Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A csodaszarvas nyomában - a magyarság eredete -. Szkíta-hun-avar-türk? Avagy finnugor? A magyarság eredete, régmúltja izgató kérdés volt mindig. Kezdetben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A csodaszarvas nyomában - a magyarság eredete -. Szkíta-hun-avar-türk? Avagy finnugor? A magyarság eredete, régmúltja izgató kérdés volt mindig. Kezdetben."— Előadás másolata:

1 A csodaszarvas nyomában - a magyarság eredete -

2 Szkíta-hun-avar-türk? Avagy finnugor? A magyarság eredete, régmúltja izgató kérdés volt mindig. Kezdetben főként az uralkodók, a főnemesek, illetve udvari történetíróik és papjaik foglalkoztak vele, az elmúlt pár évszázadban pedig már tudósok sora. A nyelvészek, a régészek, az embertan (antropológia), a biológia, a történelem és a néprajz kutatói - különböző tényeket más-más szemszögből vizsgálva - egymástól eltérő eredményekre jutottak. Az egymással vitázó tudósok körében két fő irányzat kristályosodott ki az idők során: az egyik a magyarok lovas-nomád szkíta-hun-avar-türk eredetét, a másik népünk erdő- és tóvidéki halász-vadász, finnugor származását vallotta. A tatárjárás idején elrabolt vagy elpusztult írásos magyar őstörténetből, a Gesta Hungarorumból töredékesen fennmaradt ismereteink vannak népünk régmúltjáról. Ugyancsak hiányosak és részben föltáratlanok az erről szóló korabeli külföldi (görög, perzsa, török, arab, bizánci, kínai, latin, német, szláv stb.) források is.

3 Volt aki kutatta! Kiváló tudósaink közül jó néhányan életüket áldozták az őshaza és népünk eredetének felderítésére. A Volga menti maradék magyarságról és Magna Hungariáról, az őshazáról s az Európát fenyegető tatár támadás veszélyéről a domonkos rendi Julianus barát hozott hírt ben. Csaknem hat évszázad múltán a Székelyföld szülötte, Kőrösi Csoma Sándor vágott neki, hogy a Közel-Keleten, Perzsián, Indián és Tibeten át - rendkívüli körülmények közepette - a magyarok ázsiai őshazáját megkeresse. Reguly Antal ugyancsak mostoha viszonyok között, a cári Oroszországban tanulmányozta az Urál menti ugor népeket. Még nagyobb próbatétel várt a török vándordervisként Közép- Ázsia titokzatos vidékeit és Khíva, Szamarkand városokat 1860-ban fölkereső Vámbéry Árminra. Angol szolgálatban ért el ugyancsak világraszóló eredményeket a Belső-Ázsia ismeretlen tájait a 19. század végétől a 20. század közepéig beutazó és feltáró Stein Aurél. Kiváló tudós honfitársaink számos más őshazakutató expedíciót is indítottak a Kaukázusba, a Turáni-alföldre, az Azovi- tenger vidékére és Ázsia más tájaira. Legújabban az ujgurok földjén és Nepálban, a rovásíró törzsek körében járt expedíció. A tudósok küzdelme termékenyítő eredményeket hozott, de sok tisztázandó kérdést is felvet. A jövendő nemzedékekre is feladatok várnak a magyar őstörténet kutatásában.

4 Az Árpád-házi királyok és az Anjouk korában az udvari krónikások jegyezték föl a magyarok eredetmondáit, melyek szájhagyomány útján maradtak fenn. A krónikák szerint az ázsiai pusztákon élt egy szittya (más néven szkíta) lovas nép, amely vadászattal, halászattal és állattenyésztéssel foglalkozott. Királyaink és krónikásaink a rettegett hun uralkodót, Attilát tekintették a magyarok ősatyjának, aki a sztyeppéken élő lovas nomád népeket katonai egységbe szervezve az 5. században meghódította az Uráltól egészen a Rajnáig eső területet. Attila a monda szerint csodás körülmények között jutott Isten kardjának birtokába, s vált a hatalmas hun nép világhódító uralkodójává. Hosszú évszázadokon keresztül a magyarok azonosságtudatának meghatározója a hun-magyar eredetmítosz volt, amelyet a középkor historikusai és uralkodói is vallottak. IV. László udvari papja, Kézai Simon 1283 táján írott Magyar Krónikája Attilával kezdődik. Arany János Csaba-trilógiája és az abban található Rege a csodaszarvasról című vers is hűen tükrözi a hun-magyar legendát. A honfoglaló vezérek a Vereckei-hágónál. A Feszty-körkép részleteFeszty-körkép A hunok útrakelnek Wass Albert- Egy kis történelem illusztráció Honfoglalás Munkácsy Mihály 1893.

5 Arany János- Rege a Csodaszarvasról /Buda halála- részlet/

6 A csodaszarvas A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. A magyar kutatók szerint keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Szent Eustachiusnak és Szent Hubertusznak a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjének mondakörével keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe. A magyarok eredetmondájában szereplő csodaszarvas több sztyeppei nép hitvilágában is megtalálható. Gyakori a szkítáknál (ősanya). Eurázsiában a bölcsesség, okosság szimbóluma. Az európai népeknél, sőt egyes indián törzseknél a csillagos ég jelképe. Később is előfordul: a csodaszarvas mutatja meg, hogy hová kell építeni a templomot, kolostort. A csodaszarvas ábrázolása a Képes krónikában

7 Arany János írásmódja itt-ott eltér a mai helyesírástól. Régiesen fejezi ki magát. Érezteti, hogy régi időkbe vezeti az olvasót, a magyarok ködbe vesző múltjába. Nemes zengést ad így a műnek. Ágról ágra helyett ágrul ágra, szájról helyett szájrul szájra változatot ír, melyet egyes magyar tájakon még ma is hallhatunk. 1 ó: régi 2 levente: daliás, harcra érett fiatal férfi 3 szarvas-gím (itt): nőstény szarvas 4 martja: nagyobb vizek, vízmosások szakadékos partja 5 Don: nagy folyó a mai Ukrajnában 6 Meóti kis tenger: a sekély vizű, mocsaras Aral-tó régies neve 7 ihon: ihol, itt 8 fajd: erdőben élő, nagyobb termetű, gyengén repülő madár 9 vörhenyő: vörhenyes, vörösesbarna 10 fenyér: gyér növényzetű terület 11 Sarkantyúba lovat vesznek: megsarkantyúzzák lovukat, nyargalni kezdenek 12 Kantárszárat megeresztnek: megeresztik a kantárt, vágtatnak 13 hon: lakóhely, haza 14 Nincs egyéb, mi őket vonná: nem vágynak másra, elégedettek a sorsukkal 15 faj (itt): nép, nemzet 16 szittya (szkíta): a mai Ukrajna és Oroszország déli pusztáin élő ókori nomád nép neve 17 hősök párja: a két hős, Hunor és Magyar Hunor-Magor

8 Költői képekben gazdagon mesél.„Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton” — tömören, szépen fejezi ki a gondolatot: ahogy a fű zöldül ki a régi hősök sírján, úgy támad fel a régi idők két bajnoka, a hun—magyar legenda hősei, a nemzetalapító Hunor és Magyar. Az Árpád-házi királyok és az Anjouk korában az udvari krónikások jegyezték föl a magyarok eredetmondáit, melyek szájhagyomány útján maradtak fenn. A krónikák szerint az ázsiai pusztákon élt egy szittya (más néven szkíta) lovasnép, amely vadászattal, halászattal és állattenyésztéssel foglalkozott. A szittya királynak, Ménrótnak (más néven Nimródnak) feleségétől, Enéhtől két fia volt: Hunor ésMagyar. A monda szerint a két fiú ötven-ötven vitézzel vadászgatott a pusztán, s egyszer csak egy nőstény szarvas tűnt föl előttük. Napokon át üldözték, de nem tudták elejteni. A szarvas Dúl és Belár földjére csábította a vadászokat, majd végleg eltűnt a vitézek szeme elől. A két király épp távol volt a törzs férfijaival, csak a lányok voltak otthon. Hunor, Magyar s a száz legény magukhoz ragadta őket. Házasságukból Hunor népének utódai lettek a hunok, Magyaréi pedig a magyarok. Számos nép eredetmondájában előfordul a lányrablás, amellyel két nép egyesül — például a rómaiaknál.

9 Arany János tervezte, hogy pótolja a magyarok hiányzó ősi eposzát. A krónikákból indult ki, s a történetírók munkáit figyelembe véve írta meg a magyarság eredetét. A „világhódító” hun fejedelem, Attila és öccse, Buda történetét Buda halála címmel, Attila fia, Csaba legendáját pedig Csaba királyfi címmel írta meg. Ezek a műeposzok befejezetlenül is igen értékesek. A Rege a csodaszarvasról című epizód a Buda halálában található. Arany olyan versformát választott, amely a népköltészetre jellemző. A költemény verselése páros rímes, hangsúlyos felező nyolcas. A sorok nyolc szótagból állnak, melyek első és ötödik szótagja hangsúlyos. A negyedik szótag után rövid szünetet érzünk. Ez a forma a legősibb versformának tekinthető a magyaroknál, de több más népnél is megtaláljuk, például a finneknél, a Kalevalában. Arany páros rímet alkalmaz, a népdalok névtelen énekeseihez hasonlóan: a négysoros versszakok első és második, majd harmadik és negyedik sora cseng össze egymással. A költeményben megfigyelhető egy ismétlődő versszak, olykor némi változtatással. Ez a mű refrénje. A refrén itt a népköltészeti alkotások keletkezését, terjedését és fennmaradását érzékelteti: „Száll a madár ágrul ágra, / Száll az ének szájrul szájra”. A párhuzam azt fejezi ki, hogy miként a madár száll ágról ágra, úgy adják át egymásnak az emberek a népköltészet kincsét.

10 A magyar ősköltészetnek néhány korunkig megőrzött gyöngyszeme az uralkodóház hun származásának történeti hagyományát és a nőrablás régi szokásának emlékét fenntartó eredetmonda, az Álmos tetteiről mesélő vallásos színezetű Turul-monda, a fejedelemválasztás és vérszerződés, a fehér ló, Lél (Lehel) kürtje, az erős Botond és még sok más gyönyörű monda, mely a későbbi mondákban és népmeséikben felismerhető ősi elemekkel és motívumokkal együtt a magyar népfantázia termékenységének és az ősi monda- és meseköltészet gazdagságának ékesen szóló tanúi. Ezek a mesés elemekkel átszőtt hősmondák és népmesék - a magyar költészet és egyben a magyar történelem első termékei - szájhagyomány útján szálltak nemzedékről nemzedékre. Feljegyzésükre sokáig nem gondoltak, noha az írás mesterségét ismerték. Lehel kürtje a Képes krónikábanKépes krónikában

11 Könyvajánló Lengyel Dénes: Régi Magyar Mondák A honfoglalástól, Hunor és Magor nevezetes szarvas vadászatától Mátyás király rejtélyes haláláig szinte a teljes magyar történelmet felöleli Lengyel Dénes mondagyűjteményének első kötete. Sikerrel megőrizte a krónikákban, kódexekben s a néphagyományban megörökített mondák, legendák báját, bölcsességét, nyelvi zamatát. A bőséges jegyzetanyag, forrásgyűjtemény, ábrák, képek, metszetek még közelebb hozzák a kíváncsi olvasóhoz a rég letűnt évszázadokat. Történelmi azonosságtudatunk kitűnő fejlesztője a kötet olvasása. Lengyel Dénes mondagyűjteményeit iskolás generációk sora forgatta már eddig is sok haszonnal.

12 Könyvajánló Gaál Mózes: Hun és Magyar mondák A Hun és magyar mondák gyűjteménye izgalmasabbnál izgalmasabb regéket tartalmaz. Aki eddig nem ismerte ezeket a legendákat, most alkalma nyílik arra, hogy elolvassa őket, s többet megtudjon a hunokról és a magyarokról.

13 Könyvajánló Lázár Ervin: Magyar Mondák Lázár Ervin új könyvében a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Olvashatunk Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról, Hunyadi "Jankuláról", Heribáldról, Botondról és másokról. A kitűnő író maga is szabadon kalandozik a magyar mondavilágban, részleteket, figurákat ragad ki, néhány vonással újramintázva hozza közel őket a mai korhoz. A jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat. A kötetet Gyulai Líviusz izgalmas képi világa teszi teljessé. Készítette: Balogh Anikó


Letölteni ppt "A csodaszarvas nyomában - a magyarság eredete -. Szkíta-hun-avar-türk? Avagy finnugor? A magyarság eredete, régmúltja izgató kérdés volt mindig. Kezdetben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések