Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ápolási feladatok. Beteg ágya, ágyazási formák • Betegággyal szembeni követelmények (beteg szempontjából): – Kényelmes – Ágyban végzendő ápolási és gyógyítási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ápolási feladatok. Beteg ágya, ágyazási formák • Betegággyal szembeni követelmények (beteg szempontjából): – Kényelmes – Ágyban végzendő ápolási és gyógyítási."— Előadás másolata:

1 Ápolási feladatok

2 Beteg ágya, ágyazási formák • Betegággyal szembeni követelmények (beteg szempontjából): – Kényelmes – Ágyban végzendő ápolási és gyógyítási műveletek elvégzésére legyen alkalmas, anélkül, hogy feleslegesen terhelnénk a beteget – Könnyen tisztítható, fertőtleníthető

3 • Ápoló szempontjából: – Könnyen mozgatható, gördíthető – Minden oldalról könnyen hozzáférhető – Állítható magasságú, egyszerűen, könnyen különböző helyzetbe hozható

4 • A kórteremben az ágyak cm-re legyenek egymástól, így a betegek egymást nem zavarják ápolási munka közben, könnyen hozzáférhető, kisebb a fertőződés veszélye • Minden új beteg számára tiszta ágyat biztosítunk • A hosszabb ideig ápolt beteg ágyán rendszeres időközönkét cseréljük a huzatot • A betegágy napi rendbetételéhez tartozik az ágyazás, valamint az ágy mosható részének fertőtlenítő oldatos áttörlése

5 • A gondozottság fontos követelménye a műszaki karbantartás is, például a festés, javítás • Az ágyak rendje, tisztasága, gondozottsága már első percben képet ad arról, milyen az osztályon folyó ápolási munka • Az osztály dolgozóinak, a betegeknek és a hozzátartozóknak is ügyelniük kell az ágyak tisztaságára

6 A betegágy felszereltsége • Matrac – könnyen kezelhető és fertőtleníthető, kényelmes, puha, ne süppedjen be, védőhuzattal védjük – Speciális matracok: hosszú fekvés következményeként a nyomásnak kitett helyek védelmét szolgálják • Párnák • Paplan • Szükség esetén pléd

7 Ágyneműkészlet • Alsólepedő – közvetlenül a matracra kerül • Harántlepedő – akkor van rá szükség, ha a beteg a vizeletét, székletét nem tudja visszatartani, illetve nem mozgatható • Paplanhuzat – minden oldalról teljesen fedi a takarót, így megakadályozza annak szennyeződését, valamint azt, hogy közvetlenül a beteghez érjen, zárórésze visszahajtott, fedett záró széllel vagy kötővel záródhat • Párnahuzat – mérete a párnáéval megegyező, zárása fedett záró széles megoldás • Egyéb fehérnemű – beteging, elöl vagy hátul záródó rövid vagy hosszú fazonú, pizsama, köntös, betegköpeny, törölköző, mosdókesztyű

8 Fehérneműkészlet • A fehérnemű nagy érték • A szakadt fehérneműt leselejtezzük • Az ágyneműt mindig arra a célra használjuk, amire készült! Fehérnemű tárolása: • A tiszta fehérnemű zárt szekrényben tároljuk, minden ágyneműnek legyen meg a helye, és ott szabályosan oszlopokba rakjuk • Ügyeljünk arra, hogy csak teljesen száraz fehérneműt rakjunk a szekrénybe, mert a nyirkosan elrakott fehérnemű bepenészedik • Könnyebb leltározni

9 • A szennyes fehérnemű kezelése: • A tele zsákokat összekötve vagy lezárva ún. szennyes ledobón keresztül a gyűjtőhelyre dobjuk, ahonnan a mosodába szállítják • Fertőzött szennyes ágyneműt külön dupla zsákba kell tenni és FERTŐZÖTT felirattal el kell látni • A szennyes fehérneműt a legnagyobb elővigyázatossággal kell kezelni a kórházi fertőzések elkerülése érdekében

10 • könnyen leszerelhető zsákokkal ellátott szennyesledobóba kell gyűjteni (SZENNYEST SOHA NEM TESZÜNK A FÖLDRE), • lehetőség szerint fajtánként szétválogatva külön zsákokba tároljuk, • az erősen szennyezett (váladékos, véres) fehérneműt célszerű elkülöníteni, • a szennyest tartalmazó zsákokat raktárban vagy alagsori gyűjtőhelyiségben kell tárolni (egyes intézetekben az alagsori gyűjtőhelységbe a szennyes ágyneműt gyűjtőcsövön keresztül lehet lejuttatni), • lehetőség szerint a szennyest naponta adjuk le a mosodába, • a szennyes kezelése során ügyelni kell a kórházi fertőzések elkerülésére! (védőruha és védőeszközök használta kötelező!)

11 Ágyazás formái és alapszabályai • Az ágyazás a beteg ágyának rendbe tétele • Az ágyazási formát mindig a beteg állapota határozza meg • Ágyazáshoz guruló kocsin készítjük elő a szükséges kellékeket

12 • Fennjáró betegnél – naponta egyszer a reggeli takarítás előtt kell ágyazni, el kell érni azt, hogy napközben a felkelés után saját maguk is megigazítsák ágyukat • Így a kórterem a nap folyamán mindig rendben lesz, ami a betegek közérzetét is javítja

13 • Fekvő betegnél naponta kétszer ágyazunk, reggel és este (ha szükséges, természetesen többször is) • Az este felfrissített ágy elősegíti a beteg éjszakai nyugalmát

14 Az ágyazási munka megszervezése • Súlyos betegeknél alapszabály: annyiszor ágyazzunk, ahányszor szükséges • Az ágyazást egy vagy két ápoló végezheti • Mind a beteg, mind az ápoló szempontjából jobb, ha az ágyazást két személy végzi, mert így gyorsabb és könnyebb a munka, a beteget sem fárasztja ki annyira • Az ágyazáshoz szükséges eszközök: – Támlás szék az ágy lábvégi részéhez illesztve – Az ágy lemosásához szükséges felszerelések

15 Fennjáró beteg ágyának elkészítése • Ágyazás egy személlyel: • Az ágy felbontása. Az éjjeliszekrénnyel ellentétes oldalon, a fejrésznél kezdjük. A sarkokat kibontjuk, a lepedőt a matrac alól kihúzva haladunk az ágy lábvége felé, közben visszahajtjuk a lepedőt, hogy ne lógjon le. Az ágy lábrészéhez érve a széket megfordítjuk, ülőlapjával kissé a sodrony alá toljuk, így nem borul majd fel a ráhelyezett ágynemű súlya alatt. Az ágy felbontását az ellenkező oldalon folytatjuk. Az ágy fejrészéhez érve az éjjeliszekrényt félretesszük, hogy további munkánkban ne akadályozzon.

16 Az ágynemű székre rakásának sorrendje: • A két párnát a székre helyezzük, ügyelve arra, hogy nyitott széleik rejtve legyenek • A takarót eligazítjuk huzatában, majd összehajtjuk úgy, hogy az ágy lábrésze felé eső kezünkkel megfogjuk a takaró felső sarkát és a lábvégi részre hajtjuk. Közben másik kezünkkel a takaró középvonalának szélét rögzítjük. A felébe hajtott takarót keresztben is összehajtjuk, majd a szék hátára helyezzük úgy, hogy zárt széle felénk nézzen

17 • A harántlepedőt kissé összefogva leemeljük az ágyról, majd magunk előtt leeresztjük, így a rajta lévő morzsa lehullik (közben ügyelünk arra, hogy a lepedő ne érjen se a ruhánkhoz, se a padozathoz). Az ágyra visszahelyezve félbehajtjuk, és a széken lévő takaró fölé helyezzük. Ha van gumilepedő az ágyban, azt ugyanígy hajtjuk össze.

18 • Utolsóként az alsólepedőt emeljük le az ágyról, a rajta lévő morzsát óvatosan lehullatjuk róla, majd a takaróhoz hasonló módon kétszeresen összehajtjuk, és a szék hátára helyezzük • A széken a beágyazásnak megfelelően kialakult sorrend felülről lefelé haladva: alsó lepedő, gumilepedő, harántlepedő, takaró, párnák.

19 • Ágynemű szellőztetése, matrac megfordítása: egymás után több ágyat bontunk fel, és csak ezt követően kezdjük el az első ágynál az ágynemű beágyazását • Beágyazás: először az ágy egyik oldalán fejezzük be az ágyazást: az alsó lepedőt a székről két kézzel leemeljük, és zárt szélével az ágy lábvégi részének középvonalába helyezzük. Két mozdulattal a lepedőt teljes nagyságúra szétnyitjuk, majd az ágy két végén széleit visszahajtjuk, hogy hosszában is elegendő maradjon a beágyazáshoz.

20 • Hajtott sarok készítése: arccal az ágy fejrésze felé fordulunk és az ágyhoz közelebb eső kezünkkel kissé megemeljük a matrac sarkát, másik kezünkkel a visszahajtott lepedőszélt a matrac alá simítjuk. Ezután a lepedő oldalának a beágyazása következik. A lelógó lepedőszélt a saroktól kb. 50 cm-re merőlegesen megemeljük, így a matrac alsó és felső szélénél egy háromszög képződik a lepedőből. Az ágytól távolabb eső kezünkkel az alsó háromszöget a matrac alá hajtjuk, miközben a felső háromszöget a matracra fektetve másik kezünkkel rögzítjük. Ezt követően a lepedőt matracszélességben megtámasztva a felső háromszöget erre ráborítjuk és beágyazzuk. Ugyanígy készítjük el az ágy lábrészénél lévő sarkot, majd a lepedő oldalsó szélét végig simán a matrac alá hajtjuk.

21

22 • A hajtott sarok előnye, hogy az ágy szabályos tégla alakú, nem rongálódik a matrac, sem a lepedő. Hátránya, hogy amennyiben a lepedő nem elég nagy, hamar összegyűrődik, kicsúszik a matrac alól.

23 • Sarokkészítés csomózással: a lepedősarokra egyszer átbújtatott csomót készítünk, és az így keletkezett tasakba illesztjük a matrac sarkát. A csomók nagyságát mindig a lepedő nagysága határozza meg. A csomózással beágyazott lepedő tartósan feszes marad, nem gyűrődik össze a beteg alatt, azonban a matracot deformálja és a lepedő élettartamát megrövidíti.

24 • Gumilepedő felhelyezése: az összehajtott gumilepedőt zárt szélével az ágy hosszanti középvonalára helyezzük úgy, hogy felső széle a párna alá kerüljön (így nem csúszik el a lepedő alatt és feszesen beágyazható). Az ágyra felhelyezett gumilepedőnek szétnyitás után a felénk eső oldalon a szélét feszesen a matrac alá hajtjuk.

25 • Harántlepedő felhelyezése: a gumilepedőre helyezzük fel vigyázva, hogy az fedje a gumilepedőt, mert a bőrrel közvetlenül érintkező gumi bőrizgalmat okozhat. Amennyiben a harántlepedőként félbehajtott alsó lepedőt használunk, vigyázzunk arra is, hogy annak szegett szélei a párna alá kerüljenek, mert ellenkező esetben a beteg bőrét nyomja, ami igen kellemetlen. A harántlepedő beágyazása a gumilepedőével azonos.

26 • A takaró felhelyezése: az összehajtott takarót az ágy lábrészéhez, a velünk ellentétes oldalra helyezzük oly módon, hogy a takaró középvonala egybeessék az ágy középvonalával. Szétnyitása két mozdulattal történik. Ezt követően a felénk eső szélt matracszélességig aláhajtjuk. • Ezzel az egyik oldalon az ágyazás befejeződött. Miután az éjjeliszekrényt is a helyére tettük, átmegyünk az ágy másik oldalára. Itt a paplant, majd a haránt- és a gumilepedőt az ágy hosszanti középvonaláig visszahajtjuk.

27 • Az alsó lepedő oldalát tág fogással két kézzel megfogjuk, jól meghúzzuk majd a tanult módon beágyazzuk. A gumi és harántlepedőt ugyancsak feszesre húzva ágyazzuk be. Ezt követően a takarót a matrac szélességében visszahajtjuk, majd ugyanezt tesszük az ágy lábvégi részénél is. Utoljára a párnákat tesszük vissza, végül a széket tesszük a helyére.

28 Ágyazás két személlyel • Egyikük az éjjeliszekrényt teszi félre, másikuk a széket fordítja meg • Az ágy két oldalán egymással szemben helyezkednek el • Az ágyazás folyamata megegyezik az egyszemélyes ágyazással, azzal a különbséggel, hogy az ágy két oldalát egyszerre ágyazzák • Munkájukat összehangoltan, gyorsan, azonos időben végzik

29 Ágyazás fekvő betegnél • Formáját az határozza meg, hogy a beteg milyen állapotban van és mennyit mozoghat az ágyban. Minden esetben az orvos utasítása az irányadó • Fekvő beteg esetén a leggyakrabban alkalmazott ágyazási formák: – Oldalra fordítható beteg ágyának elkészítése – Mozdulatlan beteg ágyának elkészítése Mozdulataink legyenek gyorsak, határozottak, de ne bántóan erőteljesek. Fontos az összehangolt munka.

30 Oldalra fordítható beteg ágyának elkészítése • Két ápoló végzi • Egyikük az éjjeliszekrényt teszi félre, másikuk a széket fordítja meg • Az ágyat fejtől kezdve közösen felbontják, ügyelve arra, hogy a lepedő szélei ne lógjanak le és a munkával párhuzamosan haladjanak, különben a beteget kellemetlen mozgásnak teszik ki. A takaró fejrész felé eső két sarkát kissé megemelik, és az egyik ápoló a rajta lévő morzsákat letörli a középrészig, majd itt megemelve az alsó széléig letisztítja.

31 • A betegen a takarót derékig visszahajtják, hogy könnyebben hozzáférhessenek, majd a beteget hónaljfogással egy kissé megemelik. Az egyik ápoló szabad kezével a felső párnát a maga oldalára húzza, a másik ápoló szabad kezével az alsó párnát kiveszi a beteg feje alól. Ezután a beteget visszafektetik, a kiemelt párnát az ápoló a székre helyezi, majd a paplant kissé a maga oldalára húzza. A beteget közösen átfordítják arra az oldalra, ahova a párnát kihelyezték. Ilyen helyzetben rögzíti az egyik ápoló, közben segít is társának, amennyire tud.

32 • A szabadon maradt ágyfélen a másik ápoló a takarót a beteg teste mellé visszahajtja, majd ugyanazt teszi a megtisztított harántlepedővel és gumilepedővel is. Ezt követi az alsólepedő, majd a tanult módon feszesre húzva beágyazza. A gumi- és harántlepedő beágyazása ugyanígy történik. • Miután az ágyazás az egyik oldalon elkészült, az ápolók a beteget a hátára fordítják, fejét kissé megemelik, hogy párnáját áthúzhassák a már megágyazott oldalra. Ezt követően a beteget most az ellenkező oldalra fordítják, és a szabadon maradt ágyfélen az előbb ismertetett módon a másik ápoló is elvégzi a lepedők rendbetételét, beágyazását.

33 • Ennek megtörténte után a beteget visszafordítják középre. Az egyik ápoló félig ülőhelyzetben tartja, a másik a párnákat kissé felrázva visszahelyezi az ágyba úgy, hogy a betegnek kényelmes legyen. Az ágyazás közben kissé lecsúszott beteget feljebb segítik, majd a takarót kétoldalt matracszélességig, az ágy lábvégi részén a szükséges mértékig visszahajtják. Végül helyére teszik az éjjeliszekrényt és a széket.

34 Mozdulatlan beteg ágyának elkészítése • A beteget hordágyra helyezzük addig, míg az ágyát elkészítjük • Az oldalra fordítható betegnél a szokásos ágyazást alkalmazzuk, de nem fordítjuk el a beteget, hanem átemeljük az ágy egyik oldalára, így a szabadon maradt ágyfélen az ágyazás elvégezhető (a másik ágyfelet ugyanígy tesszük rendbe)

35 Ágyneműcsere • Minden betegnél hetente legalább egyszer • Minden távozó beteg után • Mindannyiszor ahányszor szennyeződik • Lehet teljes vagy részleges. Az ágyneműcsere megkezdése előtt a kórterembe toljuk az ágyazókocsin a megfelelő tiszta ágyneműt, valamint a rekeszes szennyesledobót.

36 Ágyneműcsere fennjáró betegnél • Az ágy felbontásakor a párnákról, takaróról lehúzzuk a szennyes huzatot, a ledobóba helyezzük, majd a párnákat és a takarót a székre tesszük. • A szennyes lepedők is a megfelelő szennyesrekeszbe kerülnek. • A matrac eligazítása után a tiszta lepedőt a tanult módon beágyazzuk. A takaró két sarkát beillesztjük a tiszta huzat sarkaiba, így rögzítjük, majd egy mozdulattal ráhúzzuk az egész takaróra. A takaró sarkait a nyitott zárórésznél is eligazítjuk, és zárjuk a nyílást. A takarót a tanult módon az ágyon elhelyezzük.

37 • A párnákat úgy húzzuk át, hogy a párna két sarkát kissé összefogva a huzatba helyezzük, a sarkokba jól beillesztjük és zárjuk.

38 Ágyneműcsere fekvő betegnél • Oldalra fordítható betegnél: az ágyneműt 2 ápoló cseréli, az ágyat felbontják, az egyik párnát kiemelés után áthúzzák, és tisztán a székre helyezik. A beteget a tanult módon oldalra fordítják. A szabad oldalon az egyik ápoló a takarót visszahajtja a beteg törzséig, majd a szennyes lepedőket együtt göngyölik fel a beteg testéig. A tiszta alsó lepedőt felhelyezik az ágyra és szétbontják. Ezt követően a beteget tartó társa a szétbontott lepedőnek a betegre kerülő részét rögzíti, miközben ügyel arra, hogy annak arca fedetlen maradjon. Az így rögzített lepedő szabad részét az ápoló beágyazza a tanult módon. Miután ez megtörtént, felhelyezi a gumi-, majd a harántlepedőt, és beágyazza ezeket is. A lepedőnek a beteg mellett rögzített, be nem ágyazott részét közösen felgöngyölik, majd a szennyes göngyöleg mellé igazítják.

39 • A tiszta párnát az áthúzott ágyfélre teszik, és a beteget a tanult módon átfordítják erre az oldalára. A szabadon maradt ágyfélről az ápoló leveszi a szennyes párnát, áthúzza és a székre teszi. A beteg teste mellől az összecsavart szennyes lepedőket kivéve, azokat a megfelelő szennyesledobóba teszik. Ezt követően a tiszta lepedőgöngyöleget kisimítja a matracon, majd a haránt-, és a gumilepedőt visszahajtva, az alsólepedőt a tanult módon beágyazza. Ugyanezt teszi a gumi- és harántlepedővel is. Ezt követően a beteget visszafordítják középre. Áthúzzák a takarót (ne takarjuk ki közben a beteget). Nyitott szél a lábhoz kerüljön. Az ágyazás befejezése a már tanult módon történik. • Részleges csere: szennyeződött ágyneműt kell kicserélni.

40 • Mozdulatlan beteg ágyneműjének cseréje… • Ágyazás módját befolyásolja: beteg állapota, a rendelkezésre álló ápolási feltételek, az ágy, a matrac minősége, az ágy felszerelésének a milyensége, az ápolószemélyzet száma, az igénybe vehető segítség, stb. • Közös alapelv: szakszerű, gyors, begyakorlott mozdulatok, beteg állapotának megfelelő fekvőhely • Alapvető szempont: a beteget minél kevesebbet mozgassuk, az ágyazás minél kevesebb időt és testi erőt igényeljen, a megvetett ágy szép, tartós, a beteg számára kényelmes legyen.

41

42 Az ágy rendbetétele távozó beteg vagy halott után • Központi ágyszolgálat…??? • Az ágyneműt lehúzzuk, a szennyesledobóba tesszük, a matracokat, a párnákat pedig lefertőtleníttetjük • Az ágyat, az éjjeliszekrényt, a széket, az ágyasztalt fertőtlenítő oldattal lemossuk • Az ágyat felhúzzuk – azonnal??

43 A beteg kényelmét szolgáló eszközök • A kényelmet elsősorban a korszerű ágy biztosítja (magasság állítható, hát- és lábrésze dönthető. Decubitus megelőzésére speciális matrac és egyéb kiegészítők használata nagyon fontos, ilyen például a sarok- és könyökgyűrű stb. • Lábtámasz: megakadályozza, hogy a félig ülő vagy ülő helyzetben fekvő beteg lecsússzék. A beteg talpa és a lábtámasz közé védőhuzatot kell tenni.

44 • Kapaszkodó: az ágy lábrészéhez rögzíthető segédeszköz, ennek segítségével a beteg könnyebben fel tud ülni. • Ágyasztal: több fajtája ismeretes

45 • Takarótartó: egyes betegségek vagy balesetek (égés) esetén használjuk, amikor még a takaró érintése is fájdalmas, vagy nem érhet a beteg testéhez a takaró

46 • Karosszék: korszerű formája megkönnyíti munkánkat, mert karfájuk leemelhető és közvetlenül az ágy mellé helyezhető, a rögzített székre a beteg kis segítséggel átcsúsztatható, a beteg mobilizálható!

47 • Szoba WC: stabil vagy gördíthető karosszékhez hasonló. A szék ülőlapja felemelhető, alatta műanyag vödör van, ami a széklet, vizelet felfogására használható. Mindezen eszközök a beteg otthonában is alkalmazhatóak.

48 • Betegemelő: kényelmi eszköz és mentesíti az ápolót a nehéz fizikai munkától. A mozgásukban korlátozott betegeknél alkalmazható a szállítás és az ágyazás megkönnyítésére.

49 • Betegcsúsztató:

50 • Spanyolfal: egy- vagy háromrészes állítható keret, mosható huzattal ellátva. Ágyban végzett kezeléseknél, ápolási műveleteknél alkalmazható

51 • Elhúzható függöny: az ágyak egymástól való elkülönítésére szolgál. Felszerelhető a mennyezeten futó sínre. Létezik csak bizonyos magasságban elhelyezett függöny is. Így a betegek nem láthatják egymást, viszont a dolgozók mindenkit szemmel tudnak tartani

52 • Harmonikafal: a spanyolfalnál és a függönynél nagyobb elkülönítési lehetőséget biztosít. A mennyezeten és a padlózatban futó sínekre görgőkkel felszerelt félkemény műanyag a szükségletnek megfelelően, harmonikaszerűen kihúzható és összecsukható

53 • Hívóberendezés: a beteg nyugodt pihenését biztosító, korszerű üzembiztos. Bármikor kapcsolatot teremthet az ápolóval. Különböző változatai vannak. Korszerűbb fajtája kijelzi a kórterem és ágyszámot is. Létezik telefonos hívó is. Ehhez több szempont fontos lehet.

54 • Olvasólámpa: a beteg feje feletti falrészen elhelyezett lámpatestek a beteg saját használatára vagy általános megvilágításra. • Szempontok: árnyékolása olyan legyen, hogy a többi beteget ne zavarja, olyan magasságban helyezzék el, hogy a beteg szemébe ne jusson zavaró ún. direkt fény, könnyen kezelhető legyen

55 • Fülhallgatós rádió: a többi beteget nem zavarja • Televízió: társalgóban, kórteremben bizonyos feltételekkel • Telefon: telefoncsatlakozó minden kórteremben, mobiltelefon (hátrányai), megnyugtat, biztonságérzetet ad, beteg gyógyulását hátráltathatja?? • Hűtő, mikrohullámú sütő: kórterem vagy teakonyha

56 A beteg elhelyezése, fekvési és fektetési módok • A gyógyintézeti kezelés egyik feladata a beteg nyugalomba helyezése. Ennek módjai: kikacsolódás, ágynyugalom. • A betegség súlyossága, természete, a beteg életkora határozza meg, hogy a fizikai nyugalomba helyezés melyik módját, fokozatát válasszuk vagy válassza a beteg

57 Ágynyugalom • A beteg embert a fizikai megterhelésektől részben vagy egészben mentesítsük • Teljes ágynyugalom: csak megfelelő, jól előkészített ágyban biztosítható. Ágyban fekvéskor az izmok ellazulnak, a test hőmérséklete egyenletes, általában csökkennek a fájdalmak és az energiaszükséglet is minimális. A helytelenül elfoglalt testhelyzet vagy a tartós ágyban fekvés sok szövődmény okozója lehet. Mindig az orvos írja elő az ágyban fekvés időtartamát, és határozza meg az ágynyugalom egyszerű vagy szigorú voltát

58 • Egyszerű ágynyugalom esetén a beteg felkelhet, elláthatja önmagát, és csak meghatározott időt kell ágyban töltenie • Szigorú ágynyugalom: a beteg nem hagyhatja el az ágyat. Enyhébb esetben mozoghat az ágyban és részben elláthatja önmagát. Súlyosabb állapotú beteg csak minimális mozgást végezhet és teljes ellátást igényel

59 • Idős embereknél magának az ágyban fekvésnek is vannak veszélyei (felfekvés, thrombosis, tüdőgyulladás, ízületi merevség, stb.). Ezért inkább a korai fokozatos mozgatást szorgalmazzuk

60 Fekvés • Az ágyban való elhelyezkedést értjük. A testhelyzet lehet élettani vagy kóros (a betegségre lesz jellemző) • Aktív hátfekvés: élettani testhelyzet, az izomzat kissé elernyed, az alsó végtag térdben és csípőben, a felső pedig könyökben kissé behajlított, a fej a párnákon kissé előrehajlik (ez az ízületek ún. középállása)

61 • Passzív hátfekvés: súlyos állapotú vagy magával tehetetlen beteg által elfoglalt testhelyzet, a beteg végtagjai nyújtott helyzetben vannak • Aktív oldalfekvés: élettani testhelyzet, a beteg alsó végtagjait kissé felhúzza, felső végtagjait könyökben meghajlítja, feje kissé előrehajlik. Felváltva fekszik egyik vagy másik oldalán. Az aktív hát- és oldalfekvés a leggyakoribb.

62 • Kóros fekvési módok (kényszertartások): egy- egy betegségre jellemzők

63 Fektetés • Az orvos által előírt fekvési mód – Háton – Oldalt – Félig ülő – Ülő helyzet – Hason – Letőztetve

64 • Háton fektetés: a leggyakoribb fektetési mód • Egyszerű hátfekvés: operált, lázas, legyengült beteg • Nyújtott hátfekvés: párna nélkül vagy lapos párnán; kivérzett vagy gerinccsapoláson átesett beteg • Nyújtott hátfekvés kemény ágyon: pl. porckorongsérves beteg gerincét tehermentesíteni akarjuk

65 • Háton fekvés az alsó végtag megemelésével: az alsó végtag thrombosisa esetén a háton fekvő beteg alsó végtagját egy vagy két párnával felpolcoljuk. A párnának a combokat is meg kell támasztania, így a kissé hajlított térd nem okoz kellemetlen, fesztő érzést, és a beteg kényelmesen fekszik. A hosszú ideig tartó hátfekvés kényelmetlen, gyakran okoz derékfájdalmat. Ezt a medence és a derék alá helyezett ülőgyűrűvel csökkenthetjük.

66 • Az alsó végtag tartós felpolcolása a lábfejemelő ideg bénulásához vezethet. Ennek megelőzésére mindig használjunk lábtámaszt a beteg talpának megtámasztására. Idős beteg tartós hátfekvése tüdőgyulladáshoz vezethet. Megelőzése: mozgatás, légzőtorna, lehetőleg ne sokáig fektessük őket háton.

67 Oldalra fektetés • Párnákkal felmagasítva vagy vízszintes helyzetben • Magas oldalfekvés: félig ülő helyzetű nehézlégzésben szenvedő beteget. Maguktól is ezt választják. • Döntött oldalfekvés: az ágy jobb vagy bal oldalát kissé megemeljük • Vízszintes oldalfekvés: gerinccsapolásnál, végbélvizsgálatnál, stb. • Ha a betegnek hosszabb időn át kell fekve maradnia és ez számára fárasztó, feje alá kispárnát helyezünk

68

69 Félig ülő helyzet • Szív- és tüdőbetegek, időseket (a tüdő jobban szellőzik) • A beteg törzsét mintegy foknyira megemeljük • Lecsúszás megakadályozására lábtámaszt használunk

70

71 Ülő helyzet • Az alsó végtagok térdben és csípőben hajlítottak és a törzzsel derékszöget zárnak be • Nem elég a háttámasz megemelése, több párnát kell alkalmaznunk; az egyiket a fej alátámasztásához • Súlyos keringési beteg, kiterjedt tüdőgyulladás • Súlyos szívbetegek éjszaka jelentkező rohama esetén: az előrehajtott felsőtest megtámasztására ágyasztalt biztosítunk, amire puha párnát helyezünk, így légzését megkönnyítjük

72

73 Hason fektetés • Csípőtájon, háton végzett műtétek után, esetleg súlyos decubitus esetén. Ritkán kell alkalmazni. • A beteg feje, mellkasa és hasa alá vékony, puha párnát helyezünk, lábszárai alá ékpárnát teszünk. Egyik karját feje mellett behajlítva, másikat a törzse mellett kinyújtva helyezzük el (lásson)

74

75 Lejtőztetés • Az ágyvég emelésével létrehozott ferde síkú fekvés, lehet emelt és süllyesztett • Emelt: ortopédiai osztályokon (nyakcsigolya húzása). Az ágy fejvégi részét emelik meg. • Süllyesztett: a beteg feje a törzshöz viszonyítva alacsonyabban helyezkedik el. Az ágy lábvégi részét emeljük meg. Kivérzett betegnél az ágy fejvége és a beteg feje közé függőlegesen egy párnát teszünk.

76 • Hörgtágulat vagy tüdőtályog esetén a pangó váladék kiürítése céljából a beteget oldalára kell fordítani (mindig az egészséges oldalán feküdjön). Érdemes ilyenkor az egyik oldalát is megemelni az ágynak. • A süllyesztett lejtőztetést a beteg általában rosszul tűrik. Fejfájásukat, szédülésüket fejük alátámasztásával lehet enyhíteni. A derékfájdalom csökkentésére ülőgyűrű helyezhető a beteg dereka alá.

77

78 Fektetés egyes vizsgálatokhoz • Rövid ideig • Végbélvizsgálat: oldalfekvésben, egyik lábat térdben felhúzva • Tér-könyök (mellkas-térd): végbéltükrözés, prosztatavizsgálat, stb.

79

80 Tápláltsági állapot • Hippokratész • Hatással van: – Gyógyulásra – Betegségek, sérülések, beavatkozások okozta elváltozások – Szövődmények súlyosságára, ezek esélyére – Terápiás következményeire, azok általános és időbeni lefolyására – Mindezek következtében a költségekre – A végső kimenetelre

81 • A kórházba került betegek testmagasságát és testtömegét a felvételkor mérni, majd rendszerese időközönként ismételni szükséges (oedema, ascites, hypotroteinaemia) • Testtömeg mérése: azonos napszakban, hasonló körülmények között, mindig ugyanazzal a mérleggel történjen!

82 • Testmagasság mérése: értelemszerűen • Tápláltsági állapot vizsgálata: elsődlegesen orvosi feladat, kórházban hetente javasolt • Súlyos testtömegvesztésre utal: – A testtömeg 2 százalékának vagy ennél nagyobb mértékű testtömegnek az elvesztése egy hét alatt – 5 százalékos vagy azt meghaladó mértékű fogyás egy hónap alatt – 7,5 százalékos vagy azt meghaladó fogyás három hónap alatt – 10 százalékos vagy azt meghaladó fogyás hat hónap alatt

83 A malnutríció - alultápláltság • Kóros állapot, amely az energia és/vagy legalább egy tápanyag abszolút vagy relatív hiányát jelenti. Kialakulásában szerepet játszik: – A táplálék felvételének, emésztésének és felszívódásának zavarai – Táplálkozás tilalma – Nagymértékben csökkent étvágy – Idült hasmenés vagy befolyásolhatatlan hányás – Táplálkozási képtelenség vagy negativizmus – Rossz fogazat – Hipermetabolizmussal vagy hiperkatabolizmussal járó állapotok, pl tartós láz, súlyosabb sérülés, égésbetegség, sepsis, hyperthyreosis, stb

84 • Kórházban ellátottaknál a malnutríció létrejöttéhez hozzájárulhat még: – Idegen környezet – A nem megszokott és nem időben tálalt, gyakran ízetlen, hideg étel – Maga a terápia – Iatrogén malnutríció

85 • Iatrogén malnutríciót elősegíti: – A tápláltsági állapot felbecsülésének nem tulajdonítanak kellő jelentőséget – A táplálásterápiával kapcsolatosan nehezen megszemélyesíthető a felelősség – A táplálkozás vagy a táplálás folyamatának ellenőrzése nem biztosított – A táplálkozni nem tudó betegek ellátása során a tévesen „fiziológiásnak” nevezett izotóniás konyhasó és 5 százalékos glükóz infúziók kizárólagos használata terjedt el

86 Klinikai táplálás • Enterális táplálás: folyékony táplálék bejuttatása szájon vagy szondán át részlegesen vagy teljesen működő gasztrointesztinális traktusba, lehet önálló vagy kiegészítő • Kényelmes és gazdaságos táplálási mód, ha az orális táplálás akadályozott • Parenterális táplálás

87 Kiegészítő tápszeres táplálás • Ha a megfelelő tápanyagbevitel nem biztosított • Szondatáplálás

88 Iható tápszerek • Zárt dobozban szobahőn tárolható • Felbontást követően óráig tarható hűtőszekrényben • Szavatossági időt ellenőrizni kell • Felbontás előtt fel kell rázni • Lassan célszerű inni, fokozatosan • Más táplálékkal együtt kortyolgatni érdemes • Tápszerrel dúsított ételt 24 órán beül el kell fogyasztani • Melegítés és hűtés során a színe megsötétedhet • Szobahőn és hűtve is fogyasztható • Élvezeti értékét próbáljuk növelni • Tovább dúsítható, ízesíthető • Ízesítés nélküli tápszerrel dúsíthatunk ételeket

89 • Javasolt mennyiség: – Minimális mennyiség naponta 200ml (300 kcal) – Kiegészítésre napi ml folyékony tápszer – Kizárólagos tápszeres táplálás esetén ml

90 Szondatáplálás • Ha a normális nyelés akadályozott • A táplálékot gyomor-bél szondán keresztül juttatjuk az emésztőcsatornába • Gyakoribb: orron keresztül történő szondatáplálás – Gyomorszonda: a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor munkája zavartalan; történhet fecskendővel – 1-2 óránként ml, vagy cseppinfúzióban – Jejunális szonda: a gyomorba nem jut táplálék, vékonybélbe kerül a táplálék, elhúzódó pancreatitisben alkalmazzák leggyakrabban, hónapokon át alkalmazható

91 Tartós szonda bevezetése • Hőre lágyuló egyszerhasználatos műanyag vékony szonda • Glicerinnel célszerű bekenni a szonda végét • Az ágyneműt védjük • Az orvos és az ápolónő a beteg oldalára áll, az orvos a beteg orrlyukán át lassan levezetia szondát kb cm mélységig • Ha a beteg eszméletlen, meg kell győződni, nem került-e a szonda a légutakba – a szonda végét egy pohár vízbe tesszük

92 • A levezetett szonda helyzetét ellenőrizni kell (rtg) • A szonda külső végét az orron és a fül mögött elvezetve a nyakon rögzítjük • Végleges helyét célszerű dokumentálni • Táplálás előtt légtelenítés • Táplálék beadása után víz adása • PEG, sebészi gastrostoma

93 • A szondatápszerek kiválasztásának szempontjai: – A beteg táplálkozási képessége – Malnutríció súlyossága – A beteg energiaszükséglete – A gyomor és bélrendszer működésének esetleges zavarai – A táplálékfelszívódás zavarainak súlyossága – A belek motilitási zavarai – A szerveket érintő funkciózavarok fennállása – A választott táplálási mód – Mióta nem táplálkozott kielégítően a beteg – A tápszer kielégítő mennyiségű rostanyagot is tartalmazzon

94 • A szondatápszer adagolási módjai: – Folyamatos adagolás – Szakaszos adagolás (intermittáló) – Nagyobb adagokban (bólusban)

95 • Az enterális táplálás szövődményei: – Technikai szövődmények – Anyagcsere szövődmény – Fertőzéses szövődmény

96 • A szonda bevezetési helyének gondozása – Orrjáratokat tisztán kell tartani – PEG esetén a szonda környezetét kell tisztán tartani, a tappancs és a bőr közé gézlapot kell helyezni

97 A táplálkozás-táplálás az ápolási folyamatban • Maximális komfortérzet biztosítása • Környezet • Megfelelő diéta, ismeret • Ülve, asztalnál • Asztal előkészítése, terítés • Kórterem előkészítése • Kommunikáció

98 A beteg etetésének módjai • Környezet rendbetétele, ágyasztal • Félig ülő helyzet, szalvéta • Lássa a beteg az ételt • Ülve etessünk • Megszokott sorrend, lassú tempó, megfelelő nagyságú falatok • Folyékony ételt vagy italt pohárból kínáljunk • Teljesen mozdulatlan beteget csőrös csészéből itassuk • Étkezés után adjunk vizet • A beteg száját töröljük meg • Nézzük meg a száját folyadékpótlás


Letölteni ppt "Ápolási feladatok. Beteg ágya, ágyazási formák • Betegággyal szembeni követelmények (beteg szempontjából): – Kényelmes – Ágyban végzendő ápolási és gyógyítási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések