Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elmélettörténet John Maynard Keynes. A nagy világgazdasági válság 1929- 1933 A válság: a tőzsde összeomlott 1929-ben, pl. a GE részvénye, ami 1925-ben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elmélettörténet John Maynard Keynes. A nagy világgazdasági válság 1929- 1933 A válság: a tőzsde összeomlott 1929-ben, pl. a GE részvénye, ami 1925-ben."— Előadás másolata:

1 Elmélettörténet John Maynard Keynes

2 A nagy világgazdasági válság A válság: a tőzsde összeomlott 1929-ben, pl. a GE részvénye, ami 1925-ben 10 ezer dollárt ért, 1929-ben 100 ezret, 1932-ben 3 ezret ban a munkanélküliség 25 % felett volt. A válság: a tőzsde összeomlott 1929-ben, pl. a GE részvénye, ami 1925-ben 10 ezer dollárt ért, 1929-ben 100 ezret, 1932-ben 3 ezret ban a munkanélküliség 25 % felett volt. Megoldás: a New Deal, az állam megnövekedett szerepvállalása Megoldás: a New Deal, az állam megnövekedett szerepvállalása National Industrial Recovery Act (1933) minimális árak és termelési kvóták a mezőgazdaságban, a szakszervezeti szerveződés szabadsága, tisztességes verseny kódexe, ténylegesen versenykorlátozás az iparban ben alkotmányellenesnek minősítik, de egyes rendelkezések továbbélnek. National Industrial Recovery Act (1933) minimális árak és termelési kvóták a mezőgazdaságban, a szakszervezeti szerveződés szabadsága, tisztességes verseny kódexe, ténylegesen versenykorlátozás az iparban ben alkotmányellenesnek minősítik, de egyes rendelkezések továbbélnek.

3 A nagy világgazdasági válság Social Security Act (1935): öregségi és betegbiztosítás bevezetése Social Security Act (1935): öregségi és betegbiztosítás bevezetése Fair Labor Standards Act (1938): minimumbérek, 40 órás munkahét Fair Labor Standards Act (1938): minimumbérek, 40 órás munkahét Employment Act (1946): az állam felelősségét állapítja meg a munkahelyteremtésben Employment Act (1946): az állam felelősségét állapítja meg a munkahelyteremtésben

4 John Maynard Keynes ( ) A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1936) A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1936) A neoklasszikus elmélet mint határeset A neoklasszikus elmélet mint határeset Téves neoklasszikus feltételezések: Téves neoklasszikus feltételezések: - A reálbér egyenlő a munka határáldozatával, ezért ha a munkás elfogadja az alacsonyabb bért, nem lesz munkanélküli, azaz a reálbér mozgása biztosítja a teljes foglalkoztatást - A Say-dogma: a kínálat megteremti a maga keresletét (Say )

5 A jövedelemmeghatározódás elmélete A neoklasszikusoknál a kamatlábak változása hangolja össze a megtakarítási és beruházási szándékot, így nem jöhet létre alulfogyasztás, illetve túltermelés A neoklasszikusoknál a kamatlábak változása hangolja össze a megtakarítási és beruházási szándékot, így nem jöhet létre alulfogyasztás, illetve túltermelés Keynes: a jövedelmek változása hozza létre az egyensúlyt Keynes: a jövedelmek változása hozza létre az egyensúlyt A nemzeti jövedelem fogyasztási és beruházási javakban testesül meg: Y = C + I A nemzeti jövedelem fogyasztási és beruházási javakban testesül meg: Y = C + I A nemzeti jövedelmet a háztartások fogyasztási kiadásokra költik és megtakarítják: Y = C + S A nemzeti jövedelmet a háztartások fogyasztási kiadásokra költik és megtakarítják: Y = C + S A jövedelem és a foglalkoztatás szintje az aggregált kereslettől függ, ami a fogyasztási és beruházási javak iránti kereslettől függ A jövedelem és a foglalkoztatás szintje az aggregált kereslettől függ, ami a fogyasztási és beruházási javak iránti kereslettől függ

6 A jövedelemmeghatározódás elmélete A fogyasztási kiadások növekedése a fogyasztási határhajlandóságtól függ, ami stabil összefüggés A fogyasztási kiadások növekedése a fogyasztási határhajlandóságtól függ, ami stabil összefüggés A fogyasztási határhajlandóság a jövedelem növekedésével csökken A fogyasztási határhajlandóság a jövedelem növekedésével csökken A fogyasztási határhajlandóság (MPC): egységnyi jövedelemnövekmény fogyasztásra fordított hányada A fogyasztási határhajlandóság (MPC): egységnyi jövedelemnövekmény fogyasztásra fordított hányada A megtakarítási határhajlandóság (MPS): egységnyi jövedelemnövekmény megtakarításra fordított hányada A megtakarítási határhajlandóság (MPS): egységnyi jövedelemnövekmény megtakarításra fordított hányada

7 A jövedelemmeghatározódás elmélete MPC + MPS = 1 MPC + MPS = 1 A beruházási kiadások a várható profitrátától függenek (a „tőke határhatékonyságától”), ez nem stabil összefüggés, mert nagyban befolyásolják a jövő kilátások A beruházási kiadások a várható profitrátától függenek (a „tőke határhatékonyságától”), ez nem stabil összefüggés, mert nagyban befolyásolják a jövő kilátások A bizonytalanság és várakozások szerepe A bizonytalanság és várakozások szerepe A svéd iskola hatása, párhuzamos felfedezések A svéd iskola hatása, párhuzamos felfedezések Kahn multiplikátor-elmélete: a beruházás a multiplikátor nagyságával növeli a kibocsátást, azaz a nemzeti jövedelmet Kahn multiplikátor-elmélete: a beruházás a multiplikátor nagyságával növeli a kibocsátást, azaz a nemzeti jövedelmet A multiplikátor nagysága: 1/MPS A multiplikátor nagysága: 1/MPS

8 Keynes foglalkoztatási elmélete Egyensúly létrejöhet tartós és kényszerű munkanélküliség mellett Egyensúly létrejöhet tartós és kényszerű munkanélküliség mellett A hatékony kereslet mellett létezik az az egyensúlyi pont, ahol teljes foglakoztatás valósul meg A hatékony kereslet mellett létezik az az egyensúlyi pont, ahol teljes foglakoztatás valósul meg A piac működése spontán módon hajlamos az elégtelen keresletre létrehozására, ami munkanélküliséggel jár A piac működése spontán módon hajlamos az elégtelen keresletre létrehozására, ami munkanélküliséggel jár A hiányzó keresletet az állami beavatkozás biztosíthatja a költségvetési és a monetáris politika eszközeivel A hiányzó keresletet az állami beavatkozás biztosíthatja a költségvetési és a monetáris politika eszközeivel

9 Keynes pénzelmélete A pénztartás motívumai: ügyleti, óvatossági, spekulációs A pénztartás motívumai: ügyleti, óvatossági, spekulációs A piaci kamatlábat a spekulációs pénzkereslet és spekulációra rendelkezésre álló pénzkínálat határozza meg A piaci kamatlábat a spekulációs pénzkereslet és spekulációra rendelkezésre álló pénzkínálat határozza meg Keynes szakít a mennyiségi pénzelmélettel, szerinte a monetáris politika hatással van a reálfolyamatokra. Keynes szakít a mennyiségi pénzelmélettel, szerinte a monetáris politika hatással van a reálfolyamatokra. Ha a jegybank növeli a pénzmennyiséget, csökken a kamatláb, nőnek a beruházások, nőnek a jövedelmek, nő a kibocsátás Ha a jegybank növeli a pénzmennyiséget, csökken a kamatláb, nőnek a beruházások, nőnek a jövedelmek, nő a kibocsátás

10 Keynes pénzelmélete Az állami monetáris politika határa a likviditási csapda: a spekulánsok az alacsony kamatlábak emelkedésére számítanak, ezért értékpapírokat adnak el, illetve a pénzükért nem vásárolnak értékpapírt. Az állami monetáris politika határa a likviditási csapda: a spekulánsok az alacsony kamatlábak emelkedésére számítanak, ezért értékpapírokat adnak el, illetve a pénzükért nem vásárolnak értékpapírt. A kamatlábak emelkedése ugyanis az árfolyamok csökkenésével jár. A kamatláb és az árfolyam ellentétes irányba mozog. A kamatlábak emelkedése ugyanis az árfolyamok csökkenésével jár. A kamatláb és az árfolyam ellentétes irányba mozog. A spekulánsok eladásaikkal ellensúlyozzák az állami értékpapír vásárlást, amivel pénzt juttatnak a forgalomba A spekulánsok eladásaikkal ellensúlyozzák az állami értékpapír vásárlást, amivel pénzt juttatnak a forgalomba

11 Keynes forradalmi hatása Keynes elmélete a neoklasszikus rendszer határesete vagy a neoklasszikusok a keynesi rendszer határesete? Keynes elmélete a neoklasszikus rendszer határesete vagy a neoklasszikusok a keynesi rendszer határesete? Alapvető elméleti probléma a gazdasági aktivitás színvonalának és nem az áraknak a meghatározása Alapvető elméleti probléma a gazdasági aktivitás színvonalának és nem az áraknak a meghatározása Alapvető elemzési módszer a nemzeti jövedelem elemzése, mikroöonómiai helyett makroökonómai megközelítés Alapvető elemzési módszer a nemzeti jövedelem elemzése, mikroöonómiai helyett makroökonómai megközelítés A reálgazdaság mellett a pénz gazdasági szerepét is vizsgálja A reálgazdaság mellett a pénz gazdasági szerepét is vizsgálja

12 Keynes forradalmi hatása A hosszú táv helyett a rövid távra koncentrál A hosszú táv helyett a rövid távra koncentrál Keynes óvatossága az inflációs politikával és az állam túlhatalmával szemben Keynes óvatossága az inflációs politikával és az állam túlhatalmával szemben Gazdaságpolitikai következmény a tudatos állami keresletszabályozás. A teljes foglalkoztatás világszerte elsődleges gazdaságpolitikai céllá válik Gazdaságpolitikai következmény a tudatos állami keresletszabályozás. A teljes foglalkoztatás világszerte elsődleges gazdaságpolitikai céllá válik Az intervencionizmus diadala a világban Az intervencionizmus diadala a világban A közgazdaságtan alapvetően erkölcsi és nem természettudomány A közgazdaságtan alapvetően erkölcsi és nem természettudomány Célja elemzés, nem előrejelzések megalapozása Célja elemzés, nem előrejelzések megalapozása

13 Keynes forradalmi hatása Keynes makroökonómiai elemzésének hatása a statisztikai számbavételi rendszer fejlesztésére Keynes makroökonómiai elemzésének hatása a statisztikai számbavételi rendszer fejlesztésére A keynesi elmélet bekerül az egyetemi oktatásba – Hansen, Samuelson, Galbraith, Tobin A keynesi elmélet bekerül az egyetemi oktatásba – Hansen, Samuelson, Galbraith, Tobin Keynes népszerűségének következménye: formalizálás (Hicks) és egyszerűsítés Keynes népszerűségének következménye: formalizálás (Hicks) és egyszerűsítés Neoklasszikus szintézis: Hicks és Hansen Neoklasszikus szintézis: Hicks és Hansen


Letölteni ppt "Elmélettörténet John Maynard Keynes. A nagy világgazdasági válság 1929- 1933 A válság: a tőzsde összeomlott 1929-ben, pl. a GE részvénye, ami 1925-ben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések