Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Iskoláskor. Biológiai fejlődés Tovább folytatódik a növekedés, bár lassabban, mint csecsemőkorban (testsúly, testmagasság) -> függ a táplálkozástól és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Iskoláskor. Biológiai fejlődés Tovább folytatódik a növekedés, bár lassabban, mint csecsemőkorban (testsúly, testmagasság) -> függ a táplálkozástól és."— Előadás másolata:

1 Iskoláskor

2 Biológiai fejlődés Tovább folytatódik a növekedés, bár lassabban, mint csecsemőkorban (testsúly, testmagasság) -> függ a táplálkozástól és a genetikai tényezőktől Az agy fejlődése: -új képességek fejlődésének az oka a lateralizáció -a két félteke más-más feladatok ellátására specializálódik, ezáltal kifinomultabb, összetettebb cselekvések, magasabb szintű gondolkodás válik lehetővé - növekszik az agy mérete (elsősorban a frontális területek felszíne nő) -6-8 éves kor között befejeződik a kéreg mielinizációja, ez felgyorsítja az ingerületek továbbítását

3 Gondolkodás fejlődése A kisgyermekkor és iskoláskor között 4 tényező változik: - nő az emlékezeti terjedelem (sokkal több dologra és jobban emlékeznek) - fejlődnek az emlékezeti stratégiák - 2 típusa: - ismételgetés - szervezés -> rím pl : málna-bálna, helyzeti asszociáció pl: zabpehely-tej - nő a tudásalap (megjegyzendő dolgok ismeretének bővülése) - sokkal nagyobb háttértudással rendelkeznek, amire már lehet építeni - metamemória -> sokkal többet tudnak a saját emlékezeti folyamataikról

4 Gondolkodás fejlődése Piaget szerint ez a konkrét műveleti szakasz (6-12 év) - konkrét -mert már nemcsak fizikailag tudnak tárgyakat manipulálni, hanem mentálisan is -képes fejben cselekvéseket végezni pl: összekapcsol, szétválaszt, sorba rendezés - decentrálás - egyszerre több tulajdonságot is képes figyelembe venni, többszörös kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni - ekkor már megtudják oldani a vizes poharas feladatot -ilyenkor indul a bélyegek, focikártyák gyűjtése -konzerváció - a tárgyak tulajdonságai akkor is ugyanolyanok maradnak, ha a külső megjelenésük némiképp megváltozik -logikai szükségszerűség -bizonyos tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű, a látszat megváltozása ellenére is

5 Gondolkodás fejlődése -3 mentális művelet megértése (magas és zömök vizespohár): -változatlanul hagyás: -ha valamihez nem rakunk hozzá és nem veszünk el, akkor a mennyisége azonos marad -kiegyenlítés: -egy tárgy összehasonlításakor a két vonatkozás, amiből vizsgáljuk kiegyenlítődik -pl: az egyik pohár magasabb, de vékonyabb, a másik alacsonyabb, de zömökebb -megfordíthatóság: -az egyik művelet semlegesíti/visszafordítja a másikat -pl: ha visszaönti a vizet, akkor látja, hogy ugyanannyi -csökken az egocentrizmus (szociális nézőpontváltás) -ki tudják találni, hogy mások hogyan fognak viselkedni -hatékonyabb a kommunikáció, mert figyelembe veszik a másik tudását -el tudják képzelni, hogy milyennek látják őket mások

6 Társas kapcsolatok kisiskoláskorban Új típusú játék jelenik meg: szabályokon alapuló játék -kisgyermek korban a fantáziajáték volt, ami a szerepeken alapul, a szabályjáték szabályokon alapul -7-8 éves korra a szabályok válnak a játék lényegévé, különösen a fiúknál -elsődleges célja a győzelem -akár órákig is, akár 20 fő is játszhat (kicsiknél max. 10 perc és csak páran) -aki változtat a szabályokon a többiek beleegyezése nélkül, az csal (kicsiknél a fantáziajáték percről percre változik A játék az életre készít fel -alkalmazkodás a társakhoz, saját vágyaink és viselkedéseink alárendelése a megegyezésen alapuló szabályrendszernek - a társas szabályok biztosítják a másokkal való együttműködés lehetőségének kereteit 9-11 évesen jönnek rá, hogy a szabályokat együtt hozzák és a többiek beleegyezésével megváltoztathatók

7 Társas kapcsolatok kisiskoláskorban Szabályok típusai: - erkölcsi szabályok: -igazságosság és mások jólétét szolgálják (becsületesség, igazságosság, tilalmak) -társadalmi konvenciók: -egy adott társadalomra sajátosan jellemző szabályok pl: megszólítási formák -személyes szabályok -körülírt eseményeket irányítanak -pl: nincs TV, amíg nincs kész a lecke

8 Lawrence Kohlberg: erkölcsi fejlődés Történetmesélés, a gyerekeknek véleményt kellett mondaniuk (Heinz úr) 3 szintet különböztet meg, ami megfelel Piaget kognitív fejlődési szakaszainak: -prekonvencionális (Piaget -> műveletek előtti) -az ítéletek a gyerek saját vágyain alapulnak -1. szakasz: büntetés orientáció - a szabályokat azért kell betartani, hogy elkerüljük a büntetést -2. szakasz: jutalom orinentáció -a szabályokat azért kell betartani, hogy jutalmat kapjunk és elnyerjük mások jóindulatát - konvencionális (Piaget -> konkrét műveleti) - az ítéletek attól függenek, hogy mit gondolnak mások -a társas normákat sértő cselekvések minősülnek rossznak -3. szakasz: jó gyerek orientáció -a szabályokat azért kell betartani, hogy mások helytelenítését elkerüljük -4. szakasz: tekintélyorinentáció -tekintély helytelenítésének elkerülése, bűntudat elkerülése -posztkonvencionális (Piaget -> formális műveleti) - 5. szakasz: társadalmi szerződés orientáció -a társ. által elfogadott és annak jólétét szolgáló szabályok betartása, mások tiszteletének elnyerése és a saját önbecslés megtartása céljából -6. szakasz: etikaelv orientáció (saját etikai elvek követése, önvád elkerülése)

9 William Damon: pozitív erkölcsi gondolkodás Azt vizsgálta, hogyan kell elosztani a javakat, jutalmakat Történetmesélés, aztán kikérdezte a gyerekek véleményét -egy osztály rajzokat készít, voltak, akik keveset, voltak, akik sokat, aztán eladták őket egy vásáron. Hogyan osszák el a jutalmat? -eredmények: -a 4 évesek nem indokolták a döntést, csak kifejezték az igényeiket - az 5 évesek a saját igényeik kielégítésére gondoltak, de már elkezdik alátámasztani a döntéseiket - nagyság vagy nem-re hivatkoznak pl: legnagyobb kapja a legtöbbet -5-7 évesen egyenlő bánásmód (mindenki egyenlően kapjon) -8 évesek már azt mondják, hogy aki többet dolgozott, többet kapjon, de figyelembe veszik pl: hátrányos helyzetet vagy fogyatékosságot

10 Barátság 3-4 évesen a barát a játszótárs, később meghatározza a barátságot: - együtt töltött idő - hasonlóság (életkor, nem bőrszín) John Gottman szerint 5 tényező szükséges a barátság kialakulásához: - közös alapon végzett tevékenység -gyorsan megtalálják a közös hangot és együtt játszanak -kommunikáció világossága (fél szavakból is) -információcsere (mindegyik fél kér és ad információt) -konfliktusok feloldása -kölcsönösség - pozitív viselkedésre pozitív viselkedéssel válaszol

11 Barátság Nemi különbségek a barátságokban: lányok: -2-3 fős csapat, kevesebb barát, lassabban kötnek barátságot -intimebb kapcsolatok -együttműködés, személyközi érzékenység -fiúk: -nagyobb csapatok, versengő játékok

12 Társas kompetencia A társakkal való sikeres együttműködés készsége Goodnow, Burns szerint az összetevői: - kezdeményezőkészség - a barátság különböző szakaszaihoz kapcsolódó elvárások megtanulása -kitalálni, hogy kikkel esélytelen a barátság kialakítása - a barátnak ígérkező személyekkel a kapcsolat elmélyítése - a dolgok úgy alakítása, hogy mindkét félnek jó legyen - annak biztosítása, hogy mindkét fél ugyanannyi erőfeszítést tesz a kapcsolatért, de nem méricskélni -nem túlzottan megbízni azokban, akik nagy valószínűséggel hűtlenek -szembeszállni azokkal, akik el akarják venni a barátainkat -nem leragadni a kiürült barátságoknál -elkerülni, hogy mások előtt önző vagy hűtlen kép alakuljon ki rólunk -elkerülni, hogy barátok nélkül maradjunk -rugalmasan alkalmazkodni, ha elhagyják az embert

13 Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei 0. szint (3-7 éves kor): Nézőpont: egocentrikus (differenciálatlan) nézőpont - a gyerekek nem különböztetik meg a saját nézőpontjukat másokétól -még nem ismerik fel, hogy mások ugyanazt az élményt vagy cselekvéssort értelmezhetik az övékétől különböző módon Barátság: alkalmi játszótársak - a barát olyasvalaki, aki a közelben lakik, együtt játszanak 1.szint (4-9 éves kor): Nézőpont: szubjektív (elkülönült) nézőpontok - a gyerek megérti, hogy mások nézőpontja különbözhet az övétől Barátság: egyirányú közreműködés - a barát azt teszi, amit az ember akar, az a barát, aki ugyanazt szereti és utálja, amit mi

14 Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei 2. szint (6-12 éves kor): Nézőpont: önreflexív (viszonos) - a gyerek már képes saját gondolatait és érzéseit más nézőpontjából szemlélni Barátság: szakaszos együttműködés - a gyerekek a nézőpontok viszonosságának frissen szerzett tudatáben inkább gondolataik és cselekvéseik összehangolásával törtődnek, s nem azok valamely meglévő normához történő igazításával, amint azt korábban tették -a kapcsolatok az alkalmazkodás és az együttműködés függvényei, és széteshetnek a viták eredményeképp 3. szint (9-15 éves kor): Nézőpont: harmadik személyű (kölcsönös): -a gyerek ezen a szinten ki tud lépni az interakcióból, és képes felvenni egy harmadik személy nézőpontját Barátság: intim, kölcsönös kapcsolat -úgy tekintenek a barátságra, mint a kölcsönös intimitás és a kölcsönös támogatás alapvető eszközére -ezen a szinten a barátságok túllépnek a pillanatnyi interakciókon és konfliktusokon is -ennek a szintnek az elsődleges korlátai a birtoklási vágy és a féltékenység

15 Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei 4. szint (12 éves kortól): Nézőpont: társadalmi (független) -ezen a szinten a gyerekek képesek magukévá tenni a társadalom, a törvények vagy az erkölcs általánosított nézőpontját Barátság: autonóm, kölcsönösen függő barátságok - erre a szintre jellemző annak a tudatosulása, hogy egymást támogatásuk és azonosságtudatuk kölcsönösen függő helyzetben tartja őket, de ugyanakkor elfogadják a másik szükségletét arra, hogy másokkal is kapcsolatot létesítsenek

16 Társas kompetencia A kortársakkal való interakció fontos szerepet játszik a társas kognitív készségek és a későbbi szociális közérzet alakulása szempontjából - szociometriai vizsgálatok alapján egy csoportban azok a népszerűek, akik segítőkészek és külsőleg vonzóak -a népszerűtlenek kevésbé vonzóak, agresszívak, sokat beszélnek Carolyn Sherif (1953) csoportok közötti versengés és együttműködés - nyári tábor két csoport 11 éves fiú, a két csapat utálta egymást (fokozatosan alakult ki) - a tábor vezetői olyan helyzeteket teremtettek, amit csak úgy tudtak megoldani, hogy a két csapat összefogott/összedolgozott pl: élelemszállító kihúzása a sárból -ezt követően megszűnt az ellenségeskedés, elkezdték egymást kölcsönösen tisztelni

17 Szülőkkel való kapcsolat Egyre kevesebb időt töltenek a szülőkkel és egyre többet a kortársakkal Együttes szabályozás - a szülők egyre inkább megosztják a tevékenységek feletti kontrollt a gyerekekkel -szülő-gyerek együttműködésre épül

18 Énkép kialakulása Iskoláskor előtt az általuk végzett tevékenységek és a testi jellemzők alapján gondolkodtak önmagukról Iskoláskortól a társas összehasonlítás révén - kortársaikhoz, más gyerekekhez hasonlítják önmagukat és így alakítják ki az énképüket Az önértékelés 8 éves kor körül alakul ki - nagyon fontos a jövő alakulása szempontjából, hogy akinek pozitív az önértékelése tisztában van a képességeivel és hatékonynak érzi magát

19 Damon, Hart énkép fejlődési modellje 1.szint: kategorikus azonosítás (4-7 év) Testi: „Kék szemem van” Tevékenységalapú: „Sokat játszom és olvasom” Társas: „Sára barátja vagyok” Pszichológiai: „Boldog vagyok” 2. szint: összehasonlító értékelés (8-11 év) Testi: „A legtöbb gyereknél magasabb vagyok” Tevékenységalapú:”Nem vagyok túl jó matekból” Társas: „Jól tanulok az iskolában, mert a szüleim örülnek neki” Pszichológiai: „Nem vagyok olyan okos, mint a legtöbb gyerek” 3. szint: személyközi vonatkozások (12-15 év) Társas: „Pápaszemem van, mindenki csúfol” Tevékenységalapú: „Sportolok, ami azért fontos, mert minden gyerek szereti a sportokat” Társas: „Becsületes ember vagyok, azért az emberek bíznak bennem” Pszichológiai: Megértem az embereket, ezért hozzám jönnek problémáikkal”


Letölteni ppt "Iskoláskor. Biológiai fejlődés Tovább folytatódik a növekedés, bár lassabban, mint csecsemőkorban (testsúly, testmagasság) -> függ a táplálkozástól és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések