Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalatgazdaságtan VI. A vállalat helye a társadalmi rendszerben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalatgazdaságtan VI. A vállalat helye a társadalmi rendszerben."— Előadás másolata:

1 Vállalatgazdaságtan VI. A vállalat helye a társadalmi rendszerben

2 A piac és a piaci viszonyok Fogalma: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. A csere az eladó és a vevő önkéntes szerződéskötésével, meghatározott feltételrendszer szerint megy végbe. A csere aktusa a fogyasztói igény kielégítésének tényleges megvalósulása: a vevő ellenszolgáltatást (többnyire pénzt) ad azért, hogy megkapja a számára szükséges terméket vagy szolgáltatást. A vállalat küldetésének megfogalmazásakor nagy vonalakban már azokat a piacokat is kijelölte, amelyeken tevékenykedni kíván : megfogalmazza milyen fogyasztói szükségleteket akar kielégíteni (meghatározza milyen erőforrásokra van szüksége és kik lesznek kooperációs partnerei) A vállalat tehát eladóként, vevőként, versenytársként és kooperációs partnerként jelenhet meg a piacon. Meghatározó az eladói szerep.

3 Piactípusok A hatékony piac:az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek (a vállalatok mielőtt piacra lépnének tájékozódnak a várható piaci tendenciákról: jövedelmezőség, kínálat) Normál profit: a hatékony piac kiegyenlített profitrátája (ha magasabb nyereségre van kilátás, a vállalatok igyekeznek gyorsan kihasználni)→több vállalat jelenik meg,a kínálat növelése letöri az árakat, csökken a terület jövedelmezősége. A hatékony piac legjobb példái a tőzsdék. A tőzsdei árfolyamok szabadon mozognak a kereslet és kínálat változásainak megfelelően. Az információ minden piaci résztvevő számára hozzáférhető, a nagyszámú eladó és vevő jelenléte biztosítja a tőzsde likviditását (a piaci felek gyorsan egymásra találnak)

4 A nyomásos és a szívásos piac A kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya a vállalatok piaci magatartásának egyik legfontosabb befolyásoló tényezője. Nyomásos piac: a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet, itt a vevő van erőfölényben az eladóval szemben (reklám, előzékeny kiszolgálás, stb.) Hiánypiac: szívásos piac: a kereslet lényegesen és tartósan meghaladja a kínálatot, az eladók versenye helyett a vevők versenye alakul ki. Az eladók kényelmes magatartást tanusítanak, a költség emelkedését áthárítják a vevőkre, nem törődnek a minőséggel ( a vevők tartalékokat halmoznak fel).

5 A piaci struktúra és hatása a versenyre A piaci struktúra legfontosabb jellemzői: a piaci szereplők száma és piaci részesedésük megoszlása: a piaci koncentráció foka: a vertikális integráció és a termékdifferenciálás mértéke. A vállalati magatartást és a piac egészének működését nagymértékben meghatározza a piaci struktúra jellege. A piac szereplőinek magatartását értelemszerűen döntően befolyásolja, hogy milyen piactípusok között működnek:  Sok a szereplő:tökéletes a verseny--- kereslet: kevés, egyetlen  Kevés a kínálat: korlátozott-  Egyetlen kínálat: monopol

6 A piacok földrajzi kiterjedése A piacok osztályozása a globalizáció korában is nagyon lényeges Helyi piacok: a kisvállalkozások számára alapvetőek. Az érintettek körében a helyi közösségek szerepe a legfontosabb Körzeti piacok: a nemzeti gazdaságpolitikák, gazdaságfejlesztési koncepciók szempontjából alapvetőek. Fejlett infrastruktúrájú országokban sok helyütt átveszi a helyi piac szerepét, míg nagy területű országokban egy-egy körzeti piac a nemzeti piacok egyes sajátosságaival is bírhat. A nemzeti piac szintjén találkozik legmarkánsabban a piac és az állam gazdaság szabályozó szerepe. A pénzpiac szempontjából ez a döntő szint még a konvertibilis valutával rendelkező országokban is, a többieknél pedig különösképpen. A nemzeti piac viszonylagos izoláltságát a külső piacoktól, illetve e kapcsolat szabályozását számos állami intézkedés szolgálja. A nemzetközi piacokon nemcsak a vállalatok és termékek, hanem az állami gazdaságpolitikák versenye is folyik.

7 A nemzetközi (regionális) piacok jelentősége a gazdasági integráció különböző formáinak elterjedésével nagyon megnőtt, a nemzeti piacok bizonyos funkciói is erre a térre kerültek át ( a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása, a közös intézményrendszer, vámközösség) A világpiac valódi jelentősége, a „globalizáció” következményei még csak napjainkban kerülnek felszínre. (távközlés, információpiac globalizálódása, stb) Piacok: árupiac, erőforrás piac,pénzügyi piac, munkaerő piac, információpiac, menedzserpiac

8 Piacra való belépés és kilépés A vállalat alapvető érdeke, hogy helyesen határozza meg az ún. releváns piacot: azaz minél pontosabban határozza meg a kielégítendő igényeket, és határolja be térben és időben a kielégítés körét. Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek. A piac határvonalainak kijelölése önkényes: többnyire egy piachoz tartozónak tekintjük azon termékeket – illetve e termékek eladóit és vevőit -, amely termékek egymással könnyen helyettesíthetők. Ez a felhasználói oldalon hasonló felhasználási célt, árakat, minőséget, a termelői oldalon pedig hasonló technológiai és költségviszonyokat jelent. A termék definiálása után ki kell jelölni a piac földrajzi határait is.

9 A piacra lépés korlátai A piacra lépés előtti korlátok erős védelmet jelenthetnek a piacon benn lévő vállalatok számára. Leggyakoribb korlátok:  Állami szabályozás (egészségügyi, képzettségi előírások, szabadalmaztatási eljárások, vámok, a már piacon lévők támogatása).  Méretgazdaságosság (számos iparágban nem érdemes piacra lépni bizonyos méret alatt – méret elérésének nem mindenki tud eleget tenni).  Fogyasztói hűség (nehéz lehet a fogyasztót meggyőzni arról, hogy az új belépő kínálata legalább olyan jó, mint a már piacon lévő, ismert termék vagy szolgáltatás).

10 Tőkekorlát (probléma lehet a szükséges befektetés finanszírozása, például hitel igénybevételének nehézkessége miatt). A partnerváltás költségei a már piacon lévő vállalatoknak kialakult, bejáratott kapcsolatai vannak – nehezen lehet rávenni az ügyfelet a váltás miatti költségek vállalására). Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés (például a kereskedő meggyőzése arról, hogy az új belépő termékeit is tartsa készleten). Kilépés korlátai: a belépésnél kell figyelembe venni ezeket  Jogi akadályok  A meglévő gépekkel, felszerelésekkel nem tud terméket váltani  Nem tudja átképezni a meglévő munkaerőt

11 Árupiacok és erőforráspiacok A vállalat részvétele a piacon: vevőként és eladóként (munkaerőpiac, információpiac, pénzügyi piac) Verseny és együttműködés a piacon: Gazdasági verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Előnye abban áll, hogy hogy olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. A vállalat küldetése: nem az a a lényeg, hogy mi mit akarunk vagy tudunk megvalósítani, hanem az, hogy mit tudunk másoknál jobban végrehajtani. Tartós versenyelőnyt az a vállalat tud elérni, ahol a vállalati képességek megvannak hozzá.

12 Vállalati képességek: a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak. A verseny hármas funkciója teszi hatékonnyá a piac gazdaság szervező erejét:  Jóléti funkció: lehetővé teszi az egyéneknek mint fogyasztóknak, hogy saját szempontjaik (értékeik, hasznossági megítélésük) szerint választhassanak a versengő eladók által kínált termékekből, azaz a lehető legnagyobb anyagi jólét következzen be.  Allokációs funkció: abba az irányba befolyásolja, sőt kényszeríti a termelőket, hogy a rendelkezésükre álló erőforrásokat a fogyasztói igényeket kielégítő termékek termelésébe fektessék.  Hatékonysági funkció: a fogyasztó pénzéért való küzdelem arra készteti a termelőket, hogy termékeiket a lehető legalacsonyabb ráfordítással állítsák elő.  A szereplők saját érdeküket követve kölcsönösen elfogadják a versenyszabályokat.

13 együttműködés: a verseny mellett a kooperáció is kialakul a piacon: két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében  A) pozitív, gazdaságszervező lépések: a közös akciók a piac egészét bővítik, a gazdasági rendszer hatékonyságát fokozzák, a vállalatok koordinálhatnak bizonyos fejlesztéseket, megegyezhetnek költségeket csökkentő standardizálásban, közös marketing akciókat szervezhetnek  B) a verseny tisztaságát veszélyeztető lépések: a piaci szereplők mások rovására kötött kölcsönösen előnyös megállapodásai, amelyek a verseny korlátozására irányulnak: a termelők azért korlátozzák a versenyt, hogy együttesen szerezzenek előnyt a fogyasztóval szemben: ármegállapodás, piacfelosztás, információcsere, várakozások egyeztetése, csoportos bojkott, az áruhoz, termelőeszközhöz való jutás korlátozása. Vertilális: viszontvásárlás kikötése, vagy viszonteladó számára árak előírása

14 A piac gazdaságszabályozó szerepe A piaci koordináció hatásai a társadalomra:  1. A piaci mechanizmus dinamizálja a társadalmat. A verseny állandó innovációra késztet, szelektál, a társadalmi igények változásaihoz való állandó alkalmazkodást diktál  2. A piaci mechanizmusra épülő gazdaságban teremthető meg egyidejűleg a társadalmi létszférák nagyfokú önállósága és hatékony koordinációja (a modern társadalom egyik alapvető ismérve az egyes létszférák –gazdaság, politika, kultúra, tudomány, stb – viszonylagos függetlensége. A piaci mechanizmusok közvetítő médiuma, a pénz úgy képes az egyes szférák közötti kapcsolatot megteremteni, hogy közben nem avatkozik bele az egyes létszférák sajátos belső folyamataiba.  3. A piac képes a társadalom más szférái számára is konzisztens szabályozási alapelveket felmutatni. A döntési szabadság lehetősége, a tisztességes verseny, a szereplők egyenrangúságára épített kapcsolatok más szférában is alkalmazhatók

15 Az állam gazdasági szerepe Az állam gazdasági szerepvállalása két fő területre tagozódik: egyrészt közvetlen gazdaság szabályozás, másrészt a gazdaság működéséhez szükséges humán és reál infrastruktúra megteremtése (oktatás, egészségügy, közlekedés—túlmutatnak a gazdaság szféráján) A gazdaságszabályozás két dimenzióra terjed ki: gazdasági rendszer (mechanizmus) szabályozása és a gazdasági folyamatok irányítása (gazdaságpolitika) Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi- intézményi rendszerét alakító, illetve a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége A gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi- intézményi kerete

16 A gazdasági mechanizmus lényegében az állami intézmények gazdasági hatalom gyakorlásának kereteit és módját, a gazdaság működésének hosszú távra érvényes keretszabályait adja meg. Túlmutatnak a gazdaság keretein, az államberendezkedés általános problémaköréhez tartoznak. A gazdaságpolitika az állam gazdasági szerepvállalásának rövidebb távra szóló dimenziója, lényegében az állam hatalmi befolyásának érvényesítését jelenti a gazdaságban. Az állam és intézményei általános céljai elérése érdekében gazdasági célokat fogalmaznak meg és igyekeznek ezt a gazdaság és a vállalti szféra befolyásolásával megvalósítani. A célok a következő csoportokba sorolhatók:  Társadalompolitikai célok megvalósítása (az egyenlőtlenségek csökkentése, a humán és reál infrastruktúra kialakítása és fenntartása, generációk közötti jövedelem megosztás)  A nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása (az infláció, a munkanélküliség, az adórendszer, az államadósság kezelése)  A gazdasági szereplők koordinációja (gazdasági tevékenységek szabályozása, piaci kudarcok, közjavak kezelése)

17

18 Az állami szerepvállalás és a vállalatok Az állami szerepkörök a vállalat szemszögéből más csoportosításban közelíthetők meg:  Korlátok, amelyeket nem lehet közvetlenül áthágni (vagy ha mégis, akkor „felpuhítást jelent a gazdaságirányítás szempontjából)  Olyan befolyásoló tényezők, amelyekre érdemes odafigyelni, mert figyelembevételükkel a vállalat eredményesebben tud mozogni az adott gazdaság közegében  Olyan lehetőségek, amelyeknek befolyásolásával (lobbizással) előnyre tehetnek szert az ebben a szférában kevésbé eredményes versenytársakkal szemben  Lobbizás: nem egyszerűen arra való, hogy egyoldalú előnyszerzésre adjon lehetőséget egy-egy ebben sikeres vállalatnak, hanem egyúttal a gazdaság egészére is kedvező hatással lehet. Ennek feltétele, hogy az érdek, amelyre hivatkozva lobbiznak, a társadalom egészének céljaival összeegyeztethető legyen és ez világos is legyen.

19 Az állam vállalat szabályozó szerepe 1. Közvetlen vállalatszabályozás: irányulhat közvetlenül a vállalatok működésére (eszközei: adók, támogatások, bizonyos kötelező előírások a foglalkoztatási feltételekre, minimálbérekre) és ide tartoznak a vállalatalapításra, a társasági formákra vonatkozó jogszabályi feltételek. 2. Vállaltközi kapcsolatok szabályozása: tipikusan ide tartozik a versenyszabályozás vagy a környezetvédelmi előírások. 3. A vállalaton belüli viszonyok szabályozása:specifikus szabályok a vállalat különböző érintettjeire (tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók). A tulajdonviszonyokat szabályozó (elidegenítés, öröklési) előírások és a vállalati fúziókra vonatkozó szabályok. A foglalkoztatási jogszabályok a munkavállalókat és menedzsereket érintik elsősorban.

20 Állam-vállalat kapcsolat sokszínűsége Állami szerepek a vállalat működésében:  A fejlesztés támogatója: általános gazdaságfejlesztő tevékenysége keretében a modern állam egyrészt közvetlenül a vállalatnak nyújtott támogatással, másrészt ösztönző környezet teremtésével segítheti az innovációt.  Partner: az állam tulajdonosként jelenhet meg a magán vállalkozásokban  Fogyasztó: az állami megrendelések volumenükben jelentősek és számos magánvállalatnak jelentenek alapvető fontosságú piacot.  Versenytárs: az állami vállalatok mint piaci szereplők természetesen ugyanúgy részt vesznek a fogyasztói igény kielégítésben, a piaci versenyben, mint a magánszféra vállalatai.

21 A vállalat tevékenységi rendszere A tevékenységi rendszer és a stratégia A stratégia értelmezése:  Elemei: célok, a tevékenység keretei, programok  Fókuszpontok képzése  Jövőorientáltság  Részstratégiák  A versenyképesség elérésének feltétele, hogy a vállalat alkalmazkodni tudjon a külső és belső kihívásokhoz. Az alkalmazkodás fontos feltétele a szervezeti viszonyok megfelelő kialakítása, amely két fő területet foglal magában: Döntés, hogy meddig terjessze ki a tevékenységi körét Ki kell alakítani a belső szervezeti munkamegosztást

22

23 Korszerű vállalat menedzsment: folyamatszemlélet, amely a külső és belső tevékenységeket egységes szemléletben koordinálja. A vállalatokon belüli tevékenységek összekapcsolása az értéklánc. Ellátási lánc: a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata. Porter tevékenységi leírása az értéklánc szemléletben

24 Marketing „Ne a terméket szeresd, hanem a fogyasztót!” A piacon az eladók versengenek a vásárlók kegyeiért alapvetően. Fogyasztói igény jellemzői:  A kínálat értékelése – a fogyasztói döntés A fogyasztó a piacon valamilyen problémájára keres megoldást: kép felszerelése a falra. A megoldásokat illetően a fogyasztó értékelése szubjektív és relatív. Szubjektív: az egyes szolgáltatásokat, termékeket eltérően értékelik. Relatív: minden megoldás mérlegelésekor figyelembe veszi, hogy miről kell lemondania a termék megvásárlásakor. A vásárláskor két tényezőt mérlegel: (1) a választott megoldás által elérhető potenciális haszon nagyságát és (2) a kínált megoldáshoz való hozzájutás(beszerzés( és az alkalmazás során felmerülő költségeket. A fogyasztó a költség/haszon elemzés útján jut el a döntéshez.

25 Személyes és szervezeti fogyasztó:  Személyes fogyasztó esetén a személyiség jellemzőit kell szemügyre vennünk: Személyes tényezők, így a személyiség jellemzői, az életstílus, a gazdasági helyzet stb. Társadalmi tényezők, közöttük a család, a referencia csoportok, az ország vagy egy régió hagyományai, Pszichológiai tényezők, mint az egyének motivációi, felfogása, tanulási képessége, hozzáállása, Kulturális tényezők, mint életforma, a társadalmi réteghez, szubkultúrákhoz tartozás, foglalkozási státus. Szervezeti fogyasztónál a megjelenő igények mások: közbeeső termékek, illetve ezek tovább-feldolgozását segítő szolgáltatások iránti kereslet kereslete a választékban sokkal rugalmatlanabb Vevő- eladó hosszabb távon kapcsolatban marad

26 A marketing stratégia alapkérdései A marketingben minden a versenytársakhoz viszonyított értékelésben jelenik meg. A kérdés: milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni? A marketing stratégia tartalma:  A kielégítendő fogyasztói szükséglet konkretizálása  A versenyhelyzet és a versenytársak elemzése, a versenystratégia megválasztása,  Annak elérése, hogy a fogyasztók általunk megcélzott köre (rétege) a versenytársakkal szemben bennünket válaszon szükséglete kielégítése érdekében

27 A kielégítendő fogyasztói szükséglet 1. A piac szegmentálása: a piacnak a fogyasztók különböző tulajdonságú csoportjai szerinti felosztása A szegmentálási szempontok alapvetően különböznek aszerint, hogy az egyéni vagy a szervezeti vásárlók igényei felé fordulunk. Egyéni fogyasztók esetén (fogyasztási cikkek piacán) a leggyakoribb szegmentálási szempontok a következők:  Termékorientált szegmentálás (a terméktől elvárt tulajdonságok, a használat gyakorisága, volumene, az árérzékenység)  Demográfiai szempontok (életkor, nem, családi állapot, életciklus, nemzeti hovatartozás)  Társadalmi tényezők (foglalkozás, jövedelem, képzettség, vallás, családméret)  Személyiségre jellemző szempontok (pszichés tulajdonságok, életstílus, életfelfogás)  Földrajzi tényezők (klíma, régió, fogyasztósűrűség, településtípus)

28 A szervezeti fogyasztók esetén a leggyakrabban szóba jövő szegmentálási szempontok:  A termék jellege (alapanyag, alkatrész)  A vásárló szervezet jellege (vállalat, kormányzat, önkormányzat, nonprofit szervezetek)  A szervezet jellemzői (méret, ágazat, telephely)  A beszerzés helyzete a szervezetben (centralizált – decentralizált, egyedi –rendszeres) A piackutatás a fogyasztók igényeit, a magatartásukat befolyásoló tényezőket méri fel, illetve az igény kielégítés lehetséges módjait tanulmányozza. Piackutatás-piacelemzés: a piacról illetve a fogyasztókról szóló információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésének folyamata

29


Letölteni ppt "Vállalatgazdaságtan VI. A vállalat helye a társadalmi rendszerben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések