Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management I. Hansen-Mowen (2003): Management Accounting Kaplan-Atkinson (2003): Advanced Management.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management I. Hansen-Mowen (2003): Management Accounting Kaplan-Atkinson (2003): Advanced Management."— Előadás másolata:

1 A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management I. Hansen-Mowen (2003): Management Accounting Kaplan-Atkinson (2003): Advanced Management Accounting Összeállította: Dr. Kárpáti Tibor

2 Bevezetés A költségrendszerek az erőforrásköltségeket típus szerinti megbontásban (bérek, ÉCS stb.) –első lépésként költségközpontokhoz rendelik, –második lépésben pedig hozzárendelik a költségviselőkhöz.

3 ... Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Termelési költségközpont Anyagmozgató részleg Biztonsági szolgálat TermékekVevők... költségek költség- központok költség- objektumok Költségrendszerek

4 A költségközpontok típusai A vállalat úgy szervezi erőforrásköltségeinek rögzítését, hogy azokat olyan szervezeti egységekhez –felelősségi központokhoz- rendelik, amelyek közvetlenül felelősek az adott erőforrások felhasználásáért. –termelőrészlegek –szolgáltatórészlegek

5 A hagyományos költségszámítási rendszer –első lépésben a keletkezett költségek rögzítése a költségközpontokban és a szolgáltatórészlegek költségeinek felosztása a termelőrészlegek között, –második lépcsőben a termelőrészlegek költségeit az általuk előállított egyes termékekhez rendeljük hozzá.

6 Az ABC rendszer –első lépésben a termelő- és szolgáltatórészlegek költségeit az ezen erőforrásokkal végzett tevékenységekhez rendeli, –második lépésben a tevékenységek költségeit az azokat igénybe vevő költségobjektumok között osztja szét.

7 A szolgáltatórészlegek költségei A szolgáltatórészlegek költségeit két célból kell felosztani a termelőrészlegek között: –költségellenőrzés és hatékonyság érdekében, A rövid távú kiadások és ráfordítások megfigyelése és ellenőrzése. –A különböző részlegeknél felhasznált erőforrások pontos nyilvántartása. –Rövid távon fix (nem befolyásolható erőforrásokkal kapcsolatosak) és változó költségek (befolyásolható erőforrásokkal kapcsolatosak) elkülönítése és vizsgálata.

8 A szolgáltatórészlegek költségei –termelőrészlegek ráfordításait a termékekre (valamennyi költségobjektumra) oszthassák tovább. ABC alkalmazása. A tevékenységekhez kapcsolódó ráfordítások meghatá- rozása, valamint a termékek, a szolgáltatások, a vevőcsoportok és az üzleti egységek költségének és nyereségességének vizsgálata.

9 Költségellenőrzés és hatékonyság

10 A szolgáltatórészlegek költségei A szolgáltatórészlegek költségeinek a szétosztása kétféle módon segíti a hatékonyság növelését: –a szolgáltatórészlegek vezetőit nagyobb teljesít-ményre ösztönzi, –a termelőrészlegek vezetőit a szolgáltatórészlegek kibocsátásainak megfontolt felhasználására ösztönzi.

11 A szolgáltatórészlegek költségei A felosztás hiányából fakadó negatív következmények: –a gazdaságilag racionálisnál nagyobb kereslet, –nem meghatározható a szolgáltatórészlegek gazdasági hatékonysága és optimális nagysága, –nincsenek a szolgáltatórészlegek outputjai beárazva, így nem összehasonlíthatók a külső szolgáltatók áraival. –minőségi problémák.

12 A szolgáltatórészlegek költségei A szolg. részleg költségeinek szétosztása következtében: –A felhasználórészleg vezetőség részéről: nagyobb ellenőrzés az igénybe vett szolgáltatások felett, a belső és külső áraknak összehasonlíthatósága, a kívánt szolgáltatási színvonal meghatározása. –A szolgáltatórészlegek menedzsmentje: kényszerítve van a divízióvezetők által a költségek alacsonyan tartására, érzékenyebb lesz a felhasználók igényei iránt.

13 A szolgáltatórészlegek költségeinek mérése Költségellenőrzési és hatékonysági megfontolásokból a szolgáltatórészlegek költségeit –lényegi megfeleltetés alapján hozzá kell rendelni a termelőrészlegekhez, egyértelmű oksági kapcsolat eszköz kimenő teljesítménye –nem pedig felosztani. a szolgáltatás teljesítményét közvetlenül mérő mutatókat helyettesítő pótlékkulcsok használata

14 Alapvető költségszámviteli egyenlet A minden költség felosztható mennyiségi és ártényezőre: C=P×Q –A felhasznált mennyiség pontos pontos mérése mellett az árnak alapvetően kellene tévesnek lennie, hogy a döntéseket rossz irányba térítse. –A fő kérdés, hogy a Q mennyiségét közvetlenül mérjük-e illetve pótlékkulcson alapuló durva becslés. –A működési hatékonyság ösztönzésére nem lesz alkalmas a Q mennyiségére egy pótlékkulccsal meghatározott, a tényleges felhasználást nem tükröző költségmutató.

15 Következtetések Sok szolgáltatórészleg kibocsátása nem hozható közvetlen összefüggésbe az egyes operatív részlegek igényével és döntéseivel, ezért a vállalatok kétféle csoportba sorolják be közvetett és támogatórészlegeit: –nyomon követhető, –és közönséges, általános.

16 Nyomon követhető költségközpontok A nyomon követhető szolgáltatások részlegeinek kiadásait a termelőrészlegre közvetlenül, vagy egy olyan mért mutató alapján terhelik rá, amely pontosan reprezentálja a termelőrészlegnek a szolgáltató- vagy támogatórészleggel szembeni mennyiségi igényét: –standard előkalkulált átlagköltség, –tényleges átlagköltség, –rugalmas terv a működési költségek rövidtávú ellenőrzésére.

17 Energiaszolgáltató részleg: normál működés mellett (havi kWh-ás energiafelhasználás) havi dollárba kerül, fix költség: 10200$ teljesítményváltozás esetén a fajlagos változó költség 0,02$/kWh Januárban a részleg tényleges működési kiadása 13152$ volt. Példa

18 Standard előkalkulált átlagköltség $/170000kWh=0,08$/kWh Teljes eltérés = volumeneltérés + költségeltérés = ( )+( ), ahol = (0,08-0,02)*( )

19 Standard előkalkulált átlagköltség Előny: –a szolgáltatás ára előre ismert, ugyanis a ráta független a felhasznált mennyiségtől. Hátrány: –nem minden ténylegesen felmerült költséget terhelnek a termelőrészlegre, –nem nyilvánvaló, hogy kire terhelhető a volumeneltérés miatti költség, –nem tudható a szolgáltatás rövidtávú határköltsége.

20 Tényleges átlagköltség 13152$/137000kWh=0,096$/kWh

21 Tényleges átlagköltség Előny: –minden költség felosztásra került. Hátrány: –a szolgáltatás ára függ: más egység tényleges felhasználásától, és a szolgáltatórészleg hatékonyságától, –nem tudható a szolgáltatás rövidtávú határköltsége.

22 Rugalmas terv a működési költségek rövidtávú ellenőrzésére 123 Tényleges kapacitás (kWh) Százalékos arány35%50%15%100% Tényleges működés januárban3570$5100$1530$10200$ Termelőrészleg Összesen

23 Rugalmas terv a működési költségek rövidtávú ellenőrzésére Előny: A költségeket rövid távú fix és változó költségekre bontjuk: –a fix költségeket a részlegek kiépített kapacitása alapján osztják fel, ha a felek sokallják a meglévő kapacitást, akkor azt hosszú távon lehet csökkenteni, –a változó költséget a tényleges kapacitás-igénybevétel alapján terhelik a részlegekre. Ennek rátája előre ismert, és ez a szolgáltatás rövidtávú határköltsége. A felmerült költség nem függ más részleg tevékenységétől. Nem befolyásolja a hozzárendelt költségek nagyságát a szolgáltatórészleg hatékonytalansága sem.

24 Közönséges költségközpontok Sok szolgáltató és támogatórészleg költségét – termelés- szervezés, terméktervezés, pénzügy, információs rendszer stb. – és az üzemi vagy gyári szintű költségeket nem lehet közvetlenül hozzárendelni a részlegekhez. Ezeknek a költségeknek a kezelésére kétféle felfogás létezik. I. Önkényes felosztás Üzemi szintű költséggyűjtő használata Önkényes mérőszámok alkalmazása (közvetlen munkaórák száma, létszám, alapterület)

25 A közönséges szolgáltatórészlegek kibocsátása II. A közönséges szolgáltatórészlegek elemzése: az elsődleges és a másodlagos tevékenységek azonosítása, a másodlagos tevékenységek haszonélvezőinek megállapítása (más szolgáltató- és termelő részlegek), a költségek folyamatos hozzárendelése. Ezzel a módszerrel a másodlagos tevékenységek ráfordításai megtalálják az útjukat az elsődleges tevékenységekhez.

26 A kölcsönös szolgáltatások Komplikáció adódik, ha a szolgáltatórészlegek között kölcsönös kapcsolatok léteznek. Ilyen kölcsönhatások mellett az olyan elemzés, amely minden egyes szolgáltatórészleg valamennyi költségével közvetlenül a termelőrészlegeket és az elsődleges tevékenységeket terheli meg, nem ad pontos képet. Három módszer létezik ezzel kapcsolatban:

27 A kölcsönös szolgáltatások A közvetlen eljárás keretében minden szolgáltatórészleg költségét közvetlenül hozzárendelik a termeléshez vagy az elsődleges tevékenységekhez. A lépcsőzetes eljárás egy kiválasztott logikai úton haladva a másodlagos tevékenységek költségeit más másodlagos tevékenységekhez is hozzárendeli, de figyelmen kívül hagyja az ilyen tevékenységek között fellépő kölcsönös, visszacsatoláson alapuló kapcsolatot. A reciprok eljárás valamennyi viszonossági kapcsolatot pontosan leképez.

28 A nyomonkövethető költségek nagysága –energiarészlegben , –a vízrészlegben A részlegek szolgáltatásainak felhasználása: Példa - A reciprok eljárás

29 ERRK= (70000/160000)×VRRK+(20000/200000)×ERRK VRRK = (10000/160000)×VRRK+(30000/200000)×ERRK 1. termelőrészleg költsége =80000/200000×ERRK+30000/160000×VRRK 2. termelőrészleg költsége =70000/200000×ERRK+50000/160000×VRRK

30 A nem befolyásolható költségek kezelése Feloldjuk az eddigi feltételezést, hogy az összes költség rövid távon változó a közönséges szolg.részlegek esetén. Míg a rugalmas erőforrások költségokozója a rövid távú igény, addig a nem befolyásolható erőforrásoké a hosszú távra tervezett kihasználás. Ennek következtében a szolgáltatórészlegek költségeinek hozzárendeléséhez kétféle rátára van szükség.

31 A nem befolyásolható költségek kezelése Csúcsterheléses árazás: –Mivel a változó költségek közvetlenül a szolgáltatás felhasználóinak tulajdoníthatók, ezért a közgazdaságilag helyes, hogy a változó költségeket a fogyasztás tényleges mennyisége alapján osszák fel. –A fix költség -nem befolyásolható erőforrások költségei- a kapacitáskihasználás hosszú távon tervezett felhasználásának arányában van felosztva.

32 Áttekintés Számos szolgáltatórészleg költsége nem osztható fel a termelőrészlegek között közvetlen ráterheléssel vagy olyan költségokozó tényezők segítségével, amelyek tükröznék az ok-okozati kapcsolatot a szolgáltató- és a termelőrészleg között. A költségellenőrzési és felelőségi célok miatt ezeket a látszólag egyszerű költségeket nem kell felosztani a termelési központokra.

33 Költségobjektumok költségeinek meghatározása

34 Áttekintés A tevékenység alapú költségszámítási rendszerek olyan mechanizmust kínálnak, amely segítségével oksági kapcsolat hozható létre olyan költségek esetén, amelyeket a hagyományos költségelszámolási rendszerben általános költségként kezeltek.

35 Áttekintés A tevékenység alapú költségszámítást azért fejlesztették ki, hogy a közvetett és támogató tevékenységek erőforrásainak költségeit a korábbinál hatékonyabban oszthassák fel a tevékenységek, az üzleti folyamatok, a termékek, a szolgáltatások és a vevők között. Az ABC rendszer felismeri, hogy számos szervezeti erőforrás nem a termékek fizikai legyártásához szükséges, hanem a támogató-tevékenységek széles skálájához, amelyek lehetővé teszik, hogy a vevők különféle csoportjai számára sokféle terméket és szolgáltatást állítsanak elő.

36 Áttekintés A tevékenység alapú költségszámítási rendszerek kiterjesztik a költségek összegyűjtésére használt „termelési- költségközpontok” fogalmát. Ahelyett, hogy csupán a felelőségi központok elhelyezkedésére vagy a szervezetére koncentrálnánk, az ABC rendszerben a hangsúly a szervezeti erőforrásokkal megvalósított tevékenységeken van. Az ABC célja valamennyi olyan tevékenység mérése és beárazása, amelyet a termelés támogatásához, a termékek kiszállításához és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokhoz használnak fel.


Letölteni ppt "A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management I. Hansen-Mowen (2003): Management Accounting Kaplan-Atkinson (2003): Advanced Management."

Hasonló előadás


Google Hirdetések