Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GDP-n innen és túl Előadás Budapesti Gazdasági Főiskola Murai Bálint KSH 2011. március 17.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GDP-n innen és túl Előadás Budapesti Gazdasági Főiskola Murai Bálint KSH 2011. március 17."— Előadás másolata:

1 GDP-n innen és túl Előadás Budapesti Gazdasági Főiskola Murai Bálint KSH 2011. március 17.

2 A prezentáció felépítése Nemzeti számla alapfogalmak, összefüggések Mi az a GDP? GDP helye a nemzeti számlákban Mit tartalmaz és mit nem? Hogyan készül a GDP? A rendszer hiányosságai

3 A nemzeti számlák rendszere Makrogazdasági statisztikai mutatók, konzisztens és integrált rendszere. Az események makrogazdasági következményeit mutatja be. Az ország gazdaságának alapjellemzőiről ad információt: Gazdasági növekedés / Gazdasági egyensúly

4 A nemzeti számlák rendszere Nemzetközileg egyeztetett fogalmakon, definíciókon, osztályozásokon és elszámolási szabályokon alapszik. Angol elnevezése System of National Account (SNA). Az Európai Unióban érvényes változata a „Nemzeti és regionális számlák európai rendszere” (ESA). Az ESA az EU jogrendszerének része, az alkalmazása minden tagország számára kötelező.

5 Mi az a GDP? A nemzeti számlák (egyik) legfontosabb indikátora Makrogazdasági aggregátum Az országban folyó TERMELÉS mérőszáma

6 Termelés/Kibocsátás A termelés a közgazdaságtan központi fogalma Nemzeti számlák: Kibocsátás : vonatkozási időszak alatt előállított (kibocsátásra kerülő) termékek és szolgáltatások A termelés alakulását miért nem a Kibocsátások összegével mérjük? Minek a GDP?

7 A probléma – Példa

8 Példa 1. év cég TÉSZTAGYÁR liszt +tészta liszt saját termelés, tészta saját üzemben kibocsátás: 100 2. év szétválik a cég malom: liszt előállító tésztagyár Malom liszt 30 (kiszámláz) + Gyár tészta 100 kibocsátás = 130 (!) Szervezeti változás befolyásolja a termelés szintjét?

9 Nemzeti számla megoldása

10 Hozzáadott érték fogalma (makro szinten GDP) „Valós” teljesítmény, amit az adott cég saját maga hozzátesz (hozzáad) az inputokhoz Hogy lehet mérni? Kibocsátás - a termelési folyamatban felhasznált input (példák) Nemzeti számlák: Folyó termelőfelhasználás Kibocsátás – Folyó termelőfelhasználás = Hozzáadott érték (GDP) „Tisztított” mutató, mentes a halmozódásoktól

11 GDP helye a nemzeti számlákban Nemzeti számlák hasonlatos a vállalati, üzleti számviteli mérlegekhez, számlákhoz, legalábbis abban az értelemben, hogy kötelező egyezőségek állnak fenn. A nemzeti számlák termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó alapösszefüggése: Összes forrás = Összes felhasználás

12 Kibocsátás Import Folyó termelő- felhasználás Végső felhasználás Felhalmozá s Export Forrás – Felhasználás alapösszefüggés (Hazai) Kibocsátás + Import = Folyó termelőfelhasználás + Végső felhasználás + Felhalmozás + Export

13 Kibocsátás Import Folyó termelő- felhasználás Végső felhasználás Felhalmozá s Export Forrás – Felhasználás alapösszefüggés Rendezzük át! Termelési oldalFelhasználási oldal Kibocsátás - Folyó termelőfelhasználás = Végső felhasználás + Felhalmozás + Export – Import (C+G+I+X-M)

14 GDP-megközelítések

15 1.Termelési oldali megközelítés (Termékadók & Támogatások egyenlege) 2 oldal eltérő árazásából származik: alapár: ami tényleges a termelőt illet <> piaci beszerzési ár -fogyasztó fizet 2.Felhasználási oldali megközelítés 3. Jövedelem oldali megközelítés A kibocsátás 3 termelési tényező eredménye: tőke, munka, inputok A kibocsátásból származó jövedelem a fenti faktorok között oszlik meg. (4. Forrás-felhasználás/SUT oldali megközelítés)

16 Mire használható a GDP? Teljesítmény/fejlettség legelfogadottabb indikátora Általános kép a gazdaság állapotáról Nemzetközi összehasonlítások alapja Fontos mutatók nevezője: pl. kormányzati hiány; államadósság, állami újraelosztás Gazdasági döntéshozók, elemzők részére itthon és külföldön

17 A nemzeti számlák szektorai

18 GDP-től GNI-ig A GNI a rezidensek által realizált jövedelem, függetlenül attól, hogy az országban érték el, vagy nem. (GDP: termelési, hazai <> GNI: jövedelem, nemzeti) GDP-t korrigálni az országhatárokon átnyúló „rezidens” korrekciókkal Melyek ezek? Külföldről származó tőke – és munkajövedelmek (pl. a hazautalt munkabérek, a vállalattulajdonosok osztaléka, kamatbevétele, EU-támogatások) Ellenkező irányú korrekciót (le kell vonni) igényel az itt dolgozó külföldiek hazautalt fizetése, a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok nyeresége, illetve a külföldnek fizetett kamatok, stb. GNI < GDP: a külföldiek idehaza realizált (és kivitt) bér- és tőkejövedelmei nagyobbak voltak annál, mint amit a magyarok realizáltak külföldön.

19 Gazdasági műveletek és egyenlegező tételek Nemzeti számlák nem pénzügyi számlák számlasorozata2009e Bruttó hozzáadott érték (GDP) 26 054 327 +Külföldről kapott elsődleges jövedelmek 3 620 551 - Külföldre fizetendő elsődleges jövedelmek 4 924 204 Elsődleges jövedelmek egyenlege (Bruttó nemzeti jövedelem - GNI) 24 750 674 + Külföldről kapott folyó jövedelemátutalások 12 636 023 - Külföldre fizetendő folyó jövedelemátutalások 12 792 960 Rendelkezésre álló nemzeti jövedelem 24 593 737 - Végső fogyasztási kiadások 19 694 512 Megtakarítások 4 899 225 + Nettó tőketranszfer 437 716 - Bruttó eszköz-felhalmozás 5 001 735 - Nem termelt (nem pénzügyi) eszközök -7 923 Nettó hitelnyújtás/ Nettó hitelfelvét 343 129

20 Mit tartalmaz a GDP – A Termelés határai

21 A termelés határai és néhány furcsaság I. Pénzben kifejezhető tranzakciók- IGEN Pénzben nem kifejezhető tranzakciók: Kormányzat kibocsátása államigazgatásban dolgozók munkája: katonák, tanárok, tűzoltók, mentők stb. Hogy lehet mérni? Nincs piaci ár: erről az oldalról nem lehet mérni a kibocsátást > Mennyit fordítottak rá? (munkavállalói jövedelem+költségek) - Nem piaci kibocsátás

22 A termelés határai és néhány furcsaság II. Háztartások Általános szabály: A háztartásban termelt és elfogyasztott Termékek – IGEN (pl. mezőgazdasági önfogyasztás, saját gyümölcs, saját tyúk tojás) Szolgáltatás – NEM (háztartásban végzett munka pl. takarítás, gyermekgondozás, főzés) Egy kivétel: saját lakásszolgáltatás Saját lakásomban lakok, nincs bérleti díja. A nemzeti számlák pótol (imputál) bizonyos tranzakciókat. Lakáspiac szerkezeti különbsége - GDP Nemzetközi összehasonlítás

23 A termelés határain belül van, vagyis beletartozik a termelésbe (GDP) Pénzért jutottunk hozzá? Kívül esik a termelés határain, vagyis nem tartozik bele a termelésbe (GDP) A termékek és szolgáltatások előállításához felhasználtunk-e tőkét, munkaerőt vagy anyagi eszközöket? Példa: főzés, mosás, gyermek- felügyelet, felújítás Példa: földben lévő olaj, tengerben lévő hal, erdő Termékekről van szó? Kormányzat által nyújtott nem-piaci szolgáltatásokról vagy saját lakás- szolgáltatásról van szó? Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem

24 Példák A heringek természetes növekedése az Északi-tengerben A pisztrángok növekedése egy pisztráng- farmon Droggal kereskednek Közlekedési rendőr irányítja a forgalmat Ha feleségül veszem a bejárónőmet, az milyen irányba módosítja a GDP-t?

25 A termelés határain belül van, vagyis beletartozik a termelésbe (GDP) Pénzért jutottunk hozzá? Kívül esik a termelés határain, vagyis nem tartozik bele a termelésbe (GDP) A termékek és szolgáltatások előállításához felhasználtunk-e tőkét, munkaerőt vagy anyagi eszközöket? Példa: főzés, mosás, gyermek- felügyelet, felújítás Példa: földben lévő olaj, tengerben lévő hal, erdő Termékekről van szó? Kormányzat által nyújtott nem-piaci szolgáltatásokról vagy saját lakás- szolgáltatásról van szó? Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem

26 Nem megfigyelt gazdaság Termelés nem tesz különbséget: legális, vagy illegális A nem megfigyelt gazdaságba eltérő jellegű és motivációjú tevékenységek tartoznak, amelyeknek közös vonása, hogy a róluk rendelkezésünkre álló információ valamely okból nem teljes. A Nemzeti számlák definíciója eltér a köznyelvben használt fogalomtól: a közvetlenül nem mérhető gazdasági aktivitás összességét nevezik a statisztika által nem megfigyelt gazdaságnak.

27 Tevékenység típusai Tevékenységtípusok meghatározása2005 N1 Regisztrálásra kötelezett, rendszerint kisebb termelők, amelyek adó és TB járulék elkerülése érdekében nem regisztráltatják magukat 2% N2 A nem regisztrált, illegális tevékenységet végzők. Legjellemzőbb formái: drog-termesztés és a kereskedelem, prostitúció, csempészett áruk kereskedelme 7% N3 Regisztrációra nem kötelezett kistermelők 21% N4 Statisztikai megfigyelésekből kimaradó társas vállalkozások 2% N5 Statisztikai megfigyelésekből kimaradó egyéni vállalkozók N6 Adó és TB fizetési kötelezettség elkerülése miatt szándékosan torzított teljesítmény-adatokat közlő vállalkozások 58% N7 Egyéb statisztikai hiányosságok. Az adatszolgáltató adatközlése nem teljes, az adatot nem gyűjtötték be, vagy nem beszerezhető 12% Összesen100 % A GDP százalékában15%

28 Hogyan készül a GDP ?

29 INPUTPROCESSOUTPUT Nemzeti számla alapadatok Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) Publikált nemzeti számla számok

30 Hogyan készül a GDP ?

31 Nemzeti számla adatforrásai Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) Publikált nemzeti számla számok Kérdőívek, adatfelvételek Adminisztratív adatforrások Kombinált adatforrások Extrapoláció & modellek Adatvalidáció Fogalmi eltérések Rejtett gazdaság Kiegyensúlyozási korrekciók 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 10 Élelmiszergyártás … Összesen

32 Nemzeti számla adatforrásai Kérdőívek, adatfelvételek Statisztikai adatfelvételek: integrált gazdaságstatisztika, szakstatisztikai adatok: mezőgazdasági termékmérlegek, külkereskedelem-statisztika, HKÉF, ipari termékstatisztika, építőipari adatgyűjtések, szállítási teljesítmények Adminisztratív adatforrások Nem statisztikai célú adatforrások (legjellemzőbb típusai: adóadatok pl. áfa, társasági adó) Kombinált adatforrások Adminisztratív+ statisztikai adatfelvételek kombinációi; (Pl. KABtár) Extrapoláció & modellek: Pl. Egyéni vállalkozók GDP becslése; Év közben megszűnt vállalkozásokra: a működés hónapjaira (tört év)

33 Adatvalidáció – adatszolgáltatói hibák (pl. bizonyos költségelemeket az adatszolgáltató fölcserél igénybe vett szolgáltatás- elábé; egyéb szolgáltatás helyett egyéb ráfordítás) Fogalmi eltérések : üzleti számvitel <> ESA jogszabály Elábé: kereskedelmi tevékenység termelése árrésen! (Könyvvitel: költségek <> NSZ az árbevételből vonja le, hiszen nem saját tevékenység eredménye, hasonló eljárás a közvetített szolgáltatásokra) Kibocsátás alapáron: vállalkozás „tényleges” bevétele. Árbevétel korrekciója: terméktámogatás (pl. közlekedési cégek) árbevételének nem része. Biztosítási szolgáltatás díja: könyvvitelben teljes díj, fedezetet kell nyújtani a kárkifizetésre is. A kárfizetés visszaáramlik a szerződőhöz. Csak a tényleges biztosítási szolgáltatás részt, ami a díjnak csak egy része. Egyösszegben leírható kisértékű eszközök értékhatára a magyar számvitelben <> ESA Rejtett gazdaságra vonatkozó becslések Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) I.

34 Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) III. •Kiegyensúlyozási korrekciók

35 Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) II. Kiegyensúlyozási korrekciók CÉL: Makroszintű konzisztencia megteremtése Mit kell kiegyensúlyozni? Forrás-felhasználás közti összhang: termékszinten!

36 Kibocsátás Import Folyó termelő- felhasználás Végső felhasználás Felhalmozá s Export Forrás – Felhasználás alapösszefüggés- újra 01 Mezőgazdasági termékek 02 Erdőgazdálkodási termékek … 15 Élelmiszer, ital … 80 Oktatás … Összesen

37 Nemzeti számla kiigazítások (ESA hidak) IV. Kiegyensúlyozási korrekciók Független becslések, adatforrások eredményei, melyiket fogadom el? (Adatforrások példák) Tisztázni, hogy milyen kategóriákat érint. „Kevés” kategóriát érint: Pl. Fodrászat kibocsátás > Lakossági fogyasztás háztartásstatisztika? Egyéni vállalkozók? Borravaló? „Több” kategóriánál: Művészet; National accounts integration; (Támpontok: termelés, kormányzat, külkereskedelmi statisztika)

38 A nemzeti számlák hiányosságai I. Etikai megfontolások Nincs különbség: kívánatos, vagy nem, fenntartható vagy fenntarthatatlan Alapesetben csak a pénzügyi tranzakciókban szereplő részt veszi számba A ténylegesen mérhetőt igen, amit nehézkes, azt nem Humán tőke Életminőség, emberek egészségi állapota

39 A nemzeti számlák hiányosságai II. Társadalmi struktúrák zavarait nem veszi figyelembe Jövedelmi egyenlőtlenségek - lehet hogy csak egy szűk csoport jár jól. Szabadidő értéke; szabadidő terhére végzett különmunka Környezeti hatások víz, föld, levegő, biodiverzitás (tőkehal ívóhelyeken történő lehalászása, erdő tarra vágása, olajfolt a tengerben) Nem fizetett munka háztartásban végzett, vagy önkéntes munka

40 Alternatív megoldás I. Stiglitz jelentés (Gazdasági Teljesítmény és a Társadalmi Haladás Mérésével foglalkozó Bizottság) Az anyagi jólét értékeléséhez nem a termelést, hanem a jövedelmet és a fogyasztást kell figyelembe venni, mert az jobban jellemzi az életszínvonalat. Fokozott hangsúlyt kell helyezni a háztartások valós jövedelmének alakulására, ami egészen eltérő, és jóval alacsonyabb a GDP alakulásánál. Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövedelem-eloszlás, a fogyasztás és az anyagi jólét kérdésére, mert az átlagos jövedelem, fogyasztás és jólét nem nyújt átfogó képet az életszínvonalról.

41 Alternatív megoldás II. Ki kell terjeszteni a jövedelemmel kapcsolatos méréseket azokra a tevékenységekre, melyek nem piacorientáltak A bizottság jelentésével a tudományos eszmecsere elindítását kívánja szolgálni, annak reményében, hogy a dokumentum ösztönzőleg fog hatni a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás értékeléséhez segítséget nyújtó új mutatószámok kidolgozására.

42 Köszönöm a figyelmet!

43 A bemutatóban szereplő képek a www.fotolia.com holnapról származnak.www.fotolia.com Letöltés időpontja: 2011.03.16.


Letölteni ppt "GDP-n innen és túl Előadás Budapesti Gazdasági Főiskola Murai Bálint KSH 2011. március 17."

Hasonló előadás


Google Hirdetések