Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20."— Előadás másolata:

1 A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged,

2 Miről lesz szó? •Miért szükséges a „megújítás”? •Megújítási („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) •Magyarországi tünetek •Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi jelenlétéről, tagszervezésről •Korábbi magyarországi megújítási kísérletek •Toborzási módszertan – ITF kézikönyv •Szervezési tapasztalatok megbeszélése

3 Miért szükséges az „újjáélesztés”? –Tagság nagysága, összetétele –Akcióképesség, sztrájkok –Politikai beágyazottság, állami beavatkozás –Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) –Társadalmi támoga- tottság, „public image” –Szolidaritás mint érték –Anyagi bázis, sztrájkalap –Szolgáltatások –Belső szervezet hatékonysága Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? Taglétszám – a csökkenő szak- szervezeti befolyás egyik összetevője

4 Országonkénti szakszervezeti szervezettség korcsoportok és munkaszerződés típusok (állandó, ideiglenes) szerint

5 A taglétszám csökkenésének okai •Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség •Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka •Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése •Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek •Szerény érdekvédelemi eredmények •Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya •A poszt-szocialista átalakulás nehézségei –Élő szakszervezeti hagyományok nélkül (Megújítás helyett építkezés) –Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája

6 Szakszervezeti válságtünetek •Folytonos csökkenés következményei –Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya –Magasabb szervezettség a korábban „védett” terepeken (közszférában és közszolgáltatásokban) –Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny- ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző –Csökkenő alkuerő, kisebb lobbyerő, alacsonyabb kollektív szerződéses lefedettség –Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten. –Pótlás állami/EU forrásból? A szakszervezet mint közjószág? A közfinanszírozás átláthatatlanságából származó újabb problémák!

7 USA, EU: „union revitalisation” modellek •Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly) •Klasszikus nyugati megoldások: –Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) –Szervezkedő, aktivista (USA, UK) –Új célközönség keresése (EU) –Társadalmi mozgalom, összefogás civilekkel –Politikai aktivitás, nemzetközi kapcsolatok –Új struktúra, szervezeti megújulás •Centralizáció, szeparatizmus, összeolvadás –Funkcionális újítások: •„Partnership” megállapodások, alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához

8 Szolgáltató szakszervezeti modell •Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások –Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell •Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan –Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások –Internetes hozzáférés, marketing •Svédország: „interface unionism” –Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése –Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) –Aktivisták bevonása vállalati szinten –Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között •De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt •Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt vesznek a munkahelyi képzésben (képzési felelős a munkahelyen, országos Union Learning Fund)

9 Szervezkedő, aktivista modell •Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és annak kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává vált –USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás –UK: TUC Organising Academy –A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása, a szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása •Országonként eltérő célok és stratégiák: –Belső (ahol már van szakszervezet) –Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok) –Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) –Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet –Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés, külső támogatók •Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég szervezni

10 Új célcsoportok szervezése •Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka –Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás útjainak segítése”) •Munkanélküliek (Ghent, Írország) •Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok •Kis és közepes vállalatok munkavállalói •Önfoglalkoztatók –Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) –Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása –Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria –Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kisvállalkozói kölcsön

11 Mozgalmi-közösségi aktivitás •Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi - civil akciókhoz –Szerepe a Harmadik Világ országaiban különösen jelentős •A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) •Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei („community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás) –Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása –Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás) –Tagszervezés (itt nem elsődleges cél) –Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel közös ) –Kapcsolódás a civil mozgalmakhoz, helyi informális hálózatokra alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege –Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges ellenszenve –De Angliában háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől

12 Mozgalmi, politikai aktivitás •Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel az országos demokratikus politikai mozgalmakban –USA: feketék mozgalmai –EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata szakszervezetek) •A szakszervezetek változó politikai orientációja –Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz) –Kelet-Európa: pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) •Új törekvések, politikai akciók: –A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.) •Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

13 Strukturális változások •Szakszervezeti egyesülések (fő trend a fúzió nehézségei ellenére!) –Ma: csökkenő létszám, források, fúzió főként méretgazdaságossági okok miatt –EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB –Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC) •Centralizáció, források központosítása (DGB) •Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek terjeszkedése új, szervezetlen területekre •Szétválás-kiválás-specializáció –pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása •Új független szakszervezetek alakítása

14 Funkcionális újítások •„Partnership” megállapodások a szakszervezet és a menedzsment között (US, UK) •Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország) •Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság alapján (KKV) •(Európai) Üzemi tanácsok támogatása, azok felhasználása a szervezésben (Lengyelország) •Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia •„Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás elnyeréséért (pl. tömegközlekedés) •Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció kiépítése •„Internetes szakszervezet” (fiatalok szervezése, de nehézségek a használati- és titokjogokkal)

15 Szakszervezeti stratégiák összefoglalása – európai körkép Forrás:Pedersini, Eurofound

16 Eurofound: módszerek és országok Egyéni megközelítés –Nem-szervezett munkahelyek segítése (D, UK, PL) –Fiatalok, iskolások •N: kitelepülés nyári munkához –Migránsok (GR, I, MT) –Kiszervezett munkaválllaók –Szakszervezeti network •szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F) •laikus képviselők képzése (UK) –Szolgáltatások •Biztosítások, árkedvezmények, tanácsadás, lottó (MT, SI, SK) •Internetes és telefonos szolgáltatás fiataloknak (IE) –DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak •D: opt-out, F: profit-sharing Szervezeti megközelítés –Rétegszervezetek, bizottságok •Nők, fiatalok, migránsok •Arányos képviselet a vezetésben –Programok fiataloknak –Külön szervezési programok (UK), máshol része a szakszervezeti munkának –Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek) –Információs kampányok –Nemzetközi együttműködés •Migránsok (MT-IT) •Szervezéstechnika (US)

17 Jelentős országok közötti különbségek •Szervezkedő szakszervezeti modell –Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött –Tanulság a szervezkedő modell kudarca után (USA): több modell kombinációja, adaptációja célravezetőbb –„Partnership”, ahol nincs ÜT, hagyományosan konfliktusos menedzsment-szakszervezet viszony •Hagyományos érdekképviseleti modell –Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. –Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját

18 És Magyarországon?

19 Szakszervezeti szervezettség ágazatonként (KSH Munkaerőfelvétel, )

20 Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint (KSH)

21 A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok ” kutatás a szakszervezet-szervezésről •Kapcsolt kérdőívek módszere –Vezetői kérdőív (1,5 óra) –Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) –Szakszervezeti kérdőív (45 perc) –Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) –Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) •Minta: 1,000 telephely –Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) –Csak a versenyszféra –Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek –Kérdezés: IPSOS Zrt június-október

22 Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I. (telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %) A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére

23 Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%) Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%) Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)

24 Különböző csoportok aránya a szakszervezeti tagok között A kisebbségi csoportok szervezése nem jellemző a magyar szakszervezetekre!

25 A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint

26 A szakszervezeti szervezettség változásai Változás az elmúlt két évben A növekedés okai A csökkenés okai

27 Szakszervezeti tagszervezés •a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés •Csupán a nem-szervezett telephelyek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint •A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshez ágazati vagy országos szakszervezeti központoktól

28 Magyar szakszervezeti válságtünetek •Tagtoborzás-szervezés gyenge •Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása, apparátusok leépítése •Országos és ágazati központok gyengesége –Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben –Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága –Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre –A helyi alku segítése? •Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció (akár munkahelyi szinten is) •Helyi-regionális struktúra gyengesége –Kismunkáltatók szervezése?

29 Megújulási kísérletek I. - szolgáltató szakszervezeti modell •Nincs igazi hagyománya –Még az államszocializmusban sem igazán volt –Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) •Elvetélt kezdeményezések: –1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány •Létező szolgáltatások –Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet –Új fejlemény: „Jogpont”, új Mt. hatására kártérítési felelősségbiztosítás •A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással? •„Segélykassza” modell: a befizetett (alacsony) tagdíjnál értékesebb juttatások, mint szervező erő –Szervezés tartóssága? –Az új Mt. csökkenti a szakszervezeti forrásokat (munkaidő- kedvezmény megváltása), kevesebb jut szolgáltatásra, segélyre és a tagság felé „visszaforgatásra”. Elvész a szakszervezeti vonzerő?

30 Megújulási kísérletek: szervezkedő, aktivista modell? •„Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) •Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése –Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ) •Kampányok főként a 1990-es évek elején –Suzuki, ÜT választások •Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) •Zöldmezős beruházások ? –Új szerveződések külföldi segítése •Nincs hatékony tagszervezési kampány „források hiányában” •Kis és közepes vállalatok szervezetlenek –A LIGA új kezdeményezése - felülről szervezésre?

31 Megújulási kísérletek II. - m ozgalmi, politikai aktivitás? •Konföderációk pártkötődése –Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ –Deklarált semlegesség: Autonómok –Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF, LIGA •Politikai szakszervezet ? –Pártszimpátiáját tekintve vegyes tagság, nem népszerű? •De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) •Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (NGTT, támogatások) •Újabb próbálkozások: –LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb.- eredménye a mai kormánytámogatás. Hatása?

32 Megújulási kísérletek III. - s trukturális változások? •Vagyonfelélés és költségcsökkentés •Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok, direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés) •Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése? •Országos egyesülési kísérletek kudarca ( ) •Ágazati egyesülési kísérletek (nehézkesek) •Beolvadások (átcsábítások?) sikere-kudarca –LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, EDDSZ –Konföderációk közötti megosztottság erősödése

33 Újabb megújulási kísérletek (2010-)? Hogyan értékeljük? • VDSZ akciók (magánnyugdíj-nyilatkozat, szociális konzultáció) • Fegyveresek és tűzoltók demonstrációi • Közmédia szakszervezeteinek akciói • Magyar Szolidaritás mozgalom • Közszféra szakszervezetinek demonstrációja • „Be a szakszervezetekbe” (MSZOSZ) • Az új Mt. hatása a szakszervezetekre • Más megújulási kísérlet ???


Letölteni ppt "A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések