Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére."— Előadás másolata:

1 Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

2 Miről lesz szó? •Miért szükséges az „újjáélesztés”? •A szakszervezet válság tünetei •Újjáéleszési („revitalisation”) modellek (USA, EU) országok •Magyarországi tünetek •Magyarországi kísérletek •Tapasztalatok feldolgozása

3 Miért szükséges az „újjáélesztés”? •Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? –Tagság nagysága, összetétele –Akcióképesség, sztrájkok –Politikai beágyazottság, állami beavatkozás –Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) –Társadalmi támogatottság, „public image” –Szolidaritás mint érték –Anyagi bázis –Szolgáltatások –Belső szervezet

4

5

6 Többváltozós regressziós analízis •Változótípusok: Demográfia, képzettség, politikai-mozgalmi attitűd » Hálózati hatások (barátok, családtagok) Foglalkoztatás jellege (munkaszerződés, munkaidő) Foglalkoztató jellege (szektor, méret, tulajdon) Gazdasági-intézményi (szakszervezeti szolgáltatás, munkahelyi jelenlét, kollektív szerződés hatása.)

7 A szakszervezeti tagság válsága •Folytonos csökkenés –Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya –Magas szervezettség a közszférában és közszolgáltatásokban –Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny- ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző •A taglétszám csökkenésének okai: –Gazdasági okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munka –Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése –Ideológiai „ellenszél”, HRM ellenszerek –Szerény érdekvédelemi eredmények

8 USA, EU: „Union revitalisation” •Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) •Szervezkedő, aktivista (USA, UK) •Társadalmi mozgalom, politikai aktivitás, NGO-k •Új struktúra –Centralizáció, szeparatizmus –Összeolvadás (Ver.di, stb.)

9 Szolgáltató szakszervezeti modell •Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások –Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell •Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan –Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások –Internetes hozzáférés, marketing •Svédország: „interface unionism” –Tagság közvetlen bevonása, az igények felmérése –Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) –Aktivisták bevonása vállalati szinten –Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között •De: Nagy-Britannia: TUC elvetette a „konzumer” szakszervezeti modellt

10 Szervezkedő, aktivista modell •Csúcsszintű szakszervezet-politika –USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás –UK: TUC Organising Academy •Országonkénr eltérő célok és stratégiák: –Belső (ahol már van szakszervezet –Külső (szakszervezet nélküli özemek, ágazatok) –Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) –Üzemi tanács terjesztése –Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés

11 Új célcsoportok szevezése •Diákok, diákmunka –Belgium, Németország, Svédország („a munkábaállás útjainak segítése”) •Önfoglalkoztatók –Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) –Az önfoglalkoztatóvá váló tagok megtartása –Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztra –Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kölcsön

12 Mozgalmi, politikai aktivitás •Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel a demokratikus politikai mozgalmakban –USA: feketék mozgalmai, EU: jóléti állam kiépülése •A szakszervezetek változó politikai orientációja –Pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) •Új törekvések, politikai akciók: –A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovvénia, stb. –Kapcsolódás a helyi politikai-mozgalmi akciókhoz –Civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezet, stb.) •Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

13 Strukturális változások •Szakszervezeti egyesülések –Korábban: szakmai helyett ágazati szerveződés –Ma: csökkenő létszám, források, főként méretgazdaságossági okok miatt –EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB –Globális szervezetek: ICFTU+ •Centralizáció, források központosítása (DGB) •Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetk terjeszkedése új, szervezetlen területekre •Szétválás-kiválás-specializáció –(pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása) •Új független szakszervezetek alakítása

14 Országok közötti különbségek •Szervezkedő szakszervezeti modell –Erős az angolszász országokban: ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött –Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. –Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése

15

16 És Magyarországon?

17 Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, )

18 Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint

19 Magyar szakszervezeti válságtünetek •Tagság és tagdíjbevétel források fogyása, apparátus leépítése •Országos és ágazati központok gyengesége –Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre –A helyi alku segítése? •Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció •Domináns forma: vállalati szakszervezet / egyfajta üzleti szakszervezet (business unionism) •Helyi-regionális struktúra gyengesége –Kismunkáltatók szervezése?

20 Szolgáltató szakszervezeti modell •Nincs igazi hagyomány –Még az államszocializmusban sem igazán volt –Kivéve egy-egy ágazat eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) •Elvetélt kezdeményezések: –1990: Szakszervezeti bank •Létező szolgáltatások –Biztosítás, bankkártya –Mobiltelefon –Internet •A bővülés forrásigényes?

21 Szervezkedő, aktivista modell? •„Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) •Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése •Kampányok főként a 1990-es évek elején –Suzuki, ÜT választások •Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) •Zöldmezős beruházások ? –Új szerveződések segítése, ŰT, EÜT felhasználása? •Nincs hatékony tagszervezési kampány („források hiányában”)

22 Felülről lefelé vagy alulról szerveződve? •Eddig: legitimáció felülről (alacsonyabb szintű jelenlét igazolása vagy a KSZ kiterjesztése) – mindkettő szerény eredményekkel •Országos és újabban ágazati szerep hangsúlyosabb •A „szervezkedő szakszervezet” feltételezné a szerveződés-képviselet „filozófiájának” az újragondolását is •A szervezkedéshez kiegyensúlyozottabb szakszervezeti stratégia kellene, a politikai szerep rovására

23 Mozgalmi, politikai aktivitás? •Konföderációk változó pártkötődése –Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ –Deklarált semlegesség: Autonómok –Látens kapcsolat (ÉSZT, SZEF), LIGA: jobbra-tolódás? •Politikai szakszervezet – nem népszerű ? •De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) •Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz

24 Strukturális változások? •Vagyonfelélés és költségcsökkentés –Újfajta bevételek felértékelődése (pályázatok, állami támogatás) •Országos egyesülési kísérletek kudarca ( ) •Ágazati egyesülési kísérletek kudarca •Beolvadások sikere –LIGA terjeszkedés: FRDSZ, MOSZ

25 Ki tud más megújulási kísérletekről?


Letölteni ppt "Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések