Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az írásbeli feladatok értékelése 2005. február 9. Kaposi József

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az írásbeli feladatok értékelése 2005. február 9. Kaposi József"— Előadás másolata:

1 Az írásbeli feladatok értékelése február 9. Kaposi József

2 Javítási jelölések  1. Jó válasz  1. Jó válasz  2. Hiány(osság)   3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ]  4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás)  5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás  5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás  6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás)   7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) …………  8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás)

3 Fontos tudnivalók a tanulóknak Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseketEgyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, neVálaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon!Kérjük, kék színű tollat használjon! Olvassa el figyelmesen a feladatokat!Olvassa el figyelmesen a feladatokat! Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a Történelmi atlasz térképeit és a Helyesírási tanácsadó szótárt!Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a Történelmi atlasz térképeit és a Helyesírási tanácsadó szótárt! Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

4 Feladatválasztás középszint Sorsz. Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes történelem 13.Ókorirövid 14. XIX-XX. századi rövid Magyar történelem 15.Középkorirövid 16.Középkorihosszú 17. XVIII-XIX. századi rövid 18. hosszú 19. XX. századi rövid 20. hosszú

5 Segítő táblázat F.t.ABCDEFGHIJKL Röv Röv Ho

6 Feladatválasztás emelt szint Sorsz. Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes történelem 13.Ókorirövid 14.Ókorihosszú 15. XIX-XX. századi rövid 16. hosszú Magyar történelem 17.Középkorirövid 18.Középkorihosszú 19. XVIII-XIX. századi rövid 20. hosszú 21. XX. századi rövid 22. hosszú

7 Ellenőrző táblázat A feladatválasztás szempontjai Igen Négy feladatot választott? Legalább két magyar történelmi feladatot választott? Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott? Két rövid és két hosszú feladatot választott? Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.) Egyértelműen jelölte feladatválasztásait?

8 Feladatválasztási problémák középszinten 1.) Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott, a korszakok, feladattípus stb. vonatkozásban, akkor: azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri.azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri. azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a válasz­tási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a válasz­tási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.

9 2.) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választási szabályok alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13., 15., 18.. vagy 14., 15., 18.,.).

10 3.) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, mely meg­felel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. 4.) Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15., 20. feladatok megoldását kell értékelni.

11 Feladatválasztási problémák emelt szint 1.) Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott, a korszakok, feladattípus stb. vonatkozásban, akkor azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri.azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri. azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a válasz­tási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a válasz­tási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.

12 2.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választási szabályok alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13., 16., 17., 20. vagy 14., 16., 17., 20.).

13 3.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, mely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a Választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. 4.) Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16., 19., 22. feladatok megoldását kell értékelni.

14 A szöveges feladatok vázlata  1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát!  2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a Történelmi atlaszt!  3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb.), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható!  4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket!  5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot!  6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit!  7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat!  8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl. nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét!  9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek!  10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!

15 A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók:  a) feladatmegértés,  b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés,  c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat.

16 A szöveges feladatok értékelése SZEMPONTOK M) MŰVELETEK T) TARTALMI ELEMEK PONTOZÁS Középszint Emelt szint RövidHosszúRövidHosszú Feladatmegértés Tématartás, a lényeg kiemelése Kompetenciák Pl.: forrásokból, információk gyűjtése, szaknyelv alk. M) kigyűjtés, hivatkozás, értelmezés, megállapítás, következtetés, kiegészítés, feltárás, megfogalmazás T) Példák tartalmi elemekre Szerkesztettség, nyelvhelyesség A szöveg felépítettsége, nyelvi megformáltsága, helyesírása Összesen Vizsgapont

17 A feladatmegértés (F) pontozása  A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e?  A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e?  Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire össze­tet­tek, illetve relevánsak-e a problémára nézve?  A műveleti sokszínűség és eredményesség: a forrásokat használja-e, és lényeges meg­ állapításokat, következtetéseket tud-e tenni ?

18 A feladatmegértés (F) pontozása A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet.

19 A problémamegoldó feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette, és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak

20 Elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette, és helyesen ér­tel­mezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megálla- pítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette, és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.

21 A műveletek és tartalmi elemek pontozása  A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata, stb.) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”- vel jelöltük.  Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie.

22 A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz.

23 A tartalmak értelmezése (T) A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, ha csak egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő.

24 A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés, és csak néhány (nem is a legjellemzőbb) adatot tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban.

25 A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása  A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, mely­ben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne össze­ függő mondatok.

26 Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik). A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll.

27 Javítási menet  1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait!  2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját!  3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait!  4. Olvassa el legalább kétszer a tanuló dolgozatát!  5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot!  6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám segítségével számítsa át vizsgaponttá!  7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni, csak az összes feladat eredményeinek összeadása után.  8. Állapítsa meg az esszéfeladatokban elért összesített vizsgapontszámot! (Az összesített pontszám egészre ill. 0,5-re végződhet)

28 Értékelő táblázat Középszintű szöveges feladatok SzempontokElérhetőElért pont Feladatmegértés 4 v. 8 Tájékozódás térben és időben 4 v. 4 Szaknyelv alkalmazása 4 v. 4 Források használata 4 v. 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása 6 v. 10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 v. 8 Összpontszám 24 v. 42 osztószám 2 osztószám 2 Vizsgapont 12 v. 21

29 Értékelő táblázat Emelt szintű szöveges feladatok SzempontokElérhetőElért pont Feladatmegértés 4 v. 8 Tájékozódás térben és időben 4 v. 4 Szaknyelv alkalmazása 4 v. 6 Források használata 6 v. 10 Eseményeket alakító tényezők feltárása 8 v. 12 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 v. 8 Összpontszám 28 v. 48 osztószám 4 v. 3 osztószám 4 v. 3 Vizsgapont 7 v. 16

30 Javítókulcs minta (közép rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó összegyűjti, rendszerezi az ipari forradalom meghatározó találmányait, és utal arra, hogy Nyugat-Euró­pában (Angliában) a könnyűiparból indult ki a technikai fejlesztés. A válasz magyarázatot ad az elterjedés folyamatára, valamint feltárja, hogy a társadalmi következmények közül kiemelkedő a városiasodás. 0-4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl. rögzíti, vagy kikövetkeztethető belőle, hogy az elemzett társadalmi, gazdasági változások a XVIII–XIX. századi Nyugat- Európára (Angliára) vonatkoznak. 0-4

31 Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (technikai fejlődés, városiasodás stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat. (gyáripar,, iparosodás, közlekedési rendszer, demográfiai robbanás stb.) 0-4 Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Németországban dinamikus az ipari tevékenység terjedése és megállapítja, hogy a nyersvastermelés dinamikus növekedése és a vasútsűrűség összefüggését. 0-4

32 Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja, hogy az ipari forradalom milyen társadalmi következményekkel jár. T Pl. rögzíti a vidéki lakosság városokba áramlásának okait (munkahely és megélhetés reménye, a városi gyáripar fokozott munkaerő szükséglete; a közlekedési rendszer fejlődése), és megállapítja hogy ez eredményezi a modern nagyváros létrejöttét. T Pl. utal arra, hogy a könnyűiparban milyen találmányok születtek, és megállapítja hogy a könnyűiparban és Nagy-Britanniában indult el az ipari forradalom. 0-6 Megszerkesz- tettség, nyelvhelyesség Fogalmazása értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, és nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. 0-2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12


Letölteni ppt "Az írásbeli feladatok értékelése 2005. február 9. Kaposi József"

Hasonló előadás


Google Hirdetések