Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rege a csodaszarvasról. A rövid tartalom Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rege a csodaszarvasról. A rövid tartalom Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig."— Előadás másolata:

1 Rege a csodaszarvasról

2 A rövid tartalom Ménrót fiai, Hunor és Magyar leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd másnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meóti tengerig jutnak, túl a Don folyón. Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész. Ekkor döbbennek rá, hogy már nem is tudják az utat hazafelé. Így hát elhatározzák, hogy letelepednek ott, ahova értek, elég vadat s halat ad ez a terület. Később innen is kisebb vadászutakra indulnak. Egy ilyen alkalommal egyszer csak zeneszót hallanak. A közelbe merészkedve látják, hogy lányok táncolnak ott, Belár és Dúl lányai. A legények elhatározzák, hogy mindegyikük rabol magának egyet közülük. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai. Idővel gyermekeket is szülnek nekik. Hunor gyermekeitől származnak a hunok, Magyar gyermekeitől a magyarok. Elszaporodtak, s egész Szittya földet benépesítették.

3 Ősi mondáink krónikás hagyománya szól Arany János gyönyörű magyar nyelvén. A regében régi történelmünk és hitvilágunk emlékei lappanganak: a két testvér a régmúlt kettős királyságát, a leányrablás a más nemzetségből való házasodás törvényét, a csodaszarvas pedig eleink istenasszonyát idézi. A kezdő- és záróképek, valamint a `Száll a madár` kezdetű szakaszok képei ősi szkíta szarvasminták nyomán készültek.

4 Ismeretlen szavak jelentése 1 ó: régi 2 levente: daliás, harcra érett fiatal férfi 3 szarvas-gím : nőstény szarvas 4 martja: nagyobb vizek, vízmosások szakadékos partja 5 Don: nagy folyó a mai Ukrajnában 6 Meóti kis tenger: a sekély vizű, mocsaras Aral-tó régies neve 7 ihon: ihol, itt 8 fajd: erdőben élő, nagyobb termetű, gyengén repülő madár 9 vörhenyő: vörhenyes, vörösesbarna 10 fenyér: gyér növényzetű terület 11 sarkantyúba lovat vesznek: megsarkantyúzzák lovukat, nyargalni kezdenek 12 kantárszárat megeresztnek: megeresztik a kantárt, vágtatnak 13 hon: lakóhely, haza 14 nincs egyéb, mi őket vonná: nem vágynak másra, elégedettek a sorsukkal 15 faj : nép, nemzet 16 szittya (szkíta): a mai Ukrajna és Oroszország déli pusztáin élő ókori nomád nép neve a mai Ukrajna és Oroszország déli pusztáin élő ókori nomád nép neve 17 hősök párja: a két hős, Hunor és Magyar

5 Érdekeségek Arany János írásmódja itt-ott eltér a mai helyesírástól. Régiesen fejezi ki magát. Érezteti, hogy régi időkbe vezeti az olvasót, a magyarok ködbe vesző múltjába. Nemes zengést ad így a műnek. Ágról ágra helyett ágrul ágra, szájról helyett szájrul szájra változatot ír, melyet egyes magyar tájakon még ma is hallhatunk.

6 Költői képekben gazdagon mesél.„Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton” — tömören, szépen fejezi ki a gondolatot: ahogy a fű zöldül ki a régi hősök sírján, úgy támad fel a régi idők két bajnoka, a hun—magyar legenda hősei, a nemzetalapító Hunor és Magyar.

7 A költemény verselése Páros rímes, hangsúlyos felező nyolcas. A sorok nyolc szótagból állnak, melyek első és ötödik szótagja hangsúlyos. A negyedik szótag után rövid szünetet érzünk. Ez a forma a legősibb versformának tekinthető a magyaroknál, de más népnél is megtaláljuk, például a finneknél.(Kalevala)

8 Arany páros rímet alkalmaz, a népdalok névtelen énekeseihez hasonlóan: a négysoros versszakok első és második, majd harmadik és negyedik sora cseng össze egymással. A költeményben megfigyelhető egy ismétlődő versszak, olykor némi változtatással. Ez a mű refrénje. A refrén itt a népköltészeti alkotások keletkezését, terjedését és fennmaradását érzékelteti: „Száll a madár ágrul ágra, / Száll az ének szájrul szájra”. A párhuzam azt fejezi ki, hogy miként a madár száll ágról ágra, úgy adják át egymásnak az emberek a népköltészet kincsét.

9

10

11

12

13

14

15

16 Képes krónika

17

18 A vers egyik versszaka rovásírással

19 Hunor

20 Hunor és Magyar

21 Feladat

22 1. Sorold fel a fontosabb szereplőket, 1. Sorold fel a fontosabb szereplőket, 2. a helyszíneket, 2. a helyszíneket, 3. a tájegységeket! 3. a tájegységeket!

23 Megoldás 1. Hunor,Magyar,csodaszarvas, levente, Belár és Dúl leányai 2. folyópart, vadon, sziget 3. Don, szittyaföld

24 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Török Krisztián 5. a osztályos tanuló 2008.


Letölteni ppt "Rege a csodaszarvasról. A rövid tartalom Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések