Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közlekedésrendészeti hatósági feladatok A „Kormányablakok munkatársainak képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt Szerző: Major Róbert Tanári kézikönyv.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közlekedésrendészeti hatósági feladatok A „Kormányablakok munkatársainak képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt Szerző: Major Róbert Tanári kézikönyv."— Előadás másolata:

1 Közlekedésrendészeti hatósági feladatok A „Kormányablakok munkatársainak képzése” ÁROP számú kiemelt projekt Szerző: Major Róbert Tanári kézikönyv - diasor

2 Közlekedésrendészet Közlekedésrendészet: a biztonságos, balesetmentes, a személy- és vagyonbiztonság sérelmét elkerülő közlekedés állami, adminisztratív igazgatási tevékenységgel való biztosítása, melyhez – mint minden rendészeti tevékenységhez – kapcsolódik, a kikényszeríthetőség, amihez akár erőszak alkalmazása is társulhat. A közlekedésrendészet alapfeladatai: - a közlekedési hatósági és rendészeti feladatellátás, - a közlekedési feltételek figyelemmel kísérése, - a közlekedésbiztonság felügyelete és fenntartása.

3 Közlekedési hatósági feladatok - Gépjármű szakterület

4 Közlekedési hatósági feladatok -Gépjármű szakterület -Hajózási szakterület

5 Közlekedési hatósági feladatok -Gépjármű szakterület -Hajózási szakterület -Légügyi szakterület

6 Közlekedési hatósági feladatok -Gépjármű szakterület -Hajózási szakterület -Légügyi szakterület -Vasúti szakterület

7 Közlekedési hatósági feladatok -Gépjármű szakterület -Hajózási szakterület -Légügyi szakterület -Vasúti szakterület -Közúti szakterület

8 Közlekedési hatósági feladatok -Gépjármű szakterület -Hajózási szakterület -Légügyi szakterület -Vasúti szakterület -Közúti szakterület -Képzési szakterület

9 Közlekedési hatósági feladatok -Gépjármű szakterület -Hajózási szakterület -Légügyi szakterület -Vasúti szakterület -Közúti szakterület -Képzési szakterület -Pályaalkalmassági vizsgálat

10 Közlekedési hatóság A Nemzeti Közlekedési Hatóság a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Felépítése: - Központ, - Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, - Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, - Légügyi Hivatal.

11 Közúti járművezetők vizsgáztatása A hatóság tevékenységi engedélyéhez kötött: -Szakoktató -Vizsgabiztos -Iskolavezető

12 Közúti járművezetők vizsgáztatása Kategóriák: „A” – motorkerékpár „B” – személygépkocsi „C” – tehergépkocsinemzetközi „D” – autóbusz „E” – nehéz pótkocsi

13 Közúti járművezetők vizsgáztatása Kategóriák: „K” – kerti traktor „T” – mezőgazdasági vontató és lassú jármű nemzeti „M” – segédmotoros kerékpár „TR” – trolibusz „V” – villamos (a villamos a vasúti közlekedéshez került)

14 Közúti járművezetők vizsgáztatása Életkorok: 14. Életév az „M” kategóriába tartozó jármű vezetésére. 16. Életév az „AM” a „T” a „K” az „A1” és a „B1” kategóriába tartozó jármű vezetésére. 17. Életév a „B” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére. 18. Életév az „A2”, az „A” korlátozott, a „C1” és „BE” alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére. 20. Életév a „V” és a „TR” kategóriában a jármű vezetésére, az „A” kategóriába tartozó motorkerékpár vezetésére legalább kétéves „A2” kategóriás motorkerékpár vezetési gyakorlat esetében. A 21. életév betöltéséig az „A” kategóriás vezetői engedéllyel csak olyan motoros tricikli vezethető, melynek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg.

15 Közúti járművezetők vizsgáztatása Életkorok: 21. Életév a „C”, a „C+E”, a „D1” és a „D1+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére, valamint az „A” kategóriába tartozó, teljesítmény korlátozás nélküli motorkerékpár vezetésére. 24. Életév a „D” és a „D+E” kategóriába tartozó jármű vezetésére, valamint az „A” kategóriába tartozó motorkerékpár vezetésére, előzetes motorkerékpár vezetési gyakorlat hiányában.

16 Közúti járművezetők vizsgáztatása Az elméleti vizsgára bocsátás feltételei: - a tanfolyam elméleti részének elvégzése és igazolása, vagy annak elvégzése alóli mentesülés, - egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek való megfelelés, - nem gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén, írni, olvasni tudás, gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén az alapfokú iskolai végzettség meglétének hitelt érdemlő igazolása, - a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásának feltételéül előírt életkornál tanfolyami képzés esetén legfeljebb három hónappal, közoktatási intézmény által végzett képzés esetén legfeljebb 6 hónappal fiatalabb.

17 Közúti járművezetők vizsgáztatása A gyakorlati vizsgára a tanuló akkor bocsájtható, ha az összes elméleti vizsgatárgyból sikeresen vizsgázott, vagy a vizsgakötelezettség alól mentesült, továbbá a tanfolyam gyakorlati részét elvégezte vagy a képzés gyakorlati részének az elvégzése alól felmentést kapott.

18 Hatósági feladatok A közlekedési hatóság feladata a közúti járművezető-képzés, a szaktanfolyami képzés, továbbá a vizsgáztatás rendszeres ellenőrzése, és a tevékenységek szakfelügyeletének megszervezése.

19 Utánképzés Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek -akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve -akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá - akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

20 Utánképzés A járművezetők utánképzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság adja ki, annak aki az előírt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. A hatóság bármely feltétel hiánya vagy nem kielégítő szakmai színvonal esetében az engedélyt visszavonja.

21 Utánképzés I. program: A közlekedési képzettség hiányosságainak megszüntetésére irányuló elméleti foglalkozás II. program: A közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megszüntetését célzó járművezetési gyakorlati foglalkozás III. program: A közlekedési szabályok megtartását célzó foglalkozás IV. program: Magatartásformálás V. program: Az,,enyhén ittas vezetők'' foglalkozása VI. program: A,,közepesen ittas vezetők'' foglalkozása VII. program: A,,súlyosan ittas, vagy visszatérő ittas vezetők'' foglalkozása

22 Hatósági feladatok Személy-taxi, személygépkocsis személyszállítás engedélyezése Közúti árutovábbítás engedélyezése Közúti személyszállítás engedélyezése Közösségi árutovábbítási és személyszállítási engedély kiadása

23 Hatósági feladatok Járművek összeépítése Közúti járművek egyedi forgalomba helyezése és honosítása Jármű átalakítása

24 Hatósági feladatok Vizsgáló állomás Előzetes eredetiségvizsgálat Forgalomba helyezés előtti vizsgálat Időszakos műszaki vizsgálat

25 Hatósági ellenőrzési feladatok - műszaki ellenőrzés (a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelősége) - AETR ellenőrzés (a járművezetőre, illetve a jármű személyzetére, a vezetési és pihenőidőkre) - tevékenység ellenőrzés (a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére) - ADR ellenőrzés (a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre) - nemzetközi ellenőrzés (a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire) - rakomány biztonsági ellenőrzés (a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére) - ellenőrző mérlegelés (a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására)

26 Műszaki ellenőrzés A közúti műszaki ellenőrzést a járművet vezető személy nemzeti hovatartozására, valamint a jármű nyilvántartásba vételének helyére vonatkozó bármilyen megkülönböztetés nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt és a költségek lehetséges kíméletével kell elvégezni.

27 Vezetési és pihenőidők ellenőrzése Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az AETR Megállapodásban, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezések megtartását: - közúti ellenőrzés keretében a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság, - telephelyi ellenőrzés keretében az üzembentartó telephelyén a közlekedési hatóság, a rendőrség, valamint a munkaügyi hatóság ellenőrzi.

28 ADR ellenőrzés A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, illetve a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. A vonatkozó szabályokat a évi LXXIX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről tartalmazza évi LXXIX. törvény

29 A közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység ellenőrzése Közúti közlekedési szolgáltatásként személygépkocsival személytaxi-szolgáltatás és személyszállító szolgáltatás csak engedéllyel végezhető. A közúti közlekedési szolgáltatás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a szolgáltatást végző a tevékenységre az engedélyt megszerezte. A szolgáltatás csak olyan személygépkocsival végezhető, amelyet a közlekedési hatóság személytaxi-szolgáltatás végzésére alkalmasnak minősített és ezt igazolólappal tanúsítja.

30 Bírságolási tevékenység a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra), b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra, c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre, d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára, e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,

31 Bírságolási tevékenység f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására, g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra, h) a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására, i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre, j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,

32 Bírságolási tevékenység k) a közúti közlekedési szabályok közül - a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), - a biztonsági öv használatára, - a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, - a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) - a vasúti átjárón való áthaladásra, - a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra - az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

33 Bírságolási tevékenység l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.

34 Bírságolási tevékenység Valamely felsorolt rendelkezés megsértőjével szemben forinttól forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet állapítja meg.

35 Hajózási hatósági feladatok Magyarországon hajózási hatóságként alapvetően a Nemzeti Közlekedési Hatóság jár el. Nemzeti víziút használatának idegen állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény részére való engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a közlekedésért felelős miniszter, míg az ország határain kívül Magyarország konzuli tisztviselője első fokú hajózási hatósági jogkörben jár el a képesítő okmányok, a szolgálati könyvek ideiglenes pótlása, meghosszabbítása, valamint – a hajózási hatóság felkérésére – a hajóokmányok érvényességi idejének ideiglenes meghosszabbítása tekintetében.

36 Légiközlekedési hatósági feladatok A hatóság hatásköre kiterjed Magyarország területén a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre, a polgári légijárművekre, az állami repülések célját szolgáló repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre, valamint a légiközlekedés földi létesítményeire és a léginavigációs földi berendezésekre.

37 Vasúti közlekedési hatósági feladatok Magyarországon a vasúti közlekedési hatósági feladatok ellátása a Nemzeti Közlekedési Hatóság hatáskörébe tartozik. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók első fokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében azonban a Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság látja el a hatósági feladatokat.


Letölteni ppt "Közlekedésrendészeti hatósági feladatok A „Kormányablakok munkatársainak képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt Szerző: Major Róbert Tanári kézikönyv."

Hasonló előadás


Google Hirdetések