Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás.  Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket, forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás.  Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket, forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére,"— Előadás másolata:

1 Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás

2  Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket, forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátottak, amelyek a gazdálkodók működését szolgálják, függetlenül attól, hogy ezen eszközök tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz.  A törvény szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé kell besorolni. Természetesen, ez a besorolás csak addig érvényes, amíg az eszközök eredeti besorolásuknak megfelelően szolgálják a vállalkozó tevékenységét (átsorolás!)  Az eszközök leltározása legalább 3 évente kötelező!

3  A törvény szerint befektetett eszközként csak olyan eszközöket szabad kimutatni, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a vállalkozó működését, tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálják.  A befektetett eszközök közé az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök tartoznak.

4  Immateriális javak a mérlegben kimutatásra kerülő nem anyagi eszközök (a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, az üzleti vagy cégérték), továbbá az immateriális javakra adott előlegek, valamint az immateriális javak értékhelyesbítése  Immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni különösen a bérleti jogot, a használati jogot, a vagyonkezelői jogot, a szellemi termékek felhasználási jogát, a licenceket, továbbá a koncessziós jogot, a játékjogot, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogokat (pl. a telefonhálózat használati jogáért fizetett összeg)  Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is –, melyek tárgyévi költségként is elszámolhatók  A mérlegben külön soron kell bemutatni az immateriális javakra adott előlegeket

5  Immateriális javak értékelése: A törvény lehetőséget ad, hogy a vagyoni értékű jogokat, a szellemi termékeket a vállalkozó piaci értéken értékelje a számviteli politikában rögzített módon és az ott meghatározott eszközöknél.  Amennyiben a vállalkozó él ezzel a lehetőséggel és a piaci érték meghaladja a könyv szerinti értéket akkor a különbözetet az immateriális javak értékhelyesbítéseként az eszközök között kell kimutatnia és a források között értékelési tartalékként állományba venni.

6  Tárgyi eszközök a mérlegben kimutatásra kerülő anyagi eszközök, tenyészállatok, beruházásokra adott előleg és a beruházások  Üzembe helyezett anyagi eszközök az ingatlanok, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, illetve az egyéb berendezések, felszerelések, járművek  Ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó vagyoni értékű jogok - jogszabályban nevesített - fejlesztési hozzájárulások (mint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, a villamos energia hálózati csatlakozási díj, a gázhálózati csatlakozási díj)

7  Tenyészállatok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet azzal, hogy a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb hasznosítás (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) biztosítja a tartási költségek megtérülését  Ha a vállalkozás tulajdonában lévő állat megfelel ezeknek a kritériumoknak, akkor mindenképpen a befektetett eszközök, azon belül tenyészállatok között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy meddig szolgálja a vállalkozási tevékenységet.

8  Műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó árbevétel- szerző (fő)tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

9  Beruházások: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt

10 Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás, függetlenül a költségek nagyságától;

11  Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi;  A karbantartási költségeket nem szabad a beruházások között elszámolni, akkor sem, ha összegük jelentős!  A felújítás mindig legalább egy fő szerkezeti egység teljes cseréjével jár, a karbantartás csak részleges cserét jelenthet (30/2010/Szt. 3. § (4)/ISZ; 50/1995. Számviteli kérdés)

12  Bekerülési érték: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege, beleértve a támogatási pályázat, tervezés, alapozás, üzembe helyezés költségeit, valamint a beszerzéshez kapcsolódó díjakat, illetéket, adókat (le nem v. áfa, rega, termékdíj) és adójellegű tételeket, valamint a vámterheket  Saját előállítás esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltséget kell figyelembe venni!

13  A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben.  Amennyiben az üzembe helyezésig a számla, a határozat, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni.  Az így meghatározott értéket akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja (számviteli politika!) az adott eszköz bekerülési értékét, annak összegét a bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni

14 Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni: - az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztóberendezéseket, - a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit, - az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezést (kazánt), amely az adott épület fűtésén és melegvíz-ellátásán kívül - az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, - más épületek fűtését, melegvíz-ellátását is biztosítja.

15  Jelentős összegük, eredményre gyakorolt hatásuk miatt célszerű a beruházási folyamat egészét bizonylatolni  Megrendelés – Szerződés pontos tartalommal – Egyértelmű számlázás – Építés esetén engedélyek, építési napló, műszaki átadás-átvétel  Üzembehelyezési okmány: az eszköz egyértelmű meghatározása, tartozékai, használatbavétel napja, műszaki élettartam, hasznos élettartam, maradványérték, értékcsökkenési leírás alapja, Szt és Tao leírási kulcs, a beruházás forrásának megjelölése és megfelelő aláírások

16 Ingatlanok esetén különösen fontos a műszaki jellemzők nyilvántartása:  - megnevezés, hrsz  - építményjegyzék, terv- és építési dokumentáció száma,  - tervező, kivitelező, műszaki ellenőr adatai  - összes alapterület, hasznos alapterület, légköbméter  - alapozás, főfal, válaszfal, födém, tetőszerkezet, tetőfedés, padlóburkolat, nyílászáró szerkezet, fűtés, világítás A felsorolt jellemzők meghatározzák az écs mértékét (Szt, Tao) Gyakori a műszaki élettartam és a hasznos élettartam eltérése Az értékcsökkenési leírás mértékét nagyban befolyásolja az ingatlan hasznosítása (pl. bérbeadás)

17  Terv szerinti értékcsökkenés alapja a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték  Az écs alap felosztása azokra az évekre történik, melyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják  Az értékcsökkenési leírás mindig meghatározott időre szól, ezért a leírási kulcs általában nem egész szám  Nem számolható el écs a teljesen leírt eszközre, illetve, nem számolható el terv szerinti écs, ha az eszköz nettó értéke a tervezett maradványértéket elérte (53.§ (6)). A tervezett maradványérték elérése után - indokolt esetben - terven felüli értékcsökkenést lehet elszámolni.  Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni olyan eszközöknél, melyek értéke a használat során nem veszít értékéből (műemléképület, művészeti alkotás, föld stb.)

18  A törvény lehetőséget ad az aktiváláskor meghatározott értékcsökkenés módosítására, ha az annak megállapítása során figyelembe vett hasznos élettartamban, a használat körülményeiben, az adott eszköz értékében, a várható maradványértékben lényeges változás következett be.  Ilyen lehet: egy műszakról több műszakra való áttérés vagy fordítva, értéknövelő beruházás, illetve felújítás elvégzése  Fontos szabály, hogy a terv szerinti értékcsökkenés módosítása (újratervezése) az eszköz hasznos élettartamán belül csak akkor lehetséges, ha a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben előre nem látható változás állt be (egyébként önellenőrzés indokolt)  A változtatás tényét, eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

19  Terv szerinti értékcsökkenés alapja a bekerülési érték (bruttó érték)  A terv szerinti écs elszámolása a használatbavétel napjától a rendeltetésszerű használat végéig tart  Az éves értékcsökkenési leírás a bruttó érték bizonyos százaléka, amit a Tao törvény szerint kell meghatározni  A fejlesztési tartalék gyakorlatilag előrehozott értékcsökkenés, ami az écs alapját nem módosítja. Viszont ennek erejéig a Tao szerinti écs ismételten nem érvényesíthető (lehet pl az üzembe helyezéskor terven felüli écs vagy sajátos maradványérték), ezért az adóalap csak a még figyelembe nem vett összeg erejéig csökkenthető!

20  Kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni akkor, ha a használatban lévő immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke a mérlegkészítés időpontjában tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke.  Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll vagy - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.  Ha a feltételek már nem állnak fenn, visszaírás indokolt

21  Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökkent, ha feleslegessé vált, hiányzik, megsemmisült, ha a vagyoni értékű jog csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, illetve ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik vagy az eredménytelen lesz  Hiány, selejt esetén a kivezetés előtt az adott időpontban fennálló nettó érték erejéig terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni – jegyzőkönyv!!

22 csökkentő Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek  - a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az adóalapnál érvényesíthető terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét,  - értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg,  - a tárgyi eszköz Tao szerinti nettó értéke az állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor

23 növelő Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek  Az Szt szerint elszámolt összes értékcsökkenés, valamint a tárgyi eszköz Tao szerinti nettó értéke az állományból történő kivezetésekor  Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások  a hiányzó eszköz ráfordításként elszámolt könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére

24  Amennyiben a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél ezen eszköz piaci értéken is felvehető.  A piaci értékelésben érintett eszközöket és a piaci érték megállapításának módját a számviteli politikában rögzíteni kell  A piaci értékelést a körülmények lényeges változása esetén a számviteli politika módosításával lehet megszüntetni  A piaci értékelés megszüntetése esetén arra nem lehet ismételten visszatérni!

25  Az évenkénti értékelés során - a számviteli politikában rögzített, választott eszközkörben - egyedi eszközönként - kell megállapítani az egyedi eszköz fordulónapi piaci értékét, könyv szerinti nettó értékét és a kettő különbözeteként az egyedi eszköz értékhelyesbítését.  Amennyiben az egyedi eszköz piaci értéke több, mint a könyv szerinti nettó érték, akkor a különbözetet értékhelyesbítés- ként az eszközök között, értékelési tartalékként a saját tőke részeként azonos összegben kell kimutatni.  Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék meghatározását, összegét és változását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni  A beszámolóban közöltek jóváhagyására könyvvizsgálót kell felkérni!

26  Az egyedi eszköz piaci értékét és az értékhelyesbítés, valamint az értékelési tartalék meghatározását minden évben (újra) el kell végezni, ha a vállalkozó él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.  Ha a vállalkozó egyszer élt a számviteli törvény 58. § szerinti értékelés lehetőségével, akkor a következő évben mindenképpen van kötelezettsége ezzel összefüggésben, azaz ismételten el kell végeznie piaci értéken az értékelést, és a már kimutatott értékhelyesbítést ennek megfelelően kell az értékelési tartalékkal szemben módosítani.  Arra nincs mód, hogy egy adott évben megállapított értékhelyesbítés - értékelési tartalék összegét a követő év(ek)ben (ismételt újraértékelés nélkül) változatlanul hagyja .

27  A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelésére akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét  A saját tőke piaci értékelés útján történő növelése nem alkalmas az osztalékfizetési korlát megemelésére!

28  Fejlesztési tartalék: az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege csökkenti az adózás előtti eredményt, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékával és legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal.  A számviteli törvény alapján az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.  A lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz vagy negatív egyenlege nő.

29  A Tao tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint a társaság a 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben (a adóévi beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék esetén hat adóévben) megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása,  Beruházásnak - a Tao tv. 1. §-ának (5) bekezdése és a számviteli törvény 3. § (4) bekezdésének 7. pontja alapján - a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység minősül  A képzésről és az egyedi felhasználásról (beszerzésről) analitikus nyilvántartást kell vezetni!

30  Véglegesen kapott támogatások a támogatási szerződésben foglaltak szerint lehetnek: a) Jogszabály előírása alapján közvetlenül a saját tőke javára elszámolandó b) Eredmény javára elszámolandó összegek A kapott támogatásokat az összeg megérkezésekor kell elszámolni A tőketartalékba helyezett összegeket a feltételek teljesítéséig lekötött tartalékba kell átvezetni. Feloldásra csak a kötelezettség lejárta után van lehetőség

31 1. A támogatás jóváírásakor a véglegesen kapott pénzeszköz rendkívüli bevétel (T38-K98) 2. Kapcsolódó tétel a támogatás egészének halasztott bevételként történő elszámolása (időbeli elhatárolása- T98-K48) 3. A beruházás megvalósítása a szokásos módon jelenik meg a könyvekben (T16-K45) 4. A tárgyi eszköz aktiválása az üzembehelyezési okmány alapján (T12-14-K16) 5. Az eszköz elszámolt écs leírása (T57-K ) a tárgyévi écs támogatásarányos összegének 6. Év végén a halasztott bevétel feloldása a tárgyévi écs támogatásarányos összegének megfelelően (T48-K98)

32  Amennyiben a támogatással összefüggésben előleg érkezik, azt kötelezettségéként kell kimutatni  Ebben az esetben nincs bevétel és a többi elszámolásra sem kerül sor  Az előleg bevételként történő elszámolására a benyújtott PEJ elfogadása esetén annak összegében kerülhet sor  Ha a PEJ elfogadása nem történik meg, az érintett összeg nem lesz bevétel, azt vissza kell fizetni támogatási arány  Amennyiben a támogatás később érkezik meg, akkor az első üzleti évben az addig elszámolt összes écs feloldható a támogatási arány szerint

33  De minimis támogatásokat a fejlesztési tartaléktól elkülönítve kell vezetni  Ilyen volt pl. a (16-10) % Tao adókülönbözet 2008-ban, amit végéig kellett felhasználni  Lekötött tartalékba kell helyezni  Lekötött tartaléknál kivétel a kis- és középvállalkozások műszaki eszköz (7.§ zs) pontos) beszerzéshez kapcsolódó beruházási kedvezmény  Tao bevallásban szerepeltetni kell a 3 éves értékhatár figyeléséhez  Képzését és tételes felhasználását elkülönítve kell nyilvántartani

34  A befektetett eszközök nyitó adatait, a növekedéseket és csökkenéseket jogcímek szerint, valamint a záró értéket be kell mutatni a kiegészítő mellékletben  A befektetési tükörben az adatokat bruttó érték, értékcsökkenés és nettó érték bontásban kell szerepeltetni  Valós értékelés esetén be kell mutatni az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék meghatározásának módszerét és ezek alakulását  Be kell mutatni a fejlesztési tartalék összegét, alakulását  Ugyancsak fontos a fedezetként, biztosítékként felkínált eszközök bemutatása

35  Az ingatlanszektorban termékként kizárólag a felépítmény vagy a földterület értékesíthető  Felújítás, építés-szerelés szolgáltatás is lehet  Adóköteles  Adóköteles az ingatlan értékesítése, ha ◦ az ingatlan építési telek vagy ◦ két éven belül használatbavett (új) ingatlan adómentes,  Minden más ingatlan értékesítése főszabályként adómentes, kivéve, ha az adóalany az áfa 88.§ (1) bekezdése alapján az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget választotta!  Adómentes  Adómentes értékesítés esetén nincs áfa, tehát nincs ezzel kapcsolatos probléma sem!

36  Adóköteles  Adóköteles értékesítésnél általános szabály, hogy az adóalany áfát köteles felszámítani (egyenes adózás)  Ettől eltérően fordított adózás alá tartoznak a 142.§ alá tartozó belföldi ügyletek, melyek esetén az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg  Ide tartozik az újnak nem minősülő ingatlan és az építési teleknek nem minősülő földterület értékesítése – tehát adókötelessé tehető és ebben az esetben a fordított adózás alá tartozik

37 Fordított adózás alá eső ingatlanértékesítések (vevő adózik!):  Építés-szerelési munkával létrehozott új ingatlan átadása  Adás-vételi szerződéssel átadott nem új ingatlan, ha az értékesítő adókötelezettséget választott  Építési teleknek nem minősülő fölterület értékesítése, ha az értékesítő adókötelezettséget választott A fentiek alapján egyenesen adózik:  Új ingatlan, illetve építés alatt álló ingatlan  Építési telek értékesítése

38 Ingatlannal kapcsolatos építés-szerelési szolgáltatás esetén azok adóznak fordítottan, melyek ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására irányulnak és ezek a munkák építési hatósági engedélykötelesek - tehát  Ingatlanra irányul  Engedélyköteles létrehozás, bővítés  Építés-szerelési, egyéb szerelési munka  A munka elvégzéséhez építési hatóság engedélye szükséges, amiről a megrendelő köteles nyilatkozni

39 A téma lezárásaként megállapítható, hogy az eszközök ezen csoportjában különösen fontos  a besorolás  az egyedi nyilvántartás  a bekerülési érték meghatározása  a költségek elszámolásának gyakorlata  az év végi értékelések  a kiegészítő mellékletben történő bemutatás Ugyanakkor sajátos az áfa és a társasági adó kezelése, ami szintén az átlagnál több figyelmet érdemel

40 Dr. Takácsné Grúz Erzsébet Adószakértő Bejegyzett könyvvizsgáló INEZ AUDIT Kft. Eger, Orgonás tér 4.


Letölteni ppt "Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás.  Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket, forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó rendelkezésére,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések