A TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Az előadások a következő témára: "A TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA"— Előadás másolata:

1 A TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
10 ÉVE MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAPEST,

2 MTA – Budapest, Nyelv és oktatás

3 Előzmények A Termini Kutatóhálózat partnerintézményeinek és kutatóinak kezdettől kiemelt kutatási területe a nyelv és oktatás különböző szempontú összefüggéseinek vizsgálata. A magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében – az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Osztálya által szervezett korábbi közös programnak része volt a határon túli magyar közösségek anyanyelvi oktatási rendszerének felmérése, leírása

4 Oktatáskutatás Soha nem veszít aktualitásából – a külső körülmények megváltozásával új dimenziókkal bővül, más kontextusokba helyeződik. Kárpát-medencei körkép: kétnyelvű oktatási programok – ezek többfélék lehetnek. Elsősorban abban különböznek egymástól, hogy segítik-e, s ha igen, milyen mértékben az anyanyelv megőrzését, az anyanyelvi kompetenciák fejlesztését.

5 Oktatáskutatás A Kárpát-medencei magyar kisebbségek (etnikai/kulturális) identitásának – tömbben és szórványban egyaránt – legfontosabb eleme az anyanyelv (Gereben 1998). A kisebbségi közösségek megmaradásában, etnolingvisztikai vitalitásuk megtartásában (a revitalizációban) az anyanyelvi és az anyanyelvű oktatásnak meghatározó szerepe van.

6 Oktatáskutatás A határon túli magyar közösségeket eltérő számbeli arányuk, más-más társadalmi és szociokulturális környezetük, léthelyzeteik, sorseseményeik különbözősége ellenére azonos cél vezérli oktatási rendszerük kialakításában. Minden nemzeti közösség úgy próbálja megválasztani oktatási programját – az adott nyelvi és nem nyelvi helyzet megszabta lehetőségek vonzásában és választásában –, hogy a diákok az anyanyelv dominanciájának megtartásával (funkcionális) kétnyelvűvé váljanak. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az állam által működtetett oktatási (és egyéb) intézmények rendszerint a többségi nemzet igényeit tartják szem előtt – még hibátlannak tűnő jogi szabályozás mellett is, s a többségi lakosság céljai általában eltérnek a kisebbségek céljaitól.

7 Kutatástervezet 2003: Illyefalva (kemény mag)
2004. április 23. Budapest: Az MTA Határon Túli Kutatóállomásainak találkozója → kutatóhálózat Korpuszépítés, szótármunkálatok, oktatás Oktatás: A kisebbségi oktatás jogi, intézményi és nyelvi helyzetének, feltételeinek vizsgálata → tanulmánykötet (elmélet ) + empirikus kutatás (reprezentatív minta; kérdőívek , feladatlapok) A nyelvi irodák (kutatóállomások) kiegészülnek a kisrégiós (egyéni) kutatóhelyekkel

8 MTA ENKI Jelen voltak: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet: Bartha Csilla, Nádor Orsolya, Szarka László Gramma Nyelvi Iroda: Szabómihály Gizella, Lanstyák István, Simon Szabolcs, Pintér Tibor Szabó T. Attila Nyelvi Intézet: Péntek János, Benő Attila, Becze Orsolya LIMES: Csernicskó István, Márku Anita Magyarságkutató Tudományos Társaság: Papp György Muravidéki kutatóhely: Kolláth Anna Oktatáskutatás: Bene Annamária A megbeszélés egyes részein meghívott vendégként jelen voltak: Kenesei István, Tolcsvai Nagy Gábor

9 Kötet Oktatási kötet (szerkesztői: Bartha Csilla és Péntek János) – megjelenik: január (Nádor Orsolya, Hattyár Helga) Országtanulmányok : Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Ausztria Szlovénia

10

11 A tanulmányok tartalma és szerkezete
I. Az iskola mint közigazgatási egység/intézmény (egy-egy tanulmány kb. 50%-a) hivatalos kisebbségi oktatás, törvényi keret, oktatásirányítás statisztikai trendek értelmezése a magyar iskola mint intézmény (közigazgatási, gazdasági és szakmai irányítás; önálló rendszer-e) oktatási szintek és iskolatípusok tantervek, tankönyvek (a tankönyvírás intézményi háttere, hivatalos tanterv vs gyakorlat)

12 A tanulmányok tartalma és szerkezete
II. Az iskola mint a magyarnyelv-használat színtere hogyan működik nyelvileg az oktatás (hivatalosan és a gyakorlatban) – anyanyelvi, anyanyelvű, többségi nyelvű, két(tan)nyelvű oktatás az anyanyelv és az irodalom oktatásának nyelvi formái (nyelvek és nyelvváltozatok az oktatásban) a többi tantárgy oktatásának nyelvi formái az államnyelv oktatásának formái az idegen nyelvek oktatása

13 A tanulmányok tartalma és szerkezete
III. Iskolaválasztás: a magyar nyelv erősítésének lehetőségei és korlátai az iskolában Mi motiválja az iskolaválasztást? (Összegyűjteni és összevetni az ezzel kapcsolatos létező eredményeket is!) Mi a szerepe ebben a nyelv(ek)nek? A szülők reakciói.

14 Folytatás, stratégiai kutatási programcsomag – 2009→
A TERMINI kutatási programtervezetének IV. pontjaként: Az oktatás nyelvi kérdései 1. alprogram: Nyelv, oktatás, nyelvoktatás: problémák, kihívások, megoldási lehetőségek Az anyanyelvi nevelés A kétnyelvűsítés, nyelvoktatás A kisebbségi köz-, szak- és felsőoktatás nyelvi erőforrásai, minőségbiztosítás

15 Folytatás, stratégiai kutatási programcsomag – 2009→
2. alprogram → Adalékok az oktatáskutatáshoz: pszicholingvisztikai vizsgálatok a szórvány körében (A mentális lexikon elérése, megakadásjelenségek vizsgálata a Kárpát-medence és Magyarország szórványközös ségeiben) → Programfelelős: Nádor Orsolya, Szoták Szilvia

16 Az anyanyelv a magyar nyelv mint tantárgy tartalmi megújítása (a nyelv változatossága, a nyelvi tolerancia, a nyelvi emberi jogok, a nyelvi kontaktusok kérdéskörének megjelenítése az oktatásban) a vernakuláris/regionális nyelvváltozatok használatának bátorítása az oktatási programokban, „kontaktusnyelvjárás-barát” anyanyelvi oktatási rendszerek kidolgozása, ehhez kapcsolódó oktatási anyagok készítése, beemelése az oktatási rendszerbe és a pedagógusképzésbe, -továbbképzésbe a szórványközösségek igényeitől függően nyelvi revitalizációs oktatási programok támogatása (módszertan, oktatási anyagok), pl. Moldvában, Dél-Erdélyben, a kárpátaljai Felső-Tisza-vidéken, a nagyvárosi szórványokban az anyanyelvi nevelés szemléletének, módszereinek felmérése, az anyanyelvi tantervek és tankönyvek elemzése.

17 Kétnyelvűsítés, nyelvoktatás
az egyes országok/régiók anyanyelv- és államnyelv-oktatási programjainak leírása, elhelyezése a nemzetközi oktatási tipológiában az államnyelv eredményes oktatását elősegítő oktatási segédanyagok kidolgozása, kétnyelvűsítési programok készítése a kétnyelvű oktatás tanulmányozásában az anyanyelv–második nyelv–idegen nyelv viszonya → a viszony szocio- és pszicholingvisztikai összefüggéseinek vizsgálata hatékony kétnyelvű szakképzési programok kidolgozása a közösségben működő kétnyelvű szocializációs modellek leírása, elemzése

18 Kétnyelvűsítés, nyelvoktatás
szövegértési vizsgálatok elvégzése az egyes régiókban, az eredmények összevetése egymással és magyarországi adatokkal az oktatás nyelvi erőforrásai → a többnyelvűség és az oktatás → a többségi nyelv elsajátítása és az anyanyelv megőrzése: a két szempont „összeegyeztetésének” esélyei és lehetőségei a magyar mint idegen nyelv/második nyelv oktatásának esélyei, lehetőségei és módszerei az egyes kisebbségi régiókban

19 Köz- és felsőoktatás, minőségbiztosítás
a globalizáció és az oktatás összefüggései: az oktatás szerepe a minőségbiztosításban, a határon túli magyar oktatás szerepe a horizontális és vertikális mobilitás biztosításában; a bolognai folyamat → a határon túli magyar felsőoktatás kihívásai magyarországi diákok a határon túli magyar egyeteme- ken, ill. a határon túli magyar diákok a magyarországi felsőoktatásban magyar nyelvű romák a határon túli magyar iskolákban

20 A jelent kutatva a jövőről
A magyar tannyelvű iskolák fennmaradása (az asszimiláció lassítása) szempontjából nagyon fontos, hogy azok piacképes tudást nyújtsanak, hogy egyértelműen kimutatható legyen: a magyar iskolákban végzett diákok jobban érvényesülnek, mint az államnyelven tanuló magyar anyanyelvű társaik. Ez a muravidéki kétnyelvű oktatás vonatkozásában: a magyar1-re járók „többletlehetőségei” a magyar2-re járókhoz viszonyítva.

21 A jövő Ehhez kell: a magyar tannyelvű iskolák – a kiváló anyanyelvi tudás mellett – jó színvonalú államnyelvi és idegen nyelvi képzést biztosítsanak a muravidéki kétnyelvű oktatásban az anyanyelv dominanciája jobban érvényesüljön, a szaktantárgyak oktatásában a két nyelv egészséges aránya alakuljon ki – a meglévő helyzet ne legyen rosszabb

22 A jövő A fenti kutatási problémák felvetése által (és megfelelő – anyagi és erkölcsi – támogatás esetén a konkrét kutatási programok révén) közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a határon túli magyar közösségek nyelvmegtartásának egyik legfontosabb tényezője, az oktatás vonatkozásában megbízható adatokkal, ismeretekkel rendelkezzünk. → fehér foltok Oktatásstratégiák.

23 Fehér foltok milyen színvonalúak a határon túli oktatási intézmények (az adott állam többségi iskoláihoz, a magyarországi intézményekhez, illetve egymáshoz viszonyítva) milyen nyelvoktatási programokat alkalmaznak a kisebbségi régiók különböző oktatási intézményeiben milyen szemléletben és hatékonysággal folyik az anyanyelvi nevelés a kisebbségi magyar tannyelvű/kétnyelvű iskolában milyen eredményességgel oktatják az államnyelvet és az idegen nyelveket ezekben az intézményekben hogyan alakul a két nyelv dominanciája a kétnyelvű oktatásban kétnyelvű tankönyvek – tankönyvfordítások

24 ISNYI Imre Samu Nyelvi Intézet (UMIZ, Alsóőr) – a TERMINI részeként – a kisrégiós nyelvészeti kutatásokat fogja össze →

25 Illyefalva 2003

26 Illyefalva 2003

27 Illyefalva 2003

28 Illyefalva 2003

29 Illyefalva 2003

30 Illyefalva 2003

31 Illyefalva 2003

32 Csernaton 2003

33 Illyefalva 2004

34 Illyefalva 2004

35 Debrecen 2010

36 A tudomány az oktatásért – az oktatás a tudományért Muravidék
Bokor József Nyelviség és magyarság a Muravidéken. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Zágorec-Csuka Judit szerk Lét és nyelv; Nyelv, identitás, irodalom. Tanulmánykötet. Lendva: Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Kolláth Anna szerk A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada. Maribor: ZORA 68.

37 A tudomány az oktatásért – az oktatás a tudományért Muravidék
Jožefa Herman, Tatjana Sabo szerk Drug z drugim – Együtt egymásért 1959–2009. Ob 50-letnici dvojezičnega šolstva na narodnostno mešanem območju v Prekmurju – A kétnyelvű oktatás 50. évfordulója a nemzetiségileg vegyesen lakott Muravidéken. Lendava/Lendva. Lucija Čok ur Izobraževanje za dvojezičnost v kontekstu evropskih integracijskih procesov. Učinkovitost dvojezičnih modelov izobraževanja v etnično mešanih okoljih Slovenije. Koper: Založba Annales – hatékonyság

38 Hangsúlyok – Muravidék
Adott és … mindkét nemzeti közösségé eredményei, hatékonysága és hiányosságai csak ebben a kontextusban értelmezhetők hitelesen többletérték a közös kultúra → csak a két nyelv együttesen lehet ennek hiteles hordozója saját értelmiségi réteg ... elvett az anyanyelv dominanciája csorbul – nyelvvisszaszoruló helyzet

39 Konkrét lehetőségek, törvényi keretek – Muravidék
A Fehér Könyv második változata (1995-ben az első; a készülőben megfelelő hangsúlyt kap a kétnyelvű oktatás is) A kétnyelvű középiskola kivitelezési utasítása – szakmai viták; a beiratkozás feltételei) Az átfogó nemzetiségi törvény (a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottsága) – az elmélet és a gyakorlat közti szakadék „feltöltése” Többnyelvűsítés: az első idegen nyelv korai oktatása (az első harmadban; Pártosfalva: német) – a második idegen nyelv bevezetése a harmadik harmadban

40 A kétnyelvű iskolák tanárai e-kompetenciáinak fejlesztése
A szlovén oktatási minisztérium nyilvános pályázata A Tanszék konzorciális partnerként közösen a MMÖNK-val és az MNMI-vel Projekt a muravidéki kétnyelvű oktatás megújítására Költségvetés: euró (EU: 85%, költségvetés: 15%) Futamidő: től ig

41 A kétnyelvű iskolák tanárai e-kompetenciáinak fejlesztése
) A közoktatásban tanító pedagógusok szakmai és nyelvi (e-)kompetenciájának fejlesztése 2) Online szótárak és oktatási anyagok tantárgyanként – építve a kevés meglévőre 3) A magyar mint második nyelv tanításának megoldásai (innovációk, revitalizációs lehetőségek) 4) A magyar nyelv és kultúra promóciója a kétnyelvű területen kívül – egynyelvű diákok megnyerése a kétnyelvű oktatás számára

42 Egy évtized történései – többletérték
„Intelligencia és oktatás, amelyet nem fűt át emberszeretet, semmit sem ér.” Daniel Keyes: Virágot Algernonnak