Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA (17) Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA (17) Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor."— Előadás másolata:

1 PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA (17) Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor

2 17.1. Ábra: Szociálpszichológia keresztény nézőpontból

3 Szociálpszichológia Ebben a fejezetben, a pszichológiai spektrum másik végéhez érkeztünk. Tanulmányainkat a pszichológia biológiához legközelebb eső részeivel kezdtük, áthaladtunk a pszichológia magján, és most ahhoz részhez jutottunk el, ami a legközelebb esik a szociológiához. A szociálpszichológia az egyén tanulmányozása a társadalomban, mind az állathoz hasonló, mind az Istenhez hasonló vonásainak számbavétele, amint azt a 17.1 ábrán láthatjuk.

4 Az állathoz hasonló Az emberek, akárcsak az állatok párokban élnek és/vagy társulásokban. Kezdjük szociálpszichológiánkat néhány párhuzammal, ami az ember és az állat között e tekintetben fellelhető.

5 Kötődés Etológusok, biológusok az állati viselkedést tanulmányozva néhány állatfajnál páros kötelékek kialakítását találták, és gyakran e kötelék kimunkálását szolgáló rituálét. Desmond Morris (1971) áttekintette az állatok udvarlási viselkedéseit és tizenkét lépésben meghatározta ahogyan ugyanez az embereknél végbemegy. A szex kutató William Masters és Virginia Johnson (1975) erre reflektáltak amikor könyvüknek Öröm köteléke (The Pleasure-Bond) címet adták. Don Joy (1985) a kötődés folyamatának implikációit keresztény nézőpontból fejtette ki.

6 Állati társulások Némely állati társulás világos hierarchiával rendelkezik. Ezt látjuk, ha például egy baromfiudvarban megfigyeljük a csipegetési rendet. Ha van összesen tíz csirke, az élen lévő előbb csipegeti az élelmet, mint a többi kilenc. Az utána jövő nyolc előtt teszi ezt, de nem vesz többet, mint egy szemet. A legszerencsétlenebb csirke a rangsor alján már nem tud felcsípni semmit sem. Ez nyilvánvalóan párhuzamban van az emberi társadalommal ahol a csipegetési sorrend kifejezést az emberekre is használhatjuk. A főemlősök között a hierarchia nagyon összetett. A hím baboon státusa nem csak a személyes attributumokon múlik, de a többi hímhez való viszonyán is. A majmok között amikor egy magas státuszú anya van jelen, kicsinye előbb eszik több felnőtt hím majom előtt. Ez a tény bonyolítja a hierarchiát.

7 Agresszió Az 1960-as évek közepén néhány népszerű könyv jelent meg, mely az állatok emberekkel kapcsolatos agressziójával foglalkozott. Ez elsődlegesen az agressziónak a hellyel való kapcsolatára koncentrált, a dominancia hierarchiára, és a szexuális viselkedésre. Konrad Lorenz (1963/1966) bizonyította, hogy mivel az agresszív állatok szétszóródnak egy adott területen, a legjobb anya és apa szaporodik, és a szervezett állatközösség védelmezi az utódokat. Bár az agresszió öröklött, bizonyos szokások gyakran gátolják az agresszió kifejezését, így a teljesen kitörő agresszív viselkedés ritkán fordul elő. Lorenz azt gondolta, hogy az emberek egészen hasonló mechanizmusokkal rendelkeznek erre nézve, mint az állatok.

8 Engedelmesség Stanley Milgram (1963) kutatásainak egyik fontos eredménye, hogy a kísérleti személyek a kísérletekben engedelmesen kapcsolgatnak akkor is, ha tudják, hogy fájdalmas és nagyon veszélyes elektromos ütést adnak más emberek. Felkészítette a beavatott munkatársat, hogyha a kísérleti személy áramütést ad, vagyis „sokkolja” sikoltozzon a fájdalomtól. Noha ez sokakat meglep, mégis szomorúan kell emlékeznünk arra, hogy a német társadalom jutalmazta az engedelmességet évtizeddel korábban. Az emberek, miként az állatok, ismétlik a megerősített viselkedéseket.

9 Konformitás Solomon Asch (1955) arra az eredményre jutott, hogy a kísérleti személyek igazodnak ahhoz az állásponthoz, amit a csoport többi tagja képvisel, ha például egy egészen egyszerű észlelési jelenség megítéléséről van szó. Körülbelül az emberek egyharmada mondj azt, amit a csoport többi tagja, annak ellenére hogy a válasz rossz. Ismét emlékeznünk kell arra, hogy a társadalom konformitásukért jutalmazta az embereket évekkel korábban. Az emberek, akárcsak az állatok, megismétlik a megerősített viselkedést. Persze az Istenhez hasonlóság, a kognitív faktorok szerepe a társas viselkedésben, egészen másmilyen viselkedést eredményez. A kiemelendő itt az, hogy az állatszerű faktorok is szerepet játszanak a viselkedésben.

10 Istenhez hasonló A szociálpszichológiában számos téma, ami az ember Istenképűségével kapcsolatos rendszeresen megjelenik. Ilyenek pl. attitűdök, attribúciók, altruizmus stb.

11 Attitűdök A központi fogalom a szociálpszichológiában az attitűd. Bár az attitűdök előre meghatároznak számunkra bizonyos viselkedéseket a társas helyzetekben, alapvetően a kognitív és így a keresztény perspektíva Istenképűségi oldalán helyezkednek el. Néha az attitűdök megváltoztatják cselekedeteinket, és néha cselekedeteink változtatják meg attitűdjeinket. Mivel egységes lények vagyunk, a hatás mindkét módon történhet.

12 Attribúciók Az attribúciók magyarázatul szolgálnak arra, hogy milyen viselkedést vagy hiedelmet tulajdonítunk egy másik embernek. Tulajdoníthatunk valamilyen változást, mozgást belső faktoroknak vagy külsőknek. Amikor emberek ilyen attribúciókat tesznek, jobban képesek megérteni vagy megmagyarázni az eseményeket. Ezek az attribúciók az Istenképűség oldalon vannak, mert a társas megismeréshez tartoznak.

13 Altruizmus Amikor emberek úgy segítenek másoknak, hogy nem várnak érte személyes jutalmat, ezt nevezzük altruizmusnak, vagy segítő viselkedésnek. A szociálpszichológusok tanulmányozták, hogy kik azok, akik többé kevésbé szívesen segítenek másoknak szükségükben. A veszélyhelyzet tudatának növekedése, és nyilvánvalóvá tétele annak, hogy a személynek van valamiféle felelőssége a segítségadásban növeli a készséget, hogy valaki belemenjen a segítségadásba. Egyedüli emberek sokkal valószínűbben segítenek. mint a tömegben lévő emberek.

14 Implikációk Ebben az utolsó fejezetben visszatérünk oda ahol elkezdtük tanulmányainkat (1MóZ) hogy befejezzük keresztény perspektivánk kifejtését. Isten önmagában társas lény abban, ahogyan ő személyek hármassága, három egyben. Az ember teremtése előtt, társas lény volt, aki önmagával kommunikált. Ahogyan az írások jelzik, Isten azt mondta: „Teremtsünk embert a képmásunkra!”. A teremtés könyvének első részében Isten ötször mutat teremtésének új aspektusaira és látja hogy az jó. Az ember megteremtését követően, azt jegyzi meg, hogy igen jó. AZ első dolog, ami nem volt jó a teremtésben az az volt, hogy Ádám egyedül volt. Isten madarakat és állatokat vitt Ádám elé, nevezze meg azokat, de azok között nem volt megfelelő aki kielégíthette volna magányosságát. Csak egy másik személy, aki szintén Isten képmására teremtetett lehet képes ezt a magányosságot kielégíteni. Bár a pszichológusok a párkapcsolatokat gyakran az állati társadalmak kontextusában vitatják meg, ebben a megközelítésben nem lehetséges teljesen megmagyarázni a házasságot és az egyházat.

15 Házasság A keresztény házasság több mint párkapcsolat. Isten bennünket „férfinak és nőnek” Isten képmására teremtett (1Móz). A Férfiasságunk és nőiességünk az Istenképűség része bennünk. A következő fejezetei a Teremtés könyvének arra hívja fel a figyelmet, hogy a férfi és a nő elhagyja szüleit és ragaszkodnak egymáshoz és lesznek ketten egy testté. A kettő-eggyé-létele a házassági kapcsolatban a Szent Háromság három-egybenjének visszatükrözése. Bibliai elvekkel szabályozott szexuális egyesülés (egy- test kapcsolat) a házasság számára ennek az Isten hármasságát kifejező képnek a mása az emberben, az emberi természet maga.

16 Az egyház A biblia meghatározása szerint az egyház az egész társadalom egy alcsoportja, amelyben keresztények találnak önmagukra, mint az Istenképűség részeként. Ez az egyházat mint a Krisztus testét azonosítja, különböző tagokkal, akik különböző szerepeket játszanak, és egy összetett szervezetet alkotnak. Miként az emberi szervezet különféle részei különböző funkciókat látnak el és mindre szükség van és hasznos, úgy az egyháztagokkal is igy van, a krisztus testben. A legfontosabb dolog ezekkel a különféle szerepekkel kapcsolatban az, hogy mind a Krisztustest felkészítését szolgálják. Valahányszor a Biblia ezekről a különböző szerepekről beszél, hangsúlyozza az egységet, és nem a megosztottságot.

17 Applikációk A szociálpszichológia témái bensőségesen kacsolódnak a kereszténységhez. Túl gyakran a kultúránkban megpróbálunk kereszténységből egyéni vallást csinálni, amikor pedig Isten sokkal inkább a népével kötött szövetséget, mint egyénekkel.

18 Állathoz hasonló Lehet ugyan, hogy a Milgram kisérletek sokkoltak bennünket, amelyekben emberek engedelmesen követik a parancsokat még akkor is amikor megvannak győződve arról, hogy ártanak másoknak, ebből nem annak a következtetésnek kell jönnie, hogy az engedelmesség mindig rossz. Valójában, többnyire inkább jó. A gyerekek utasítva vannak a szüleiknek való engedelmességre (Ef 6), és, általában, minden hatalomnak, mely felénk rendeltetett (róm 13). A szociálpszichológusok által bemutatott engedelmesség jó, kivéve ha a tekintélyi személy valami olyasmire akar rávenni bennünket ami rossz. Döntenünk kell arról, hogy vajon engedelmeskedünk-e vagy sem felhasználva Isten-hez hasonlatos lelkiismeretünkkel kapcsolatos kognitiv képességeinket. Hasonlóan a konformitás gyakran jó. Ismerve a konformitásra való hajlamunkat, használhatjuk Isten-szerű választási szabadságunkat felfogva a csoportot olyannak, amelyhez alkalmazkodni akarunk. Megválaszthatjuk legszorosabb barátainkat, akik megpróbálnak mintát adni istenképmású életükkel, amennyire tudnak. A konfromitás ezekben a helyzetekben nem mindig lesz korrekt, de az idő nagyobb hányadában az lesz.

19 Istenhez hasonló Bár az attitűdök Istenhez hasonló kognitiv folyamatokat jelentenek, ezek lehetnek rosszak is. Lehetnek előítéletes attitűdjeink amelyek diszkriminációhoz vezetnek más csoportokkal szemben. Pál apostol, mint felnőtt keresztény, is rendelkezett ilyen előítéletes attitűdökkel. Azt írta Titusnak, hogy a Krétaiak közül valaki azt mondta hogy minden krétai hazug, a gonosz vadállat, és lusta nagyétkű ember (Títus 1). Pál egészen odáig ment, hogy azt mondta ez az áéllítás igaz. Óvatosnak kell lennünk, hogy az attitűdjeink helyesek-e., és nem helytelen ítéletek. Mint keresztények arra vagyunk hogy segítsünk másoknak. Mégis, tudjuk hogy emlékezünk erre, mégis nézelődők leszünk, amikor mások segítségre szorulnak szükségükben. Darley és Batson (1973) megakarták találni, hogyha az altruizmusra gondolunk sokkal valószínűbbe lehet a segítségnyújtás. Szerencsétlenségre, kis különbséget találtak. Azt találták, hogy az emberek gyorsak a tanácsra, a Jó Samaritásunusról beszélni, de szószerint átlépnek valakin, ha segítségre szorul. Szükséges értékelnünk ezt a hajlamunkat hogy átnézünk mások szükségein különösen ha sietős a dolgunk.


Letölteni ppt "PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA (17) Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések