Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat Jakobi Ákos ELTE Regionális Földrajzi Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat Jakobi Ákos ELTE Regionális Földrajzi Tanszék."— Előadás másolata:

1 Térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat Jakobi Ákos ELTE Regionális Földrajzi Tanszék

2 tér – térbeliség, térhasználat, területi különbségek… informatika – információ, információs eszközök, info-kommunikáció… társadalom – társadalmi reakciók, társadalmi átalakulás… 3 fogalom

3 Miért foglalkoznak a területi kutatók az információs társadalmi fejlődés kérdéseivel? Miben alakította át a korábbi térszemléletet az információs társadalom? Máshogy vélekedünk ma a térről, mint korábban? Miben számít újnak a mai térhasználat? Miképpen kapcsolódik mindehhez a térinformatika? Néhány aktuális kérdés

4 Áttekintés Napjaink általános trendjei Az új térhasználat fő komponensei Térhasználat és mobil-kommunikáció Térhasználat és információs hálózatok Térinformatika az információs társadalomban Térinformatika és térhasználat Összefoglalás a valós társadalmi térhasználati lehetőségekről

5 Általános trendek Az utóbbi évek jelentős informatikai átalakulása számos olyan technikai és technológiai újítást hozott, amely lényegileg hatott a társadalom értékrendjére, szokásaira és tevékenységeire. Új innovációk –technológiai tartalmú és infrastrukturális elemek (modern telekommunikációs eszközök, digitális megoldások stb.) –új szolgáltatások és tevékenységek (e-szolgáltatások távszolgáltatások, teleszolgáltatások, stb.)

6 Az új térhasználat fő komponensei Az információs társadalom átalakuló térhasználatát meghatározó elemek: –új infrastrukturális tényezők –hagyományos infrastrukturális tényezők új szerepben –új tevékenységek, szolgáltatások –hagyományos tevékenységek és szolgáltatások új szerepben

7 Az új térhasználat fő komponensei A tér „legyőzése” az idő „legyőzése” által gyors, „azonos-idejű” információk nincs közlekedésre (fizikai térhasználatra) fordított idő (Pl. nem kell elmenni egy utazási irodába egy kívánt utazást kiválasztásához) DE: az információszerzésre, -kezelésre, stb. fordított idő (kiadás) növekszik

8 Az új térhasználat fő komponensei A tér „legyőzése” az idő „legyőzése” által - gyorsuló információáramlás relatíve kisebb térérzet - „egy-pont világ” a megismerés lehetősége tágul – a világ egyre kisebbnek tűnik

9 Az új térhasználat fő komponensei Azonos-idejű jelenlét az információ a rendszer bármely térbeli pontjában ugyanakkor jelenik meg és válik hozzáférhetővé a tér bármely pontja ugyanúgy használható

10 Az új térhasználat fő komponensei A tér és a távolság „legyőzése” helyfüggetlen cselekmények bárhol hozzáférhető szolgáltatások nincs utazási (szállítási) költség, ami lehetővé teszi a tevékenységek tetszőleges térbeli szervezését, elhelyezését (Krugman)

11 Az új térhasználat fő komponensei A tér új pontjainak, helyeinek felértékelődése helyfüggő szolgáltatások kitüntetett pontok, helyek új infrastrukturális térbeli differenciálódás

12 Az új térhasználat fő komponensei Koncentráció vs. dekoncentráció (centifugális vs centripetális hatások) a gazdaságban (Területfejlesztési szempontok) az IKT a már meglevő, magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatások mellé települ az IKT oda települ, ahol megfelelőek az innovációs adottságok, hogy biztosíthassa a folyamatos versenyképességét az IKT keresleti odalát többségében a városok jelentik

13 Az új térhasználat fő komponensei Koncentráció vs. dekoncentráció (centifugális vs centripetális hatások) a gazdaságban (Területfejlesztési szempontok) a városok és a periférikus térségek között az IKT technológiák segítségével el fognak tűnni a különbségek a szolgáltatások mindenütt elérhetővé válásával a rurális térségek relatíve felértékelődnek (olcsóbb ingatlanok, tisztább környezet) De: csak alacsonyabb hozzáadott értéket termelő szolgáltatások terjedtek el a periférikus területeken

14 Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme Vezeték nélküli kommunikáció Információs hálózatok Térinformatika és térhasználat

15 Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció Mobil-kommunikáció, vezeték nélküli kommunikáció radikális vívmány a térhasználat szempontjából helyfüggetlen – bárhol használható helyfüggetlen – nem helyhez kötött, mozgás közben is használható helyfüggő – alkalmas differenciálni a különböző földrajzi pontokon nyújtható szolgáltatások között

16 Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció Vezeték nélküli adatátvitel (néhány technológiai megoldás) beltérikültéri kis távolság Bluetooth, RFID nagy távolság WiFi WiMax GPRS

17 Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció Helyfüggő szolgáltatások (Location based services) Merre található a legközelebbi étterem? (térinformatikai feladatok + vezeték nélküli megoldások)

18 Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció Adatközvetítés helyváltoztatás közben

19 Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció Nicolas Nova a vezeték nélküli kommunikációs technológiák használatáról: „Technology is way ahead usage! Usages still need to be invented !” (A technológia messze az alkalmazások előtt jár! Az alkalmazásokat még fel kell fedeznünk!)

20 Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme Vezeték nélküli kommunikáció Információs hálózatok Térinformatika és térhasználat

21 Térhasználat és információs hálózatok A világháló hatása a térhasználatra és a térérzetre Kollektív információtár, a „digitális társadalom” kiépülésének talán legfontosabb eszköze Differenciáló tényező a jelenlét (kínálati oldal) és a hozzáférés (felhasználói oldal)

22 Térhasználat és információs hálózatok Nagy mennyiségű és bárhol elérhető információ döntések, választások (összehasonlítások) vásárlás, kereskedelem ügyintézés információgyűjtés helybenlét nélkül üzletbelátogatás nélkül hivatalba menetel nélkül utánajárás nélkül

23 Térhasználat és információs hálózatok Nagy mennyiségű és bárhol elérhető információ 1 pontból végezhető tevékenységek (kényelmi szempontok, világhálóhoz való kötöttség, beszűkülés, stb.) bárhol végezhető tevékenységek (komm. eszközre való utaltság)

24 Térhasználat és információs hálózatok Új tevékenységek és szolgáltatások ill. a hagyományos formák új köntösben e-szolgáltatások, e-tevékenységek e-kereskedelem, e-government… távmunka, távoktatás… telebank, telemedicina… on-line…, digitális…, virtuális…

25 Az információs hálózatok (a világháló) közvetett hatásai USA (2000): új autók 2,7%-át az Interneten adták el vásárlók 40%-a használta a világhálót a vásárlás valamely szakaszában: új modellek megtekintése, árak összehasonlítása… (Langer P. 2002) Térhasználat és információs hálózatok

26 Egy utóbbi felmérés szerint a nagy-britanniai internetezők átlagosan 63,6 órát spórolnak évente az online vásárlási lehetőségek segítségével. A válaszadók kissé több mint fele, 51%-a kijelentette, hogy szeretik használni az Internetet, mivel így nem kell irodájukat, vagy otthonukat elhagyniuk. 39%-uk szerint a legjobb dolog az online vásárlásban, hogy nem kell másokkal szóba állniuk, ha nem akarnak. EuropeMedia

27 Térhasználat és információs hálózatok Virtuális és valóságos terek szimbiózisa „valós tér”-szerű elemek a virtuális térben (távolság, centrum, határ stb.) valós térérzet a virtuális térben információk a „valós térről” a világhálón (erős térinformatikai kapcsolatok)

28 Valós térélmény a virtuális térben

29 Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme Vezeték nélküli kommunikáció Információs hálózatok Térinformatika és térhasználat

30 Térinformatika az információs társadalomban térbeliség – képi jelleg – informatika GI a térbeli adathasználat exponenciális növekedése

31 Térinformatika és térhasználat A térinformatika okozta változások a társadalmi és egyéni térhasználatban: Közvetlen változások: –a térinformatika mint eszköz (pl. közlekedési navigáció) Közvetett változások –a térinformatika mint szemlélet (pl. megváltoznak a térről alkotott ismeretek)

32 Térinformatika és térhasználat A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra: Navigációs térinformatika –helymeghatározás –telekommunikáció –térinformatika Helyzeti és helyi információk, amelyek megkönnyítik a térbeli döntéseket

33 Járműkövetés Útvonaltervezés

34 Közúti navigáció

35 Térinformatika és térhasználat A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra: Területi információs rendszerek –földrajzi helyhez kötött nyilvántartások, adatbázisok –térbeli irányítási rendszerek –térbeli döntéstámogatás Egyszerűbbé, kezelhetőbbé válnak a térbeli információk (egy helyen elérhetők)

36 Térinformatika és térhasználat A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra: Digitális térképi megjelenítés –széles körben elérhetővé vált desktop térbeli adatmegjelenítés –web-kapcsolatok Láthatóvá válnak a területi összefüggések

37 Térinformatika és térhasználat A térinformatikai eszközök közvetett hatása a térhasználatra: „A térinformatika megváltoztatja a földrajzi összefüggésekre és magára a térbeli tudásra vonatkozó gondolkodásunkat” (Mészáros R. 2000)

38 Összefoglalás a valós társadalmi térhasználati lehetőségekről A térhasználatot valóságosan befolyásoló elemek infrastrukturális hálózatok kiépítettsége (gerincvezetékek) készülékellátottság, eszközellátottság (társadalmi lehetőségek, egyenlőtlenségek, regionális politikák) geográfiai szempontok (domborzat), épített környezet

39 Egy magyarországi távközlési társaság ADSL szolgáltatásainak vételi lehetőségei Budapesten

40 Egy magyarországi mobiltelefon-társaság szolgáltatásainak vételi lehetőségei

41 Mobiltávközlési-antennák helyzete London belvárosában

42

43 Köszönöm a figyelmüket! Jakobi Ákos ELTE Regionális Földrajzi Tanszék


Letölteni ppt "Térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat Jakobi Ákos ELTE Regionális Földrajzi Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések