Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyermekirodalom és szakralitás 1. 2010. november 3. Előadó: Soósné Dr. Veres Rózsa irodalomtörténész 30/853-37-63

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyermekirodalom és szakralitás 1. 2010. november 3. Előadó: Soósné Dr. Veres Rózsa irodalomtörténész 30/853-37-63"— Előadás másolata:

1 Gyermekirodalom és szakralitás november 3. Előadó: Soósné Dr. Veres Rózsa irodalomtörténész 30/

2 „ Menjetek, tegyétek tanítványommá mind a népeket és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek!” /Mt 28, 19-20/ - a ránk bízottaknak az üdvösség útjára való vezetése - Krisztus példáján élő teljes emberré, szolgáló tanítvánnyá nevelése

3 A nevelés célokhoz kötődik, elválaszthatatlan a világnézettől függő emberképtől Irányulhat: •a viselkedés formálására •az ösztönök szabályozására •a képességek teljesen szabad, spontán, korlátok és szabályok nélküli, „humanista” kibontakoztatására •értékek közvetítésére

4 Az értékközpontú nevelés: -bibliai alapú, keresztény nevelés -a „szívet” neveli az örök értékekre -a pedagógus „jó sáfár és pásztor” Az értékeknek hierarchikus rendjük van •Az örök értékek: az igazság, jóság, szépség, szeretet •Egymást feltételező és egymástól elválaszthatatlan értékek, a lélekbe írva •Kalokagathia (görög szó)

5 „Mindenből lajtorját kell csinálnunk, hogy a magasságbeli trónját megközelítsük…” Assisi Szent Ferenc „A vallásos lelkialkat kibontakozásának a gyerekkorban elsősorban azokon a területeken kell történnie, amelyeknek a valláshoz első pillanatra nincsen is közük…” Németh László >>> az IRODALOM szolgálattevő segítőnk a nevelésben "Ha a gyermek lelke jól van megépítve, majd amikor felnőtté válik és rá marad a felelősség, jól fog választani, mert az igazság és a szépség forrásai után kutat." Móricz Zsigmond

6 A gyermekirodalom a nevelés szolgálatában - Sokszor alárendelt, egyoldalú szerep -Fordulatot hoz Benedek Elek ( ) parlamenti felszólalása 1888-ban „…valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell kezdeni…” - Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Benedek Marcell, később Bartók Béla és Kodály Zoltán

7 Magyar Ifjúsági Irodalmi Társaság „A gyermek világa nem paprikajancsi világ. Szereti a vígat, de a komolyt is az élet és a lélek tájairól. Egy pohár vízben akarja a tengert sós párájával, morajával, játékos tarajával […] önnönmaga képmásával.” Támogatók, tagok: Prohászka Ottokár, Klebelsberg Kunó,Tóth Tihamér, Hóman Bálint, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Mécs László, Sík Sándor, Tormay Cecile „ Nemzetek sorsfordulásának órájában lét vagy nemlét kérdése függ az ifjúság egészséges lelki fejlődésétől.”

8 A jó gyermekirodalmi mű •a gyermekbefogadó számára is alkotott •esztétikai igényű •a tiszta forrású, nemzeti •értékközpontú – értékek tárháza •A horatiusi delectare – movere - docere gyönyörködtetve tanítani elv eszményét érvényesíti.

9 A magyar gyermekirodalom igazi felvirágzása •a próza a XX. század első évtizedeiben •a líra az 1950-es években (Kormos István, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Weöres Sándor, Gazdag Erzsi) „Legmélyebb és beszédes hagyományunk, hogy a lélek megrendüléséből nálunk mindig irodalom virágzik…” Görömbei András A gyermekirodalom az irodalom része.

10 Az óvodai irodalmi nevelés a komplex nevelés része. Feladatai: érzelmi, erkölcsi, értelmi, esztétikai, anyanyelvi nevelés, szociális kompetenciák kialakítása ● Az ismeretszerzés sajátos útja ● lelki életre-valóságra nevel, a világ helyes látására ● erősíti a figyelmet ● megmozgatja a képzeletet ● belső aktivitásra ösztönöz ● örömforrás ● társas élmény („mi” tudat kialakulása) ↔ pl. számítógép, tévé ● elaborációs hatás – szorongást old – segít az élmények feldolgozásában ● egyént és közösséget, nemzeti közösséget megtartó erejű ● kaput nyit egy másik világba ● közvetett hatású ● személyiségformáló, értő olvasóvá nevel

11

12 Segítőink: -a gyermeki világkép ismerete ( szemléletesség, konkrétság, én-központúság, finalizmus, animizmus, artificializmus) -lélektani támaszok ( gyermeki aktivitás, gyermeki gondolkodás, szinkretikus sémák) >>> recepcióesztétikai szempontok -módszereink (bemutatás, beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, ismétlés-gyakorlás) -motiváció -a választás szempontjainak fontossága – egyházi év, ünnepek, magyar, nemzeti értékek - a műelemzés >>> esztétikai szempontok

13 Szakralitás az irodalomban -Az írástudók keresztény felelősségének a moráljából született művek -Vallásos világkép, esztétikai érvényesség -Hitet ébreszt, Istenhez vezet -Lényege a misztériummal való kapcsolattartás, a kimondhatatlan, a láthatatlan valóság megsejtetése - a maga eszközeivel és formanyelvén vezeti vissza a lelket az ősi állapotába, abba a világba, amely minden tudásunk ősforrása és végső célja. -„Keresi az Isten országát ” - II. János Pál pápa szavaival: ezért jelent értékes utat a hit horizontján is, ahol az emberi lét és történelem megtalálja teljes jelentését. Ám minden művész közös tapasztalata az is, hogy áthidalhatatlan a különbség a mégannyira sikerült mű és a misztérium fölülmúló tökéletessége között. Mindaz, amit képben, zenében, szoborban, versben vagy bármi alkotásban kifejezhettek, csak árnyéka annak a ragyogásnak, ami lelki szemeik előtt néhány pillanatra fölvillant.

14 Hit és művészet -egymást feltételező fogalmak -„A művészi alkotásban bizonyul leginkább a teremtő Isten képmásának az alkotó ember.” (II. János Pál pápa: Levél a művészeknek ápr.4.) - Stwórca és twórca – Teremtő és művész

15 A legnagyobb emberi cselekvés az alkotás, a nagyoknak Isten teremtő tevékenységét folytató műve… /Sík Sándor/ A Teremtője felé irányított emberi szellem az alkotásban is Őt keresi. A tökéletesség utáni vágyból születő művészet így az Istenhez vezető, visszavezető egyik út is.

16 Liturgikus-szakrális-vallásos művészet A szakrális művészet égi ihletettségű, míg a vallásos műalkotásban a művész lelkisége tükröződik, személyiségének spiritualitásából ered. A szakrális művészet nem csupán vallásos témát feltételez. Lehet egy profán témájú mű is szakrális. Szakrálissá nem a téma teszi a művet, hanem az a képessége, amely segíti az embert, hogy önmagában felébressze a vágyat a szépség forrása, azaz Isten iránt. A művészet akkor válik szakrálissá, amikor utat vág a Végtelen felé, s így segít az embernek újra és újra megtalálni Istent kereső hivatását.

17 A jó gyermekirodalmi mű szakralitása abban áll, hogy elsősorban a szépnek, a jónak, az igaznak – tehát az örök, egymást feltételező, szakrális értékeknek a vonzó és érzéki megtapasztaltatása révén segíti a gyermeket a „teljes emberré” formálásban, visszaadja az érték igazi rangját, a hierarchiában Istentől rendelt helyét, így ad biztos kapaszkodókat az értékek viszonylagosságát és egyéntől függőségét hangsúlyozó világunkban.

18 Szakralitás a gyermekirodalomban 1. vallásos-erkölcsi nevelést szolgáló művek 2. legendamese 3. értékközpontú ismeretterjesztő művek 4. vallásos témájú szépirodalmi gyermekművek 5. szakrális tartalmú művek

19 „A szépség mint isteni tükör inspirálja, élettel és erővel tölti el a fiatal szívet” – XVI. Benedek pápa A gyermeket „olyan alkotásokkal kellene kiszolgálni, amelyek lelki táplálékot nyújtanak” - Lázár Ervin

20 „Ahogy a szépség megtapasztalásában felcsillan az, akit Ágoston „pulchritudo semper antiqua et semper nova” néven hívott, és akit Leó testvér számára írt imájában Assisi Szent Ferenc kétszer is „Tu es pulchritudo” szavakkal szólít meg, úgy az evilági jóság megtapasztalásában megérezzük azt a Valakit, akihez a karthauziak alapítója, Szent Brúnó mindig így fohászkodott: „O, Bonitas!” Nemeshegyi Péter atya

21 1. Vallásos, erkölcsi nevelést szolgáló művek Tanító szándékkal, a hitelvek megvilágosításával, vallásos fogalomtárukkal elsősorban a vallásos- erkölcsi nevelést szolgálják. Gyermekbibliák, legendák

22 Szokács Eszter: Ádám világgá megy

23 2. Legendamese A földön járó Krisztusnak és Szent Péternek általában humoros-ironikus történeteit meséli el. Angyalbárányok Gyermeklegendárium

24 3. Értékközpontú ismeretterjesztő művek Schmidt Egon könyvei Fráter Erzsébet: Mesés növények, növényes mesék

25 4. Vallásos témájú szépirodalmi művek •hitelvekre épülnek, a felelősség moráljával nevelni, hitre vezetni akarnak •keresztény-katolikus lelkiséget fejeznek ki •a kereszténységhez kapcsolható alapvető értékeket (szeretet, önfeláldozás, bűnbánat és megbocsátás) indirekt módon, az irodalom eszközeivel mélyebb jelentésrétegeken keresztül közvetítik, a gyermekbefogadóhoz alkalmazkodva. •a hagyományos vallásos irodalmi formákat és tradíciót új tartalommal, személyességgel, ékes-szép nyelven töltik meg, kielégítik a gyermek irodalmi, szépre, jóra, igazra szomjazó vágyát.

26 Szent-Gály Kata: A piros ruhás baba A régi ház kincse Kovács András: Láttam az Urat, él Méhes Mária Viktória: Szent Miklós legendája Harmath Károly: Peti pásztor betlehemi élménye Helio Faria: A mi kisebb testvérünk A Naphimnusz világa

27 Szecsődi Tamás Leó: Mesék tíz órakor A terméketlen fügefa Szerkezet: kiindulás egy bibliai sorból Igazának bizonyítása a gyermeki világhoz közel álló történettel, konkrét, szemléletes nyelvezettel

28 „A katolikus író legfőbb feladata, hogy a tőle telhető legjobb művész is legyen, a legszebben formálja testté az Igét. Perfectio cum claritate, mint Szent Tamás mondja.” Sík Sándor

29 5. Szakrális tartalmú gyermekirodalmi műfajok A mese Nehezen meghatározható, eredendően a felnőttek műfaja, alfajaival jellemezhető •Egy olyan áhított világ, ahol az igazság, jóság, rend maradéktalanul megvalósulhat. •Éppen vágyunk a legnagyobb bizonyítéka, hogy ilyen tökéletesség van, az ember számára élhető volt, létezett a teremtés és bűnbeesés között és létezni fog „az új ég és új föld” megteremtése után is. •Felszínre hozza az ősi tudásunkat, a lélekbe írt bizonyosságot a láthatatlan valóságról.

30 A mese nem az idill és az illúzió világa, nem tagadja a rosszat és a gonoszt sem, de példázza, hogy a rossznak – mert a mesében megváltozására nincs mód - pusztulnia kell, mert csak így állítható helyre a megbomlott világrend. Elengedhetetlen mesei állandókkal él, saját, mesei, fekete-fehér, kétpólusos világképe életkortól függetlenül dekódolható, egyértelmű értékrendje az érzelmi motiváltság alapján az azonosulást, eligazodást segíti, sugall, de nem sulykol. Bátorít, az életbe küld, jó tett helyébe jót várj-morált erősíti, a belső parancsokra figyelmeztet Szimbólumok és képek nyelvén képezi le a lelki folyamatokat, szemléletmódja rokon a világmegértés útját bejáró gyermeki látásmóddal, kész életstratégiákat és mintákat sugall, így terápiás célokra is használják. (Gyógyító mese?) Feszültségoldó, elaboráló, a mesei motívumok és a pszichés fejlődés motívumai párhuzamban vannak (ellentétek, minden lehet, átváltozás, ismétlés, veszély-menekülés, vágyteljesítés) ·

31 Klasszikus népmesék, gyűjtemények Módszertani kérdések a meseválasztáskor és feldolgozáskor Életkori sajátosságok, recepcióesztétikai szempontok Értékes szövegek, jó fordítások - rossz példák Székely, moldvai, palóc népmesék – mondák, eredetmondák, Mátyás-mondák, Lázár Ervin: Magyar mondák, Csodaszarvas Benedek Elek, Arany László, Berze-Nagy János, Kriza János, Kóka Rozália meséi – Jankovics Marcell

32 Mai, modern mesék Továbbírható műfaj, a kiszámíthatóság és karakteres népmesei etika is gyakran meginog, teret nyert benne a bizonytalanság, a parabolikusság, ironizálás, még a „jótett helyébe jót várj” morálja is sokszor csak a szavak szintjén működik. A kor emberének minden hibáját hordozó hőseik reálisabbak, útjuk és boldogságuk nem előre elrendeltetett: mindenért meg kell küzdeniük, és ha a döntés szabadságát rosszul használják, a szerencsés befejezés sem törvényszerű. Ám a modern mesékben is megmaradt az ember természetes elvárása és vágya: a gonosz nem győzhet a jó felett. Kétféle mesetípus jelenik meg: az irodalmi mese (mint Pilinszky János kétfedeles, verses meséi) és a műmese, amelyet a hagyományos mesei attribútumok eltűnése, a tradicionális mesei morál átalakítása és a népmesék indirekt tanulságának példázatos tartalmakkal való helyettesítése jellemez.

33 Szakrális tartalmú mesék szépnek, jónak, igaznak – tehát az örök, egymást feltételező, szakrális értékeknek a vonzó és érzéki megtapasztaltatása révén segíti a gyermeket a „teljes emberré” formálásban, visszaadja az érték igazi rangját, így ad biztos kapaszkodókat

34 Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Wass Albert, Benedek Elek, Gárdonyi Géza, Kormos István, Fekete István, Fésűs Éva, Kányádi Sándor, Homoki Nagy Katalin, Tordon Ákos, Zelk Zoltán, Varga Katalin, Döbrentei Ildikó, Janikovszky Éva, Devecsery László, Csukás István, Szecsődi Tamás, Varga Katalin, Bálint Ágnes, Leszkai András, Fodor Sándor, Győri Katalin, Rózsa Györgyi, Zalán Tibor, Sütő András, Miklya Zsolt,Vitéz Anna írásaiból

35 Fésűs Éva

36 Móra Ferenc

37 Móricz Zsigmond

38 Wass Albert

39 Gárdonyi Géza

40 Lázár Ervin Kormos István Zelk Zoltán

41 Fekete István Tordon Ákos Döbrentey Ildikó Varga Katalin Bálint Ágnes

42 Homoki Nagy Katalin

43 Leszkai András: Moha bácsi Győri Katalin: Bojti Rózsa Györgyi: Meseszedegető

44 Fodor Sándor: Csipike Kányádi Sándor: Kenyérmadár

45 Sütő András: Volt egyszer egy édesszájú medve

46 Farkas Jánosné: Fehérke Zalán Tibor: Miklya Zsolt: Történetek a Pirosoviból Vitéz Anna: Karácsony üzenete


Letölteni ppt "Gyermekirodalom és szakralitás 1. 2010. november 3. Előadó: Soósné Dr. Veres Rózsa irodalomtörténész 30/853-37-63"

Hasonló előadás


Google Hirdetések