Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére."— Előadás másolata:

1 Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

2 Miről lesz szó? •Miért szükséges az „újjáélesztés”? •A szakszervezet válság tünetei •Újjáélesztési („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) •Magyarországi tünetek •Magyarországi kísérletek •Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi jelenlétéről, tagszervezésről •Hazai tapasztalatok feldolgozása

3 Miért szükséges az „újjáélesztés”? Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? –Tagság nagysága, összetétele –Akcióképesség, sztrájkok –Politikai beágyazottság, állami beavatkozás –Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) –Társadalmi támogatottság, „public image” –Szolidaritás mint érték –Anyagi bázis –Szolgáltatások –Belső szervezettség

4

5

6 Többváltozós regressziós analízis •Változótípusok: Demográfia, képzettség, politikai-mozgalmi attitűd » Hálózati hatások (barátok, családtagok) Foglalkoztatás jellege (munkaszerződés, munkaidő) Foglalkoztató jellege (szektor, méret, tulajdon) Gazdasági-intézményi (szakszervezeti szolgáltatás, munkahelyi jelenlét, kollektív szerződés hatása.)

7 A szakszervezeti tagság válsága •Folytonos csökkenés és következményei –Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya –Magas szervezettség hagyományos terepeken (közszférában és közszolgáltatásokban) –Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny- ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző –Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten. –Pótlás állami forrásból? A szakszervezet mint közjószág?

8 A taglétszám csökkenésének okai •Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség •Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka •Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése •Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek •Szerény érdekvédelemi eredmények •Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya •A poszt-szocialista átalakulás nehézségei –Szakszervezet újraépítése –Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája

9 USA, EU: „Union revitalisation” •Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) •Szervezkedő, aktivista (USA, UK) •Új célközönség keresése (A) •Társadalmi mozgalom, politikai aktivitás, NGO-k •Új struktúra –Centralizáció, szeparatizmus –Összeolvadás (Ver.di, stb.) •Funkcionális újítások: –„partnership” megállapodások –Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához

10 Szolgáltató szakszervezeti modell •Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások –Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell •Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan –Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások –Internetes hozzáférés, marketing •Svédország: „interface unionism” –Tagság közvetlen bevonása, az igények felmérése –Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) –Aktivisták bevonása vállalati szinten –Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között •DE: Nagy-Britannia: TUC elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt

11 Szervezkedő, aktivista modell •A „business unionism” kudarca után csúcsszintű szakszervezet-politikává vált –USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás –UK: TUC Organising Academy •Országonként eltérő célok és stratégiák: –Belső (ahol már van szakszervezet) –Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok) –Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) –Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképvislet –Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés

12 Új célcsoportok szervezése •Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka –Belgium, Németország, Svédország („a munkábaállás útjainak segítése”) •Munkanélküliek (Ghent, Írország) •Kis és közepes vállalatok munkavállalói •Önfoglalkoztatók –Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) –Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása –Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria –Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kölcsön

13 Mozgalmi, politikai aktivitás •Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel a demokratikus politikai mozgalmakban –USA: feketék mozgalmai, EU: jóléti állam kiépülése •A szakszervezetek változó politikai orientációja –Pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) •Új törekvések, politikai akciók: –A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.) –Kapcsolódás a helyi politikai-mozgalmi akciókhoz –Civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) •Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

14 Strukturális változások •Szakszervezeti egyesülések (fúzió nehézségei?) –Korábban: szakmai helyett ágazati szerveződés –Ma: csökkenő létszám, források, főként méretgazdaságossági okok miatt –EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB –Globális szervezetek: ICFTU+ •Centralizáció, források központosítása (DGB) •Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek terjeszkedése új, szervezetlen területekre •Szétválás-kiválás-specializáció –(pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása) •Új független szakszervezetek alakítása

15 Funkcionális újítások •„Partnership” megállapodások (US, UK) •Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország) •(Európai) Üzemi tanácsok támogatása, felhasználása (Lengyelország) •Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia •„Szokatlan” akciók (pl. tömegközlekedés) •Ágazati kooperáció kiépítése •„Internetes szakszervezet” (használati-, titokjogok)

16 Új csoportokat célzó szakszervezeti stratégiák – európai körkép

17 Eurofound: módszerek és országok Egyéni megközelítés –Nem-szervezett munkahelyek segítése (D, UK, PL) –Fiatalok, iskolások •N: kitelepülés nyári munkához –Migránsok (GR, I, MT) –Kiszervezett munkaválllaók –Szakszervezeti network •szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F) •laikus képviselők képzése (UK) –Szolgáltatások •Biztosítások, árkedvezmények, tanácsadás, lottó (MT, SI, SK) •Internetes és telefonos szolgáltatás fiataloknak (IE) –DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak •D: opt-out, F: profit-sharing Szervezeti megközelítés –Rétegszervezetek, bizottságok •Nők, fiatalok, migránsok •Arányos képviselet a vezetésben –Programok fiataloknak –Külön szervezési programok (UK), máshol része a szakszervezeti munkának –Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek) –Információs kampányok –Nemzetközi együttműködés •Migránsok (MT-IT) •Szervezéstechnika (US)

18 Jelentős országok közötti különbségek •Szervezkedő szakszervezeti modell –Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött •Hagyományos érdekképviseleti modell –Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. –Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját

19 És Magyarországon?

20 Szakszervezeti szervezettség ágazatonként (KSH Munkaerőfelvétel, )

21 Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint

22 Magyar szakszervezeti válságtünetek •Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása, apparátusok leépítése •Országos és ágazati központok gyengesége –Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben –Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága –Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre –A helyi alku segítése? •Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció •Domináns forma: vállalati szakszervezet / egyfajta üzleti szakszervezet (business unionism) •Helyi-regionális struktúra gyengesége –Kismunkáltatók szervezése?

23 Szolgáltató szakszervezeti modell •Nincs igazi hagyománya –Még az államszocializmusban sem igazán volt –Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) •Elvetélt kezdeményezések: –1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány •Létező szolgáltatások –Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet –Új fejlemény: „Jogpont” •A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással?

24 Szervezkedő, aktivista modell? •Kis és közepes vállalatok szervezetlenek •„Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) •Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése –Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ) •Kampányok főként a 1990-es évek elején –Suzuki, ÜT választások •Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) •Zöldmezős beruházások ? –Új szerveződések segítése, ÜT, EÜT felhasználása? •Nincs hatékony tagszervezési kampány „források hiányában”

25 Felülről lefelé vagy alulról szerveződve? •1990-: legitimáció felülről (alacsonyabb szintű jelenlét igazolása vagy a KSZ kiterjesztése) – mindkettő szerény eredményekkel •Országos és újabban ágazati szerep hangsúlyosabb •A „szervezkedő szakszervezet” feltételezné a szerveződés-képviselet „filozófiájának” az újragondolását is •A szervezkedéshez kiegyensúlyozottabb szakszervezeti stratégia kellene, talán az országos- politikai szerep rovására

26 Mozgalmi, politikai aktivitás? •Konföderációk pártkötődése –Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ –Deklarált semlegesség: Autonómok –Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF •Politikai szakszervezet – nem népszerű ? •De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) •Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (GSZT, támogatások) •Újabb próbálkozások: –LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb. –VDSZ (2011) magánnyugdíj-nyilatkozat

27 Strukturális változások? •Vagyonfelélés és költségcsökkentés •Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok, direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés) •Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése? •Országos egyesülési kísérletek kudarca ( ) •Ágazati egyesülési kísérletek kudarca •Beolvadások (átcsábítások?) sikere –LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, MOSZ –Politika-menti megosztottság erősödése

28 A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok ” kutatás a szakszervezet-szervezésről •Kapcsolt kérdőívek módszere –Vezetői kérdőív (1,5 óra) –Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) –Szakszervezeti kérdőív (45 perc) –Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) –Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) •Minta: 1,000 telephely –Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) –Csak a versenyszféra –Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek –Kérdezés: IPSOS Zrt június-október

29 Munkahelyi érdekképviseleti szervezettség (telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %) A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére

30 Munkahelyi érdekképviseletek a munkahelyen (munkavállalókra számított, súlyozott minta, %) A legalább 10 főt foglalkoztató telephelyen dolgozó munkavállalók több mint kétharmadát sem szakszervezet, sem üzemi tanács nem képviseli a munkahelyen. Mindkettő rendelkezésére áll a munkavállalók 18%-ának, míg 7-7%-nál csak az egyik érdekképviseleti csatorna található meg a munkahelyen.

31 Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%) Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%) Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)

32 Munkahelyi érdekképviseleti szervezettség (munkavállalókra számított, súlyozott minta, %) A legalább 10 főt foglalkoztató telephelyen dolgozó munkavállalók több mint kétharmadát sem szakszervezet, sem üzemi tanács nem képviseli a munkahelyen. Mindkettő rendelkezésére áll a munkavállalók 18%-ának, míg 7-7%-nál csak az egyik érdekképviseleti csatorna található meg a munkahelyen.

33 Szakszervezeti típusok a tagság szerveződési elve szerint A szakszervezetek közel fele (48%) „általános” szakszervezetnek tekinthető. A következő nagy csoportba azok a szakszervezetek tartoznak, akikre az jellemző, hogy tipikusan „a” fizikai munkások a tagjai. A „szakmai” szakszervezetek aránya 13%.

34 Különböző csoportok aránya a szakszervezeti tagok között

35 A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint

36 A szakszervezeti taglétszám változásai Változás az elmúlt két évben A növekedés okai A csökkenés okai

37 Szakszervezeti tagszervezés •a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés •Csupán a nem-szervezett telepek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint •A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshez ágazati vagy országos szakszervezeti központoktól

38 Ki tud más megújulási kísérletekről?


Letölteni ppt "Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések