Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GDP-n innen és túl Előadás Budapesti Gazdasági Főiskola Murai Bálint KSH 2011. március 17.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GDP-n innen és túl Előadás Budapesti Gazdasági Főiskola Murai Bálint KSH 2011. március 17."— Előadás másolata:

1 GDP-n innen és túl Előadás Budapesti Gazdasági Főiskola Murai Bálint KSH március 17.

2 A prezentáció felépítése Nemzeti számla alapfogalmak, összefüggések Mi az a GDP? GDP helye a nemzeti számlákban Mit tartalmaz és mit nem? Hogyan készül a GDP? A rendszer hiányosságai

3 A nemzeti számlák rendszere Makrogazdasági statisztikai mutatók, konzisztens és integrált rendszere. Az események makrogazdasági következményeit mutatja be. Az ország gazdaságának alapjellemzőiről ad információt: Gazdasági növekedés / Gazdasági egyensúly

4 A nemzeti számlák rendszere Nemzetközileg egyeztetett fogalmakon, definíciókon, osztályozásokon és elszámolási szabályokon alapszik. Angol elnevezése System of National Account (SNA). Az Európai Unióban érvényes változata a „Nemzeti és regionális számlák európai rendszere” (ESA). Az ESA az EU jogrendszerének része, az alkalmazása minden tagország számára kötelező.

5 Mi az a GDP? A nemzeti számlák (egyik) legfontosabb indikátora Makrogazdasági aggregátum Az országban folyó TERMELÉS mérőszáma

6 Termelés/Kibocsátás A termelés a közgazdaságtan központi fogalma Nemzeti számlák: Kibocsátás : vonatkozási időszak alatt előállított (kibocsátásra kerülő) termékek és szolgáltatások A termelés alakulását miért nem a Kibocsátások összegével mérjük? Minek a GDP?

7 A probléma – Példa

8 Példa 1. év cég TÉSZTAGYÁR liszt +tészta liszt saját termelés, tészta saját üzemben kibocsátás: év szétválik a cég malom: liszt előállító tésztagyár Malom liszt 30 (kiszámláz) + Gyár tészta 100 kibocsátás = 130 (!) Szervezeti változás befolyásolja a termelés szintjét?

9 Nemzeti számla megoldása

10 Hozzáadott érték fogalma (makro szinten GDP) „Valós” teljesítmény, amit az adott cég saját maga hozzátesz (hozzáad) az inputokhoz Hogy lehet mérni? Kibocsátás - a termelési folyamatban felhasznált input (példák) Nemzeti számlák: Folyó termelőfelhasználás Kibocsátás – Folyó termelőfelhasználás = Hozzáadott érték (GDP) „Tisztított” mutató, mentes a halmozódásoktól

11 GDP helye a nemzeti számlákban Nemzeti számlák hasonlatos a vállalati, üzleti számviteli mérlegekhez, számlákhoz, legalábbis abban az értelemben, hogy kötelező egyezőségek állnak fenn. A nemzeti számlák termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó alapösszefüggése: Összes forrás = Összes felhasználás

12 Kibocsátás Import Folyó termelő- felhasználás Végső felhasználás Felhalmozá s Export Forrás – Felhasználás alapösszefüggés (Hazai) Kibocsátás + Import = Folyó termelőfelhasználás + Végső felhasználás + Felhalmozás + Export

13 Kibocsátás Import Folyó termelő- felhasználás Végső felhasználás Felhalmozá s Export Forrás – Felhasználás alapösszefüggés Rendezzük át! Termelési oldalFelhasználási oldal Kibocsátás - Folyó termelőfelhasználás = Végső felhasználás + Felhalmozás + Export – Import (C+G+I+X-M)

14 GDP-megközelítések

15 1.Termelési oldali megközelítés (Termékadók & Támogatások egyenlege) 2 oldal eltérő árazásából származik: alapár: ami tényleges a termelőt illet <> piaci beszerzési ár -fogyasztó fizet 2.Felhasználási oldali megközelítés 3. Jövedelem oldali megközelítés A kibocsátás 3 termelési tényező eredménye: tőke, munka, inputok A kibocsátásból származó jövedelem a fenti faktorok között oszlik meg. (4. Forrás-felhasználás/SUT oldali megközelítés)

16 Mire használható a GDP? Teljesítmény/fejlettség legelfogadottabb indikátora Általános kép a gazdaság állapotáról Nemzetközi összehasonlítások alapja Fontos mutatók nevezője: pl. kormányzati hiány; államadósság, állami újraelosztás Gazdasági döntéshozók, elemzők részére itthon és külföldön

17 A nemzeti számlák szektorai

18 GDP-től GNI-ig A GNI a rezidensek által realizált jövedelem, függetlenül attól, hogy az országban érték el, vagy nem. (GDP: termelési, hazai <> GNI: jövedelem, nemzeti) GDP-t korrigálni az országhatárokon átnyúló „rezidens” korrekciókkal Melyek ezek? Külföldről származó tőke – és munkajövedelmek (pl. a hazautalt munkabérek, a vállalattulajdonosok osztaléka, kamatbevétele, EU-támogatások) Ellenkező irányú korrekciót (le kell vonni) igényel az itt dolgozó külföldiek hazautalt fizetése, a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok nyeresége, illetve a külföldnek fizetett kamatok, stb. GNI < GDP: a külföldiek idehaza realizált (és kivitt) bér- és tőkejövedelmei nagyobbak voltak annál, mint amit a magyarok realizáltak külföldön.

19 Gazdasági műveletek és egyenlegező tételek Nemzeti számlák nem pénzügyi számlák számlasorozata2009e Bruttó hozzáadott érték (GDP) Külföldről kapott elsődleges jövedelmek Külföldre fizetendő elsődleges jövedelmek Elsődleges jövedelmek egyenlege (Bruttó nemzeti jövedelem - GNI) Külföldről kapott folyó jövedelemátutalások Külföldre fizetendő folyó jövedelemátutalások Rendelkezésre álló nemzeti jövedelem Végső fogyasztási kiadások Megtakarítások Nettó tőketranszfer Bruttó eszköz-felhalmozás Nem termelt (nem pénzügyi) eszközök Nettó hitelnyújtás/ Nettó hitelfelvét

20 Mit tartalmaz a GDP – A Termelés határai

21 A termelés határai és néhány furcsaság I. Pénzben kifejezhető tranzakciók- IGEN Pénzben nem kifejezhető tranzakciók: Kormányzat kibocsátása államigazgatásban dolgozók munkája: katonák, tanárok, tűzoltók, mentők stb. Hogy lehet mérni? Nincs piaci ár: erről az oldalról nem lehet mérni a kibocsátást > Mennyit fordítottak rá? (munkavállalói jövedelem+költségek) - Nem piaci kibocsátás

22 A termelés határai és néhány furcsaság II. Háztartások Általános szabály: A háztartásban termelt és elfogyasztott Termékek – IGEN (pl. mezőgazdasági önfogyasztás, saját gyümölcs, saját tyúk tojás) Szolgáltatás – NEM (háztartásban végzett munka pl. takarítás, gyermekgondozás, főzés) Egy kivétel: saját lakásszolgáltatás Saját lakásomban lakok, nincs bérleti díja. A nemzeti számlák pótol (imputál) bizonyos tranzakciókat. Lakáspiac szerkezeti különbsége - GDP Nemzetközi összehasonlítás

23 A termelés határain belül van, vagyis beletartozik a termelésbe (GDP) Pénzért jutottunk hozzá? Kívül esik a termelés határain, vagyis nem tartozik bele a termelésbe (GDP) A termékek és szolgáltatások előállításához felhasználtunk-e tőkét, munkaerőt vagy anyagi eszközöket? Példa: főzés, mosás, gyermek- felügyelet, felújítás Példa: földben lévő olaj, tengerben lévő hal, erdő Termékekről van szó? Kormányzat által nyújtott nem-piaci szolgáltatásokról vagy saját lakás- szolgáltatásról van szó? Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem

24 Példák A heringek természetes növekedése az Északi-tengerben A pisztrángok növekedése egy pisztráng- farmon Droggal kereskednek Közlekedési rendőr irányítja a forgalmat Ha feleségül veszem a bejárónőmet, az milyen irányba módosítja a GDP-t?

25 A termelés határain belül van, vagyis beletartozik a termelésbe (GDP) Pénzért jutottunk hozzá? Kívül esik a termelés határain, vagyis nem tartozik bele a termelésbe (GDP) A termékek és szolgáltatások előállításához felhasználtunk-e tőkét, munkaerőt vagy anyagi eszközöket? Példa: főzés, mosás, gyermek- felügyelet, felújítás Példa: földben lévő olaj, tengerben lévő hal, erdő Termékekről van szó? Kormányzat által nyújtott nem-piaci szolgáltatásokról vagy saját lakás- szolgáltatásról van szó? Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem

26 Nem megfigyelt gazdaság Termelés nem tesz különbséget: legális, vagy illegális A nem megfigyelt gazdaságba eltérő jellegű és motivációjú tevékenységek tartoznak, amelyeknek közös vonása, hogy a róluk rendelkezésünkre álló információ valamely okból nem teljes. A Nemzeti számlák definíciója eltér a köznyelvben használt fogalomtól: a közvetlenül nem mérhető gazdasági aktivitás összességét nevezik a statisztika által nem megfigyelt gazdaságnak.

27 Tevékenység típusai Tevékenységtípusok meghatározása2005 N1 Regisztrálásra kötelezett, rendszerint kisebb termelők, amelyek adó és TB járulék elkerülése érdekében nem regisztráltatják magukat 2% N2 A nem regisztrált, illegális tevékenységet végzők. Legjellemzőbb formái: drog-termesztés és a kereskedelem, prostitúció, csempészett áruk kereskedelme 7% N3 Regisztrációra nem kötelezett kistermelők 21% N4 Statisztikai megfigyelésekből kimaradó társas vállalkozások 2% N5 Statisztikai megfigyelésekből kimaradó egyéni vállalkozók N6 Adó és TB fizetési kötelezettség elkerülése miatt szándékosan torzított teljesítmény-adatokat közlő vállalkozások 58% N7 Egyéb statisztikai hiányosságok. Az adatszolgáltató adatközlése nem teljes, az adatot nem gyűjtötték be, vagy nem beszerezhető 12% Összesen100 % A GDP százalékában15%

28 Hogyan készül a GDP ?

29 INPUTPROCESSOUTPUT Nemzeti számla alapadatok Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) Publikált nemzeti számla számok

30 Hogyan készül a GDP ?

31 Nemzeti számla adatforrásai Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) Publikált nemzeti számla számok Kérdőívek, adatfelvételek Adminisztratív adatforrások Kombinált adatforrások Extrapoláció & modellek Adatvalidáció Fogalmi eltérések Rejtett gazdaság Kiegyensúlyozási korrekciók 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 10 Élelmiszergyártás … Összesen

32 Nemzeti számla adatforrásai Kérdőívek, adatfelvételek Statisztikai adatfelvételek: integrált gazdaságstatisztika, szakstatisztikai adatok: mezőgazdasági termékmérlegek, külkereskedelem-statisztika, HKÉF, ipari termékstatisztika, építőipari adatgyűjtések, szállítási teljesítmények Adminisztratív adatforrások Nem statisztikai célú adatforrások (legjellemzőbb típusai: adóadatok pl. áfa, társasági adó) Kombinált adatforrások Adminisztratív+ statisztikai adatfelvételek kombinációi; (Pl. KABtár) Extrapoláció & modellek: Pl. Egyéni vállalkozók GDP becslése; Év közben megszűnt vállalkozásokra: a működés hónapjaira (tört év)

33 Adatvalidáció – adatszolgáltatói hibák (pl. bizonyos költségelemeket az adatszolgáltató fölcserél igénybe vett szolgáltatás- elábé; egyéb szolgáltatás helyett egyéb ráfordítás) Fogalmi eltérések : üzleti számvitel <> ESA jogszabály Elábé: kereskedelmi tevékenység termelése árrésen! (Könyvvitel: költségek <> NSZ az árbevételből vonja le, hiszen nem saját tevékenység eredménye, hasonló eljárás a közvetített szolgáltatásokra) Kibocsátás alapáron: vállalkozás „tényleges” bevétele. Árbevétel korrekciója: terméktámogatás (pl. közlekedési cégek) árbevételének nem része. Biztosítási szolgáltatás díja: könyvvitelben teljes díj, fedezetet kell nyújtani a kárkifizetésre is. A kárfizetés visszaáramlik a szerződőhöz. Csak a tényleges biztosítási szolgáltatás részt, ami a díjnak csak egy része. Egyösszegben leírható kisértékű eszközök értékhatára a magyar számvitelben <> ESA Rejtett gazdaságra vonatkozó becslések Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) I.

34 Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) III. •Kiegyensúlyozási korrekciók

35 Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) II. Kiegyensúlyozási korrekciók CÉL: Makroszintű konzisztencia megteremtése Mit kell kiegyensúlyozni? Forrás-felhasználás közti összhang: termékszinten!

36 Kibocsátás Import Folyó termelő- felhasználás Végső felhasználás Felhalmozá s Export Forrás – Felhasználás alapösszefüggés- újra 01 Mezőgazdasági termékek 02 Erdőgazdálkodási termékek … 15 Élelmiszer, ital … 80 Oktatás … Összesen

37 Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) IV. Kiegyensúlyozási korrekciók Független becslések, adatforrások eredményei, melyiket fogadom el? (Adatforrások példák) Tisztázni, hogy milyen kategóriákat érint. „Kevés” kategóriát érint: Pl. Fodrászat kibocsátás > Lakossági fogyasztás háztartásstatisztika? Egyéni vállalkozók? Borravaló? „Több” kategóriánál: Művészet; National accounts integration; (Támpontok: termelés, kormányzat, külkereskedelmi statisztika)

38 A nemzeti számlák hiányosságai I. Etikai megfontolások Nincs különbség: kívánatos, vagy nem, fenntartható vagy fenntarthatatlan Alapesetben csak a pénzügyi tranzakciókban szereplő részt veszi számba A ténylegesen mérhetőt igen, amit nehézkes, azt nem Humán tőke Életminőség, emberek egészségi állapota

39 A nemzeti számlák hiányosságai II. Társadalmi struktúrák zavarait nem veszi figyelembe Jövedelmi egyenlőtlenségek - lehet hogy csak egy szűk csoport jár jól. Szabadidő értéke; szabadidő terhére végzett különmunka Környezeti hatások víz, föld, levegő, biodiverzitás (tőkehal ívóhelyeken történő lehalászása, erdő tarra vágása, olajfolt a tengerben) Nem fizetett munka háztartásban végzett, vagy önkéntes munka

40 Alternatív megoldás I. Stiglitz jelentés (Gazdasági Teljesítmény és a Társadalmi Haladás Mérésével foglalkozó Bizottság) Az anyagi jólét értékeléséhez nem a termelést, hanem a jövedelmet és a fogyasztást kell figyelembe venni, mert az jobban jellemzi az életszínvonalat. Fokozott hangsúlyt kell helyezni a háztartások valós jövedelmének alakulására, ami egészen eltérő, és jóval alacsonyabb a GDP alakulásánál. Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövedelem-eloszlás, a fogyasztás és az anyagi jólét kérdésére, mert az átlagos jövedelem, fogyasztás és jólét nem nyújt átfogó képet az életszínvonalról.

41 Alternatív megoldás II. Ki kell terjeszteni a jövedelemmel kapcsolatos méréseket azokra a tevékenységekre, melyek nem piacorientáltak A bizottság jelentésével a tudományos eszmecsere elindítását kívánja szolgálni, annak reményében, hogy a dokumentum ösztönzőleg fog hatni a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás értékeléséhez segítséget nyújtó új mutatószámok kidolgozására.

42 Köszönöm a figyelmet!

43 A bemutatóban szereplő képek a holnapról származnak.www.fotolia.com Letöltés időpontja:


Letölteni ppt "GDP-n innen és túl Előadás Budapesti Gazdasági Főiskola Murai Bálint KSH 2011. március 17."

Hasonló előadás


Google Hirdetések