Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Merkantilizmus. Jean Baptiste Colbert (1619-1683)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Merkantilizmus. Jean Baptiste Colbert (1619-1683)"— Előadás másolata:

1 Merkantilizmus

2 Jean Baptiste Colbert ( )

3  A XVI-XVIII.-ra jellemző elég heterogén irányzat. Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos-feudális abszolutizmusa, ill. ahol legfejlettebb formája, mint gazdaságpolitika érvényesül  Spanyolországban és Hollandiában is megjelenik  Angliában is vannak jelentős képviselői, ráadásul ott mint gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult…  A kereskedő tőke ideológiája (mercator= kereskedő). Művelőinek jelentős része maga is kereskedő.

4 Politikai gazdaságtan • A tudományt amit művelnek Politikai gazdaságtannak nevezik (Montchretien 1613 vagy 1615), mivel szerintük a gazdasági folyamatokat az állam szabályozza • A gazdasági törvények az állami törvények • Megjelenik az önálló gazdaságtudomány! Az árutermelés fejlődésével függ össze, már átfogó, nemzetgazdasági kérdésekkel, a pénz- és áruforgalom kérdéseivel foglalkozik.

5 Főbb jellemzői • 1. A gazdagságot a pénzzel= arany ( metallizmus – Stafford) azonosítja, másképpen az Érték= pénz, a közönséges áruk, csak ha pénzre cserélődnek. • 2. A többlet, a profit forrása a kereskedelem: olcsón venni és drágán eladni, ez a kereskedő tőke logikája= elidegenítésből eredő profit. Vagyis a profit a forgalomból származik. • Azonban a kérdést nemzetgazdasági szinten vetik fel. A belső kereskedelemből nem származhat nyereség az egész nemzet számára, amit az egyik nyer, a másik elveszíti.

6 A korai időszak • A külkereskedelem révén gazdagodhat egy nemzet. Ebből jön az aktív külkereskedelmi mérlegre való törekvés, vagyis több árut kivinni, mint behozni, hiszen a gazdagság nem az áru, hanem csak a pénz. • A korai időszakban ez gyakorlatilag abszolút módon, a csak eladni és semmit sem vásárolni módon értelmezték. Ezt elsősorban a váltóárfolyam szabályozásával kívánták elérni, hogy az arany befelé áramoljon, illetve vámokkal. • A legkorábbi időszak: aranyat behozni (Spanyolország – gyarmatosítás)

7 A későbbi szakaszban • Már a hazai ipar fejlesztése a cél, elsősorban a manufaktúrák támogatása révén, hogy legyen mit eladni. • Felismerték, hogy a külkermérleg aktívuma a hazai ipar fejlettségétől függ. • Az elidegenítésből eredő profit koncepciójának megfelelően a termelési költséget meghaladó árra törekedtek, ill. mivel a hazai árut nem tekintették költségnek a többlet szükségképpen a külker aktívumban jelentkezett. • Törekedni kell ezért a költségek leszorítására, munkabérek csökkentése, ill. a termelékenység növelésére.

8 A későbbi szakasz • Már megengedik a külföldről történő vásárlást, pl. nyerstermékek behozatalát, ha így azt feldolgozva még többet lehet külföldön eladni. • A külkermérleg teljes egyenlegét nézik: egyes országokkal szemben a mérleg lehet passzív, ha ezt más országokkal szembeni aktívum ellensúlyozza. • Főbb gazdaságpolitikai eszközök: manufaktúrák támogatása és új iparágak meghonosítása, behozatali vámok, a hazai ipar számára szükséges nyersanyagok kivitelének tilalma, infrastruktúra fejlesztése és nem utolsó sorban gyarmatok szerzése stb. • Legfejlettebb formája a colbertizmus (Jean Baptiste Colbert ( )

9 Bukásának okai • Maga az abszolutizmus, az udvar és a bürokrácia eltartása • A mezőgazdaság kizsigerelése, nyomott gabonaárak az ipar érdekében, számos mesterséges korlátozás monopóliumok. • A túlszabályozás az ipar és a kereskedelem esetében is, ill. állami gyámkodás. • Law hitelmanipulációjának bukása • Franciaországban radikális átmenet, szemben Angliával, ahol a mezőgazdaság is tőkés módon fejlődött. Ennek következtében a klasszikus gazdaságtan a merkantilizmus kritikájaként jött létre. Előzmény Boisguillebert, majd a fiziokraták.

10 Fiziokrácia François Quesnay

11 • június 4. – Versailles,1774. december 16.) a fiziokratizmus megteremtője. Eredetileg Madame de Pompadour és XV.Lajos orvosa. • Harveynek a vérkeringés orvostudományi felfedezése nyomán alkotta meg a gazdasági élet "vérkeringését" modellező művét a "Tableau économique"-t, a Gazdasági táblázatot.

12  A fiziokraták szemben a merkantilistákkal a gazdaságot önszabályozó rendszernek tekintették  A gazdaságban is, akár a természetben objektív törvények hatnak, amelyeket nem lehet voluntarista módon megszegni, mert spontán módon, hosszabb távon úgy is érvényesülnek  „a gazdaság természetes rendje”, a gazdasági szabadság eszméje, vagyis a szabad konkurencia követelése.  Az állami beavatkozás nem szükséges

13 A gazdaság természetes rendje • A politikai gazdaságtan legyen olyan, mint a természettudomány. • Nem szabad a gazdasági ágak közötti helyes arányokat mesterségesen eltorzítani. Ha egyes ágazatokat elnyomnak, akkor azok nem tudnak vásárolni, így a többi ágazat sem tud értékesíteni. • E mögött az a pozitív állítás húzódik meg, hogy a különböző ágazatok együtt fejlődnek, kölcsönösen piacot biztosítva egymás számára. (pozitív és negatív multiplikátor) • Az áralakulás nem önkényes, hanem maguk gazdasági erők alakítják ki, ha nem sértjük meg a gazdasági szabadságot.

14 • Nem a külkereskedelemre, hanem a belső piacra koncentráltak, a nemzeti munkamegosztás kifejlődésére. • Tagadták általában, hogy a többlet a forgalomból származna és hangoztatták, hogy a külkereskedelem esetében sem jön létre többlet. • Az aktív külkermérleg csak annyit jelent, hogy az ország több árut vitt ki, mint amennyit behozott. A nemzet tehát nem lett gazdagabb, mert a többletkivitel egyenértékű a többlet pénzzel, ami beáramlott.

15 • Valójában a termelésre, koncentráltak és nem a forgalomra, ami egyrészt az jelentette, • hogy a többletet is magából a termelésből származtatták, másrészt pedig azt, hogy a termékeket ( a használati értékek tömegét) tekintették az igazi gazdagságnak • a pénzt nem tekintették valami különleges dolognak, csak a csere puszta közvetítőjének.

16 • Ez utóbbi támasztja alá Hume mennyiségi pénzelmélete, amit részben Ricardo is átvesz, hogy a kereskedelmi mérlegek automatikusan kiegyenlítődnek  ha sok arany áramlik az országba az árak emelkednek, ami viszont ösztönzi az importot és helyre áll a kereskedelmi mérleg egyensúlya.  Ez alapozza meg a komparatív előnyök elméletét is.

17 A többlettermék magyarázata • A többlet nem származhat a forgalomból, akkor csak a termelésből jöhet. A kérdést úgy tették fel, hogy hogyan lehetséges a termelési költségeket meghaladó ár? Ezt azonban csak a mezőgazdaság esetében tudták kimutatni. • A termelési költség a felhasznált anyag, a munkabér és a tőkés jövedelme, ami szerintük szintén munkabér. Az utóbbi kettő feloldható fogyasztási cikkekre, elsősorban gabonára. Az input és az output a mezőgazdaságban naturálisan megegyezik. • Mivel a mezőgazdaságban az anyagok is döntően gabonából állnak. A többlet naturálisan megragadható, mint többletgabona. Ez az ún. „tiszta termék”.

18 Csak a mezőgazdaság produktív • A többi ágazat csak átalakítja a nyersanyagot. • A manufaktúrában a munkás nem szaporítja az anyagot, csak megváltoztatja a formáját. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a munkás által elfogyasztott anyag tömeg kisebb, mint amit megtermel. • Ebből az következik, hogy a többi jövedelem, a kerekedőké, vagy a vállalkozóké az költség • „A nemzet használatára szolgáló kézműves és iparcikkek csakis a költekezés tárgyát nem pedig a jövedelem forrását képezik…. Nem kell itt összetéveszteni a nemzet tiszta hozadékát, avagy jövedelmét a kereskedők a kézműves vállalkozók nyereségével, ez a nemzetet illetően a költségek sorába tehető.” (Quesnay)

19 • Itt azonban a dolog ellentmondásos, mert ebben az esetben a nyereség mégis különbözik a munkabértől. Ezt egyes fiziokraták (Turgot) úgy hidalják át, hogy például a kamatot, ami a bankár nyeresége azzal indokolják, hogy a pénzén a bankár földet vehetett volna. Így a kamat nagyságát a földjáradék szabályozza, sőt nagyobb annál, mivel a bankár szemben a földtulajdonossal kockázatot is vállal. • Turgot szerint a vállalkozó nyereségének is akkorának kell lennie, amely „kárpótolja azért, ami hasznot neki hajtott volna, ha pénzét föld vételére fordítja, továbbá megadja munkájának, gondjának, kockázatának és ügyességének bérét.”

20 A fiziokraták elmélete rendkívül ellentmondásos • Jóllehet a földtulajdonos nézőpontját képviselik, de a már polgárosult földtulajdonosét, aki valójában tőkés. Ez megnyilvánul abban, hogy jövedelmét amelyhez munka, azaz ellenszolgáltatás nélkül jut sok helyütt a mezőgazdasági munkások többletmunkájából származtatják • Az, hogy a mezőgazdasági munkás munkája révén többet termel, mint létfenntartásához szükséges a természet adománya, de a tulajdonos kezében ez már nem a természet adományaként jelenik meg • „a földművelőnek a tulajdonosra csak a megállapodások és a törvények erejénél fogva van szüksége” (Turgot)

21 Quesnay gazdasági táblázata • A társadalmat három osztályra osztotta: • a termelők osztálya, amely a mezőgazdaságban dolgozókat foglalja magában; • a földesurak osztálya, amely magában foglalja a földesurakon kívül a papságot, a nemességet, a királyi udvartartást és a hivatalnokokat is; • a terméketlen osztály, ahová az ipari bérmunkások, kézművesek és az ipari tőkések tartoznak.

22 Quesnay gazdasági táblázata • A körforgás kezdete az aratás befejezésétől kezdődik • A földművelés megtermel 5 milliárd livre bruttó terméket amelyből 4 élelmiszer és 1 ipari nyersanyag; értékösszetétele pedig 2 milliárd forgótőke, 1 milliárd állótőke kopása (10 milliárd évi kopása 10% = 1) és 2 milliárd tiszta termék • A terméketlen osztály kezében van 2 milliárd livre iparcikk • A tulajdonosi osztály kezében van 2 milliárd livre készpénz • 2 milliárd livre terméket a termelő osztály fogyaszt el, ez nem kerül be a körforgásba

23

24  1. 1md élelmiszer: bérlők  földbirtokosok  2. 1md ipari termék: iparosok  földbirtokosok  3. 1md élelmiszer: bérlők  iparosok  4. 1md munkaeszköz: iparosok  bérlők  5. 1md ipari nyersanyag: bérlők  iparosok  6. 2md bérleti díj: bérlők  földbirtokosok

25 Eladás/vételBérlőkIparosokFöldbirt.-ok Bérlők2215 Iparosok1012 Földbirt.-ok

26 A Gazdasági Táblázat hiányosságai • Az újratermelt érték valójában nem 5 hanem 7 milliárd livre, mivel Quesnay megfeledkezik az ipar által termelt 2 milliárd livre-ről mivel szerinte az ipar csak összerakja a mezőgazdaságtól kapott anyagokat • Megfeledkezik az iparban az állótőkéről  mert az ipart mint a mezőgazdaság függvényeként ábrázolja  szerinte az ipari termékekből az ipari munkások nem fogyasztanak, ha mégis akkor a 2 milliárd livre-nél kevesebbet érő értéket 2 milliárdért idegenítnek el (Bodeau)

27 A gazdasági táblázat mennyiben jelentette a merkantilizmus bírálatát ?  A merkantilista gazdaságpolitika az egyes iparcikkek árait mesterségesen magasan tartja  a gazdasági táblázat szerint ha a csere nem egyenlő értékű akkor az újratermelés nem mehet végbe!  Nem szükséges a külkereskedelem a termékek ill. a többlet realizálásához


Letölteni ppt "Merkantilizmus. Jean Baptiste Colbert (1619-1683)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések