Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton Negyedik előadás A természeti szépség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton Negyedik előadás A természeti szépség."— Előadás másolata:

1 Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton Negyedik előadás A természeti szépség

2 Természetvallás 18. szd-ban a szépség – a természet szépségeként merült fel a filozófiában Árkádiai hagyomány – antik idill A vallás helyét is a természet kezdi átvenni

3 Egyetemesség A szépség – egyetemes elvként érdekes a filozófia számára (Shaftesbury, Kant) Ember racionális lény: tehát van ízlése Kant szerint az átlagember nem a művészetben, hanem a természetben találja meg a szépséget

4 A szépség: egyedi Kantnál: növények, virágok, madarak és halak a szépek Elődei: Addison, Hutcheson: tájkép és látványok A különbség alapja szemléleti: Kantnál szépség egyedi objektumokhoz kötődik A tájkép szétfolyik Élő organizmusok: eleve körülhatároltak

5 Egyedi vs világszerű Egyedi organizmusok: objets trouvés: talált tárgyak Mint az ékszerek – szépségük magukból árad Szimmetria, egység, forma Tájkép: nyitott, grandiózus, világszerű

6 Szépség: haszonelvű vagy kontemplatív? A 18.szdban természettel kapcsolatban két attitűd lehetséges: –haszonelvű –kontemplatiív Ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha nem ellenséges erő már a természet

7 A természetelvűség marxista kritikája: Lukács, Deleuze, Bourdieu, Eagleton Shaftesbury, Kant: burzsoá ideológia Így akarják a polgári értékeket egyetemes értékként feltüntetni Elfordulás a gazdasági realitásoktól – puszta és öncélú esztétikai élvezet Holott a kapitalista gazdaság kizsákmányol, eszközként tekint Ezt leplezi a természetre vonatkozó diskurzus

8 Az esztétikai – mint ideológia Igaza van a marxista kritikának – ha nem tudjuk igazolni a „esztétikai” fogalmát, csak ideológiaként - akkor az esztétikai ítéletnek nem lesz filozófiai talapzata - megkérdőjelezhető egyetemesség-igénye? Lehet, hogy csak a szubjektum belevetítéséről van szó? – ami adott történelmi korok velejárója?

9 Keleti felfogás De: a szépség fogalmával foglalkozott már: –Platón, Arisztotelész, Plotinosz –A szanszkrit Bharata –Confucius –Keresztények: Ágoston és Boethius, Tamás, ma is –A keleti gondolkodásban és művészetben is jelen van a természeti táj szépsége –Ha igaza lenne a marxistáknak: meg kellene mutatni, hogy akkor milyen az ideológiailag semleges esztétikai beállítódás

10 Kant a természeti szépről Kant: a természeti szép – nem alkotott, hanem talált Kant megkülönböztetése: Szabad szépség – függő szépség (nem fogalmi)(előzetes fogalomtól függ) A természeti szép értékelése – az ember sajátossága, mindenkire egyaránt érvényes Csodálattal tölt el bennünket Jelentést keresünk általa a világban – otthonosság érzetét kelti bennünk – jó helyen vagyunk itt

11 A természeti szép metafizikája Formái lehetnek különbözőek: magával ragadó, vagy az odatartozás érzését kelti Megerősít létedben – ennek van egy metafizikai rezonanciája A külsőt belsővé teszi ez a tapasztalat (pl. emlék) Lásd: Rilke Duinói elégia

12 Rilke: A kilencedik elégia Mégis a vándor a csúcsról a völgybe kezében nem valamely mondhatlant hoz le nekünk, maroknyi földet, de a tiszta, kiküzdött szót, a kék meg a sárga enciánt. Mi talán csak azért vagyunk itt, hogy nevet adjunk: Ház, Kapu, Híd, Korsó, Gyümölcsfa, Ablak - s tán: Torony, Oszlop... - ámde kimondani, értsd meg, mondani úgy, ó, mint ahogy azt bensőleg a dolgok még sose vélték... S nem ezt akarod-é, Föld? azt, hogy újraszüless bennünk immár láthatlanul? - Nem álmod-e az, hogy egyszer láthatatlan légy? Ó, Föld: nem látható már?! Sürgető feladatod nem az átlényegülés-e ?

13 Természet és művészet A tájkép szépségét sokszor – az emberi megművelés adja Wordsworth: „Mert megtanultam másképpen nézni a Természetre, mint a gondtalan ifjú; s kihallom belőle az emberiség csöndes, bús zenéjét:" (Szabó Lőrinc fordítása) Constable festménye

14 A természeti szép természete Emberi tenyésztés eredménye //műalkotás Különbség: nem keresünk benne jelentést Tőlünk való függetlensége, önállósága a fontos

15 Az angol táj Allen Carlson és Malcolm Budd szerint: Természeti szép – ha nem emberi termékként tekintünk rá A tájképben azonban: emberi életmód, otthonteremtés vágya Ennek még akár szellemi jelentősége is lehet Ezt írja meg: John Clare, Paul Nash és Ralph Vaughan Williams

16 Esztétikum és tudomány Eredeti szándék nem esztétikai – bár az ízlés kétségtelenül közreműködött kialakításában Természetnek – része az ember is – ezért ez is természetes még Esztétikai érdeklődés – vezet el a természettudományos érdeklődéshez De itt – a látszat a fontos – ebből fakadnak érzelmi benyomásaink Emberi arcon sem a koponyákat és az izmok ízesülése érdekel Hanem a megtestesült személy A madárdal az ornitológusnak – területbirtokló funkciót jelez Számunkra: melódia Ezt sem a madár, sem az ornitológus nem így érzékeli

17 Az esztétikai tapasztalat fenomenológiája A természeti szépség tapasztalata – intencionális megértés (szemben a tudományos tapasztalattal) A természetre irányul érdeklődésünk, ahogy tapasztalatunkban megjelenik Saját hozzá való viszonyom is fontos része e tapasztalatnak Egy táj épp akkor megjelenő, esetleges képe – ehhez van viszonyom Szemben a műalkotással – nem a szemlélet számára készült, csak magát jelenti, nincs „lekerekítve”, és folyamatosan változik Mindenkinek lehet a természeti szépről esztétikai élménye – még ha kevesen is tudják kifejezni

18 A fenséges és a szép az esztétikai fogalmak– nem pontosan meghatározottak – alakul a jelentésük Nem csak egy tárgyról szólnak, hanem tárgyhoz fűződő viszonyunkról – találkozás: alany-tárgy viszony Edmund Burke: A fenségesről és a szépről, 1756 Kétféle viszony a széphez – egyiknek a szeretet, másiknak a félelem az alapja Szépség: harmónia, rend – otthon érezzük magunkat Fenséges: hatalmas, erős, félelmetes méltósága a természeti világnak Mindkettő kiemel a hétköznapok világából – vagyis esztétikai tapasztalat

19 A táj léptéke Ember számára otthonos, belakott táj Vs az emberhez képest aránytalan mértékű hegyek De a félelmetes látványban is van esztétikai élmény: saját gyengeségünk tudata – erőt ad (Kant szerint)

20 A festői tájkép A természeti szépre vonatkozó irodalom – sovány és hiányos – csak útikönyvek vannak Tájkép-kertészek műve érdekes lehetne: pl. William Kent és Capability Brown A festői fogalmának kialakulása

21 Táj, festészet és építészet Tájkép-művészet: Emberi alkotás + természeti táj Eredet Campagna, ahogy Poussin és Claude látta – lásd Claude-üveg Konvex-tükör Építészek – romokat építenek Klasszikus mintákat követnek Épület – mindig része a tájnak – ma is építészeti előírások védik a tájat

22 Szándékolatlan szándékoltság A természet tárgyaiban ilyenfajta szándékoltságot mégis észlelünk Saját magunkról is meg tudunk valamit, és a világ rendezettségéről és finalitásáról és teleológiájáról S bár bel-földön vagyunk, s a part oly messze, szél elállt, lelkünk látja az örök tengerárt, mely idehajt, s mely tovább fog sodorni majd, s látjuk a parton gyermekek raját, s halljuk a hullám örök moraját. (Wordsworth)

23 Kant a természeti szép moralitásáról Kant: természeti szép: szimbólum – a moralitásé Aki fogékony a természeti szépre – morálisan jó beállítódású Egyetért vele Johnson és Rousseau is Ma is elfogadható (aki a virágot szereti…) – bár nehéz mellette érvelni

24 Még sem érdekmentes? Visszatér a szándékoltság, érdek és gyakorlati racionalitás? Épületben: funkció, emberi szépségnél: vágy, Művészet: művész szándéka Természeti szép: szándékolatlan szándékoltság Teológia alapkérdése: mindez a szép miért van? Kinek a szándéka ez? Szép // szent

25 Babits Mihály: Esti kérdés Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?


Letölteni ppt "Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton Negyedik előadás A természeti szépség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések