Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

INTEGRÁLT- INKLUZÍV PEDAGÓGIA „ Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyő- ződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "INTEGRÁLT- INKLUZÍV PEDAGÓGIA „ Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyő- ződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját."— Előadás másolata:

1 INTEGRÁLT- INKLUZÍV PEDAGÓGIA „ Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyő- ződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogó képességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban...” Rudolf Steiner

2 Tartalom Az integrált inkluzív nevelés előzményei Az inkluzió fogalma, tartalma · Az inkluzió fogalmának többszempontú értelmezése · Integráció – inklúzió · Az inkluzió szintjei Inkluzió és multikulturális pedagógia

3 előzmények A múltban a másság elfogadása sokkal kisebb mértékben valósult meg,, ezért jellemző volt az ilyen gyerekek elkülönítés/ szegregált keze- lése. A XIX. század második felétől jelentek meg a polgárosodással együtt az oktatással kapcso- latos iskolatörvények. Ezekben deklarálták a tanuláshoz való jogot, de ezek a törvények nem terjednek ki a fogyatékosokra.

4 előzmények A XX. században a demokratizálódás felerősíti a em- beri jogi kérdéseket. Az esélyegyenlőség felé törek- vés a méltányos oktatás megjelenését hozta. A szülői igény azt mutatta, hogy nem akarták fogya- tékos gyermeküket elkülönített intézményekbe já- ratni. A 60-as, 70-es években a fejlett országokban elkezdték kritizálni a teljesítményközpontú iskolákat. A kritika megfogalmazta, hogy a fogyatékos gyerme- kek fejlesztését is meg lehet oldani a „hagyományos” intézményekben.

5 előzmények 1984-ben a fejlett országok (OECD) oktatási vezetői megállapodtak abban, hogy minden egyes gyermek szükségleteit kielégítő iskola koncepcióval kell foglalkozni. Ez lenne a „min- denki iskolája”, ami képes alkalmazkodni a kü- lönböző gyermekek igényeihez. Leginkább iskoláról beszélünk, mert ezekben az időkben az óvoda nem került fókuszba.

6 definíció A szegregáló és az integráló nevelés-oktatás szakmailag elfogadott meghatározása: a) gyógypedagógiai szegregáció a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók óvodai, alapfokú és középfokú nevelése és oktatása, amelyet kifejezetten erre a célra létrehozott és működtetett gyógypedagógiai intézmények látnak el, ese- tenként bentlakás biztosításával; b) gyógypedagógiai szempontú integráció a sajátos nevelési igényű gyermekeknek és tanulóknak az épek (másképpen „többségi”) óvodáiban, alapfokú, középfokú oktatási in- tézményeiben megvalósuló nevelése, oktatása, képzése megfelelő feltételek biztosítása mellett.

7 Kiket kell bevonni az inkluzív nevelésbe? Speciális nevelési szükségletűek (testi, értelmi fogyatékosok) Tanulási problémákkal küzdők – Tanulási nehézség – Tanulási zavar Magatartási zavarokkal küzdők – Visszahúzódó vagy depresszív gyermek (ezekkel a gyere- kekkel nem szoktak a pedagógusok foglakozni, mert csönd- ben, az órát nem zavarva meghúzódnak) – Ellenséges, inkonzekvens (ezekkel a diákokkal minden- képpen kell foglalkozni, mert ők azok, aki a tanítás menetét teljesen szétbonthat)ják )

8 fogalomértelmezések Szegregáció Az SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztées amelyhez speciális intézmények, speciális felszerelt- ség is tartozik, illetve speciális tudással rendelkező szakemberekre van szükség, Cigány gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése - általában a fentiek nélkül – felzárkóztatás címén

9 fogalomértelmezések Integráció szintek Lokális integráció: a helyi iskolában/óvodában egy külön osztályban helyezik el az SNI/roma gyermekeket, Szociális integráció: elkülönülten tanulnak, de bizonyos események (pl. ünnepek) alkalmával közös programok vannak. Funkcionális integráció – Részleges – van valami közös – a fentiek variációi – Teljes - ha a nevelés-oktatás speciális megsegítéssel történik a nem fogyaté- kosok osztályaiban a tanítás teljes időtartamában. Fordított integráció: valakiről azt hiszik, hogy értelmi fogya- tékos, és ezért kerül speciális osztályba. Spontán integráció: Egy fogyatékos diákot a normál osztályba teszik, mert nincs máshol hely.

10 Az integráció pedagógiai jelentése „minden gyermek és tanuló (meglevő akadá- lyozottságának módja, súlyossági foka miatti kirekesztés nélkül), egymással együttműködve, a mindenkori fejlettségi szintjén (pillanatnyi észlelési, gondolkodási és cselekvési kompe- tenciájához mérten), egy közös tárggyal és tár- gyon (projekt/terv/tartalom/téma) játszik, tanul és dolgozik.”

11 Az inkluzió jelentése A 80-as években kialakult egy új fogalom, az inkluzió. Ez integrációval hasonló jelentésű. („Ha jól sikerül az integráció, akkor inkluzióról beszélünk) Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inkluzió) kifejezésekkel értelmez- hetőek.

12 Mi az hogy minőségi különbség? A fogadó óvodában/ iskolában a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. Az inkluzív (befogadó) óvodai/ iskolai oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett for- mája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.

13 Az inkluzió fő jegyeinek összegzése: - az intézmények azonosulása az inkluzió gondolatával, - az egyéni differenciálás mint alapelv elfogadása, - a jelenlegi gyakorlattól eltérő tanulásszervezés, - rugalmas tanterv bevezetése, - értékelési eljárások korszerűsítése, - a többségi pedagógusok felelősségvállalásának megnöve- kedése- attitűdváltás - a specialista mint segítő partner, - a szülők bevonása az együttnevelésbe, - a szociális befogadás szerepe( a kirekesztett csoportok irányába)

14 Inkluzióra kész? Egy óvoda/iskola akkor lesz kész az inkluzióra, ha az ott tanító, tanuló személyek együttesen elfogadják az inkluziót, gondo- lati szinten teljesen magukévá teszik. Az európai vizsgálat alapján az eredményes inkluzió feltételei: - tanári attitűd; a tanárok szakmai kompetenciája (gazdag módszertani repertoár, alkalmasság és akarat a befogadásra); - támogató környezet az iskolában és az iskolán kívül (igazgató, helyi irányítás, helyi közösség, szakmai szervezetek); - egyértelmű kormányzati politika (megfelelő finanszírozási rendszer)

15 Kik „zavarják” azt az iskolát (ti. a kirekesztő iskolát) azt: amelyik egyoldalúan és kizárólagosan a gyermektől/fiataltól várja el az iskola világához való megfellebbezhetetlen iga- zodást, alkalmazkodást; amelyik nem akar/tud alkalmazkodni a gyermekek/fiatalok világához, lehetőségeihez, szükségleteihez, sajátos szemé- lyiségfejlesztési igényeihez; amelynek pedagógusa nem rendelkezik az értelmes és haté- kony tanulás és tanulássegítés lényegiségéhez kapcsolódó hiteles és felhasználható szakmai tudással, differenciált, rugalmas módszertani repertoárral

16 Talán azok a gyerekek/fiatalok, akik például: nem akkor és úgy érdeklődnek a tanórai tananyag és feladatok iránt, amikor és ahogy a tanár elvárja tőlük; érdektelenséget mutatnak egy-egy számukra érthetetlen, értelmetlen feladat iránt; értetlennek, netán lustának, butának tűnnek, mivel nem is értik, mit magyaráz, mit vár el tőlük a tanár; harsányságukkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet; nem tolerálják a hazugságot, az igazságtalanságot, mindenképpen szókimondók, ellenvéleményüket is kifejezésre juttatók; csak a számukra értelmes, általuk megértett elvárásokat, szabályokat hajlandóak elfogadni, betartani; nem egy ütemre, egyenletesen teljesítve haladnak, egyes területeken lemaradnak, másutt esetleg „előre szaladnak”; alacsony fokú kudarctoleráló képességekkel rendelkeznek (netán mert szoronganak a teljesítménybeli kudarctól); nem tisztelik azokat a pedagógusokat (felnőtteket), akik nem a másik embert megillető tisztelettel viszonyulnak hozzájuk.

17 Mi a különbség? Integráló óvoda/iskolaInklúzív óvoda/iskola - módszer, óraterv nem változik -frontális, teljesítmény ori- entált hagyományos stílus - a gyógypedagógusra hárul minden - módszer, óraszervezés nem hagyományos - differenciálás - gyógypedagógus partner a probléma megoldásban

18 Az inkluzió segítő pillérei partnerség Kulturális érzékenység Alkalmazkodás, változáskezelés

19 Multikulturális „nyomulás „ Kulturálisan érzékeny pedagógusok nélkül csak „színház” a multikulturális pedagógia. Ezért folyamatos intézményi feladat az „érzékenyítés”, olyan attitűdformálás amelyben a pedagógusok: - alapos ismeretekkel rendelkeznek a különböző társadalmi csoportok kulturális értékrendjéről, Megvan a bátorságuk ahhoz, hogy ne az iskolai kudarcok „áldozatait” hibáztassák a sikertelenségért, Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a fennálló oktatási tételeket, tradíciókat, meggyőződéseket, Megvannak a készségeik, amelyek lehetővé teszik, hogy a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos ismereteiket átül- tessék a pedagógiai gyakorlatba. Geneva Gay nyomán

20 szocializáció A szocializáció a születéstől a halálig tartó tanulási folyamat. A szociali- záció nem más, mint a „társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedés- módokat.” (Bagdy, 1986.) Azokat a a normákat, értékeket, hagyományokat, nézeteket, attitűdöket sajátítjuk el, amelyek az adott kultúrában, környezetben használatosak. A szocializáció mindig kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre és fordítva, az egyén is mindig visszahat a környezetére. A szocializáció abban a mikromilliőben kezdődik, amelybe az ember beleszületik. Így a szocializáció első színtere a család, majd később – a gyermek növeke- désével - egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a kortár- saknak, az óvodának, az iskolának, tágabb értelemben az egész társa- dalomnak.

21 bikulturális szocializáció A bikulturális szocializáció kettős folyamat,-egyik része azt jelenti, hogy valamely kisebbségi csoport tagja beleszületik saját, eredeti kultúrájába, és ennek jellemzőit nagyobbrészt az indirekt szocializáció során mintegy észrevétlenül sajátítja el. A folyamat másik oldala a közoktatásba (óvoda, iskola) lépéskor a többségi társadalom kultúrája is mint szocializációs terep megjelenik a kisebbségi csoport tagja számára. Vannak olyan családi szocializációk, amelyek kulturális tartalma kis átfedést mutat az iskolára jellemző kulturális térrel. Ezt azonban mint megoldandó helyzetet kell kezeli: célul tűzi ki a két tér átfedésének szélesítését! Az ebben részt vevők feladata a célok elérése. Az egyik szereplő a mediátor, aki az iskolai kulturális térben otthonosan mozgó személy (például pedagógus), aki az eltérő kultúrájú primer szocializációs teret megismerve képes abból ele- meket átemelni az iskola világába, ezzel szélesítve az átfedést. A másik szereplő a transzlétor, aki az iskolától eltérő kultúrájú elsődleges szocializációs térből érkezve már sikereket ért el a másodlagos (intéz- ményi) szocializációs térben, és közössége számára képes kulturális ele- meket közvetíteni az intézményi térből.

22 Bikulturális szocializáció szocializációs terek INFORMÁLIS nevelési tér: család, kortárs csoport, rokonság, szomszédság FORMÁLIS nevelési tér: oktatási rendszer NEM FORMÁLIS nevelési tér: közösségi terek, könyvtár, színház Primer szocializációs tér (informális terek) Szekunder szocializációs tér (formális + nem formális terek) Szocializásiós tér Bikulturális szocializáció

23 Hogyan? A tanulókhoz alkalmazkodó oktatási stratégiák - tanulóbarát környezet, a tanulók fizikai komfortigényének figyelembe vétele, -az érdeklődés felkeltésére, az unalom elűzésére alkalmas oktatási stratégiák alkalmazása, -bőséges mozgáslehetőség, választási lehetőségek, -tompa világítás, -változatos szemléltetés és segédeszközök használata, -Egyénre szabott fejlesztés, személyre szabott tanulási stílus -A tradicionális tantermi struktúra átalakítása ( pl: olvasósarok) -Az egyéniség vállalásának engedése ( pl: öltözködés….)

24 Hogyan? Pedagógus érzékenyítés - belső levelező rendszer/folyamatos multikultu- rális olvasnivaló küldés, - csapatépítő tréningek nagyon őszinte önértéke- lésekkel, - stratégiai fontosságú műhelyek működtetése (akár kistérségben is) - szakmai napok rendezése, hospitációk fogadása

25 PROBLÉMA 1. SNI, HHH, BTM Az elkülönült oktatás nem segíti a fenti csoportokba tartozó gyerekek társadalmi beilleszkedését, ezért vagyunk az inkluzív pedagógia követői. Ugyanakkor az iskola jelenlegi rutinja nem megfelelően oldja meg a gyerekek tanulást akadályozó problémáit, nem kezeli hatékonyan magatartászavaraikat, nem alkalmazza rendszerszerűen a tanult és alkalmazni vállalt pedagógiai eszközöket, a nevelő-hatások és rutinok nem egységesek, ezért a viselkedési devianciák kezdenek az elviselhetet- lenségig felerősödni! A RUTINOK NINCSENEK ÖSSZHANG- BAN A HIRDETETT PEDAGÓGIAI EL- VEKKEL Dia egy csapatépítő tréning anyagából

26 Hogyan? olyan tanítási és motivációs eszközöket alkal- maznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál, a tanítási anyagok bemutatják a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait,

27 Alapos ismeretek a különböző társadalmi csoportok kulturális értékrendjéről intézményi multikulturális tréning/ nem akkr. multikulturális műhely belső levelezés szakmai anyagok romológus szakosodás ösztönzése Projektek multikulturális irányokba ( a felkészülés már fejleszti az ismereteket)

28 Bátorság Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kisebbségi gyerme- kek gyenge teljesítménye sokkal inkább a tanárok felkészü- letlenségének következménye! * A pedagógusok azok, akik ”hiányt”szenvednek, - professzionalizmusban, szemléletben, tanítási stratégiákban, kompetenciákban, energiában, türelemben, kooperációban, hatékony team munkában….. Eszközei iskolánkban : önértékelések (egyéni, csoport), part- nerek elégedettségmérései (MIP), alapos vezetői minősítések, kompetencia mérések eredményei, külső vizsgálatok, men- torok * a kudarcot genetikai, szociokulturális okokra visszavezetni vakság, hisz még ha ez igaz volna is, akkor is a pedagógia dolga ezekre hatékony eszközöket alkalmazni.

29 Akarat, készség Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a fennálló oktatási tételeket, tradíciókat, meggyőződéseket, Megvannak a készségeik, amelyek lehetővé teszik, hogy a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos ismereteiket átültessék a pedagógiai gyakorlatba, Még mindig a pedagógusokról van szó! Elfogadni pl: projekthetek……. Hogyan fogok haladni a tana- nyagban? – Miért kell két tanár a tanórán ? – Miért szükséges a tanórai differenciálás, a kooperáció, a személyre szabott fejlesztés, a szöveges értékelés,? Elismerni a különböző etnikai csoportok kulturális örökségének létjogosultságát, mint ami befolyásolja a tanulók természetét, magatartását, tanuláshoz való viszonyát…. Eszközei: tréningek, munka műhelyekben, fejlesztő csoportok- ban, téma fókuszú munkamegbeszélések,……..

30 Hatékony tanítási és motivációs eszközök Kooperatív tanulásszervezés Projektpedagógia Drámapedagógia Interkulturális pedagógia Személyre szabott fejlesztés zeneterápia, lovas-terápia, szolidaritás,

31 „nem lényegtelen látványelemek” többnyelvű információs feliratok (a jövőben braille írással is) beás nyelvű étlap akadálymentesítés új fejlesztőeszközök bevezetése: lovas terápia, zene terápia, szülő/gyerek közös tábor, sokféle udvari játék: hinták, játszóvár, trambulinok, boxzsák…. sokféle virág, padok, árnyékolók

32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "INTEGRÁLT- INKLUZÍV PEDAGÓGIA „ Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyő- ződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját."

Hasonló előadás


Google Hirdetések