Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az interregnum és Károly Róbert uralma A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán 83.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az interregnum és Károly Róbert uralma A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán 83."— Előadás másolata:

1 Az interregnum és Károly Róbert uralma A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán 83.

2 Előzetes tudnivalók Interregnum: a szó jelentése „királyi uralkodás közötti időszak”, ebben a konkrét helyzetben 1301 és 1311 között azt jelenti, hogy nem volt a nemesség egésze által elfogadott és elismert király. Az Anjou család Franciaországból származott el Dél- Itáliába. V. István lánya Mária, Sánta Anjou Károly felesége volt, ő Károly Róbert nagyanyja. Károly Róbert igazi neve Caroberto (ejtsd: Karoberto) ma már nem használják ezt a nevet, de a Károly Róbert pontatlan. És a Károly sem pontos, noha újabban I. Károlyként szoktak hivatkozni rá.

3 Az interregnum 1301-(1308), III. András halála, férfiágon kihal az Árpád-ház Az országban oligarchák uralkodnak (még IV. Béla uralkodása alatt kezdődött a helyzet kialakulása). Az oligarchák birtokaikon jogokat gyakoroltak, pénz verettek, rendeleteket adtak ki, várakkal és erős hadsereggel rendelkeztek

4 A legnagyobb oligarchák Csák Máté (Északnyugat) Aba Amádé (Északkelet) Borsa Kopasz (Tiszántúl) Kán László (Erdély) Kőszegiek (Dunántúl és Szlavónia egy része) – horvátul: Gissingovci, német eredetűek, Herren von Güns Babonicsok (Dunántúl és Szlavónia egy része) - horvátul: Babonići Subicsok (Tengerpart) – horvátul: Šubići

5 A trónkövetelők Caroberto (Károly Róbert), dél itáliai Anjou III. Vencel (Vaclav) a cseh Přemysl házból Ottó, a bajor Wittelsbach házból

6 A trónutódlás körüli harcok kialakulása Az 12 éves Anjou-harceg 1300 augusztusában partra szállt a dalmáciai Spalatóban, a Subicsok, valamint az esztergomi érsek, Bicskei Gergely állt mellette. A pápa is támogatta. Katonailag a Habsburgok támogatták ben Esztergomban királlyá koronázzák, de nem a szent koronával, ezért a tartományurak nem ismerik el hatalmát. II. Vencel cseh király, Vencel nevű fiát (a majdani III. Vencel cseh királyt), a kalocsai érsek, Székesfehérvárott, a Szent Koronával megkoronázta, felveszi a László nevet. De ezt sem ismerik el, mert a koronázás az Esztergomi érseket illeti meg. Mégis sokan 1304-ig Vencelt királynak tekintették III. Bonifác pápa követe, Boccassini Miklós bíboros, Vencel híveinek egy részét Károly mellé állította.

7 Harc a trónért 1302-ben Károly Róbert Buda ostromával próbálkozott, sikertelenül Vencelt 1304-ben apja hazaviszi a Szent Koronával együtt, cseh király lesz ben lemond a magyar trónról, Ottó bajor herceg javára, a koronát is átadja neki. Ottót a veszprémi és a csanádi püspök is megkoronázza. Uralma 1307 nyarán omlott össze amikor Kán László vajda Erdélyben elfogta és a Szent Koronát is elvette tőle. Károly Róbert célja a tartományurakkal, kiskirályságokkal elismertetni hatalmát.

8 Károly Róbert hatalomra jutása 1307-ben az Anjouk hívei beveszik Budát (László volt budai rektor vezetésével) október 10-én Rákos mezején tartott országgyűlésen a tartományurak nagyobb része, a főpapok és a köznemesek is kikiáltották Carobertot királyukká ban Magyarországra érkezik Gentile de Montefiore bíboros, a pápa legátusa (követe), aki többször is támogatja Cerobertót. A Pápa egyértelműen Carobertót támogatja november 10-én tárgyal Csák Mátéval, aki ekkor ismeri el Károlyt kiránynak június 15-én egy Gentile által felszentelt koronával koronázták másodszor királlyá. Harmadjára az 1310-ben visszaszerzett Szent Koronával augusztus 27-én megkoronázták, végérvényesen király lett.

9 Károly Róbert feltételezett koponyája után rekonstruált arca. Skultéty Gyula alkotása.

10 az Anjou-k címerpajzsa, Árpád-sávok és Anjou-liliomok, 1307–1395 A rozgonyi csata a Képes krónikából

11 Az oligarchák elleni harc ( ) 1311 Károly Róbert első támadása Csák Máté ellen szeptemberében a kassaiak megölik Aba Amadét kora tavaszán az Amadé-fiak Károly Róbert ellen léptek fel. Rozgonyi csata ( június 15) : Csák Máté, valamint az Amadé-fiak csapatai Kassa ellen fordultak. Borsa Kopasz seregével együtt a Kassához közeli Rozgonynál legyőzte a két kiskirály hadait. A tartományurak hatalma ezután sem tűnt el ben Károly szövetkezett János cseh királlyal Veselí várát visszafoglalta Mátétól. Felszabadult még Liptó, Zólyom és Árva vidéke is. A király székhelyét Budáról Temesvárra teszi át ban Károly elfoglalja Visegrádot ben Magyarország belsejében három irányban is sikereket értek el a királyi seregek: 1.Leverték a zempléni oligarchát, Petenye fia Pétert 2.Borsa Kopasz-féle tartomány ellen vezetett hadak ütközeteire Debrecen melett, valamint Adorján váránál került sor. 3.Hadjárat indult az erdélyi Kánok ellen is A harcok Csák Máté halálával zárultak le a király megszerezte a még megmaradt területeket ban Károly Róbert udvarával Temesvárról Visegrádra költözött.

12 Károly Róbert uralmának második fele ( ) A király uralmának első felében hosszasan harcolt 1.a hatalomért és a királyi címért 2.a tartományurak ellen Uralmának második szakaszában országa újjászervezésén dolgozott 1.Kormányzati reformokat 2.Katonai reformokat 3. Pénzügyi és adóreformot vezet be

13 Kormányzati reformok A tartományuraktól megszerzett területek igazgatásának megszervezése után: - A várak élén nem várnagyok álltak, hanem a vajda és a bán familiárisai -A királyi kápolna tevékenységét a kápolnaispán, az uvari papság vezetője alá rendelték, és rábízták a királyi középpecsét használatát. Ezzel a kancelláriától függetlenül okmányokat adhatott ki. -Az udvarban jelentősen megerősödött az írásbeliség, jóval több oklavelet adnak ki től kancelláriai jegyzetekkel látták el a királyi okleveleket, és regisztrumokba (királyi könyvekbe) vezeték azokat től használta Kátoly Róbert a titkos pecsétet, majd nem sokkal később külön kancellária is használta. -Változás a nádori (A király után a legmagasabb közjogi méltóság) bíráskodásban is: a nádor elsősorban vidéken és nem a királyi udvarban bíráskodott

14 Katonai reformok A kiinduló helyzet A királyi várbirtokok eladományozása miatt kevés volt a hadra fogható erő Magánhadseregek jöttek létre, ezeknek a nemesi család ura parancsolt, nem a király. A változtatások A banderiális hadrend beveztése, haderejét az urak saját zászlajuk alatt hadba vonuló csapataira (az ún. zászlósurak seregeire) építette. A lovagi kultúra megújulása (A király hívei és előkelő családok tagjai lehettek lovagok). A királyi testőrség és a fegyveres kíséret lovagokból állt. (1326-ban létrehozta a szent György lovagrendet)

15 Az új arisztokrácia kialakítása A régi arisztokráciával gondjai voltak, hozzá hűséges embereket akart helyzetbe hozni. Nem támaszkodhatott az oligarchákra és kiszolgálóikra. Az úja arisztokrácia képviselői (Druget Fülöp, Debreceni Dósa, Csák Ugrin és Nekcsei Dömötör tárnokmesterek) Az ország fontos posztjaira is az új ariszrokrácia tagjait állította a király. Az 1310-es évek közepétől az országbírók: Hermány Lampért ( ), Köcski Sándor ( ) Nagymartoni Pál ( ).

16 Gazdasági reformok Az uralkodó érvényesítette jogait a bányászat, pénzverés és kereskedelem (adózás, vámok) területén Az ország nehéz gazdasági helyzetben volt, a kincstár üres volt. Jövedelmekhez kellett jutni. A legyőzött oligarchák birtokait arra használta, hogy kiadja őket honor-birtoknak, a birtok haszonélvezője a jövedelem előre meghatározott részét fizette. A királyi birtokok jövedelme mellett regálékat határozott meg (akik a királyi jogokat gyakoroltak fizettek). Az árútermelés és pénzgazdaság támogatása (adóbevétel). Bevezette a nemesfémek felvásárlásának monopóliumát. Alacsonyan szabták meg a felvásárlási árat, így nagy jövedelemhez jutottak minőséges (állandó értékű) ezűstdénár verése. Pénzverő kamarák gyakorolták ezt a jogot, amiért fizettek a királynak ben a firenzei aranyforint mintájára magyar aranyforint verését rendelte el. A két pénznemet egyszerre használva tudott működni a gazdaság (a tisztán aranyforint alapú működés megbukott 1328-ban) 1329-ben a cseh mintára, cseh pénzverők elkezdték az ezüstgarasok verését. A törvényes pénz forgalma kizárólagossá vált Magyarországon. pénzverő- és bányakamarákat szervezett, amelyek egyszerre látták el mindkét funkciót.

17 Adóreform A kincstár konszolidációja miatt volt rá szüksége. Eltekintett az évi kötelező pénzbeváltástól ami a pénz évenkénti cseréje volt, amikor rontottak az összetételén, és így jutottak haszonhoz. Kapuadót (portális adó) vezetett be. A városok a kamara-használatát fizették. A vámregálék a királyi kincstárba jutottak. A fontosabb útvonalakon fekvő nagyobb városokban harmincadot fizettettek, amit sokáig a szó szerinti harmincad részként értelmeztek ban a falvakban megszüntette pénzújítást.

18 Károly Róbert ezüstgarasa Károly Róbert aranyforintja

19 Külkereskedelem Fontos uticélok: Velence, Bécs, Krakkó. A XIV. század első két évtizedében az ország gazdasági külkapcsolatai a mélypontra süllyedtek. A király védelmezte a kereskedőket, de kötelezte őket a vám és a harmincad megfizetésére. A fő kiviteli cikkek: -Nemesfémek - bor, gabona -birka, disznó, szarvasmarha A fő behozatali cikkek: -luxuscikkek (ékszerek, ruhadíszek) -Fűszerek -hadi felszerelések -textiláruk (bíborszövetek, posztó, vászon)

20 Egyéb események Károly Róbert uralkodása alatt összetűzés a püspökökkel az egyházi javak miatt. Később a Pápa tizedet hajtott be, de a király ebből is tizedet szedett. Beleszólt a püspöki székek kiosztásába, és érvényesítette velük szemben is a királyi hatalmat ban a Kőszegiek és Babonicsok lázadása. (Az előtte már arisztokratává vált családok ellene szervezkedtek) A Kőszegiek több szlavóniai és Vas megyei várait fegyveresen elfoglalta ban Záh Felicián merénylete a királyi család ellen (nem tudni pontosan milyen okból), majd családja kiirtása Igényt tartott a Havasalföldre a kun származású Basarab vezetésével, bolgár támogatással önálló fejedelemség jött létre őszén a magyar sereget a Vöröstorony-szorosban győzték le.

21 Dinasztikus politikája Károly Róbert négyszer nősült. 1.Mária, a halicsi fejedelem lánya. 2.Mária beutheni és tescheni hercegnő. 3.Beatrix, Károly cseh király, Luxemburgi János húga. E házasságokból nem született utód. 4. Erzsébet lengyel hercegnő, a lengyel király, Lokietek Ulászló leánya, gyermekeinek anyja (Lajos, András, István).

22 Károly Róbert esküvője Erzsébettel

23 Külpolitikája alapirányai Luxemburgi János cseh király Lengyelország megszerzésnek törekvése beárnyékolta a magyar-cseh kapcsolatot. Csehellenes magyar-osztrák szövetség jött létre. Az ellenségeskedésnek az 1332-es béke vetett véget. Károly Róbertot dinasztikus kapcsolatban volt Lengyelországgal ben november 1-je körül Visegrádon megrendezett királytalálkozó, Károly Róbert magyar, János cseh és III. (Nagy) Kázmér lengyel király hármas szövetséget kötöttek - János lemondott lengyelországi igényeiről. - ha Kázmér örökös nélkül halna meg, Lengyelországot Károly valamelyik fia kapja meg. Dalmáciára és Dél-Itáliára külön figyelmet fordított. Fiát Andrást Bölcs Róbert nápolyi király unokájával, Johannával jegyezte el, biztosítva számára a nápolyi trónt.

24 Balkáni politikája Aktívan részt vesz Dragutin és Milutin háborújában Dragutint támogatja aki katolizált, macsói bán is volt. Bosnyák és horvát hívei is Dragutint támogatták. Ő és hívei is több hadjáratot is vezettek, az utolsót 1324-ben től Dtefan Dušan támadja és szerzi meg déli tartományait. (Ezeket Nagy Lajos veszi vissza).

25 Károly Róbert halála és hagyatéka július 16-án Károly Róbert hosszú betegség után hunyt el. Székesfehérvárott temették el. Konszolidált országot hagyott maga után, gazdasági és dinasztikus értelemben is. A trónon Lajos fia követte.

26 Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára Képek: 1.Károly Róbert feltételezett koponyája után rekonstruált arca. Skultéty Gyula alkotása: 2.az Anjou-k címerpajzsa, Árpád-sávok és Anjou-liliomok, 1307–1395: 3.A rozgonyi csata a képes krónikából: 4.Károly Róbert aranyforintja és Károly Róbert ezüstgarasa: Károly Róbert esküvője Erzsébettel:


Letölteni ppt "Az interregnum és Károly Róbert uralma A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán 83."

Hasonló előadás


Google Hirdetések