AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK SZEREPE (AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON) KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAPEST, 2009.01.26.

Az előadások a következő témára: "AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK SZEREPE (AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON) KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAPEST, 2009.01.26."— Előadás másolata:

1 AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK SZEREPE (AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON) KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAPEST, 2009.01.26

2 Az emberiség legnagyobb problémái a következő 50 évben Az emberiség legnagyobb problémái a következő 50 évben 1. ENERGIA 1. ENERGIA 2. VÍZ 2. VÍZ 3. ÉLELMISZER 3. ÉLELMISZER 4. KÖRNYEZET 4. KÖRNYEZET 5. SZEGÉNYSÉG 5. SZEGÉNYSÉG 6. TERRORIZUS 6. TERRORIZUS & HÁBORÚ & HÁBORÚ 7. BETEGSÉGEK 7. BETEGSÉGEK 8. OKTATÁS 8. OKTATÁS 9. DEMOKRÁCIA 9. DEMOKRÁCIA 10. NÉPESSÉG 11. INFORMÁCIÓÖZÖN (és biztonság) (és biztonság) KOMPLEX PROBLÉMÁK. A TUD. MÓDSZEREI

3 Híres „jóslatok”: “Talán öt számítógépre is szükség lehet a világpiacon.” Thomas Watson, elnök, IBM, 1943 “A jövő számiítógépe nem lesz másfél tonnánál nehezebb. ” Popular Mechanics, 1949 “Nem indokolt,hogy bárki számítógépre vágyjon otthonában. ” Ken Olsen, a DEC alapítója, 1977 “640K-nak bárki számára elégnek kell lennie. ” Bill Gates, 1981 “ A jóslás nehéz, különösen a jövőről. ” Mark Twain, Niels Bohr, Yogi Berra

4 ÚJ HELYZET A TUDOMÁNYBAN (1) EGYRE INKÁBB A GAZDASÁG HAJTÓEREJÉNEK TEKINTHETŐ. KRITIKUS MÉRETEK (anyagi és szellemi) IGEN ERŐS VERSENYSZFÉRA A KIEMELKEDŐ SZAKEMBEREK ÉS A JÖVŐ TEHETSÉGEINEK TOBORZÁSA GLOBÁLIS SZINTEN ZAJLIK ÉS EGYRE NEHEZEBB A JÖVŐ GENERÁCIÓINAK KÉPZÉSE KIEMELKEDŐ KUTATÁSI KÖRNYEZETET IGÉNYEL (infrastruktúra, szellemi légkör, stb.) FÜGGŐSÉG A TÁRSADALOM ÉS A DÖNTÉSHOZÓK HOZZÁÁLLÁSÁTÓL: GYORS ÉS NYÍLT KOMMUNIKÁCIÓ SZÜKSÉGES AZ e-INFRASTRUKTÚRA SZEREPE ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ

5 ÚJ HELYZET A TUDOMÁNYBAN (2) AZ ALAPKUTATÁSOK FELÉRTÉKELŐDNEK (TUDÁSTERMELÉS, TEHETSÉGEK, KÉPZÉS KUTATÁSBAN) 10-20 ÉV MÚLVA GYÖKERESEN MÁS TUDOMÁNY. FELKÉSZÜLNI A VÁLTOZÁSOKRA KIÜRÜLŐ TECHNOLÓGIÁK KÉNYSZERE ENERGETIKA: MEGÚJULÓ FORRÁSOK! KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MEGOLDÁSOK, ÚJ PRIORITÁSOK KRÍZISKEZELÉS GLOBALIZÁCIÓ (az elsö sikeres példa a tudományé)

6 3 DRÁMAI (adatokhoz kötődő) FEJLEMÉNY A TUDOMÁNYBAN -A KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ ADATOK MENNYISÉGÉNEK ÉS VÁLTOZATOSSÁGÁNAK SZÉDÍTŐ ÜTEMŰ NÖVEKEDÉSE; -GRID, WEB, MODELLEZÉS; -AZ ADATOK CIMKÉZÉSE ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA MIÉRT NEM GOOGLE? (inhomogén, megbízhatatlan, nem hatékony, a hosszú távú adatbiztonság hiánya,…)

7 Igények csúcs-számítástechnikára és hálózat-intenzív alkalmazásokra  Csillagászat  Biotechnológia  Gyógyszerkutatás  Egészségügy  Nagyenergiás és magfizika  Időjáráskutatás  Szenzorok és ezek rendszerei  Stb.

8 Egy új korszak fizikája (National Research Council, USA 2001) Prioritások a kutatásban 1. Kvantum technológiák fejlesztése 2. Komplex rendszerek megértése 3. A fizika alkalmazása a biológiában 4. Új anyagok létrehozása 5. A világegyetem megismerése 6. A természet erőinek egységesítése

9 A SZÁMÍTÁSTECHNIKA KIHÍVÁSAI 1. PROCESSZORTELJESÍTMÉNY (hőterhelés; multiprocesszoros csip,új arhitektúrák [massziv parallel processzálás], kisebb működési feszültség, új anyagok, vízhűtés, stb.) 2. CSIP MINIATÜRIZÁLÁS (70nm  64 bit-es RAM 1  ²-en) 3. MESTERSÉGES INTELLIGENCIA (beszéd processzálás, gép alapú tanulás, robotika) ÉS : VISSZA AZ OPTIKÁHOZ??

10 A HÁLÓZATOK NÖVEKVŐ SZEREPE (néhány példa) KRITIKUS MÉRET (ANYAGI ÉS SZELLEMI) Együttműködés, virtuális intézetek OKTATÁS (távoktatás, élethossziglani okt.) FEJLESZTÉS (Ford Mondeo,…) GYÁRTÁS (Airbus, Boeing,…) INFRASTRUKTÚRA (közepes berendezések hálózata, távdoktor,…), INTERNET ADATBÁZISOK (digitális könyvtár, open access, arhíválás,…)

11 KOMPLEX RENDSZEREK: HÁLÓZATELMÉLET A sejtektől a WEB-ig, sőt a társadalmi rendszerekig hálózatelméleti módszerekkel lehet leírni, hogy e rendszerek egyes komponensei hogyan hatnak kölcsön egymással. Szemben a várakozással e rendszerek között sok hasonlóság van (skálamentes topológia = a csomópontokra jutó kapcsolatok száma hatványfüggvény, clustering, kis távolság a csomópontok között)

12 Az oktatás és kutatás változásainak hatása a hálózati igényekre  Növekvő igény új hálózati technológiák iránt  Világméretekben növekvő hangsúly a "Big Science” projekteken  A feldolgozást igénylő adathalmazok méretének exponenciális növekedése

13 …13… OPEN ACCESS  A DIGITÁLIS FOLYÓIRATOK MINDENKI SZÁMÁRA SZABADON ELÉRHETŐK HA AZ ELŐFIZETÉST A PUBLIKÁLÁSÉRT VALÓ FIZETÉS VÁLTJA FEL (AZ EGYIK LEHETSÉGES MEGOLDÁS).  A PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A KÖZSZOLGÁLATI TV MODELJE ALAPJÁN MŰKÖDIK (AZOK FIZETNEK, AKIK PUBLIKÁLNI AKARNAK)  AZ ÁRKÉRDÉS TOVÁBBRA IS PROBLÉMA, HACSAK NEM VEZETÜNK BE ÚJ ÜZLETI MODELEKET (MINT PL. A RÉSZECSKEFIZIKA TERÜLETÉN AZ „OPEN ACCES”-T SPONZORÁLÓ SCOPE- KONZORCIUM)

14 …14… „OPEN ACCESS” ÉS VISZONYA A DIGITÁLIS FORRADALOMHOZ  A KUTATÓI KÖZÖSSÉG ÉS A KIADÓK FIGYELMÉNEK KÖZPONTJÁBAN VAN; AKADÉMIAI VEZETŐK ÉS KÖNYVTÁROSOK NÖVEKVŐ AGGODALMA.  A FŐ ÉRV: A DIGITÁLIS TECHNOLÓGIÁK VILÁGÁBAN AZ „OPEN ACCESS” ÁLTALÁNOS GYAKORLAT.  A DIGITÁLIS FORRADALOM LEHETŐVÉ TESZI, A WWW-TAPASZTALAT PEDIG BÁTORÍTJA. TÁRSADALMI ÉRDEK: A KÖZPÉNZEN FOLYÓ KUTATÁSOK EREDMÉNYEI A KÖZ SZÁMÁRA ELÉRHETŐVÉ KELL TENNI.

15 …15… E-PUBLIKÁLÁS: SOKKAL TÖBB MINT „OPEN ACCESS”  A DIGITÁLIS TECHNOLÓGIA TÖBBET NYÚJT MINT A HAGYOMÁNYOS PUBLIKÁLÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ DIGITÁLIS KLÓNJÁT  AZ ADATMEGOSZTÁS, VIRTUÁLIS LABORATÓRIUMOK, KÖZÖS LABORATÓRIUMOK, AZ AKADÉMIAI VILÁG WIKIPÉDIÁI, A MULTI-MÉDIA, E-TANULÁS – EZEKBEN SOKKAL TÖBB INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉG VAN MINT AMENNYI EDDIG REALIZÁLÓDOTT  SZÜKSÉG VAN OLYAN PROJEKTEKRE, KISÉRLETEKRE AMELYEK BEBIZONYÍTJÁK, HOGY EZ MEGTEHETŐ ÉS HOGYAN

16 Várható fő kutatási/oktatási alkalmazások a közeljövőben  A HD technológia beépülése a képzésbe  Grid számítások forradalma  Kutatóberendezések, melyek óriási tömegű adatot produkálnak  Szenzorok hálózatai és elosztott kisérletek  Növekvő mértékű hálózatos kutatás  Egészségvédelem és távorvoslás és ezek K&F vonatkozásai  Elosztott előrejelző alkalmazások (földrengés/szökőár; madárinfluenza, …)  Az elektronikus „publikálás” forradalma MINDEHHEZ AZ ALAPINFRASTRUKTURA A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZAT. TAPASZTALATAIM ALAPJÁN AZ EU MAGFELELŐ SZINTEN ÉS VOLUMENBEN KEZELI EZT A PROBLÉMÁT.

17 ÉS MIRE VAN NÁLUNK EHHEZ SZÜKSÉG? Független hálózati e-infrastrukturára, amely kiszolgálja: • A tudományos kutatást • Ar oktatást és képzést • Lehetővé teszi új hálózati technológiákkal kapcsolatos kisérleti munkát és azok telepítését • EZ A NIIF (továbbfejlesztett formája) Hasznos infrastruktúra-javító beruházások: • Bekapcsolódás nemzetközi hálózatokba • High-Performance Network Connections (HPNC) • Optikai hálózatok • Továbbfejlesztett hálózati protokolok • Middleware

18 ÖSSZEFOGLALÁS HELYETT PROBLÉMÁINKAT NEM TUDJUK MEGOLDANI OLYAN GONDOLKODÁSFORMÁKKAL, AMELLYEKKEL AZOKAT KREÁLTUK ALBERT EINSTEIN

19 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET