES (KREATÍV) SZELLEMI KAPACITÁS. VÁLSÁG – LEHETŐSÉG ÉRTÉKTEREMTÉS (nem ügyeskedés, újraelosztás; A tudás csak alap,ennek alkalmazása az érték forrása. NEM VAGYUNK EGYEDÜL (EU), DE PROBLÉMÁINKAT ALAPVETŐEN MAGUNKNAK KELL MEGOLDANUNK

48 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!