Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások"— Előadás másolata:

1 A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások

2

3 Kikből lettek a földesurak?
Az elmúlt órán tanultak alapján töltsük ki a következő táblázat egy részét! Saját táblázatodba is dolgozz!

4

5 Kik művelték meg a földesúri birtokokat?
Figyeld meg a következő animációt! Mely csoportokból lett a feudális társadalom másik alapvető osztálya? Hogyan nevezzük a létrejött osztályt? Az egyes csoportoknak hogyan változott a korábbi helyzete?

6

7 Milyen részekből állt a nagybirtok?
Figyeld meg, hogy a nagybirtok milyen részekből állt? Az egyes részek kinek a tulajdonában voltak? Kik használták azokat? Megfigyeléseiteket rajzoljátok, írjátok fel saját képeitekre!

8

9 Kinek a tulajdona? Ki használja? Majorság Jobbágytelek Mezőgazdasági szerszámok Erdő Várkastély Konyhakert Legelő Szántó

10 Milyen szolgáltatásokkal tartozott a jobbágy urának?
A nagybirtokon élő jobbágyok különböző szolgáltatásokkal tartoztak uruknak. A kora középkorban ennek két fő formája a robot és a terményszolgáltatás volt. A robot, ingyenmunka volt kezdetben mindenütt a legfontosabb jobbágyi szolgáltatás. Az ezredforduló után Nyugat-Európában egyre inkább visszaszorult és ettől kezdve inkább Közép-Európára volt már csak jellemző. A jobbágy művelte a szántóföldet, kapálta a szőlőt, legeltette az állatokat, kaszálta a rétet, őrölt a malomban, fát vágott az erdőben, fuvarozott és építette az úr házát vagy várát, a hidat, a malmot. A robot mennyisége attól függött, hogy mekkora volt az földesúri birtok területe. A robot mellett a jobbágy terményadóval is tartozott mind urának, mind az egyháznak: minden terményének, állatai szaporulatának egytizedét földesurának, egytizedét az egyháznak kellett adnia. Az alapvető szolgáltatásokon kívül a jobbágynak ajándékot is kellett adnia urának. Az ajándékozást a földesúr "vérmérséklete" és a helyi szokások határozták meg. Szokássá vált, hogy a nagy ünnepekkor – karácsonykor, húsvétkor, a nagy szentek ünnepein, esküvő alkalmával – a jobbágyok megajándékozzák urukat. E címen adott a jobbágy urának marhát, disznót, baromfit, tojást, vajat, sajtot, vadat, halat, kenyeret, kalácsot, kézműipari termékeket. Előfordulhatott az is, amikor nem személyenként, hanem az egész falu együttesen ajándékozta meg a birtokost. Hogyan nevezték az egyes szolgáltatáso-kat? Mit takar a fogalom? Milyen volt az egyes szolgáltatások mértéke?

11 Érdekelt-e a jobbágy a termelésben?
Jakab Fia Jakabnak 10 zsák búzája, és 10 zsák rozsa termett. Istvánnak, aki jobban megszántotta a földet és a konyhakertjét is gondosabban művelte 20 zsák búzája, és 10 zsák rozsa. Hogyan nevezik azt a szolgáltatást, amelyet a terményből kell fizetniük? Kinek, mennyit kell fizetni? Mennyi szolgáltatást fizetett Jakab, és mennyit István? Számítsd ki! Kinek mennyi maradt?

12


Letölteni ppt "A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások"

Hasonló előadás


Google Hirdetések