Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai Roma Jogok Központja Alapítvány Harkány, 2011 július 11.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai Roma Jogok Központja Alapítvány Harkány, 2011 július 11."— Előadás másolata:

1 Európai Roma Jogok Központja Alapítvány Harkány, 2011 július 11.

2 Az ERRC: nemzetközi emberi jogi szervezet Az ERRC küldetése: A romákkal szembeni diszkrimináció és emberi jogainak megsértése elleni küzdelem Egyenlő hozzáférésé biztosítása a roma származású egyének számára az igazságszoltáltatás, oktatás, egészségügyi ellátás és közszolgáltatások területén Amelyet: Stratégiai pereskedés, Kutatások és érdekképviselet, Emberi jogi képzés oktatás, Média/kommunikációs tevékenység útján valósítunk meg

3 Alapjogi jogsérelmek Az állam és nem állami szereplők által romák sérelmére elkövetett jogsértések: az állam nem képes a Romáknak megfelelő védelmet biztosítani és felelőségre vonni az elkövetőket Oktatási diszkrimináció (főként szegregáció) Lakóhelyi szegregáció, kilakoltatások Szabad mozgás korlátozása Nők és gyermek jogainak megsértése Az etnikai alapú adatgyűjtés hiánya, amely megakadályozza a jogsérelmek meghatározását és azok orvoslásának lehetőségét

4 Stratégiai pereskedés Az ERRC tevékenysége:  Szakmai és anyagi támogatás nyújtása a nemzeti eljárásokban részvevő jogászok számára  Jogi beadványok készítése, nemzetközi bíróságokon való eljárás  Az ERRC konzultatív státusszal rendelkezik az Európa Tanácsnál valamint az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsban.

5 Kutatás and Advocacy A kutatások, tanulmányok témái:  Romákat érintő rasszista/etnikai indítékú bűncselekmények  a gazdasági és szociális jogok sérelme, mint az etnikai diszkrimináció következménye  Romákat érintő jogalkotás és politikák hatékonysága Érdekképviseleti tevékenység :  Romák sérelmére elkövetett bűncselekmények, gyűlölet beszéd  Oktatási deszegregáció  Kényszer kilakoltatás  Kényszer-sterilizáció, nő jogok sérelme  Anti-diszkriminációs jogszabályok implementációja

6 Emberi jogi képzés Gyakornoki lehetőséget és továbbképzéseket biztosít roma aktivisták számára Kutatási ösztöndíjat nyújt roma aktivistáknak a nemek közötti egyenlőség témájában Joggyakorlat megszerzését segíti elő roma jogászok számára Ország specifikus képzések szervezése jogi szakemberek számára

7 Média és kommunikáció ERRC kiadványai: Emberi jogi riportok, tanulmányok Sajtó közlemények Negyedévenkénti hírlevél Helyzetfelmérés Több mint 25 nagy terjedelmű tanulmány A szakmai tekintéllyel rendelkező ‘Roma Rights’ folyóirat  Az ERRC több média szereplővel van munkakapcsolatban, annak érdekében, hogy elősegítse a romákat érintő hírek megfelelő információn alapuló, objektív közlését

8

9 Az ERRC hazai tevékenysége  A női és gyermek jogok megsértésének c:  Tanulmány a hazai gyermekvédelmi rendszerről: ‘Fenntartott érdektelenség A. S. ügy és folyamatban lévő peres ügy a kényszer sterilizációhoz kapcsolódóan Tanulmány az emberkereskedelemről: ‘Break the silence’ címmel  Oktatási diszkrimináció: Deszegrációs per Heves megyében Beadvány az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt Állami és nem állami szervek, szereplők által romák sérelmére elkövetett bűncselekmények: ahol az állam nem megfelelően biztosította a romák védelmét Errc’s responses: Nemzetközi szervezetek figyelmének felhívása, az állam felszólítása megfelelő lépesek megtételére Rendőri túlkapás, erőszak ügyében indított eljárok (egyéni ügyfelek)

10 ‘Fentartott érdektelenség’ : Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rendszerben 2007-ben került publikálásra a ‘Fentartott érdektelenség’ c. tanulmány amely a következőket állapította meg: A roma származású gyermekek nagymértékben felülreprezentáltak a magyar gyermekvédelmi szakellátási rendszerben. Ez nagyrészt a romák elleni közvetett diszkriminációval magyarázható az által, hogy a gyermekvédelmi törvény előírásainak alkalmazása, illetve maga a gyermekvédelmi rendszer működése aránytalanul nagy mértékben érinti a roma népességet.. annak ellenére a Gyermekvédelmi törvény tiltja a gyermek kiemelését családjából pusztán anyagi okok miatt, roma gyermekeket gyakrabban emelnek ki családjukból anyagi okok miatt, mint nem-roma kortársaikat.. A megelőző jellegű szociális ellátások és a közösségfejlesztő programok különösen fejletlenek Magyarországon. Nők és gyermekek:

11 az ideiglenes hatályú elhelyezés és az átmeneti nevelésbe vétel szinte minden esetben nem hivatalosan tartós elhelyezéssé alakul át, ami a gyemekvédelmi gondoskodásba kerülő roma gyermekek aránytalanul magas számát ítéli arra, hogy intézményi körülmények és keretek között nőjenek föl. Mivel a jelenlegi gyermekvédelmi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy közigazgatási szerv döntés alapján kerüljön a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésre illetve átmeneti nevelésbe, a gyakorlatban így sok roma származású gyermeket választanak el hosszú távra szüleitől bírósági döntése nélkül (amit a szakellátás keretében történő tartós nevelésbe vétel esetén a törvény előír).

12 Nem régiben került ismertetésre az több országra kiterjedő friss tanulmány (Roma gyermekek az állami gondozásban: Bulgáriában, Csehorszgában, Magyarországon, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában) amely alapján megállapítható, hogy az említett arányok az elmúlt időszakban sem változtak: A vizsgált magyar intézetekben 65 %-ra tehető a roma származású gyermekek száma. Ez az elkeserítő adat kapcsolatban hozható a mély szegénységgel és diszkriminációval. A szegénység, tárgyi feltételek, iskolai (rendszeres) hiányzások, egyedülálló szülők/csonka család (leginkább anyák) és nem kívánt terhességek, valamint a migráció szerepelnek a kiváltó tényezők között. Egyes roma családok a gyermekvédelem munkatárasai által elkövetett diszkriminációt tapasztalatak, which is borne out by other evidence of discriminatory attitudes and prejudice amongst child protection actors. A Roma származású állami gondozott gyermekek többségének csekély a valószínűsége annak, hogy családi környezetbe, és etnikai hovatartozásuk miatt örökbefogadásuk is, amely miatt ezek a roma gyerekek az állami intézetek falai között nőnek fel,

13 ‘Breaking the Silence’: Ember kereskedelem A kutatást az ERRC és a PiN Slovákia munkatársai végezték Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a romákat aránytalanul nagy számban érinti az emberkereskedelem. Az emberkereskedelem általános méreteiről megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. Ez, különösen igaz, az etnikai kisebbségek vonatkozásában, így köztük a romákra. A percepción alapuló becslések alapján a romák aránya többszöröse a társadalomban betöltött arányukhoz képest ben az emberkereskedelem áldozatává esett személyek körülbelül 40 % volt roma. A kutatás alátámasztotta, hogy a romákat érintő emberkereskedelem különböző célokra irányul, ezek közé sorolható a szexuális- és a munkaerő-kizsákmányolás, házi rabszolgaság, szervkereskedelem, illegális örökbefogadás és a koldulás. A roma nők és gyermekek aránya – függetlenül az emberkereskedelem céljától - kiugróan magas az áldozatok között. A kutatás arra is rámutatott, hogy az ember, hogy a romák nagyfokú kitettsége az etnikai és nemi diszkrimináció, szegénység és társadalmi kirekesztettség strukturális formáinak köszönhető, amelyek eredménye az alacsony iskolázottság, a nagyarányú munkanélküliség, uzsorázás, állami nevelőintézetbe kerülés, valamint a főként nőket és gyermekeket érintő családon belüli erőszak és szerfüggőség. A kiszolgáltatottsági tényezők közül jó néhány – például a családon belüli erőszak, a korai iskolaelhagyás, a hajléktalanság vagy a nevelőintézetbe kerülés – szinte kizárólag, de legalábbis aránytalanul nagy mértékben a gyermekeket és a fiatalokat érinti.

14 Magyarország jogszabályainak és renderének vizsgálata alapján megállapítható, hogy ezen szabályozások nem teljes mértékben felelnek meg a nemzetközi jogi normáknak. A a büntetőeljárások gyakran más kapcsolódó, de kisebb súlyú bűncselekmények ügyében indulnak, ezáltal az áldozatok számára csökken az rendelkezésre álló jogi védelem és torzulnak az emberkereskedelemre vonatkozó statisztikai adatok is Szükséges lenne a a nemzeti irányítási mechanizmusok (NRM) felállítása az ügynökségek közötti együttműködés elősegítése, valamint az ellátás egységes alapelveinek megteremtése érdekében. Bár Magyarország elfogatta az Emberkereskedelem leküzdéséről szóló Nemzeti Stratégiáját ( ) a végrehajtásnak gátat szab a határidők, felelősök, pontos tevékenységek meghatározásának hiánya A stratégiában nem szerepelnek a romák, miatt veszélyeztetett csoport (a magas arány ellenére sem) Az irányítási mechanizmusban a civil szfére jelenléte korlátozott, a roma civil szervezetek képviselete pedig nem biztosított.

15 Lack of disaggregated data based on ethnicity A vizsgált országok egyikében sincs adatgyűjtés (adatvédelemre hivatkozva) az emberkereskedelem elkövetőinek, illetve áldozatainak etnikai hovatartozását illetően. Ennek eredményeként – jóllehet mind az öt államban működik emberkereskedelem-ellenes nemzeti stratégia, e bűncselekmények esetében a szakpolitika és a gyakorlat nem tükrözi megfelelően a romák nagyfokú kiszolgáltatottságát. EU joga lehetővé tenné az adatgyűjtés (megfelelő intézkedések biztosítása mellett). Az adatok hiányát az ENSZ több bizottsága is hiányolja Tanulmányok elérhetőek: Fenntartott érdektelenség: Breaking the Silence: Trafficking in Romani Communities:

16 Kényszer-sterilizáció: A. S. kontra Magyarország: Az ENSZ nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásával foglalkozó bizottsága (CEDAW Bizottság) E 2006 augusztusában megállapította, hogy a Magyar Kormány megsértette a CEDAW Egyezményt egy roma nő sterilizációja kapcsán. (available at: views/Decision% %20-%20English.pdf)http://www.un.org/womenwatch/daw/cedaw/protocol/decisions- views/Decision% %20-%20English.pdf 2001 januárjában a Fehérgyarmati Kórház orvosai kényszer-sterilizációt hajtottak végre Sz. A-n. Az elhalt magzatának eltávolítása császármetszéssel történt, amely beavatkozás előkészítése során mind a császármetszésére, mind pedig a sterilizációra vonatkozóan beleegyező nyilatkozatot írtattak alá SZ. A-val. Az orvosok nem ismertették a beavatkozás természetét és a lehetséges kockázatokat, valamint a sterilizációval járó következményeket sem. Sz. A. mielőtt távozott volna a kórházból, tájékoztatást kért orvosától az egészségügyi állapotáról és arról, hogy mikor lehet ismételten állapotos. Csak ekkor tudta meg a „sterilizáció” szó jelentését. Jogesetek a nők és gyermekek jogainak megsértése kapcsán

17 A magyar bíróságok által elutasított kereseteket követően az ERRC és a NEKI a CEDAW Bizottsághoz fordult. a CEDAW Bizottság megállapította, hogy Sz. A. kényszer-sterilizációja megsértette a CEDAW Egyezményben leírtakat, így különösen az Egyezmény 10. cikkének h) pontját, 12. cikkét és a 16. cikk 1. bekezdés e) pontját, azáltal, hogy a magyar állami kórház alkalmazottai a beavatkozást a tájékoztatáson alapuló beleegyezés hiányában hajtották végre. A CEDAW Bizottság kijelentette, hogy Magyarország megsértette az egyezmény 10. cikkének h) pontját, amikor nem nyújtott családtervezési információt és a Bizottság emlékeztetett a házasságban való egyenlőségről és családi kapcsolatokról szóló 21. számú általános ajánlására. A Bizottság figyelembe vette Sz. A. hivatkozását a fellebbviteli bíróság ítéletére, amely megállapította, hogy Sz. A. nem kapott részletes információkat sem a sterilizációról, sem annak kockázatairól és a műtéti beavatkozás következményeiről, sem az alternatív eljárásokról, sem pedig a fogamzásgátlási módszerekről. A Bizottság megítélése szerint a Sz. A-nak az egyezmény 10. cikkének h) pontja értelmében joga volt a sterilizációval kapcsolatos egyedi információkhoz és alternatív családtervezési eljárások. Emellett a Bizottság megállapította, hogy ha Sz. A. kapott is tájékoztatást, azt stresszes és a legkevésbé sem megfelelő feltételek mellett kaphatta.

18 Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az Egyezmény 12. cikkét azáltal, hogy a sterilizációs műtéti beavatkozást Sz. A. tájékoztatásán alapuló beleegyezésének hiányában hajtotta végre. Továbbá megállapította az Egyezmény 16. cikke 1. bekezdésének e) pontjának megsértését is és emlékeztetett a nők elleni erőszakról szóló 19. számú általános ajánlására A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a kormánynak szükséges a tájékoztatáson alapuló beleegyezés elvére vonatkozó nemzeti jogszabályok felülvizsgálatát elvégeznie sterilizáció vonatkozásában, és azt biztosítania, hogy azok összhangban legyenek a nemzetközi emberi jogokkal és az orvosi normákkal. Ezzel összefüggésben, mérlegelni kell az egészségügyről szóló törvény azon rendelkezésének módosítását, mely szerint az orvos „végrehajthatja a sterilizációt az általában előírt tájékoztatás hiányában is, ha ezt adott körülmények indokolják” A Magyar Kormány 2010 júliusában ,- Ft. kártérítést fizetett Sz. A- nak az elszenvedett jogsértésért, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény is módosításra került a sterilizáció kapcsán a tájékozott beleegyezéshez való jog biztosítása érdekében: egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel esetén is tájékoztatni kell a pácienst szóban és írásban a fogamzásgátlás – a páciens által, illetve partnere által alkalmazható - egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről, a fogamzó-, illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről. 2011: a Miskolci Megyei Bíróságon folyamatban lévő kényszer-sterilizációs ügy.

19 Oktatási diszkrimináció Általános kitekintés: Az ERRC több oktatási ügyet vitt az Európai Emberi Jogi Bíróság elé (Lásd: D.H. és mások v. Magyarország). A Bíróság jogsértés állapított meg a roma gyerekek szegregált oktatás miatt (Speciális iskolák, vagy osztályok) a Cseh Köztársaságban (2007), Görögországban (2008) és Horvátorszgában (2010). A roma gyermekek oktatási segregációja szisztematikus más Európai országokban is, illetve a döntések ellérnére az említett országokban továbbra is fennáll ( Bulgaria, the Csehország, Görökország, Magyarország, Románia and Szlovákiában, és megbizható jelentések, tanulmányok alapján a Macedoniában, Észak-Írországban, Portugáliában és Spanyolországban is aggasztó a helyzet. Folyamatban lévő oktatási ügy Heves megyében Actio populáris ügy a roma gyermekek személyiségi jogainak megsértése kapcsán indult. Az ügyet a Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvánnyal közösen visszük

20 Tények: Tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók fogalmának átfogó jellegére, amely nagyszámú gyermek csoportot érint, valamint a félrediagnosztizálás jelenségére: a roma gyermekek speciális iskolákban vagy osztályokban való elhelyezésének a valószínűsége nagyobb. A roma gyermekek 15-ször nagyobb eséllyel kerülnek ilyen speciális osztályba/iskolában mint nem roma társaik. A 1993-as hivatalos adatok szerint a speciális iskolák tanulónak 42 %-a volt roma származású. Havas Gábor egyik tanulmányában (Roma gyerekek az általános iskolában) található adatok alapján a roma gyerekek fogyatékosként való félrediagnosztizálása eszköz arra, hogy nem-roma társaiktól elkülönítve tanuljanak Heves megyében a második a legnagyobb SNI-s diákok száma. A CFCF terepkutatása kapcsán megállapítható, hogy addig amíg a nem roma SNI-s tanulók integrált körülmények között tanulnak (és csak a közép vagy annál súlyosabb fogyatékossággal küzdő tanulók kerülnek speciális iskolákban) a roma származású SNI-s tanulók többsége speciális osztályokban vagy iskolákban tanulnak.

21 Ezek a tanulók többsége magatartás problémával vagy/és tanulási zavarokkal rendelkeznek A tanulásképességet vizsgáló bizottság rendelkezik hatáskörrel a sajátos nevelési igény megállapítása kapcsán. A vizsgálat során alkalmazott teszek ún. kultúra függő tesztek és nincsennek tekintettel a roma gyermekek szociális és kulturális háttere A teszt eredményeiben kézzel foghatóan tükröződik a gyermekek halmozottan hátrányos helyzete, amely alapján sokszor enyhén értelmi fogyatékosnak minősítik őket. A helyi önkormányzatok köteles ellátás biztosítani azoknak a SNI-s gyerekeknek/tanulóknak akik a többi gyermekkel együtt oktathatóak/nevelhetőek. A megyei önkormányzatok pedig kötelesek fenntartani a speciális iskolákat. Jelen esetben a Szakértői Bizottság fenntartója is Heves Megye Önkormányzata

22 2004 előtt nem létezett egységes szakmai protokoll a szakértői vizsgálatok lefolytatására. Az esetek többségében a szülök jelenléte nem biztosított a vizsgálatok alatt. Az esetek többségében a szakértői bizottság elmulasztja tájékoztatni a szülőket a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről (annak ellenére, hogy kötelező tartalmi eleme a döntés hozó határozatnak) Fenntartóként az önkormányzat elmulasztotta az intézmények megfelelő szakmai ellenőrzését, amely mulasztás a megyei önkormányzat felelőségét felveti. Magyar oktatási ügyek:  2011-ben 2 SNI-s tanuló ügyében beadványt nyújtottunk be az Európai Emberi Jogi Bírósághoz

23 Romák sérelmére elkövetett bűncselekmények Magyarországon – Legkevesebb 48 támadás volt az elmúlt időszakban, amely 9 esetben áldozattal járt, 14 esetben molotov koktél használtak az elkövetők; 2011 tavasza, szélső jobb oldal tevékenységének megerősödése: Gyöngyöspata, Hejőszalonta and Hajdúhadház; Rendőri túlkapások: egyéni ügyek ERRC tevékenysége:  A bűcselekmények figyelemmel követése, beszámolók készítése;  Részletes beszámoló készítése a bűncselekményekről és az ahhoz kapcsolódó jogi eljárásról  A nemzetközi szervezetk figyelmének felhívása, az állami szereplők felszólítása más civil szervezetekkel együttműködve (pl.: TASZ, Amnesty International, CFCF)  Eljárás egyéni ügyekben

24 Köszönöm a figyelmet Európai Roma Jogok Központja Phone: (36-1) Fax: (36-1) Address: Naphegy tér 8, Hungary – 1016 Budapest


Letölteni ppt "Európai Roma Jogok Központja Alapítvány Harkány, 2011 július 11."

Hasonló előadás


Google Hirdetések