Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás aktuális kérdései Kisgergely Kornél Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás aktuális kérdései Kisgergely Kornél Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium."— Előadás másolata:

1 A bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás aktuális kérdései Kisgergely Kornél Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2 2 Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

3 3 Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

4 4 Visegrádi országok (2013 III., negyedéves bázis) Forrás: Eurostat A Visegrádi országok között negyedéves alapon a magyar gazdaság növekedése a legnagyobb

5 5 Visegrádi országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis) Forrás: Eurostat Éves alapon a magyar gazdaság növekedését csak a lengyel múlta felül a régióban

6 6 EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., negyedéves bázis ) Forrás: Eurostat Az EU28 országok között negyedéves alapon a magyar gazdaság növekedése a 3. legnagyobb

7 7 EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis) Forrás: Eurostat Éves alapon az EU-28 országok között 5. a magyar gazdaság növekedése

8 8 KKE országok, GDP növekedés (év/év, %) Forrás: Eurostat A magyar gazdaság fokozatosan dolgozza le növekedési hátrányát

9 9 Forrás: KSH Ipari, építőipari és kiskereskedelmi adatok trendje, (éves bázis, %) A részstatisztikák a konjunktúra további javulását vetítik elrőre

10 10 Forrás: KSH Növekedési hozzájárulások, termelési oldal (éves, %) A 2012-es recesszió után az idei növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar húzza

11 11 Növekedési hozzájárulások, felhasználási oldal (éves, %) Forrás: KSH A növekedési szerkezete egészségesebb, 2013-ban a beruházás és a fogyasztás is támogatja a növekedést

12 12 Forrás KSH, NGM Munkaerő-piac (Ezer fő) Kedvező munkaerő-piaci folyamatok: Növekvő foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség

13 13 Forrás: Eurostat Foglalkoztatás (Négyhavi mozgóátlag, 2008=100) Az új EU tagországokhoz mérten kiemelkedő foglalkoztatás bővülés: A foglalkoztatás szintje meghaladja a válság előtti szintet

14 14 Forrás: KSH Változatlan adótartalmú inflációs ráta, (éves, %) Csökkenő infláció: teljesülő inflációs cél

15 15 Forrás: Eurostat,, NGM Sikeres költségvetési konszolidáció – 2012-ben a 8. legalacsonyabb hiány, várhatóan középtávon is 3% alatt marad

16 16 Forrás: Eurostat EU-28 országok GDP arányos adósságszint csökkenése ( év vége, %pont) Magyarország adósságszint csökkenése a 2. legnagyobb

17 17 Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

18 18 Az Európai Bizottság július 20-án publikálta a Bázel III előírások európai szintű implementációjára hivatott szabályozási javaslatát A jogalkotás a nemzetközi prudenciális elvek átültetésére, valamint a Bankunió részeként egységes szabálykönyv (ún. maximum harmonizáció) megvalósítására irányul. A CRR/CRD IV alapvetően a stratégiai szabályozási kereteket határozza meg, számos részletszabály kidolgozását az Európai Felügyeleti Hatóságok – különösen az Európai Bankhatóság (EBA) – hatáskörébe utal. Az EBA a jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyeket nyilvános konzultációt és szükség esetén hatásvizsgálatot követően határidőre benyújt az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra. A Bizottság ún. delegált aktus (Lisszaboni Szerződés 290. és 291. cikk) formájában adja ki az általa és az Európai Parlament és Tanács által elfogadott technikai jellegű standardokat (1093/2010/EU rendelet). Bázel III uniós implementálásának folyamata

19 19 A CRR/CRD IV-es szabályozási csomag június 27-én jelent meg az EU hivatalos lapjában. A rendelkezések többségét alapvetően január 1- jétől kezdve kell a tagállamoknak, a felügyeleti hatóságoknak és a szabályozott intézményeknek alkalmazniuk. CRD IV/CRR tagállami alkalmazása CRR CRD IV Új hitelintézeti törvény CXII. Tv. Bázel III Hatályos hazai hitelintézeti szabályozás

20 20 Az új hitelintézeti törvény fókusza Fiskális politika Monetáris politika Makroprudenciális politika Mikroprudenciális politika Fenntartható gazdasági növekedés Pénzügyi stabilitás Fogyasztóvédelem Egyéb gazdaságpolitikai célok

21 21 Az új hitelintézeti törvény elfogadásának menete Előzetes egyeztetés Közig. egyez- tetés Állam- titkári érte- kezlet Kor- mány Parla- ment Kihir- detés Hatály -ba lépés szeptemberoktóbernovemberdecemberjanuár Az új hitelintézeti törvénnyel párhuzamosan egyéb jelentős változások is történnek a hazai szabályozási környezetben:  Új Ptk.  MNB-PSZÁF összevonás  Szövetkezeti integráció

22 22 Vállalatirányítás jelentőségének növelése Javadalmazási politika szigorítása Helyreállítási és szanálási terv készítésének előírása Felügyeleti jogkörök, szankciók szabályozása Tőkepufferek bevezetése Fogyasztóvédelmi rendelkezések Az új hitelintézeti törvény - főbb változások

23 23 A hitelintézeteknek megbízható vállalatirányítási rendszerrel kell rendelkezniük, ideértve: •Áttekinthető szervezeti felépítést, •Átlátható, egyértelmű és következetes felelősségi köröket, •Fennálló vagy felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat, •Megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat (a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat), •Összeférhetetlenség ellenőrzésére, megelőzésére és kiküszöbölésére vonatkozó eljárásokat, •Írásban rögzített eljárásrendeket, szabályzatokat, amelyek kiterjednek a hitelintézet valamennyi jelentős kockázatának kezelésére, •Kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikát Vállalatirányítás

24 24 Alapelv: A hitelintézetnek az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos módon és mértékben javadalmazási politikával kell rendelkeznie! Javadalmazási bizottság felállítása: a legalább 5%-os piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek számára Javadalmazási politika hatálya kiterjed: •A hitelintézet vezető állású személyeire, •A belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és •A fentiekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására Javadalmazási politika

25 25 A jelenlegi szabályozási keretrendszerben az új Hpt. a helyreállítási tervre vonatkozóan tartalmaz előírásokat Helyreállítási terv: olyan terv, amely a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül – biztosítja a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását A helyreállítási terv részletezettsége: A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell…  jellegével,  nagyságrendjével,  összetettségével és  kockázataival arányos Helyreállítási és szanálási tervek

26 26 Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megfontolandó egy eddiginél rugalmasabb felügyeleti eszközrendszer kialakítása A rugalmasabb felügyeleti eszközök kialakításánál kiemelt szempontok:  A felügyeleti hatékonyság növelése  Proaktív beavatkozások lehetőségének biztosítása  Alkotmányossági szempontok teljes körű figyelembe vétele A két fő cél: 1.A tulajdonjogok korlátozásával járó és nem járó intézkedések egyértelmű elhatárolása 2.Az adott kategórián belül a felügyeleti eszközök rugalmasabb alkalmazhatóságának biztosítása, automatizmusok csökkentése Felügyeleti jogkörök, szankciók szabályozása

27 27 Tőkepufferek bevezetése CET 1 Tőkefenntartási puffer Anticiklikus tőkepuffer Rendszerkock. tőkepuffer G/O SIFI tőkepuffer 2. pillér Tier 2 8% 2,5% 0% - 2,5% 0% - 3% … 5% … 0% - 3,5% / 2% 0% - … TFP 0% 0,625%1,25%1,875% Anticiklikus TP 0,625%1,25%1,875%…… G/O SIFI TP 0% SIFI TP*25% SIFI TP*50% SIFI TP*75% Rendszer- kockázati TP 0% - 3% … 5% … Tőkepufferek felépítése Tőkepufferek ütemezése

28 28 Új fogyasztóvédelmi rendelkezések 1. Deviza alapú jelzáloghiteleknél a MNB/saját középárfolyam alkalmazásának kiterjesztése 2. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőző tájékoztatás • A hiteladósok megfelelő tájékoztatása érdekében a törvénytervezet előírja, hogy a jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézménynek évekre lebontott részletes kimutatást kell küldenie a törlesztés, az elszámolt kamat, késedelmi kamat, egyéb költségek és a fennálló tartozás alakulásáról. 3. Lakáscélú kölcsönszerződés fogalmának pontosítása • A törvénytervezet kiterjeszti a definíciót a lakáscélokra felvett kölcsön kiváltására nyújtott kölcsönszerződéssel 4. Futamidő hosszabbítás lehetőségének biztosítása • A futamidő 5 évvel történő díjmentes meghosszabbítását biztosítja a tervezet. A hitelező az ilyen kérelem teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg 5. Az átlátható árazás szabályaira való átszerződés biztosítása • Fogyasztóvédelmi szempontból célszerű azon lehetőség határidő nélküli biztosítása a korábban kötött szerződéseknél, hogy a fogyasztó a hitel futamidejének végéig ingyenesen átszerződhessen az átlátható árazás szabályai szerinti jelzáloghitel-termékre

29 29 Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

30 30 Probléma : A válságkezelési mechanizmusok sok esetben teljesen hiányoznak, nem megfelelően kidolgozottak, vagy nem hatékonyak. Javaslatok: Bank for International Settlements (BIS): jelentés és ajánlások a határon átnyúló banki válságkezelési rendszerek kialakításának alapelveiről (2010. március) Financial Stability Board (FSB): a pénzügyi intézmények hatékony válságkezelési rendszereinek főbb jellemzői (2011. október) Európai Unió: A Bizottság javaslatot terjesztett elő, mely irányelvi szinten meghatározza az alapelveket, a célokat, és egységes eszközöket a nehéz helyzetbe került intézmények rendezése érdekében. A nemzetközi törekvések

31 június: A Bizottság nyilvánosságra hozta irányelv-javaslatát június: A Tanácson belüli általános megközelítés elérése július: Tárgyalások kezdete az Európai Parlamenttel december: A Tanács és a Parlament közti megállapodás január: Implementálás - tagállami rendszerek felállása október 1 (?): A belső feltőkésítési eszköz alkalmazásának kezdete. A bankszanálási irányelv ütemezése

32 32 Megelőző szakasz: célja a tervezés révén biztosítani, hogy az intézmények és a hatóságok megfelelő stratégiákat dolgoznak ki, ha az intézmények pénzügyi helyzete romlani kezd. Korai beavatkozás: A korai felügyeleti hatáskörök gyakorlására akkor kerül sor, ha egy intézmény nem teljesíti vagy valószínűsíthetően meg fogja sérteni a tőkekövetelményre vonatkozó előírásokat. Bankszanálás: Ha nem sikerül megakadályozni a helyzet olyan mértékű súlyosbodását, amelynek következtében a bank csődbe jut vagy valószínűsíthetően csődbe jut A helyreállítási és szanálási fázisok és szereplői Intézmény (helyreállítási terv) Felügyeleti hatóság (helyreállítási terv jóváhagyása) Szanálási hatóság (szanálási terv) Intézmény (Felügyeleti döntés végrehajtása) Felügyeleti hatóság (Döntés korai beavatkozás szükségességéről) Szanálási hatóság (Döntés szanálás megkezdéséről, a szanálási cselekményről és a finanszírozásról)

33 33 A helyreállítás és szanálás menete, lehetséges eszközei •Helyreállítási tervezés •Szanálási tervezés Megelőzés •Helyreállítási terv végrehajtása •Intézkedési program és ütemterv Korai beavatkozás •Tevékenység értékesítése •Hídbank •Eszköz elkülönítés •Hitelezői belső feltőkésítés (bail-in) Szanálás Szanálási alap

34 34 A tevékenység értékesítése: a hatóságok a csődbe jutott bankot vagy annak egy részét eladják egy másik banknak; Hídbank: a bank jó eszközeit és létfontosságú funkciót leválasztják és egy új, állami tulajdonban lévő bankhoz telepítik, amelyet idővel eladnak. A „régi bankot” a rossz eszközeivel és nem alapvető funkcióival rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják; Eszközelkülönítés A bank rossz eszközeit egy eszközkezelő társaságra ruházza át. Ezzel az eszközzel megtisztítható a bank mérlege. Az eszköz csak egy másik eszközzel együtt alkalmazható. A belső feltőkésítés (bail-in): A bank feltőkésítésére a részvényesek kiszorításával vagy részesedésük felhígításával („haircut”) kerül sor, a hitelezői követeléseket pedig leírják, csökkentik vagy részvényekké alakítják át. A szanálási eszköztár

35 35 A belső feltőkésítési eszköz (bail-in) (1) Hatály: Teljes kötelezettség állomány, a normál csődeljárási hierarchia alapján. Kivételek, melyek semmiképp nem írhatók le: • Fedezett betétek és biztosított kötelezettségek (pl. fedezett kötvények) • Bármilyen kötelezettség, amely abból keletkezik, hogy az intézmény kezeli az ügyfelek vagyonát, vagy vagyonkezelői ügyletből keletkezik; • 7 napnál rövidebb eredeti futamidejű, más intézmények felé fennálló kötelezettségek (kivéve csoporton belüli) • 7 napnál rövidebb futamidejű, az intézmény elszámolási rendszerben való részvételéből eredő kötelezettség; • kötelezettségek, melyek az alábbiak bármelyike felé fennállnak:  munkavállalók;  nélkülözhetetlenek kritikus funkciók további biztosításához nyújtott szolgáltatók felé fennálló (pl. informatikai szolgáltatások)  adó és társadalom biztosítási hatóságok

36 36 Diszkrécionális kivételek: akkor lehet alkalmazni, ha a teljes kötelezettség állomány 8%-ra lírásra került. Bármely kötelezettség, ha a nemzeti hatóság úgy ítéli meg és a Bizottság jóváhagyja, hogy a leírás: – nem lehetséges, – veszélyezteti a kritikus funkciókat – fertőzési hullámot indít el, vagy – olyan értékveszteséget eredményez, mellyel más hitelezők rosszabb helyzetbe kerülnének A diszkrecionális kivétel mértéke (i)a teljes kötelezettség állomány 5%-a, vagy (ii)az alap helytállási képességének mértéke plusz az az összeg, melyet a bankok 3 év alatt ex post módon fel tudnak halmozni. A belső feltőkésítési eszköz (bail-in) (2)

37 37 Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

38 38 Alapelv: • A szanálás a legutolsó lehetséges eszköz a csődeljárás negatív hatásainak elkerülése érdekében. • Az eljárás során minimalizálni kell a felhasznált közpénzt. • A rendszerszinten fontos funkciókat fenn kell tartani, a pénzügyi stabilitást pedig meg kell őrizni. Legfontosabb tisztázandó kérdések: • A szanálási hatóság hatásköre, feladatköre • A szabályozás hatálya • A megelőzési és helyreállítási tervek elfogadása/felülvizsgálata/alkalmazása • Küszöbértékek („triggerek”) Hazai szabályozási tervek Még kialakítás alatt

39 39 •Hídbank •Eszköz elkülönítés •Bail-in •Államosítás, állami tőke emelés Tervezett bankszanálási mechanizmus Még kialakítás alatt Szanálási hatóság: Van-e piaci megoldás a probléma kezelésére? Felügyeleti megállapítás: Egy intézmény fizetésképtelen vagy valószínűsíthetően az lesz IGEN NEM Piaci megoldás Szanálás vagy normál csődeljárás kell a piacra gyakorolt hatás miatt? „Normál” csődeljárás Bankszanálás

40 40 Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

41 41 Célja: a szanálási hatáskörök közösségi szintre emelése. Hatály: A Bankunióba belépő tagállamok (€-zóna és opt-in nem €-zón tagok) minden intézménye, akiket közvetlenül vagy közvetetten az EKB felügyel. Szereplői: - EKB (mint felügyeleti hatóság) - a résztvevő tagállamok szanálási hatóságainak álló képviselőiből Egységes Szanálási Testület (mint döntés-előkészítő) - az Európai Bizottság vagy Tanács (mint végső döntéshozó) - Egységes Szanálási Alap (mint a szanálási költségek finanszírozója) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus (SRM)

42 42 Az Egységes Szanálási Mechanizmus működése EKB Jelzés, hogy egy intézmény szanálási küszöböt ért el. Szanálási Testület Döntés előkészítése a szanálás szükségességéről, megvalósításáról és finanszírozásáról. Bizottság / Tanács Döntés a Szanálási Testület előterjesztéséről. Szanálási Testület A nemzeti szanálási hatóságok utasítása a döntések végrehajtására és ellenőrzés Nemzeti hatóságok Szanálás végrehajtása Egységes Szanálási Alap: A fedezett betétek 1%-ának megfelelő forrás, minden hitelintézetet befizetési kötelezettség terhel

43 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás aktuális kérdései Kisgergely Kornél Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések