Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közgazdaságtan tablója Korai szerzők FiziokratákMerkantilisták F Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de NemoursJ.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közgazdaságtan tablója Korai szerzők FiziokratákMerkantilisták F Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de NemoursJ.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart,"— Előadás másolata:

1 A közgazdaságtan tablója Korai szerzők FiziokratákMerkantilisták F Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de NemoursJ.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart, D North Platón, Arisztotelész, Aquino St Tamás Klasszikus politikai gazdaságtan A Smith, J Bentham, J.B. Say, J.C.L.S. de Sismondi, D Ricardo, T.R. Malthus, N.W Senior, J.S. Mill Marxista politikai gazdaságtan K Marx 1867 K Kautsky 1899 E Bernstein 1899 R Hilferding 1910 R Luxemburg 1913 V I Lenin 1916 M Dobb 1937 P Sweezy 1942 P Baran 1957 Institucionalisták T Veblen 1899 C Mitchell 1913 J R Commons 1934 Kortárs közgazdasági iskolák Heterodox politikai gazdaságtan Marxisták&neomarxisták InstitucionalizmusNeoricardiánus&posztkeynesi P S Sweezy E Mandel J K Galbraith G Mirdal A Hirschman I Steedman A Eichner Neoricárdiánus közgazdaságtan P Sraffa 1960 Keynesi közgazdaságtan J M Keynes 1936 M Kalecki 1933 J R Hicks 1939 R Harrod 1939 N Kaldor 1955 J Robinson 1956 Neoklasszikus közgazdaságtan W S Jevons 1871 C Menger 1871 L Walras 1879 A Marshall 1890 K Wicksell 1898 I Fisher 1911 AC Pigou 1912 J Robinson 193 E H Chamberlin 1933 P Samuelson1947 Osztrák iskola C Menger 1871 E von Böhm Bawerk 1889 F Knight 1921 J Schumpeter 1912 L von Mises 1947 Chicagói iskola M Friedman 1968 G S Becker1964 Ortodox közgazdaságtan Neoklasszikus& Keynesiánus Új klasszikus makroökonómia Új osztrák iskola P Samuelson J Tobin R Lucas N Walras T Sargent F A Hayek

2 Arisztotelész i.e.384-i.e.322 A közgazdaságtan (oikonomika) névadója „Minthogy minden városállamban egy bizonyos fajta közösséget ismerhetünk fel,s minden közösség nyílván valami közjó megvalósítására alakult…,világos, hogy noha mindenki valami jó elérésére törekszik, a legfőbb jó elérésére elsősorban mégis az a legfőbb rendű közösség törekszik, amely, a többit mind magába foglalja. Ez pedig az, amit városállamnak nevezünk, vagyis az állami közösség.” Platon tanítványa „Okvetlenül szükséges tehát, hogy egyvalamivel tudjunk mindent megmérni, ez az egy valami tulajdonképpen a szükséglet, ami mindent összetart, a pénz pedig mintegy a szükséglet helyettesítésére keletkezett megegyezés alapján.” Fő műve: Politika

3 Aquinói Szent Tamás Az igazságos árról szóló tan kidolgozásával máig hatást gyakorol a katolikus társadalom-felfogásra. „Minden embertömegben kell vezető hatalomnak lennie, mivel ahol sok ember van együtt, és mindegyik a saját érdekét nézi, felbomlana és szétesne a sokaság, ha nem létezne olyan intézmény, amely a közjóról gondoskodik.” Fő műve: Summa Teologiae XIII. szd. A pénz szükségletet kielégítő dolog. (nem funkcionál tőkeként)

4 XIV. Lajos Az állam anyagi jólétének legfőbb forrását a nemesércek jelentik. Merkantilizmus Cél: minél több arany kerüljön az országba. Az állami beavatkozás teremti meg a gazdasági folyamatok szabályszerűségét. „A merkantilizmus képviselői szerint a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem” Jean-Baptiste Colbert Erős állami beavatkozás, protekcionizmus, adók előtérbe kerülnek A cserearányok önkényesek: a dolgok éppen annyit érnek, amennyiért el lehet adni őket

5 Francois Quesnay A fiziokratizmus megteremtője Jelentősebb képviselő Anne Robert Jacques Turgot Fiziokratizmus 18. szd. természet+erős A gazdagság forrása a mezőgazdaság „természetes rend” eszméje Csak az állami beavatkozás nélküli gazdaság működőképes. Három szektoros modelljükben a három szektort a földbirtokosok, a bérlők és az iparosok alkotják. Közöttük lévő egyenlő értékek cseréje spontán módon biztosítja a gazdaság zavartalan működését. A gazdaság, mint egy test: Mezőgazdaság: gyomor Főldesurak: szív Ipar: tüdő Tableau économique termékek és jövedelmek körforgása a különböző osztályok között Az ipar átalakítja, a kereskedelem elcseréli a mezőgazdaságban keletkezett többletértéket

6 Adam Smith - láthatatlan kéz - a gazdagság forrásának elsősorban a munkát tekinti Klasszikus közgazdaságtan szd. A Say-dogma szerint minden kínálat megteremti a maga keresletét; a gazdaságban a piac mechanizmusai automatikusan egyensúlyt alakítanak ki. Marx és Keynes is elutasítja a Say-dogmát 1776 David Ricardo A tökéletesen versenyző piac alapelveinek megfogalmazása. Az állam feladata mindössze az éjjeli őr szerep és a közjavak előállítása. Jean-Baptiste Say Thomas Malthus John Stuart Mill David Ricardo nevével fémjelzett munkaérték-elmélet szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. A piaci mechanizmusok tökéletes működésében való hit.

7 Karl Marx Engels Friedrich „értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás A munkanélküliség szükségszerű Nincsenek önszabályozó mechanizmusok A tőkés gazdaság bukása szükségszerű A gazdaság mikro- és makro-szemléletű vizsgálata A gazdaságot periodikus ciklikusság jellemzi, amelynek a csúcspontja az általános válság

8 Alfréd Marshall Neoklasszikus közgazdaságtan Leon Walras Egy jószág értéke a fogyasztójában keltett hasznosság függvénye. Az érték szubjektív kategória. Fogyasztói többlet Termelési tényezők Megcáfolták David Ricardo munkaérték- elméletét, amely szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. A piaci mechanizmusok működése tökéletes A mikroökonómia, mint tudomány

9 I.Egy adott élvezet nagysága csökken, ha ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.” II : „Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, viszont nincs elegendő ideje, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.” Hermann Heinrich Gossen

10 John Maynard Keynes Válság idején az állam képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal, de mesterségesen fenntartsa a hatékony keresletet, ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliséget A monetáris politikát Keynes nem tartotta annyira megbízható keresletszabályozó eszköznek, mint a fiskális beavatkozást. C(Y)=C 0 + Fogyasztási határhajlandóság Beruházási multiplikátor ĉY

11 Milton Friedman 1976-ban kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat Az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, s az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia. Nixontól Reaganig több amerikai elnök, ben Pinochet chilei elnök gazdasági tanácsadójaként is dolgozott. Friedman nemcsak a gazdaságpolitikában hirdette liberális elveit, hanem az élet más területén is: támogatta a prostitúció és a drogok liberalizácóiját, és kiállt a távoktatás bevezetése mellett. Legfontosabb tettének a kényszersorozás vietnámi háború utáni megszüntetése melletti lobbizást tekintette George W. Bush amerikai elnök köszöntötte a 90. születésnapjához közeledő közgazdászprofesszort: „Milton Friedman soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták" -

12 Paul Anthony Samuelson 1945 és 1952 között kormányhivatalnokként többek között Eisenhower, majd 1968-tól Kennedy elnök gazdasági tanácsadója volt. Nobel-díj: Első amerikaiként, és a világon másodikként a statikai és dinamikai közgazdaságtani elmélet kidolgozásáért, és a közgazdasági elméletben való tudományos elemzések szintjének növeléséért folytatott tevékenységéért 1970 A közgazdaságtant alapvetően matematikai oldalról közelítette meg.


Letölteni ppt "A közgazdaságtan tablója Korai szerzők FiziokratákMerkantilisták F Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de NemoursJ.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések