Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szent Pál Akadémia1 8. A neodarwinizmust cáfoló tények Tóth Tibor DSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szent Pál Akadémia1 8. A neodarwinizmust cáfoló tények Tóth Tibor DSc."— Előadás másolata:

1 Szent Pál Akadémia1 8. A neodarwinizmust cáfoló tények Tóth Tibor DSc

2 Szent Pál Akadémia2 A neodarwinizmust cáfoló tények Előadásvázlat: - A neodarwinizmus biológiai cáfolatának legfontosabb érvei; - Miért lehetetlen az átmeneti állapot? - A régészeti leletek miért nem támogatják az evolúciót? - Áthidalhatja-e a neodarwinizmus az élőlények nagyobb csoportjai között fennálló szakadékokat?

3 Szent Pál Akadémia3 A neodarwinizmust cáfoló tények A neodarwinizmus biológiai cáfolatának legfontosabb érvei Az „evolúció általános elmélete” Darwin 1882-ben bekövetkezett halála után eltelt mintegy fél évszázad alatt kezdte elveszíteni érvelési tartalékait. Bár a biológusok elfogadták, hogy a természetes kiválasztódás fenntarthatja az életet az alkalmatlan egyedek kiküszöbölése révén, észrevették, hogy Darwin alapműve, A fajok eredete az evolúciós változás egyetlen olyan esetét sem említi, amely valóban új fajok keletkezéséhez vezetett. A növények biológiája terén végzett kísérletek napvilágra hozták Darwin elméletének alapvető tévedését, és egyre nyilvánvalóbb lett,hogy a természetes kiválasztódás soha nem idézhet elő szerves evolúciót.

4 Szent Pál Akadémia4 A neodarwinizmust cáfoló tények Új megközelítésre volt szükség, és úgy tűnt, hogy a századfordulón hírtelen az érdeklődés középpontjába került Mendel-féle öröklődési kísérletek eredményei alapján a rohamosan kifejlődő új tudomány, a genetika fogja megadni a választ. A kutatók feltették a kérdést: mi van akkor, ha a gének gyökeres változásokon (mutációkon) mentek keresztül? Úgy gondolták, ha ezek a mutációk hasznosak, akkor a természetes szelekció felhasználhatta ezeket a „megjavított” géneket, és mivel elegendő idő állt rendelkezésre, új és jobb fajok jöhettek létre.

5 Szent Pál Akadémia5 A neodarwinizmust cáfoló tények Ez az „összefoglaló elmélet”, amelyről egy másik előadásban már részletesen szóltunk, hamarosan divatossá vált, és mára – neodarwinizmus – néven teljesen felváltotta az eredeti modellt. A mutációk hasznossága olymértékben vitatott volt, hogy a kételkedők jogosan állították: „az evolúció modern elmélete… a mutáció kérdésén áll vagy bukik”. Mindenki egyetért abban, hogy mind a természetes szelekció, mind a genetikai változások végbemennek, de legalább 5 kényszerítő erejű okunk van arra, hogy elvessük azt a gondolatot, miszerint a kettő összekapcsolása képes létrehozni az életnek azokat az új formáit, amelyeket az evolúció megkövetel.

6 Szent Pál Akadémia6 A neodarwinizmust cáfoló tények Felhasználva John Blanchard nemzetközileg ismert szerző, tanár és konferencia-előadó egyik könyvét (akinek írásait több mint 14 millió példányban adták ki, több mint 40 nyelven), összefoglaljuk ezeket az érveket. (1) A természetes körülmények között előforduló mutációk (vagyis nem azok, amelyeket mesterségesen idéznek elő laboratóriumokban) gyakorisága igen csekély. A tapasztalatok szerint a DNS molekula 10 millió megkettőződése közül átlagosan egyszer fordul elő ilyen mutáció. Pierre Grassé, a neves francia evolucionista tudós a baktériumok sok nemzedékében tanulmányozta a mutációkat és azt találta, hogy nem történtek lényeges változások.

7 Szent Pál Akadémia7 A neodarwinizmust cáfoló tények Mivel a baktériumok mintegy négyszázezer- szer gyorsabban szaporodnak, mint az emberek, a Grassé által tapasztalt jelenségek több millió év alatt zajlanának le az emberi fajban. Ha elvetjük annak lehetőségét, hogy „sok ezer és ezer szerencsés és kedvező esemény” megy végbe olyan mutációs változásokat eredményezve, amelyeken a neodarwinizmus alapul, akkor mélységesen egyetérthetünk Grassé-val, aki kijelentette: „A törvény nem tiltja az ábrándozást, de a tudománynak nem szabad ebbe belemerülnie.”

8 Szent Pál Akadémia8 A neodarwinizmust cáfoló tények (2) A mutációk nem eredményeznek erősebb és jobb géneket, amelyek előremozdítanák az evolúciót. Gyakorlatilag az összes mutáció káros (ennek igazolására számos példát mutattunk be képanyaggal illusztrálva egy korábbi előadásban), a tapasztalat szerint ezerből 999 káros hatású és gyengíti vagy elpusztítja az élő szervezetet. A genetikai mutációt szellemesen a gépelési hibához hasonlítja Magnus Verbrugge kanadai orvosprofesszor: „A gépelési hibák ritkán javítják egy írott üzenet minőségét; ha túl sok van belőlük, hasznavehetetlenné tehetik a benne lévő információt.”

9 Szent Pál Akadémia9 A neodarwinizmust cáfoló tények Phillip Johnson még szemléletesebben veti el azt a lehetőséget, hogy egy genetikai mutáció hozzájáruljon egy jobb faj akár egyetlen alkotóelemének létrehozásához: „Azt feltételezni, hogy egy ilyen véletlen esemény képes jobbá tenni akár egyetlen összetett szervet, mint a máj vagy a vese, kb. annyira ésszerű, mint azt feltételezni, hogy egy jobb órát úgy lehet megtervezni, ha falhoz vágjuk a régit.”

10 Szent Pál Akadémia10 A neodarwinizmust cáfoló tények (3) Ellentétben azzal a feltételezéssel, hogy a faj javulását eredményező kedvező mutációk a génállományban lévő információ jelentős növekedését okozzák, ilyen növekedést sohasem figyeltek meg. Lee Spetner biofizikus, aki információ- és kommunikációelméletet oktatott az amerikai John Hopkins Egyetemen, hangsúlyozza e tény jelentőségét. Véleménye súlyos, szakszerű bírálat, amelyet a következőkben idézünk:

11 Szent Pál Akadémia11 A neodarwinizmust cáfoló tények „A neodarwinisták azt akarják elhitetni velünk, hogy a nagy evolúciós változásokat jelentéktelen események sorozata idézi elő akkor, ha elég sok van belőlük. Azonban, ha ezek az események mind információveszteséggel járnak, akkor nem lehetnek az evolúció apró lépései, akárhány mutáció történik is. Bárki, aki azt hiszi, hogy az evolúciót kiválthatják olyan mutációk, amelyek információveszteséget okoznak, az hasonlít ahhoz a kereskedőhöz, aki minden eladásnál veszít egy keveset, de úgy gondolja, hogy egészében mégis nyerni fog az üzleten… Az, hogy nem sikerült megfigyelni egyetlen olyan mutációt sem, amely növelné az információt, többet jelent annál, hogy ez nem igazolja az elméletet. Ez maga bizonyíték az elmélet ellen.”

12 Szent Pál Akadémia12 A neodarwinizmust cáfoló tények (4) Ahhoz, hogy bármely új, létfontosságú szerv hatékonyan működjön, egyszerre kell megjelennie az élőlényben, mint teljes és működőképes egységnek. Ezzel szemben az evolucionisták azt állítják, hogy a mutációk mikroszkopikus lépésekben történnek, amelyek önmagukban és önmaguktól szinte semmit sem eredményeznek. Egy ilyen folyamat hogyan képes létrehozni a végterméket?

13 Szent Pál Akadémia13 A neodarwinizmust cáfoló tények Vegyük például az emberi szemet, amely képes az önműködő tárgykeresésre, fókuszálásra és nyílásszög beállításra, továbbá 130 millió receptorsejttel rendelkezik. Közülük 124 millió rúd alakú,érzékeli a fényt és a sötétséget, 6 millió pedig kúp alakú és 8 millió színárnyalatot képes megkülönböztetni. Komolyan vehető az az állítás, hogy ez a rendkívüli komplexitású szerv egy fokozatos, véletlenszerű, céltalan folyamat által jött létre, próbálkozással és fokozatos közelítéssel, amely folyamat több millió évig tartott?

14 Szent Pál Akadémia14 A neodarwinizmust cáfoló tények

15 Szent Pál Akadémia15 A neodarwinizmust cáfoló tények Egyes evolucionisták azzal érvelnek, hogy a folyamat kezdeti szakaszában egy százaléknyi szem sokkal jobb volt, mint semennyi szem. Ezzel azt az elemi hibát követik el, hogy összekeverik az egy százalékos szemet az egy százalékos látással, ami egészen más. A szem egy százaléka semmilyen látásra nem lenne képes rendszertechnikai tökéletlenség miatt. Sőt, még ha a szem mindegyik alkotórésze a helyén lenne is, semmit sem látnánk vele, csak akkor, ha a szem, mint komplex funkcionális szerv,beilleszkedik(mintegy „bedrótozódik”) az agyba és a test többi részében található sok millió idegsejt összességébe.

16 Szent Pál Akadémia16 A neodarwinizmust cáfoló tények A darwinisták szerint azt is el kellene fogadnunk, hogy az a sok millió egyéb tulajdonság, amely a szem működéséhez szükséges, szintén spontán módon fejlődött ki. A szem összetettsége egy további, súlyos probléma elé állítja az evolucionistákat. Ugyanis Darwin önmaga adta meg elméletének általános cáfolhatósági kritériumát, amely szerint:” Ha bizonyítható lenne, hogy létezik olyan összetett szerv, amely nem alakulhatott ki számos egymást követő, csekély módosulás által, elméletem azonnal összeomlana.”

17 Szent Pál Akadémia17 A neodarwinizmust cáfoló tények Ezzel a kérdéskörrel a legmélyebben Michael Behe amerikai biokémia professzor foglalkozott.”Darwin fekete doboza” c. könyvében számos, a szemhez hasonló összetett rendszert mutat be, meggyőzően illusztrálva az „egyszerűsíthetetlen összetettség” fogalmát. Ez az egyik legnagyobb erejű tudományos érv ma a darwinizmus ellen.

18 Szent Pál Akadémia18 A neodarwinizmust cáfoló tények (5) Egyetlen növény vagy állat sem él eléggé sokáig ahhoz, hogy megtörténjen az a sokmillió pozitív hatású mutáció, ami ahhoz kellene, hogy egy másik, „tökéletesebb” fajjá alakuljon. Magnus Ferbrugge így ír erről: „Mennyi a valószínűsége annak, hogy a véletlen mutációk találkozzanak és létrehozzanak egy új szerkezetet? Tegyük fel, hogy egy rovarszárny kialakulásához csak öt génre van szükség(nagyon szerény becslés)…Annak valószínűsége, hogy két,nem ártalmas mutáció egyidejűleg történjen meg, egy az ezer millió millióhoz.

19 Szent Pál Akadémia19 A neodarwinizmust cáfoló tények Gyakorlatilag nincs esélye annak, hogy mind az öt mutáció egyszerre jelenjen meg egyetlen szervezet életciklusán belül. Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy megtorpedózza a neodarwinizmus szintetikus elméletét. Ehhez járul, hogy egy szervezet sok olyan szerkezetből épül fel, amelyeknek egyidejűleg kell megjelenniük, és egységes egészként kell megjelenniük. A meggyőződéses evolucionista George Gaylord Simpson elismeri,hogy ha van egy 100 millió egyedből álló populáció, amely minden nap képes létrehozni egy új generációt, akkor is csak 247 milliárd évenként egyszer várható, hogy a mutációkból kedvező eredmény szülessen.

20 Szent Pál Akadémia20 A neodarwinizmust cáfoló tények Összefoglalóan: A természetes szelekció elpusztítja az alkalmatlan szervezeteket, a mutációk a genetikai információ veszteségét eredményezik, az idő pedig elkerülhetetlenül romláshoz és pusztuláshoz vezet. Sir Ernst Chain, aki ben megosztott Nobel –díjat kapott a penicillin kifejlesztése és használata terén végzett munkájáért, nem túlzott, amikor azt mondta, hogy a legalkalmasabb továbbfejlődése és túlélése véletlen mutációk által „feltételezésen és nem bizonyítékokon alapul és összeegyeztethetetlen a tényekkel.”

21 Szent Pál Akadémia21 A neodarwinizmust cáfoló tények Miért lehetetlen az átmeneti állapot? Az evolucionisták azt állítják, hogy egy vízben élő faj valahogyan a szárazföldre költözött és szárazföldi fajjá alakult. Számos olyan nyilvánvaló tény van, ami lehetetlenné teszi az ilyen átmenetet. (1) A testtömeg hordozása. A vízben élő élőlényeknek nem kell cipelniük saját testüket. Ezzel szemben a szárazföldi élőlényeknek a felvett energia kb. 40 százalékát csak arra kell fordítaniuk,hogy saját testüket hordozzák. A vízből a szárazföldre költöző lényeknek új izomzatot és csontrendszert(!) kellene kialakítaniuk ahhoz, hogy életképesek legyenek. Ilyen bonyolult változások pedig nem következhetnek be pusztán véletlen mutációk útján.

22 Szent Pál Akadémia22 A neodarwinizmust cáfoló tények (2) A hőháztartás. A szárazföldön gyorsabban és szélesebb tartományban változik a hőmérséklet. A szárazföldi lényeknek olyan a testműködésük, hogy kibírják a nagy hőmérsékleti változásokat. Az óceánokban és tengerekben viszont lassabban változik a hőmérséklet és nem is olyan szélsőséges tartományban. Annak az élőlénynek, amelynek a testműködése a tengervíz csaknem állandó hőmérsékletére állt be, ki kellene fejleszteni valami védelmi rendszert, amely megvédi őt a hirtelen hőmérsékletváltozásoktól. Eléggé megalapozatlan azt állítani, hogy a halak véletlen mutációk segítségével azonnal képesek voltak kifejleszteni ezt a rendszert a szárazföldre „lépés” előtt. (2) A hőháztartás. A szárazföldön gyorsabban és szélesebb tartományban változik a hőmérséklet. A szárazföldi lényeknek olyan a testműködésük, hogy kibírják a nagy hőmérsékleti változásokat. Az óceánokban és tengerekben viszont lassabban változik a hőmérséklet és nem is olyan szélsőséges tartományban. Annak az élőlénynek, amelynek a testműködése a tengervíz csaknem állandó hőmérsékletére állt be, ki kellene fejleszteni valami védelmi rendszert, amely megvédi őt a hirtelen hőmérsékletváltozásoktól. Eléggé megalapozatlan azt állítani, hogy a halak véletlen mutációk segítségével azonnal képesek voltak kifejleszteni ezt a rendszert a szárazföldre „lépés” előtt.

23 Szent Pál Akadémia23 A neodarwinizmust cáfoló tények (3) A vízháztartás. Az emésztés szempontjából alapvető fontosságú vizet, de még a nedvességet is, csak korlátozottan lehet használni a szárazföldön, mivel a víz elérhetősége is korlátozott. Például a bőrt úgy kell megtervezni, hogy bizonyos mértékig lehetővé tegye a vízveszteséget, de a túlzott párolgást megakadályozza. Ezért a szárazföldi állatok sajátossága a szomjúságérzet, amely tudatja velük, hogy vízfelvételre van szükségük. A tengeri lényeknek nincs szomjúságérzetük, és a bőrük sem alkalmas a szárazföldi életre.

24 Szent Pál Akadémia24 A neodarwinizmust cáfoló tények (4) Vesék. A tengeri élőlények könnyedén ki tudják választani a salakanyagokat – az ammónia kivételével – oly módon, hogy megszűrik azokat, mivel rengeteg víz van a környezetükben. A szárazföldön azonban gazdaságosabban kell felhasználni a vizet. Ezért van az élőlényeknek veséjük. A veséknek köszönhetően az ammónia kiválasztódik a vizeletben, és minimális vízveszteséggel meg lehet szabadulni tőle. Vagyis azoknak az élőlényeknek, amelyek a tengerből a szárazföldre jöttek ki, egyszeriben vesét is ki kellett volna fejleszteniük.

25 Szent Pál Akadémia25 A neodarwinizmust cáfoló tények (5) Légzés. A halak úgy „lélegeznek”, hogy a kopoltyújukon átpumpált vízből veszik fel a vízben oldott oxigént. A vízen kívül nem képesek néhány percnél tovább életben maradni. Ahhoz, hogy megmaradjanak a szárazföldön, a tenger elhagyása után azonnal tökéletes tüdőt kellett volna kifejleszteniük. Természetesen teljesen lehetetlen, hogy mindezek a dramatikus fiziológiai változások előzmények nélkül,egyszerre hirtelen és véletlenül megjelentek volna egyetlen élőlényben.

26 Szent Pál Akadémia26 A neodarwinizmust cáfoló tények A régészeti leletek miért nem támogatják az evolúciót? Az ősi életformák földkéregbe zárt maradványai vajon tanúskodnak-e a makroevolúciót tényszerű, megtörtént folyamatként kezelő és magyarázó neodarwinista elméletek mellett? Célszerű megvizsgálni,mit mond maga Darwin erről a kérdésről. „A fajok eredete” VI. és X. fejezete közvetlenül foglalkozik ezzel a problémával. A VI. fejezetben Darwin a nehézségek között első helyen említi az átmeneti fajok hiányát:

27 Szent Pál Akadémia27 A neodarwinizmust cáfoló tények „ Ha a fajok más fajokból finom fokozatokon keresztül származtak, miért nem találunk mindenütt számtalan átmeneti formát? Miért nem zűrzavaros az egész természet ahelyett, hogy jól meghatározott fajokat találunk?...Minthogy azonban számtalan átmeneti formának kellett léteznie, miért nem találjuk meg őket mérhetetlen tömegben a Föld kérgébe ágyazva?...Miért nincs mégsem tele minden geológiai formáció és minden réteg ilyen közbenső láncszemekkel? A geológia bizony nem fed fel számunkra semmi efféle finom fokozatú szerves láncot: és alighanem ez a legkézenfekvőbb és legkomolyabb ellenvetés elméletemmel szemben. A magyarázat szerintem a geológiai adatok nagyfokú hiányosságában rejlik.” „ Ha a fajok más fajokból finom fokozatokon keresztül származtak, miért nem találunk mindenütt számtalan átmeneti formát? Miért nem zűrzavaros az egész természet ahelyett, hogy jól meghatározott fajokat találunk?...Minthogy azonban számtalan átmeneti formának kellett léteznie, miért nem találjuk meg őket mérhetetlen tömegben a Föld kérgébe ágyazva?...Miért nincs mégsem tele minden geológiai formáció és minden réteg ilyen közbenső láncszemekkel? A geológia bizony nem fed fel számunkra semmi efféle finom fokozatú szerves láncot: és alighanem ez a legkézenfekvőbb és legkomolyabb ellenvetés elméletemmel szemben. A magyarázat szerintem a geológiai adatok nagyfokú hiányosságában rejlik.”

28 Szent Pál Akadémia28 A neodarwinizmust cáfoló tények Darwin és az első követői( Thomas Huxley, Ernst Haeckel és mások) arra számítottak, hogy a kövületekből bebizonyosodik: (1) A legprimitívebb életformák fokozatosan jelentek meg; (2) A primitív formák fokozatosan egyre komplexebbé váltak; (3) A fajok között rengeteg összekötő láncszem mutatható ki, sőt, leszármazási „ családfák” is megszerkeszthetők; (4) Új testi jellegzetességek kezdeményeinek kialakulása: például új végtagok, csontok, szervek.

29 Szent Pál Akadémia29 A neodarwinizmust cáfoló tények A kövületi tényanyag azoknak az élőlényeknek a megőrződött (konzerválódott) maradványait tartalmazza, amelyek szerte a világon az üledékes kőzetrétegekben vannak eltemetve. Az élőlények tartós részei, mint például csontok, kagylók, fogak vagy fatörzsek alkotják a legközönségesebb kövületeket. Meglepő módon sok példa van olyan, jól konzerválódott lágy szövetekre is, amelyekben megfelelő nagyításban az egyedi sejtek és más mikrostruktúrák is felismerhetők.

30 Szent Pál Akadémia30 A neodarwinizmust cáfoló tények A földtani rétegeket és régészeti leleteket vizsgálva az derül ki, hogy az élő szervezetek hirtelen, szinte egy időben jelentek meg a földön. A legrégebbi ősmaradványok a kambriumkori rétegekből származnak, korukat millió évre becsülik. A Science tudományos folyóirat szerint(2001): „ A kambrium kor kezdete,kb. 545 millió évvel ezelőtt,az az időszak, amelynek régészeti leletei között egyszeriben megjelenik az élőlényeknek csaknem minden olyan törzse, amelyek még ma is dominálnak az élővilágban”.

31 Szent Pál Akadémia31 A neodarwinizmust cáfoló tények (Kitérő: a fajok rendszerezése. A legkisebb egység a „biológiai faj”(biospecies).Az élőlények rendszerezésével foglalkozó tudomány a taxonómia. Több hasonló fajt egy nemzetségbe foglalnak össze, több nemzetséget egy családba és így felfelé haladva eljutunk a rendekhez, az osztályokhoz, majd a törzsekhez az állatoknál és a növényeknél. A bibliai teremtéstörténet héber alapszövegében szereplő „min”,amelyet magyarra a „nem” szóval fordítanak, szélesebb kategória, mint a „biospecies”. )

32 Szent Pál Akadémia32 A neodarwinizmust cáfoló tények Hogy a Földet miként népesíthették be az élőlények olyan nagyszámú csoportjai olyan hirtelen,és ezek az élőlények hogyan jöhettek létre közös ősök nélkül, az evolucionisták számára megmagyarázhatatlan probléma. Richard Dawkins így ír erről a tényről, amely alapjaiban érvényteleníti az általa védelmezett elméletet: „Mintha csak odatették volna őket, mindenféle evolúciós előzmény nélkül. Ez a hirtelen megjelenés igencsak fellelkesítette a teremtés híveit.” A régészeti leletek azt mutatják, hogy az élőlények nem primitív formákból fejlődtek ki, hanem már tökéletes fejlettségükben, hirtelen jelentek meg. Ez pedig meggyőzően utal a teremtésre.

33 Szent Pál Akadémia33 A neodarwinizmust cáfoló tények Pikkelyfa kiöntött üreges törzse, elszenesedett kéreggel, sok réteget keresztezve

34 Szent Pál Akadémia34 A neodarwinizmust cáfoló tények

35 Szent Pál Akadémia35 A Mt.St. Helens vulkán kitörése következtében két éven belül 3 nap alatt lerakódott rétegek A neodarwinizmust cáfoló tények

36 Szent Pál Akadémia36 A neodarwinizmust cáfoló tények Áthidalhatja-e a neodarwinizmus az élőlények nagyobb csoportjai között fennálló szakadékokat? Az evolúció általános elmélete szerint az életformáknak az emberhez elvezető alapvető fejlődése a következő módon történt: (1) élettelen anyag; (2) egysejtűek; (3) többsejtű gerinctelenek; (4) gerinces halak; (5) kétéltűek; (6) hüllők; (7) madarak; (8) prémes négylábúak; (9) majmok; (10) emberek. Ha ez fejlődési folyamat valóban végbement, teljesen logikus és indokolt várni az egymást követő életformák közötti nagyszámú konzerválódott átmeneti forma megtalálását.

37 Szent Pál Akadémia37 A neodarwinizmust cáfoló tények Vegyük sorra a szomszédos csoportokat: (1)-(2): Az élettelen anyagtól az élőhöz vezető út, amint egy korábbi előadásban részletesen megvizsgáltuk,az evolúcióelmélet leggyengébb láncszeme,puszta spekuláció. Robert Jastrow: „Az ösvényen megtett első lépéseket nem ismerjük; az első formák nyilvánvalóan törékenyek voltak, mert semmilyen nyomuk sem maradt fenn.” részletesen megvizsgáltuk,az evolúcióelmélet leggyengébb láncszeme,puszta spekuláció. Robert Jastrow: „Az ösvényen megtett első lépéseket nem ismerjük; az első formák nyilvánvalóan törékenyek voltak, mert semmilyen nyomuk sem maradt fenn.”

38 Szent Pál Akadémia38 A neodarwinizmust cáfoló tények (2)-(3): Hatalmas szakadék van az egysejtű mikroorganizmusok és a soksejtű gerinctelenek magas komplexitása, változatossága között. Science: „ hogyan jöttek létre a soksejtűek, egyszerre vagy több alkalommal, csupán egy vagy különböző úton, mindezek sokszor megvitatott nehéz kérdések, amelyek …a legutóbbi elemzések során teljesen megválaszolatlanok.”

39 Szent Pál Akadémia39 A neodarwinizmust cáfoló tények (3)-(4): A gerinctelen és gerinces élőlények közötti evolúciós átmenet nyomai a kövületekből teljes mértékben hiányoznak. Márpedig erre az átmeneti korra az evolucionisták mintegy 100 millió éves kifejlődési időt tételeznek fel. Encyclopedia Britannica: „ Az ősmaradványok semmiféle felvilágosítást nem adnak a gerincesek eredetéről”. A többsejtű gerinctelenektől a gerinces halakig tehát nincs dokumentálható átmenet.

40 Szent Pál Akadémia40 A neodarwinizmust cáfoló tények (4)-(5): Nincsenek valós dokumentumai a kövületi tényanyagban a halaktól a kétéltűekhez vezető evolúciónak. Becsült fejlődési időtartam: 30 millió év. Néhány potenciális „átmeneti lény”:bojtosúszós hal, tüdőshal, tüskés hal. Mindháromról kiderült, hogy zsákutca. A bojtosúszós halról bebizonyosodott, hogy ma is élő hal(1938 karácsony). A másik két jelöltet David Attenborough, a neves evolucionista zárta ki, mert „a koponya csontjai annyira különböznek az első fosszilis kétéltűekétől, hogy ezek nem lehetnek azok leszármazottai.”

41 Szent Pál Akadémia41 A neodarwinizmust cáfoló tények Ismeretes, hogy a halak és a gerinctelenek közötti alapvető különbség a gerincoszlopban van. Ahhoz,hogy a halból kétéltű,vagyis részben vízi, részben szárazföldi életet élő állat alakuljon ki, a gerincoszlopnak kellett a legnagyobb változáson átmennie. Szükséges volt a medencecsontok kifejlődése is, de egyetlen olyan kövületet sem találtak, amely alapján reprodukálható lenne, hogyan fejlődött ki a kétéltűek medencéje. Változnia kellett a koponyacsontoknak, a hal uszonyainak pedig végtagokká kellett átalakulnia a feltételezett evolúció szerint,beleértve az ízületeket, lábakat és ujjakat.

42 Szent Pál Akadémia42 A neodarwinizmust cáfoló tények Mivel a halaknak kétüreges, a kétéltűeknek pedig háromüreges szívük van, itt is alapvető átalakulásnak kellett volna végbemennie. További különbségek: a hallószerv, a nyelv alapvető átalakulása, a szemben végbemenő változások. (5)-(6): Nincsenek kapcsolódó láncszemek a kétéltűek és tőlük nagymértékben különböző hüllők között. A legnagyobb problémát a héjas tojás kialakulása jelenti. Az evolúciós folyamat korábbi, az elképzelések szerint a hüllőkhöz vezető fázisaiban az élőlények lágy,kocsonyás petéjüket a vízbe rakták le és külsődleges megtermékenyítésre került sor.

43 Szent Pál Akadémia43 A neodarwinizmust cáfoló tények Ezzel szemben a hüllők szárazföldi állatok, amelyek tojásaikat a földön helyezik el, de a tojásban lévő embrió kifejlődéséhez továbbra is folyékony közeg szükséges. A tojáshéj ezért nélkülözhetetlen. A héjas tojás teljesen más megtermékenyítési folyamatot igényel: szükséges hozzá a belső megtermékenyítés, mielőtt a héj a tojást körülvenné. Ez a folyamat új nemi szervek, új párzási módok és új ösztönök kialakulását tételezi fel, amelyek létrejöttének mechanizmusa ismeretlen.

44 Szent Pál Akadémia44 A neodarwinizmust cáfoló tények (6)-(7):Mai ismereteink szerint a hüllők hideg vérű állatok, vagyis testhőmérsékletük a külső hőmérséklet függvénye. Ezzel szemben a madarak meleg vérűek, testhőmérsékletük – függetlenül a külső hőmérséklettől –viszonylag állandó. A feltételezett evolúciós átmenet első nagy problémája az, hogy hogyan származhattak a meleg vérű madarak a hideg vérű hüllőktől. A két különböző élőlény osztály között óriási különbségek vannak. A madarak, amelyek üreges, könnyű csontvázzal,sajátos felépítésű tüdővel és melegvérű anyagcserével rendelkeznek,anatómiailag áthidalhatatlan eltéréseket mutatnak. Külön kell szólni a szárnyak kialakulásáról, valamint a hüllőpikkelyek és a madártollak közötti alapvető különbségről. közötti alapvető különbségről.

45 Szent Pál Akadémia45 A neodarwinizmust cáfoló tények A szárazföldi élőlények ugyanazon a légcsatornán veszik, illetve fújják ki a levegőt. A madaraknál viszont a levegő a tüdő elülső részén megy be és a hátsó részén távozik. A hüllők tüdejéből ilyen tüdő nem alakulhatott ki, mivel az „átmeneti” formával nem lehet levegőt venni. Az a tény, hogy egy földi lénynek szárnyai vannak, még nem teszi képessé arra, hogy repüljön. Az eltérő tüdő, izomzat és csontrendszer, a keringési rendszer a madaraknál kifejezetten a repülésre specializálódott. Ezeknek a jellemzőknek egy időben,egyszerre kell létezniük, nem halmozódhattak fel az idők során.

46 Szent Pál Akadémia46 A neodarwinizmust cáfoló tények Az Archaeopteryx, ami az evolucionisták szerint a modern madarak őse, 150 millió évvel ezelőtt élt. Az elmélet szerint a Velociraptor vagy a Dromeosaurus nevű kistermetű dinoszauruszok egy részének az evolúciós fejlődés során szárnya nőtt és megtanultak repülni. Szerintük az Archaeopteryx volt az első élőlény, amely elvált a dinoszauruszok őseitől és repülni kezdett.

47 Szent Pál Akadémia47 A neodarwinizmust cáfoló tények Egy állítólagos átmeneti forma: az Archaeopteryx

48 Szent Pál Akadémia48 A neodarwinizmust cáfoló tények A legújabb kutatások azonban kiderítették, hogy ez a lény egyáltalán nem átmeneti alak, hanem egy madárfaj, amelynek a mai madaraktól némileg eltérő tulajdonságai vannak. A feltételezés, hogy az Archaeopteryx félig madár és nem tudott jól repülni, egészen az utóbbi időkig tartotta magát. A hetedik Archaeopteryx lelet(1992) azonban bebizonyította:

49 Szent Pál Akadémia49 A neodarwinizmust cáfoló tények 1.A tollak alapján ez a maradvány egy melegvérű, repülő élőlény fossziliája. 2.Csontjainak belseje üreges, akárcsak a ma élő madaraké. 3.Az, hogy fogazata van, nem bizonyítja, hogy a hüllőkből fejlődött ki. Egykor meglehetősen sok madárfaj élt, amelynek fogazata volt. 4.Ma is élnek olyan madárfajok, amelyeknek a szárnyain hasonló karmok találhatók. 5.Látszik, hogy a legutóbbi Archaeopteryx-maradványnak mellcsontja van. A mellcsont megléte azt igazolja, hogy akárcsak a mai madaraknak, ennek az élőlénynek is erős repülőizmai voltak.

50 Szent Pál Akadémia50 A neodarwinizmust cáfoló tények Való igaz, hogy az Archaeopteryx rendelkezett fogakkal és karmokkal,de ez nem jelenti azt, hogy ennek az élőlénynek bármi köze is lett volna a hüllőkhöz. Ma is van két, szárnykarmokkal rendelkező madárfaj. Az Archaeopteryx fogszerkezete teljesen különbözött a dinoszauruszokétól,amelyek állítólag ősei voltak(lapos felszín és nagy gyökér). Stephen Jay Gould és Niles Eldredge szerint az Archaeopteryx egyfajta „mozaiklény” volt, de nem tekinthető átmeneti formának. Alan Feduccia(Észak-Karolina Egyetem):”25 éve tanulmányozom a madárkoponyákat,és semmiféle hasonlóságot nem látok. Az, hogy a madarak a hüllőktől származnak, szerintem az őslénytan legnagyobb szégyene lesz a huszadik században.”

51 Szent Pál Akadémia51 A neodarwinizmust cáfoló tények (6)-(8): Az evolucionista forgatókönyv szerint nemcsak a madarak, hanem az emlősök ősei is a hüllők voltak. Azonban óriási felépítésbeli különbségek vannak a hüllők- amelyek teste pikkelyekkel borított, hidegvérűek és tojásokkal szaporodnak – és az emlősök között – amelyek testét szőr fedi, melegvérűek és elevenen hozzák világra utódaikat. Az állkapcsok tekintetében is jelentős különbségek vannak: az emlősök állkapcsa egyetlen csontból áll és ebben ülnek a fogak. A hüllőknél az állkapocs mindkét oldalán 3 kis csontot találunk.

52 Szent Pál Akadémia52 A neodarwinizmust cáfoló tények Alapvető különbség van a fül felépítésében is: minden emlősnek 3 csont van a középfülében(a kalapács, az üllő és a kengyel), a hüllőknél viszont csak egy. Az állítólagos átalakulás mechanizmusa ismeretlen. Nem meglepő, hogy egyetlen átmeneti alakot sem találtak. George G. Simpson: „Az élet földi történetében a legrejtélyesebb esemény a mezozoikum, a hüllők korának hirtelen átmenete az emlősök korába”. Dobzhansky felhívja a figyelmet arra a nagyon szembeötlő morfológiai különbségre, amely a hüllők és az emlősök között a lábak testhez viszonyított elhelyezkedése tekintetében van.

53 Szent Pál Akadémia53 A neodarwinizmust cáfoló tények A hüllők lábai oldalról kapcsolódnak a testhez, ezáltal a has igen közel kerül a földhöz. Ezzel szemben az emlősök lábai a test alatt helyezkednek el, így a test felemelkedhet a földtől. Ez a különbség a csontváz és az izomzat tekintetében mélyreható változásokat feltételez. Dobzhansky felhívja a figyelmet a hüllők és az emlősök fogazata közötti jelentős különbségre is: „Az emlősöknek igen bonyolult fogazata van. Az egyszerű, ék alakú hüllőfogak helyett a táplálék megragadására, leharapására, széttépésére, leszakítására,valamint szétzúzására és megőrlésére szolgáló változatos emlősfogazatot találunk.”

54 Szent Pál Akadémia54 A neodarwinizmust cáfoló tények (8)-(9): Amikor az emlősök egyszer csak megjelentek, már azonnal roppant változatosságot mutattak. A denevérek, lovak,egerek és bálnák mind emlősök és mind ugyanabban a földtörténeti korban jelentek meg. Ezek között evolúciós kapcsolatot feltételezni még óriási képzelőerővel is nehéz. Az evolucionista zoológus, R. Eric Lombard írja az Evolution magazinban: „Akik olyan információt keresnek, aminek segítségével leszármazási kapcsolatot lehetne felállítani az emlősök között, azok nagyot fognak csalódni.”

55 Szent Pál Akadémia55 A neodarwinizmust cáfoló tények (9)-(10):Az általános evolúcióelmélet szerint az emlősök egyik ága – a főemlősöké – vezetett el az emberig. Nyilvánvaló, hogy a test felépítését tekintve az ember esetében is jogos az „emlős” megnevezés. Vida Gábor akadémikus szerint: „Kétlábú, de állat.” Az ember és a majom közti bizonyos morfológiai hasonlóság rendkívüli érdeklődést kelthet egyesekben, de a látszólagos analógián kívül nincs több köze a majomnak az emberhez, mint más állatoknak. A majom végül is egy állat, tudat szempontjából nem különbözik egy lótól vagy egy kutyától. Az ember viszont tudatos, akarattal rendelkező, gondolkodó, beszélő,értelmes, döntésre képes és ítélkező lény. Mindezek a lélek és a szellem feladatai a bibliai antropológia szerint. Semmilyen fizikai jellemző nem képes ezt az óriási különbséget áthidalni.

56 Szent Pál Akadémia56 A neodarwinizmust cáfoló tények

57 Szent Pál Akadémia57 A neodarwinizmust cáfoló tények Az ember állítólagos evolúciójával a következő előadásban foglalkozunk – a cáfolattal együtt.


Letölteni ppt "Szent Pál Akadémia1 8. A neodarwinizmust cáfoló tények Tóth Tibor DSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések