INTEGRÁLT-INKLUZÍV PEDAGÓGIA

Az előadások a következő témára: "INTEGRÁLT-INKLUZÍV PEDAGÓGIA"— Előadás másolata:

1 INTEGRÁLT-INKLUZÍV PEDAGÓGIA
„Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyő-ződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogó képességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban ...” Rudolf Steiner

2 Tartalom Az integrált inkluzív nevelés előzményei
Az inkluzió fogalma, tartalma · Az inkluzió fogalmának többszempontú értelmezése · Integráció – inklúzió · Az inkluzió szintjei Inkluzió és multikulturális pedagógia

3 előzmények A múltban a másság elfogadása sokkal kisebb mértékben valósult meg, , ezért jellemző volt az ilyen gyerekek elkülönítés/ szegregált keze-lése. A XIX. század második felétől jelentek meg a polgárosodással együtt az oktatással kapcso-latos iskolatörvények. Ezekben deklarálták a tanuláshoz való jogot, de ezek a törvények nem terjednek ki a fogyatékosokra.

4 előzmények A XX. században a demokratizálódás felerősíti a em-beri jogi kérdéseket. Az esélyegyenlőség felé törek-vés a méltányos oktatás megjelenését hozta. A szülői igény azt mutatta, hogy nem akarták fogya-tékos gyermeküket elkülönített intézményekbe já-ratni. A 60-as, 70-es években a fejlett országokban elkezdték kritizálni a teljesítményközpontú iskolákat. A kritika megfogalmazta, hogy a fogyatékos gyerme-kek fejlesztését is meg lehet oldani a „hagyományos” intézményekben.

5 előzmények 1984-ben a fejlett országok (OECD) oktatási vezetői megállapodtak abban, hogy minden egyes gyermek szükségleteit kielégítő iskola koncepcióval kell foglalkozni. Ez lenne a „min-denki iskolája”, ami képes alkalmazkodni a kü-lönböző gyermekek igényeihez. Leginkább iskoláról beszélünk, mert ezekben az időkben az óvoda nem került fókuszba.

6 definíció A szegregáló és az integráló nevelés-oktatás szakmailag elfogadott meghatározása: a) gyógypedagógiai szegregáció a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók óvodai, alapfokú és középfokú nevelése és oktatása, amelyet kifejezetten erre a célra létrehozott és működtetett gyógypedagógiai intézmények látnak el, ese-tenként bentlakás biztosításával; b) gyógypedagógiai szempontú integráció a sajátos nevelési igényű gyermekeknek és tanulóknak az épek (másképpen „többségi”) óvodáiban, alapfokú, középfokú oktatási in-tézményeiben megvalósuló nevelése, oktatása, képzése megfelelő feltételek biztosítása mellett.

7 Kiket kell bevonni az inkluzív nevelésbe?
Speciális nevelési szükségletűek (testi, értelmi fogyatékosok) Tanulási problémákkal küzdők Tanulási nehézség Tanulási zavar Magatartási zavarokkal küzdők Visszahúzódó vagy depresszív gyermek (ezekkel a gyere-kekkel nem szoktak a pedagógusok foglakozni, mert csönd-ben, az órát nem zavarva meghúzódnak) Ellenséges, inkonzekvens (ezekkel a diákokkal minden-képpen kell foglalkozni, mert ők azok, aki a tanítás menetét teljesen szétbonthat)ják)

8 fogalomértelmezések Szegregáció
Az SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztées amelyhez speciális intézmények, speciális felszerelt-ség is tartozik, illetve speciális tudással rendelkező szakemberekre van szükség, Cigány gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése - általában a fentiek nélkül – felzárkóztatás címén

9 fogalomértelmezések Integráció szintek
Lokális integráció: a helyi iskolában/óvodában egy külön osztályban helyezik el az SNI/roma gyermekeket, Szociális integráció: elkülönülten tanulnak, de bizonyos események (pl. ünnepek) alkalmával közös programok vannak. Funkcionális integráció Részleges – van valami közös – a fentiek variációi Teljes - ha a nevelés-oktatás speciális megsegítéssel történik a nem fogyaté-kosok osztályaiban a tanítás teljes időtartamában. Fordított integráció: valakiről azt hiszik, hogy értelmi fogya-tékos, és ezért kerül speciális osztályba. Spontán integráció: Egy fogyatékos diákot a normál osztályba teszik, mert nincs máshol hely.

10 Az integráció pedagógiai jelentése
„minden gyermek és tanuló (meglevő akadá-lyozottságának módja, súlyossági foka miatti kirekesztés nélkül), egymással együttműködve, a mindenkori fejlettségi szintjén (pillanatnyi észlelési, gondolkodási és cselekvési kompe-tenciájához mérten), egy közös tárggyal és tár-gyon (projekt/terv/tartalom/téma) játszik, tanul és dolgozik.”

11 Az inkluzió jelentése A 80-as években kialakult egy új fogalom, az inkluzió. Ez integrációval hasonló jelentésű. („Ha jól sikerül az integráció, akkor inkluzióról beszélünk) Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inkluzió) kifejezésekkel értelmez-hetőek.

12 Mi az hogy minőségi különbség?
A fogadó óvodában/ iskolában a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. Az inkluzív (befogadó) óvodai/ iskolai oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett for-mája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.

13 Az inkluzió fő jegyeinek összegzése:
- az intézmények azonosulása az inkluzió gondolatával, - az egyéni differenciálás mint alapelv elfogadása, - a jelenlegi gyakorlattól eltérő tanulásszervezés, - rugalmas tanterv bevezetése, - értékelési eljárások korszerűsítése, - a többségi pedagógusok felelősségvállalásának megnöve- kedése- attitűdváltás - a specialista mint segítő partner, - a szülők bevonása az együttnevelésbe, - a szociális befogadás szerepe( a kirekesztett csoportok irányába)

14 Inkluzióra kész? Egy óvoda/iskola akkor lesz kész az inkluzióra, ha az ott tanító, tanuló személyek együttesen elfogadják az inkluziót, gondo-lati szinten teljesen magukévá teszik. Az európai vizsgálat alapján az eredményes inkluzió feltételei: - tanári attitűd; a tanárok szakmai kompetenciája (gazdag módszertani repertoár, alkalmasság és akarat a befogadásra); - támogató környezet az iskolában és az iskolán kívül (igazgató, helyi irányítás, helyi közösség, szakmai szervezetek); - egyértelmű kormányzati politika (megfelelő finanszírozási rendszer)

15 Kik „zavarják” azt az iskolát (ti. a kirekesztő iskolát) azt:
amelyik egyoldalúan és kizárólagosan a gyermektől/fiataltól várja el az iskola világához való megfellebbezhetetlen iga-zodást, alkalmazkodást; amelyik nem akar/tud alkalmazkodni a gyermekek/fiatalok világához, lehetőségeihez, szükségleteihez, sajátos szemé-lyiségfejlesztési igényeihez; amelynek pedagógusa nem rendelkezik az értelmes és haté-kony tanulás és tanulássegítés lényegiségéhez kapcsolódó hiteles és felhasználható szakmai tudással, differenciált, rugalmas módszertani repertoárral

16 Talán azok a gyerekek/fiatalok, akik például:
nem akkor és úgy érdeklődnek a tanórai tananyag és feladatok iránt, amikor és ahogy a tanár elvárja tőlük; érdektelenséget mutatnak egy-egy számukra érthetetlen, értelmetlen feladat iránt; értetlennek, netán lustának, butának tűnnek, mivel nem is értik, mit magyaráz, mit vár el tőlük a tanár; harsányságukkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet; nem tolerálják a hazugságot, az igazságtalanságot, mindenképpen szókimondók, ellenvéleményüket is kifejezésre juttatók; csak a számukra értelmes, általuk megértett elvárásokat, szabályokat hajlandóak elfogadni, betartani; nem egy ütemre, egyenletesen teljesítve haladnak, egyes területeken lemaradnak, másutt esetleg „előre szaladnak”; alacsony fokú kudarctoleráló képességekkel rendelkeznek (netán mert szoronganak a teljesítménybeli kudarctól); nem tisztelik azokat a pedagógusokat (felnőtteket), akik nem a másik embert megillető tisztelettel viszonyulnak hozzájuk.

17 Mi a különbség? - módszer, óraterv nem változik
Integráló óvoda/iskola Inklúzív óvoda/iskola - módszer, óraterv nem változik frontális, teljesítmény ori- entált hagyományos stílus - a gyógypedagógusra hárul minden - módszer, óraszervezés nem hagyományos - differenciálás - gyógypedagógus partner a probléma megoldásban

18 Az inkluzió segítő pillérei
partnerség Kulturális érzékenység Alkalmazkodás, változáskezelés

19 Multikulturális „nyomulás „
Kulturálisan érzékeny pedagógusok nélkül csak „színház” a multikulturális pedagógia. Ezért folyamatos intézményi feladat az „érzékenyítés”, olyan attitűdformálás amelyben a pedagógusok: - alapos ismeretekkel rendelkeznek a különböző társadalmi csoportok kulturális értékrendjéről, Megvan a bátorságuk ahhoz, hogy ne az iskolai kudarcok „áldozatait” hibáztassák a sikertelenségért, Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a fennálló oktatási tételeket, tradíciókat, meggyőződéseket, Megvannak a készségeik , amelyek lehetővé teszik, hogy a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos ismereteiket átül-tessék a pedagógiai gyakorlatba. Geneva Gay nyomán

20 szocializáció A szocializáció a születéstől a halálig tartó tanulási folyamat. A szociali-záció nem más, mint a „társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedés-módokat.” (Bagdy, 1986.) Azokat a a normákat, értékeket, hagyományokat, nézeteket, attitűdöket sajátítjuk el, amelyek az adott kultúrában, környezetben használatosak. A szocializáció mindig kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre és fordítva, az egyén is mindig visszahat a környezetére. A szocializáció abban a mikromilliőben kezdődik, amelybe az ember beleszületik. Így a szocializáció első színtere a család, majd később – a gyermek növeke-désével - egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a kortár-saknak, az óvodának, az iskolának, tágabb értelemben az egész társa-dalomnak.

21 bikulturális szocializáció
 A bikulturális szocializáció kettős folyamat,-egyik része azt jelenti, hogy valamely kisebbségi csoport tagja beleszületik saját, eredeti kultúrájába, és ennek jellemzőit nagyobbrészt az indirekt szocializáció során mintegy észrevétlenül sajátítja el. A folyamat másik oldala a közoktatásba (óvoda, iskola) lépéskor a többségi társadalom kultúrája is mint szocializációs terep megjelenik a kisebbségi csoport tagja számára. Vannak olyan családi szocializációk, amelyek kulturális tartalma kis átfedést mutat az iskolára jellemző kulturális térrel. Ezt azonban mint megoldandó helyzetet kell kezeli: célul tűzi ki a két tér átfedésének szélesítését! Az ebben részt vevők feladata a célok elérése. Az egyik szereplő a mediátor, aki az iskolai kulturális térben otthonosan mozgó személy (például pedagógus), aki az eltérő kultúrájú primer szocializációs teret megismerve képes abból ele-meket átemelni az iskola világába, ezzel szélesítve az átfedést. A másik szereplő a transzlétor, aki az iskolától eltérő kultúrájú elsődleges szocializációs térből érkezve már sikereket ért el a másodlagos (intéz-ményi) szocializációs térben, és közössége számára képes kulturális ele-meket közvetíteni az intézményi térből. 

22 Bikulturális szocializáció
szocializációs terek INFORMÁLIS nevelési tér: család, kortárs csoport, rokonság, szomszédság FORMÁLIS nevelési tér: oktatási rendszer NEM FORMÁLIS nevelési tér: közösségi terek, könyvtár, színház 1. 2. Primer szocializációs tér (informális terek) Szekunder szocializációs tér (formális + nem formális terek) Szocializásiós tér Bikulturális szocializáció

23 Hogyan? A tanulókhoz alkalmazkodó oktatási stratégiák
- tanulóbarát környezet, a tanulók fizikai komfortigényének figyelembe vétele, az érdeklődés felkeltésére, az unalom elűzésére alkalmas oktatási stratégiák alkalmazása, bőséges mozgáslehetőség, választási lehetőségek, tompa világítás, változatos szemléltetés és segédeszközök használata, Egyénre szabott fejlesztés, személyre szabott tanulási stílus A tradicionális tantermi struktúra átalakítása ( pl: olvasósarok) Az egyéniség vállalásának engedése ( pl: öltözködés….)

24 Hogyan? Pedagógus érzékenyítés
- belső levelező rendszer/folyamatos multikultu- rális olvasnivaló küldés, - csapatépítő tréningek nagyon őszinte önértéke- lésekkel, - stratégiai fontosságú műhelyek működtetése (akár kistérségben is) - szakmai napok rendezése, hospitációk fogadása

25 Dia egy csapatépítő tréning anyagából
PROBLÉMA 1. SNI, HHH, BTM A RUTINOK NINCSENEK ÖSSZHANG-BAN A HIRDETETT PEDAGÓGIAI EL-VEKKEL Az elkülönült oktatás nem segíti a fenti csoportokba tartozó gyerekek társadalmi beilleszkedését, ezért vagyunk az inkluzív pedagógia követői. Ugyanakkor az iskola jelenlegi rutinja nem megfelelően oldja meg a gyerekek tanulást akadályozó problémáit, nem kezeli hatékonyan magatartászavaraikat, nem alkalmazza rendszerszerűen a tanult és alkalmazni vállalt pedagógiai eszközöket, a nevelő-hatások és rutinok nem egységesek, ezért a viselkedési devianciák kezdenek az elviselhetet-lenségig felerősödni! Dia egy csapatépítő tréning anyagából

26 Hogyan? olyan tanítási és motivációs eszközöket alkal-maznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál, a tanítási anyagok bemutatják a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait,

27 intézményi multikulturális tréning/nem akkr. multikulturális műhely
Alapos ismeretek a különböző társadalmi csoportok kulturális értékrendjéről intézményi multikulturális tréning/nem akkr. multikulturális műhely belső levelezés szakmai anyagok romológus szakosodás ösztönzése Projektek multikulturális irányokba ( a felkészülés már fejleszti az ismereteket)

28 Bátorság Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kisebbségi gyerme-kek gyenge teljesítménye sokkal inkább a tanárok felkészü-letlenségének következménye! * A pedagógusok azok, akik ”hiányt”szenvednek, - professzionalizmusban, szemléletben, tanítási stratégiákban, kompetenciákban, energiában, türelemben, kooperációban, hatékony team munkában….. Eszközei iskolánkban : önértékelések (egyéni, csoport), part-nerek elégedettségmérései (MIP), alapos vezetői minősítések, kompetencia mérések eredményei, külső vizsgálatok, men-torok *a kudarcot genetikai, szociokulturális okokra visszavezetni vakság, hisz még ha ez igaz volna is , akkor is a pedagógia dolga ezekre hatékony eszközöket alkalmazni.

29 Akarat, készség Még mindig a pedagógusokról van szó!
Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a fennálló oktatási tételeket, tradíciókat, meggyőződéseket, Megvannak a készségeik , amelyek lehetővé teszik, hogy a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos ismereteiket átültessék a pedagógiai gyakorlatba, Még mindig a pedagógusokról van szó! Elfogadni pl: projekthetek……. Hogyan fogok haladni a tana-nyagban? – Miért kell két tanár a tanórán ? – Miért szükséges a tanórai differenciálás, a kooperáció, a személyre szabott fejlesztés, a szöveges értékelés,? Elismerni a különböző etnikai csoportok kulturális örökségének létjogosultságát, mint ami befolyásolja a tanulók természetét, magatartását, tanuláshoz való viszonyát…. Eszközei: tréningek, munka műhelyekben, fejlesztő csoportok- ban, téma fókuszú munkamegbeszélések,……..

30 Hatékony tanítási és motivációs eszközök
Kooperatív tanulásszervezés Projektpedagógia Drámapedagógia Interkulturális pedagógia Személyre szabott fejlesztés zeneterápia, lovas-terápia, szolidaritás,

31 „nem lényegtelen látványelemek”
többnyelvű információs feliratok (a jövőben braille írással is) beás nyelvű étlap akadálymentesítés új fejlesztőeszközök bevezetése: lovas terápia, zene terápia, szülő/gyerek közös tábor, sokféle udvari játék: hinták, játszóvár, trambulinok, boxzsák…. sokféle virág, padok, árnyékolók

32 Köszönöm a figyelmet!